Környezetvédelem | Levegőtisztaság » A légszennyezés hatása az élő és az élettelen környezetre

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:314

Feltöltve:2007. október 10.

Méret:147 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A légszennyezés hatása az élő és az élettelen környezetre Káros hatást a légszennyező anyagok bizonyos dózisa vált ki, mint a legtöbb területen, itt is érvényes, hogy a kár nagysága arányos a hatás erősségével és időtartamával. Ezért a légszennyezés káros hatásai a szennyező anyagok (energiaformák) anyagi minőségétől és energiafajtától (pl. hőenergia), azok légköri koncentrációjától, ill hatás idejétől függenek A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, vagy legalább az élettevékenységére ható közeg, ennek következtében a légszennyezés hatása alól az élővilág nem vonható ki. Ugyanez elmondható a t ermészetes és az emberi tevékenységek által létrehozott élettelen környezeti elemek jelentős részéről, a talajról, a vízről, építményekről, szerkezetekről, de még a képzőművészeti alkotásokról is. A közvetlen hatások az él ettelen környezetre: a légkör összetételének változása,

a l égkör felmelegedése, a légkör fényszűrő hatásának módosulása, a légköri víztartalom savas irányú eltolódása, savas jellegű csapadék. A másodlagos hatások az hatások az élettelen környezetre: a talajsavanyodás, vízkészlet-savasodás miatt a földkéregből fémek kioldódása, korróziós károk az épített és természetes környezetben. A közvetlen hatások az élő környezetre: toxikus és roncsoló (korrozív, savas-lúgos) hatások, a bioszféra oxigéntermelő képességének csökkenése, a CO2 légköri felszaporodása. A másodlagos hatások az élő környezetre: a növény- és állatvilág károsodása, humán egészségügyi károk. Attól függően, hogy a légszennyezés a Földön mekkora területeket érint, beszélhetünk globális (egész légkört érintő), regionális (bizonyos nagyobb, össze-függő területekre, országokra, kontinensekre kiterjedő), ill. helyi hatásokról A globális hatások közt legjellemzőbb és talán

leginkább aggasztó jelenleg a földi légkörben levő szén-dioxid felszaporodása, ezáltal az atmoszféra lassú felmelegedése, azaz a sokat emlegetett üvegházhatás. A másik globális hatás Földünk ózonpajzsának vékonyodásához, ezáltal az élők nagy energiájú UV sugárzás általi károsodásához (pl. bőrrák kialakulásához) vezet. Regionális hatások között említjük (bár már egyre inkább globálissá szélesedik) a savas ülepedést és a füstköd katasztrófákat. 1 A légköri környezet szabályozása A légköri környezet szabályozásának célja Az emberi tevékenység a légkör összetételét jelentós mértékben módosítja. A légszennyeződés káros következményei lokális, regionális és globális léptékben egyaránt jelentkeznek. Így nyilvánvaló, hogy a légköri környezetet (a légkör egésze, a munkahelyek és zárt terek kivételével; a továbbiakban: levegő) óvnunk kell, minőségének megőrzése céljából

meg kell tennünk minden lehetséges lépést. A levegő védelmi szabályozás célja a kívánt minőségű levegő biztosítása. A szabályozásba beletartozik minden, olyan intézkedés, amelynek a célja a levegő védelme minden olyan behatástól, szennyeződéstől, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja, befolyásolja. A légköri környezet szabályozásának eszközei A légkör szennyezettsége az emissziók, az imisszió csökkentésével, illetve transzmissziós beavatkozásokkal mérsékelhető. Elsődlegesen a légköri környezetet a különböző szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével védhetjük meg. Ennek két eszköze van, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, egymást kölcsönösen kiegészítik. Az egyik a jogi szabályozás Ez azt jelenti, hogy rendeletekkel előírjuk, hogy különböző forrásokból mennyi légszennyeződés kerülhet a levegőbe. A másik fő eszközünk a műszaki szabályozás Ez

abból áll, hogy a termelés technológiáját úgy választjuk meg, hogy a környezetet a lehető legkisebb terhelés érje. Másrészt a keletkező véggázokból a káros anyagokat légtisztító berendezésekkel távolítjuk el. A levegő minőségét mérő-ellenőrző szervezetek Az imisszió térbeli változásainak, területi eloszlásának követésére mérőhálózatra van szükség, időbeli változásának ellenőrzésére méréssorozatokat vagy folyamatos mérést kell végezni. A jogszabály szerint a levegőtisztaság-védelmi feladatok ellátásáért és koordinálásáért a Környezetvédelmi Minisztérium a felelős. Részfeladatok és felelősség hárul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, a K özlekedési, Vízügyi és Hírközlési, valamint az Egészségügyi Minisztériumra. A kibocsátások mérése, ellenőrzése a Környezetvédelmi Minisztérium és szervei (Környezetvédelmi Felügyelőségek, Környezetgazdálkodási Intézet,

Környezetvédelmi Intézet) hatáskörébe tartoznak. A háttérszennyezettség, a n agytávolságú terjedés vizsgálatával, terjedésszámításokkal az Országos Meteorológiai Szolgálat szakintézménye, a Központi Légkörfizikai Intézet foglalkozik. Vizsgálataikat nemzetközi szabványok szerint végzik 1974 óta üzemel az Országos Immisszió-mérő Hálózat, mely az Egészség-ügyi Minisztérium hatáskörében, az OKK-Országos Környezetegészségügyi Intézet szakmai irányításával működik. A területi munkák (mintavétel, analízis) a megyei és fővárosi ÁNTSZ intézetek (korábban KÖJÁL-ok) végzik. Jelenleg 106 településen és régióban 656 mérőhelyen végeznek 24 ór ás expozícióval gáz-, ill. 30 na pos expozícióval porméréseket (ún RIV hálózat). Ezeknek a méréseknek az adatai laboratóriumi feldolgozás és értékelés után, egyhavi késéssel válnak hozzáférhetővé. 2 A regionális, globális légszennyeződési

problémák megoldásának jogi szabályozása A lokális és részben a regionális légszennyeződési problémák megoldásának jogi feltételeit adott országon belül kell megteremteni. Ezzel szemben a regionális, kontinentális és globális légszennyeződés jogi szabályozásához nemzetközi egyezmények szükségesek (4. táblázat) Nemzetközi egyezmények A nemzetközi megállapodások kialakulása A 21. Századtól kezdődően születtek az első olyan nemzetközi egyezmények, amelyek szabályozták a halászatot, a hasznos madarak és a vadon élő állatfajok védelmét. Ekkoriban születtek a a határvizekkel kapcsolatos egyezmények is. A későbbiekben a temészetvédelem szempontjából igen fontos volt az 1911-ben megkötött egyezmény a fókákról, az 1946-os a bálnákról, az 1950-es madárvédelmi és 1951-es növényvédelmi egyezmény. A határvízi egyezmények előhírnöke volt az 1906-os egyezmény, amelyet az Egyesült Államok és Mexikó kötött

a Roi Grande vízkészletének hasznosításáról. A földi környezet átfogó állapotának elemzése, és az ehhez szükséges nemzetközi együttműködés a második világháború után kezdődött el. Ennek fonotsabb lépései: - 1957 Nemzeközi geofizikai év: átfogó környezetmegfigyelési programok - 1958 Egyezmény a nyílt tengerekről: olajszennyezések, radioaktív hulladékok tengerbe bocsátásának megelőzése stb. - 1959 Antarktisz szerződés: a térség állat-, és növényvilágának valamint ásványvagyonának védelméről - 1961 Világűrszerződés: a világűr használatával kapcsolatos előírások A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés időszaka Ez a folyamat a hetvenes években kezdődött, konkrétan az 1972-es Stockholmi konferenciával. Ez az emberi környezetről és az ezzel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáról szólt. Az itt megfogalmazott elvek értelmében az aláíró államoknak az alábbiakat kell szem előtt tartani: -

Errőforrások nyújtása a környezet megőrzésére és javítására - Integrált és összehangolt megközelítés érvényesítése a fejlesztési tervekben - Együttműködés a környezeti károk áldozatainak kártérítésére vonatkozó jogszabályokban Ekkor még nem volt szó globális környezeti veszélyeztetettségről. A változást az 1979-es Genfi Egyezmény hozta. A szakemberek ebben a d okumentumben kimutatták azt a folyamatot, amely során a savasodást okozó gázok kikerülnek a légkörbe és szétterjednek országhatárokra tekintet nélkül. A nyolcvanas évek kiemelkedő jelentősségű eseménye az ENSZ által létrehozott Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1983), majd az 1987-ben általa kiadott „Közös jövőnk” című jelentés elfogadása, mely környezeti kockázatokkal kapcsolatos jelentés volt. Ekkor eljutottak a politikai döntéshozatal szintjéig. Globális egyezmények ebben az időszakban: - 1985 Bécs: ózonréteg védelme -

1987 Montreali Jegyzőkönyv - 1992 éghajlatváltozási keretegyezmény 3 - 1992 a biológiai sokféleségről szóló egyezmény 1989 Basel: a veszélyes hulladékok országhatárokon túli szállítására és elhelyezésére vonatkozó egyezmény 1992 Helsinki: ipari balesetke országhatárokon átterjedő hatásairól szóló egyezmény 1991 Spoo: az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatra vonatkozó döntés Elsivatagosodás, erdőpusztulás A hazai energiahatékonysági programok megvalósítása során a hazai környezetvédelmi szabályozásban rögzített szempontok mellett számos nemzetközi egyezményhatároz meg kötelezettségeket az energiaágazat és környezetvédelem számára. Az egyezmények hazai végrehajtásában az előrehaladottság mértéke egyezményenként változó. Vannak olyanok, melyek ratifikációja is még várat magára, míg mások esetében már a határidős szennyezőanyag-kibocsátás csökkentések is

megvalósultak. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó nemzetközi szabályokról, egyezményekről melyek megvalósítását Magyarország is vállalta. JOGI ESZKÖZ NEVE: Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről Elfogadásának időpontja: 1979. november 13 Elfogadásának helyszíne: Genf Magyar aláírás: 1979. november 13 Magyarországi hatálybalépés: 1983. március 16 Kötelezettségek Magyarország számára: Az egyezmény keretegyezmény, amely nem tartalmaz Magyarország számára speciális feladatokat. Az egyezményt aláírók kötelezettségei: • A levegőszennyezés fokozatos csökkentése, lehetőség szerinti megakadályozása, • Konzultáció, információcsere, kutatás révén a levegőszennyezések ellen ható politikák és stratégiák kidolgozása. 4 JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő

levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30%-kal történő csökkentéséről Elfogadásának időpontja:1985. július 8 Elfogadásának helyszíne: Helsinki Hatálybalépés: 1987. szeptember 2 Magyar aláírás:1985. július 8 Magyarországi hatálybalépés: 1987. szeptember 2 Kötelezettségek Magyarország számára: • olyan politika és stratégia kidolgozása, melynek eredményeképpen a kénkibocsátás, vagy annak országhatáron való átáramlása az 1980-as bázisévhez képest legalább 30%-kal csökken a legrövidebb idő alatt, de legkésőbb 1993-ig. • beszámolási kötelezettség a Végrehajtó Testület felé az éves összes kénkibocsátás mennyiségéről és annak számítási módjáról; Végrehajtás Magyarországon: Magyarország összes kén-dioxid kibocsátása 1980-ban 1.632 kt volt Az 1993-ra előírt 30%os csökkentés 1142 kt /év szintet

jelentett volna, az éves kibocsátás azonban még ennél is alacsonyabb, 757 kt volt. Jogszabályalkotás: 1. a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986 (VI2) MT számú rendelet; 2. ennek a végrehajtásáról szóló 4/1986 (VI 2) OKTH elnöki rendelkezés, továbbá ezek időközben bevezetett módosításai; 3. Ágazatközi akcióprogramok a súlyosan szennyezett levegőjű térségek levegőminőségének javítására az 1986-1990, valamint az 1991-1993 évek közötti időszakban: 4. az 1079/1993 (XII23) kormányhatározattal elfogadott Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javításáról az 1994-1998 közötti időszakban, amely jogi, műszaki és gazdasági jellegű intézkedéseket foglal magában és a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, egyúttal elősegíti a további kibocsátás csökkentésének megalapozását (melyek már megfelelnek a

későbbiekben Osloban elfogadott második kénemisszió csökkentési Jegyzőkönyv célkitűzéseinek is); A kén-dioxid kibocsátás csökkentését szolgálták a Központi Környezetvédelmi alapból támogatott beruházások is, például az Ajkai Erőműben a hibrid-fluid kazántípussal végzett kísérletek és ezt követő kazánrekonstrukciók; 5 A Végrehajtó Testület részére az éves adatszolgáltatást és beszámolót a m agyar felet képviselő KTM rendszeresen elkészítette és átadta. JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez a kénkibocsátások további csökkentéséről Elfogadásának időpontja: 1994. június 13 Elfogadásának helyszíne: Oslo Hatálybalépés: 1998. augusztus 5 Magyar aláírás: 1994. december 12 Magyarországi hatálybalépés: 2001-ben várható Kötelezettségek Magyarország számára: • 2000-ig 45%-kal 2005-ig 50%-kal és

2010-ig 60%-kal kell csökkenteni az országos összes kén-dioxid kibocsátást, amely nem haladhatja meg az 1980-as bázisévhez képest (1632 kt/év) 2000-ben a 898 kt /év, 2005-ben a 816 kt /év, 2010 évben a 653 kt/év értékeket. Az értékek a hazai Tárcaközi Bizottság egyetértésével, a nemzetgazdaság teherviselő képességének figyelembe vételével kerültek meghatározásra, összhangban a villamosenergia-ipar erőmű-megújítási programjával. • köteles meghozni saját viszonyainak megfelelően a leghatékonyabb kénemissziócsökkentő intézkedéseket a meglévő és új forrásaira vonatkozóan; • köteles legalább olyan szigorú emisszó határértékeket (technológiai kibocsátási határértékeket) alkalmazni, mint ahogyan azt az V. melléklet rögzíti az összes nagy új helyhez kötött tüzeléstechnikai forrásra; • köteles legkésőbb 2004. július 1 után legfeljebb az V mellékletben rögzített kibocsátási határértékeket

alkalmazni a meglévő 500 MW th -nál nagyobb bemenő termikus teljesítményű helyhez kötött tüzeléstechnikai forrásokra, vagy más egyenértékű korlátozásokat alkalmazni, amelyek biztosítják a nemzeti maximumszint alatti kibocsátás-mennyiséget, továbbá 2004. július 1 után alkalmazni az V melléklet emisszió-határérték iránymutatásait e források esetében; • legkésőbb a hatálybalépést követő 2 éven belül bevezet a gázolaj kéntartalmára vonatkozó legalább olyan szigorú nemzeti határértékeket, mint amilyeneket az V. melléklet rögzít; • a kénemisszió csökkentésére és ellenőrzésére vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása a hatályba lépést követő hat hónapon belül; • vonatkozó adatok gyűjtése, továbbá jelentések készítése. • 6 JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a nitrogén-oxidok

kibocsátásának vagy azok országhatárokon való átáramlásának szabályozásáról Elfogadásának időpontja: 1988. október 31 Elfogadásának helyszíne: Szófia Hatálybalépés: 1991. február 14 Magyar aláírás: 1989 május 3. Magyarországi hatálybalépés: 1992. február 10 Kötelezettségek Magyarország számára: • intézkedések bevezetése az éves nitrogén-dioxid kibocsátás vagy az országhatárokon átterjedő mennyiség szabályozására úgy, hogy az legkésőbb 1994. december 31-ig ne lépje túl az 1987. év éves szintű nitrogén-dioxid kibocsátását, vagy az országhatárokon átterjedő mennyiséget; • a nemzeti kibocsátási normák módosítása a jelentősebb helyhez kötött forrásokra/forráskategóriákra a legjobb technológiai megoldásokhoz igazodva; • a nemzeti kibocsátási normák módosítása a mozgó forrásokra a legjobb technológiai megoldásokhoz igazodva; • intézkedések bevezetése a jelentősebb helyhez

kötött forrásokra, figyelembe véve a Műszaki Melléklet, az üzem jellemzőit, korát, kihasználásának mértékét, a felesleges működési zavarok elkerülésének szükségességét; • megfelelő technológiák átadásának elősegítése; • ólommentes üzemanyag ellátás biztosítása, különös esetekben legalább a fő nemzetközi tranzit utak mentén; • nemzeti programok, politikák és stratégiák kidolgozása a nitrogén-oxid kibocsátások vagy azok országhatárokon való átterjedésére vonatkozó kötelezettségek végrehajtása érdekében. Végrehajtás Magyarországon: A Jegyzőkönyv azon célkitűzése, hogy az 1987-es nitrogén-oxid kibocsátások szintje ne emelkedjen 1994. de cember 31-ig megvalósult Ez az érték 1987-ben 265 kt /év, az egyezményben szereplő 1994-es évben 187,5 kt/év, 1998-ban pedig 202,63 kt/év volt. Ebben a csökkenésben meghatározó szerepe volt annak, hogy jelentősen csökkent a fosszilis tüzelőanyagok

használata a villamosenergia-iparban, továbbá a Paksi Atomerőmű fokozatos üzembe helyezték és az ipari termelés számottevően visszaesett. A Jegyzőkönyv előírásinak való megfelelés érdekében az alábbi lépésekre került sor: 7 • a jogalkotás terén a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI2) MT számú rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 4/1986. (VI 2) OKTH elnöki rendelkezés, továbbá ezek időközben bevezetett módosításai; • a Jegyzőkönyv célkitűzéseivel összhangban álló Ágazatközi Akcióprogramok a súlyosan szennyezett levegőjű térségek levegőminőségének javítására az 1986-1990, valamint az 1991-1993 évek közötti időszakban: • az 1079/1993 (XII.23) kormányhatározattal elfogadott Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javításáról az 1994-1998 közötti időszakban • A kén-dioxid

kibocsátás csökkentését szolgálták a Központi Környezetvédelmi alapból támogatott beruházások is, például az Ajkai Erőműben a hibrid-fluid kazántípussal végzett kísérletek és ezt követő kazánrekonstrukciók; • A Végrehajtó Testület részére az éves adatszolgáltatást és beszámolót a magyar felet képviselő KTM rendszeresen elkészítette és átadta. A Szófiai Egyezmény 1988. október 31én Szófiában, Bulgária fővárosában lett megtartva az a konferencia, melynek témája a nitrogén-oxidok kibocsátásának, vagy azok országhatárokon való átáramlásának szabályozása volt. Ez tulajdonképpen az 1979-ben elfogadott jegyzőkönyv kiegészítéseként szolgált, amely a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szólt. Ez volt a genfi egyezmény (LRTAP, Convention on Long Range Transboundary Air Pollution) volt az első olyan nemzetközi megállapodás (1979), amely regionális megoldást keresett a

légszennyező anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak kivédésére. Az Egyezményt az európai országok, valamint Kanada és az USA írták alá, eddig (2001) 43 ország ratifikálta, és 1983-ban lépett hatályba. Céljainak megvalósítása érdekében ezidáig a következő jegyzőkönyveket fogadták el: 1. Jegyzőkönyv az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról (Genf, 1984); 2. Jegyzőkönyv a kén-dioxid-kibocsátások v azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Helsinki, 1985); 3. Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának v azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Szófia 1988); 4. Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának v azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Genf, 1991); 5. Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának v azok országhatárokon

átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Oslo, 1994), az ún. II Kén-dioxid Jegyzőkönyv; 6. Jegyzőkönyv a nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről (Aarhus, 1998); 7. Jegyzőkönyv a környzetben tartósan megmaradó szerves, szennyező anyagok (POPs: persistent organic pollutants) légköri kibocsátásának csökkentéséről (Aarhus, 1998); 8. Jegyzőkönyv a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről (Göteborg, 1999), amely a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek korlátozására irányul. A felsorolt jegyzőkönyvek közül az első öt hatályba lépett. Mo az Egyezményt és a nyolc jegyzőkönyvet aláírta és - 2001-re az első négyet – ratifikálta. A Szófiai egyezmény 1992. február 10-én lépett hatályba Konkrét célja a nitrogénvegyületek által okozott káros hatások csökkentése az érintett európai és észak-amerikai térségben 8 azáltal,

hogy mérséklik a nitrogénoxidok kibocsátását, illetve országhatárokon való átterjedését a mozgó és a helyhez kötött forrásokra, megfelelő kibocsátátsi normák bevezetésével és alkalmazásával. JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról Elfogadásának időpontja: 1994. december 17 Elfogadásának helyszíne: Lisszabon Magyar aláírás: 1995. február 17 Magyarországi hatálybalépés: 2001. nyár végére várható Kötelezettségek Magyarország számára: A keretegyezmény Magyarország számára az energiahasználatra vonatkozó általános nemzetközi alapelvek érvényesítését írja elő. Ezek közül legfontosabbak: • energiahatékonysági politikák és ebből következő programok kidolgozása, az ezek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges szervezetek kialakítása továbbá e programok társadalmi ismertté tétele, • energia vonatkozású környezetvédelmi

beruházások finanszírozásának nemzetközi keretek közötti, illetve harmadik fél bevonásával történő végrehajtása. JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a savasodás, eutrofizáció és a talajközeli ózonképződés csökkentéséről (Multi-effects protocol) Elfogadásának időpontja: 1999. november 30 Elfogadásának helyszíne: Göteborg Magyar aláírás: 1999. december 1 Magyarországi hatálybalépés: várhatóan még évekig eltart Kötelezettségek Magyarország számára: A jegyzőkönyv felső határértékeket állapít meg az aláírók számára a kén-, nitrogén-oxidok, VOC és ammónia vonatkozásában. Az általunk vizsgált szennyezőanyagok közül a jegyzőkönyv célkitűzése Európa összes kénkibocsátásainak legalább 63%-kal, nitrogénoxidok esetében a kibocsátás 41%-os csökkentése. Magyarországra vonatkozóan a kén-dioxid

kibocsátás 2010-re meghatározott felső emisszió határértéke 550 kt/év, ami az 1990-es évi kibocsátásnál (1010 kt/év) 46%-kal alacsonyabb. 9 Ugyanez a h atárérték a nitrogén-oxidok esetében 198 kt /év, amely az 1990-es 238 kt /év emisszióértékhez képest 17%-kos csökkenést jelent. Azon országok, így Magyarország esetében, amelyek gazdasága átalakulási folyamatban van, az egyezmény hatályba lépését követő nyolcadik évtől kötelező a megállapított határértékek alkalmazása. Az alábbi táblázatban összefoglalva találhatjuk a nemzetközi levegőtisztaság-védelmi egyezmények által előírt szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket, illetve az előírt szennyezés-csökkentések mértékét. Nemzetközi levegőtisztaság-védelmi egyezmények legfontosabb paraméterei SO 2 NO x csökk. mértéke kibocsátás az időtáv időtáv végére csökk. mértéke kibocsátás az időtáv végére min. 30 % 1.632 kt/év - - -

19802000 45 % 898 kt/év - - - Kénkibocsátások további 1980csökkentéséről - Oslo 2005 (1994.) 50 % 816 kt/év - - - 19802010 60 % 653 kt/év - - - Egyezmény neve időtáv Kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának 30%- 1980kal történő 1993 csökkentéséről Helsinki(1985.) NO x emisszió és országhatárokon való átáramlása Szófia (1988.) - - 19871994 emisszió nem érheti el az 265 kt/év 1987-es szintet Multi-effects 1990jegyzőkönyv -Göteborg 2010 (1999.) 46 % 550 kt/év 19902010 17 % 10 198 kt/év