Content extract
					
					A speciális gyermekotthonokról Részletek egy készülő módszertani levélből     A speciális szükségletű gyermekek és az őket ellátó intézmények Speciális igényű gyermek (Gyvt. 58 §): • Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett, tartósan beteg, ill. fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy beilleszkedési zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, ill. koruk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek.     Alapelvek • Irányadóak a:  Jogalkotásra  Jogalkalmazásra     Strukturális alapelvek • Diszkrimináció tilalma • Emberi méltóságra épülő alapjogok • Szociális biztonsághoz való jog     Gyermek-, ill. családközpontúság • Komplex rehabilitáció • A családi kötelék a gondozás minden szakaszában szoros maradjon • Biztosítani kell az örökbefogadás és a nevelőszülőhöz való kerülés lehetőségét • Amennyiben nem valósul meg a családias elhelyezés, a gyermek
gondozása az arra megfelelő gyermekotthontípusban történik • A kezeléssel egyidőben meg kell kezdeni az utógondozást a mihamarabbi visszaillesztés érdekében     A probléma komplex megközelítése • Prevenció mint alapelv  Elsődleges  Másodlagos  Harmadlagos • Normalizációs alapelv • Integráció alapelve • Szektorsemlegesség elve     Funkcionális alapelvek • Közös munka • Egyértelműség • Kiszámíthatóság • Következetesség • Értékelés • Határok kijelölése     A speciális gyermekotthonok típusai     • Gyvt. által nem szabályozott:  Kiskorú fogyatékosok otthonai  Javítóintézetek  Fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetei • Gyvt. által szabályozott:  Koruk miatt (0-3 év) speciális ellátást igénylő gyermekotthonok  Ált. isk és diákotthon gyermekotthona  Egyéb speciális ellátást igénylő gondozottak gyermekotthonai:  ambulanter kezelést ellátó intézmény, gyógyító
jellegű, rehabilitációs, intenzív foglalkoztató gyermekotthon, gyermekotthon speciális csoporttal, gondozottak integrált elhelyezése     Alapfogalmak     Deinstitucionalizáció • Az örökbefogadást, a (speciális hivatásos)  nevelőszülői elhelyezést, valamint a nagyintézményekbe történő új felvételek számának csökkentésével és az eredeti lakóhely közösségben integrált ellátási alternatívák kiszélesítésével járó folyamat. • Előnye • Hátránya     Problémamegoldás, konfliktuskezelés a gyermekvédelemben     A gyermekvédelmi szolgálatok egyik alapvető feladata • A családok és valamennyi érintett  szakember bevonása az adott probléma megoldásába • Két lehetősége:  Mediáció  Facilitálás     A felülvizsgálatok és a facilitálás     Mi a felülvizsgálat – facilitálás lényege? • Felülvizsgálat: olyan alkalom / fórum, ahol egy – egy gyermek sorsában történő döntések és napi beavatkozások
sorát hagyjuk jóvá vagy kérdőjelezzük meg, valamint alapvető változtatások szükségességét fogalmazzuk meg • Szakmai garancia • Évente történik • Elsőrendű célja: a döntések a gyerek védelmében történjenek     Mit értünk facilitálás alatt?     • A szó eredete: francia (faciler) • Jelentése: megkönnyíteni, segíteni v.mit • A facilitáló neve: facilitátor • Facilitátor feladata: a felülvizsgálat résztvevői közötti párbeszéd, • •     kommunikáció könnyítése Ki lehet? – Csoportvezetői tapasztalattal rendelkező, jó kommunikációs képességű, könnyítse a közös munkát és ne uralja, ne irányítsa a csoportos helyzeteket, vegyen részt a szakmai műhelymunkában, továbbképzéseken Facilitátor típusai: Hierarchikus Kooperatív autonóm     Mi fán terem a facilitálás?     Milyen funkciói vannak egy ülésnek? • Informálás • Tájékoztatás • Eszmecsere • Problémamegoldás •
Döntéshozatal • Konfliktuskezelés     A facilitátor 2 fő feladata • Az ülés előkészítése és utánkövetése • Az ülés levezetése     Kommunikációs eszközök • Kérdés • Tükrözés • Csend     Facilitálási eszközök • Nyitókör • Zárókör (az egyenlő esélyek elvén) • Ötletbörze (brainstorming)     Mediáció     • A mediáció arra tanít, hogy működjünk  együtt azokkal, akikkel konfliktusunk támadt, arra, hogy megoldásokra koncentráljuk erőinket, arra, hogy a múlt sérelmei helyett a jövő lehetőségeit vizsgáljuk. • Évezredek óta jól ismert jelenség     Tanács típusok • Az önérvényesítésre, a saját érdekek  védelmére biztató viselkedés • Az elkerülésre, a konfliktus megelőzésére vagy kivédésére biztató viselkedés • A megegyezésre, a megoldás megtalálására törekvő viselkedés     Családtípusok • Nyomornegyedek családja • Szakképzetlen családok • Folytonos krízisben élő
családok • Sokproblémás család • Sokproblémás, sok intézményt foglalkoztató családok (Vogelgang) • Feloldódott családok • Krízisről – krízisre élő szegény családok     Szakképzetlen, szegény családok • Biztonság hiánya • Lakóhely szegregáció • Életmód • Rokoni kapcsolatok fontossága • Alacsony szintű iskolázottság • Kevés esély a mobilitásra • A családban a nő jelenti az állandóságot     Az ideiglenes hatályú elhelyezés gyakorlati problémái     A gyermekvédelmi rendszer történeti leírása • 1969-1986: a gyermek kiemelés csak Korm.  Rendelet • 1969: 2 lehetőség:  Állami gondozás  Azonnali intézmény a kiskorú elhelyezése érdekében (előzménye az állami gondozásnak) • Nincs lehetőség a gyermeket az intézményes gyermekvédelmen kívüli helyre beutalni     Beutalások Község: • Ha már a védő – óvó intézmények nem vezettek eredményre» iratokat megküldték a járási
gyámhatóságba» állami gondozás • Elmaradt a személyes kapcsolat • Csak a valóban súlyos helyzetű gyermekeket emelték ki  Város: • Döntés, a gyereket állami gondozásba kell adni» beutaló, beszállítják a gyereket • A szülő már csak akkor tudta meg, amikor a határozatot megkapta     1986: Családjogi tv. módosítása • Alternatív megoldás: a gyermeket különálló  másik szülőnél vagy személynél helyezzék el • 60 napos határidő • Nem tisztázta a súlyos veszélyhelyzet fogalmát • Megszűnt a családbafogadás jogintézménye • 1990-1998: gyerek 3. személynél: 28, ideiglenes hatályú intézménybe utalás: 101     1997. évi XXXI tv • Egyre fontosabb a családon belüli nevelés elsődlegessége • A családból való azonnali kiemelés feltételei konkrétabbak:  A gyerek felügyelet nélkül maradt  Testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezet • • •  súlyosan veszélyezteti és
emiatt azonnali elhelyezése szükséges Nem muszáj a gyermeket a legközelebbi intézménybe elhelyezni Rendezi az ideiglenes hatályú elhelyezés ideje alatt a szülői felügyeleti jogokat Cél: rövidebb a bizonytalan idő     Gyámhivatal • Dönt a védelembe vétel melletti  hazaadásról • Pert indít a szülői felügyeleti jog megszüntetésére • Megváltoztatja az elhelyezést ha van 3. személy • Átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket     Átmeneti nevelésbe vételi eljárás • Jegyző beutaló határozata • Iktatott határozat • Gyámhivatal megkereséseket küld: oktatási int.-nek, védőnőnek, • • • • • • •  jegyzőnek, gyermekjóléti szolgálatnak, szakaszolgálatnak, társhatóságnak, stb. 15 napos határidő, közben KT, meghallgatják az ügyfeleket Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal Megyei TGYSZ vizsgálatok: eü.-i, pedagógiai, pszichológiai Elhelyezés értekezlet Tárgyalás Eljárás Gyámhivatali döntés: 99%
- átmeneti nevelésbe vétel     2 lehetőség a határidő betartására 1. • • •     2.  Gyakorlati határidő csökkentése A gyámhivatal nemcsak a saját, hanem más gyámhivatal illetékességi területén is végezhessen feladatokat Van személyes kapcsolat Nevelőszülőhöz kihelyezés: Minden előtt összeismerkedik a gyerek és a nevelőszülő Tárgyalás: megfelel- e az elhelyezés Gyám meghallgatása, KT Felülvizsgálat – személyesen Ha a szülők, rokonok a gyermek érdekében együttműködésre hajlandók. Hazaadással, családbafogadással, perrel 30 napon belül rendezni lehet.     Rövid határidő 2 következménye • Törvénysértő, nem megalapozott és nem a gyermek érdekét minden szempontból jól körüljárt döntések fognak születni • Vagy egy állandó bűnbakot állítanak a gyámhivatal személyében, akik nem képesek a Gyvt. betartására