Content extract
					
					A világgazdasági folyamatokról tömören 1. Gazdasági élet szerkezete, mutatói: a) GDP- bruttó hazai termék: egy adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke+ külföldi cégek által előállítottak ($/fő) b) GNP- bruttó nemzeti termék: nem tartalmazza a külföldi cégek értékeit, de számba veszi a hazai cégek által külföldön termelt javakat. ($/fő) c) Gazdasági szektorok:  Mezőgazdaság primer: élelmiszer, ipari nyersanyag, növény- és állattenyésztés, halászat  Ipar  szekunder: kitermel, feldolgoz, félkész termék.  Szolgáltatás  tercier: szükségleteket biztosít, infrastruktúra  K+F kvaterner: informatika, felsőoktatás és kutatás 2. Gazdasági rendszerek: a) tradicionális:  Mezőgazdaság  közös tulajdonban a föld és az eszközök  önellátás, kifelé nem termel  termés elosztás a hagyomány elve szerint b) tervutasításos:  Minden az állam
tulajdonában, nincs magántulajdon  3, ill. 5 éves tervekben dolgoznak  fix ár és bérrendszer  központi újraelosztás c) piacgazdaság:  Magántulajdon!  termelnek, és eladják ebből profit  a keresletet elégítik ki, versenyhelyzet alakul ki  állandó technikai fejlődés  szabad árrendszer 3. A világgazdaság globalizációja:          a gazdaság világméretűvé vált 1973-as kőolajár-robbanás vállalati csődök, munkanélküliség, infláció, recesszió a vevők az egyedi áruk iránt kezdtek érdeklődni pozitív hatása: a nemzetközi tőkeáramlás negatív hatása: a hitelfelvételeladósodás megjelentek a TNC-k és a regionális gazdasági integrációk az integrációk hatására nő a versenyképesség a TNC-kkel szemben  4. A transznacionális vállalatok: A  L  L  Korábban     A L  L  L  L  Ma  TNC- átlépik az országhatárokat és leányvállalatokat hoznak létre termékeiket a
világgazdaság egészében állítják elő, és adják el           korábban döntéseket csak az anyavállalat hozott, a leányvállalatok pedig a rájuk kiszabott munkát végezték manapság az anyavállalat számos feladatot, döntést átadott a leányvállalatnak pl.: marketing, K+F, tervezés a leányvállalatok egymással kapcsolatban állnak A piackutatás, marketing a nagyvárosok közelében, ún. innovációs központok közelében jönnek létre. Kéményes ipar: nyersanyag, energia előállítás közelében helyezkednek el Csavarhúzós ipar: olyan helyen, ahol olcsó a munkaerő, de iskolázott, könnyen betanítható, és további adókedvezmények vannak  5. Nemzetgazdaságok szerepe:        szabad kereskedelem: korlátozásoktól mentes kereskedelem Protekcionista gazdaságpolitika: a hazai termelés védelme kvóta: mennyiségi korlát vám: határon kivetett adó embargó: politikai okokból kialakult tiltás integráció:
egységesülés, egybeolvadás 1. vállalati: TNC; 2 országok: regionális gazd. integráció  6. Regionális gazdasági integrációk: a) Globalizáció csökken a nemzetgazdaságok szerepe nő a regionális integráció szerepe (országok, országrészek gazdasági integrációja) b) Létrejöttük okai:  hasonló gazdasággal rendelkező országok megállapodást kötnek, hogy:  növelik a piac méretét  szélesítik a vállalkozásokat, és a munkavállalók lehetőségeit  nem akadályozzák az áru, a tőke és a munkaerő szabad áramlását (egységes piacként működik)  ezáltal nő a versenyképességük a TNC-kkel szemben c) Előnyei:  olcsóbb termelés, felgyorsul a kereskedelem  növekszik a vállalatok mérete (nő a tőkekoncentráció)  több pénz jut K+F iparágakra ezáltal is nő a versenyképességük a TNC-kkel szemben d) Az integráció lépcsőfokai: 1) preferenciális vámövezet: vámkedvezmény 2) szabad kereskedelmi
övezet:  nincs kereskedelmi korlátozás,  más országokkal külön vám 3) Vámunió:  tagok között szabad kereskedelem  más országokkal egységes vám 4) Közös piac:  szabad kereskedelem  szabad munka-erőáramlás  szabad tőkeáramlás 5) gazdasági unió: szabad kereskedelem szabad munka-erőáramlás szabad tőkeáramlás közös gazdasági szervezet, gazd. politika közös valuta 6) politikai unió: gazdasági unió + közös politikai szervezetek     e) Legfontosabb integrációk: I. EU II. NAFTA: Észak-amerikai szabad kereskedelmi társulat 1992 USA, Kanada, Mexikó III. APEC: Ázsiai és Csendes-óceáni gazdasági együttműködés 1989 IV. EFTA: Európai Szabad kereskedelmi társulás 1960 Norvégia, Svájc, Lichtenstein, Izland V. CEFTA: Közép-európai szabad kereskedelmi társulás 1992 Lengyelország, Csehország, Magyarország 7. Pénz, pénz és pénz:  pénz: olyan dolog, ami értékkel rendelkezik, amit általánosan
elfogadnak áruért, v. szolgáltatásért  pénz fajtái: árupénz, készpénz (érme, papírpénz), bankszámlapénz  pénz funkciója: kereskedelmi közvetítő, értékmegőrző, kincsképző  infláció: a pénz értékének a romlása  valuta: más országok fizetőeszköze  konvertibilis valuta: más országok fizetőeszközére szabadon átváltható  deviza: fiktív, nem kézen fogható. a nemzetközi pénzforgalomban elfogadott fizetőeszköz  valutaárfolyam: az egyik valuta mennyit ér a másik valutához képest  értékpapírok: a tulajdonosa pénzbeli követeléssel léphet föl a kibocsájtóval szemben. 1 állampapír, 2 kötvény, 3 részvény  Tőzsde: az értékpapírok kereskedési helye (értéktőzsde)  értéktőzsde: a piacok piaca, az egyetlen olyan piac, ahol a kereslet és a kínálat határozza meg az árat  árutőzsde: mezőgazd. termékek árának stabil megtartása (Chicago)  Bank: pénzpiaci intézményrendszer 
Feladata: bankszámlakezelés,értékmegőrzés, pénzügyi tanácsadás, valutaváltás, értékpapíradás/vétel, hitelezés  Kamat: a hitel ára 8. Nemzetközi tőkeáramlás: A Globális Világgazdaság legfontosabb eleme 1970-től  Tőke: felhalmozott érték, mely tulajdonosának a profitszerzést teszi lehetővé. Tudás-áru-pénz  Pénz: csak akkor tőke, ha profitot termel  Ha a tőke átlépi az országhatárt Nemzetközi Tőkeáramlásról beszélünk  1. Tulajdonjogot nem szerző: -nemzetközi hitelek, - tőzsdei spekuláció  2. Tulajdonjogszerzéssel járó: -értékpapír befektetések, - működő tőke beruházások  Ha termelésbe történik a befektetés (leányvállalattal) Barnamezős beruházás Zöldmezős beruházás Már meglévő vállalat modernizálása teljesen új vállalat alapítása 9. Adósságválság:  Országok hitelfelvételeinek okai: életszínvonal fenntartása, gazdaságfejlesztés, modernizáció, (Afrikai
országok gazdaság elindítására), munkahelyteremtő beruházások, fegyverkezés  Az országok eladósod hatnak: belső hitelállomány (állampapír), külső hitelállomány (más országok, v. Világ Bank) Ez idáig csak adósság  Eladósodásról akkor beszélünk, ha újabb hitelt vesznek fel azért, hogy egy másik hitelt visszafizessenek.      Az egyre nagyobb államadósság egy kisebb gazdasági teljesítménnyel jár. Az adósságok visszafizetése lehetetlenné vált, így adósságcsapdába kerültek.  Kiút: kiegyeznek a bankokkal, hogy később fizetnek, tehát átütemezik, vagy ha önerejükből nem tudják visszafizetni a gazdaságuk miatt, egyetlen lehetőségük, hogy a hitelező elengedi a tartozás egy részét