Content extract
					
					SZÁMVITELI JEGYZETEK Mérlegképes könyvelőknek  2009     TÁRGYI ESZKÖZÖK Fajtái: 121  Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (épület, földterület,használati‐ v. bérleti jog)  131  Műszaki gépek, berendezések, járművek (közvetlenül szolgálják a váll. tevékenységét)  141  Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (közvetetten szolgálják a váll.tevékenységét)  151  Tenyészállatok (Üzembe helyezés:mikor először „udvarol”)  161  Beruházások  352  Beruházásokra adott előlegek  1X7  Tárgyi esztközök értékhelyesbítése  (ha a tárgyi eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a ksz‐i értéke, akkor értékhelyesbítés mutatható ki. Nem kötelező)  TÁRGYI ESZKÖZÖK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE=BRUTTÓ ÉRTÉK: A TE bekerülési értékének része a beszerzéssel kapcsolatban az üzembehelyezésig felmerülő valamennyi költség: Vételár (+) Felár (pl.sürgősségi) (-) engedmény (+)
szállítás, rakodás (+) közvetítői díj, bizományosi díj (+) alapozási, beszerelési és üzembehelyezési költség (+) vámterhek (vám, környezetvédelmi termékdíj) (+) beszerzéshez kapcsolódó adó, illeték (pl. regadó, átírási illeték) (+) biztosítás díja (+) próbaüzemelés költsége, de (-) a próbaüzem alatt előállított termék önköltsége v. piaci értéke közül az alacsonyabb (+) tárgyieszköz hitel költségei és üzembehelyezésig arányos kamata, de (-) tárgyieszköz beszerzés miatt kapott kamat, max. a fizetett kamat mértékéig (+) tartozék, tartalékalkatrész (+/-) tárgyi eszköz miatt keletkezett devizás árfolyamkülönbözet← (+), ha veszteség (-), ha nyereség stb. NEM RÉSZE A BEKERÜLÉSI ÉRTÉKNEK: ÁFA (levonható, előzetesen felszámított áfa), kivéve a SZGK ←ott az áfa is része, mivel nem levonható UTÓLAG NÖVELI A BEKERÜLÉSI ÉRTÉKET: A tárgyi eszköz bővítése, felújítása, helyreállítása.
NEM NÖVELI UTÓLAG A BEKERÜLÉSI ÉRTÉKET: A folyamatos, biztonságos, zavartalan üzemelést szolgáló javítási, karbantartási munkák költsége. SPECIALITÁS:     Beruházási hitel kamata – az üzembehelyezésig arányos kamat része a bek. értéknek: T161 az üzembe helyezés utáni kamat nem növel a bek.értéket: T87  K384 (454) K384 (454)  TÁRGYI ESZKÖZÖK KÖNYVELÉSE: Minden tárgyi eszközt az üzembehelyezésig a beruházások között tartunk nyilván. VÁSÁRLÁS + üzembehelyezésig felmerülő összes költség ( részei a bekerülési értéknek) Beruházások 1. nettó vételár T161 K454 Szállító Előzetes áfa 2. áfa T466 K454 Szállító A 454 szállító helyett lehet 381 Pénztár VISSZAKÜLDÉS, ENGEDMÉNY 1. nettó engedmény 2. áfa  T454 T454  Szállító Szállító  K161 K466  ÜZEMBE HELYEZÉS (=HASZNÁLATBAVÉTEL = AKTIVÁLÁS) Ingatlanok 1. Üzembehelyezés T121 K161  Beruházások Előzetes áfa  Beruházások  Ugyanígy lehet T131,
T141., attól függően, hogy mit aktiválunk IMPORT BESZERZÉS (Uniós tagállamon kívülről) Beruházások 1. Vételár (csak nettó, az áfa T161 kivetés alapján lesz) Beruházások 2. Vám T161 Import áfa elszámolás 3. Import áfa előírás T3681  K454  Szállító  K465 K465  VPOP VPOP  4.  (technikai szla) ÁFA Számítása= (Vételár+Vámterhek+külföldi szakasz szállítási költsége)x0,25 VPOP VPOP pénzügyi rendezése T465 K384  5.  Rendezhetjük K385 v. K444 –vel szemben is A pénzügyi rendezéskor át kell vezetni az import áfát a 3681 technikai számláról 466‐ra!! Előzetes áfa Import áfa átvezetése T466 K3681 import áfa elszámolás  ELADÁS 1. Bekerülési érték kivezetés 2. Tsz.ÉCS kivezetése 3. Tf. ÉCS kivezetése 4. Értékhelyesbítés visszaírása, ha volt ilyen 5. Eladási ár netto 6. áfa APPORTBA ADÁS 1. Bekerülési érték kivezetés 2. Tsz.ÉCS kivezetése 3. Tf. ÉCS kivezetése 4. Értékhelyesbítés visszaírása, ha
volt ilyen 5. Kapott részesedés  T86 T1X9 T1X8 T417  Egyéb ráfordítás  T311 T311  Vevő  T88 T1X9 T1X8 T417  Rendkívüli ráfordítás  T17  Elszámolási betét  K1X1 K86 K86 K1X7  Tárgyi eszköz szla.  K96 K467  Egyéb bevétel  Tárgyi eszköz szla.  Értékelési tartalék  K1X1 K88 K88 K1X7  Részesedés  K98  Rendkívüli bevétel  Tárgyi eszk. tsz ÉCS‐je Tárgyi eszk.tfÉCS‐je Értékelési tartalék  Vevő  Tárgyi eszk. tsz ÉCS‐je Tárgyi eszk.tfÉCS‐je  Egyéb ráfordítás Egyéb ráfordítás Tárgyi eszk.értékhelyesbítése Fizetendő áfa  Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli ráfordítás Tárgyi eszk.értékhelyesbítése     Alapvetően nincs áfa, de ha mégis lenne, akkor úgy könyveljük, mint a térítés nélküli átadás áfa‐ját.  TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS Rendkívüli ráfordítás 1. Bekerülési érték kivezetés T88 Tárgyi eszk. tsz ÉCS‐je 2. Tsz.ÉCS kivezetése T1X9 Tárgyi eszk.tfÉCS‐je 3. Tf. ÉCS kivezetése T1X8
Egyéb követelés 4.a Áfa, ha áthárítjuk T368 Rendkívüli ráfordítás 4.b Áfa, ha nem hárítjuk át T88 Az áfa alapja a piaci érték! Ha nincs megadva, akkor a ksz‐i érték.  K1X1 K88 K88 K467 K467  Tárgyi eszköz szla. Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli ráfordítás Fizetendő áfa Fizetendő áfa  SELEJTEZÉS, HIÁNY, MEGSEMMISÜLÉS 1. Hasznosítható hulladék T21‐22 Anyagkészlet K1X1 Tárgyi eszköz szla. készletrevétele Egyéb ráfordítás 2. Hulladék értékével T86 K1X8 Tárgyi eszköz tf. ÉCS‐je csökkentett ksz‐i érték leírása tf.ÉCS‐ként Tárgyi eszk. tsz ÉCS‐je 3. Tsz.ÉCS kivezetése T1X9 K1X1 Tárgyi eszköz szla. Tárgyi eszk.tfÉCS‐je 4. Tf. ÉCS kivezetése T1X8 K1X1 Tárgyi eszköz szla. Pénztár Egyéb bevétel 5. Kapott kártérítés T381 K96 A kapott kártérítést könyvelhetem a T384‐re ha átutalták vagy a T368‐ra ha csak értesítést kapok az összegről számla bizonylat formájában későbbi
fizetéssel. KÁRESEMÉNY 1. Kár összege, tf.ÉCS 2. Kapott kártérítés  T86 T381  Egyéb ráfordítás Pénztár  K1X8 K96  Tárgyi eszköz tf. ÉCS‐je  K1X1 K1X1  Tárgyi eszköz szla.  Rendkívüli bevétel  Egyéb rövid lej.kötelezettség Szállító  Egyéb bevétel  Itt is lehet T384, vagy T368. Ha nem maradt értéke, akkor ki kell vezetni:  3 4.  Tsz.ÉCS kivezetése Tf. ÉCS kivezetése  TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTVÉTEL 1. Átvétel (piaci értéken!) 2. Elhatárolás (Az átvétellel keletkezett rendkívüli bevétel teljes összegét elhatároljuk) 3 ÁFA‐Ha átadó áthárítja 4. 5. 6. 7. 8.  Szállítás nettó: áfa Üzembe helyezés ÉCS elszámolás Elhatárolás visszacsöpögtetése  T1X9 T1X8  Tárgyi eszk. tsz ÉCS‐je  T161 T98  Beruházás Rendkívüli bevétel  K98 K483  T466  Előzetes áfa  K479  T161 T466 T1X1 T57 T483  Beruházás  K454 K454 K161 K1X9 K98  Számítása:  Elhatárolt összeg x ÉCS összege Bekerülési érték  Tárgyi
eszk.tfÉCS‐je  Előzetes áfa Tárgyi eszk. szla Tsz. ÉCS leírás PIE  Tárgyi eszköz szla.  PIE  Szállító Beruházás Tárgyi eszk. ÉCS‐je Rendkívüli bevétel     APPORTBA VÉTEL 1. Apportba vétel  T161  Beruházás  K3  2.  Pénzbeni befizetés  T384  Elsz.betét  K3  3.  Jegyzett, de be nem fizetett tőke átvezetése a cégbíróságon bejegyzett összegben. Pénzbeni betét  T3  Jegyzett, de még be nem fizetett tőke  K411  T384  Elsz.betét  K3  4.  Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Jegyzett tőke  Jegyzett, de még be nem fizetett tőke  ÁTSOROLÁSOK: 1) Befektetett eszközök közül forgóeszközök közzé: a) Használatba nem vett TE: T21‐22 K161 b) Használatbavett TE T51 K1X1 ÉCS visszaírása T1X9 K57 2) Forgóeszközök közül befektetett eszközök közzé: a) Haszánlatbavétel előtt: T161 K21‐22 b) Használatba vett T1X1 K51 Ha szükséges, akkor pótlólag könyvelem az ÉCS‐t T57 K1X9
KISÉRTÉKŰ TÁRGYI ESZKÖZ ÉCS‐je: Kisértékű 100.000,‐Ft+áfa egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket azonnal leírhatjuk ÉCS‐ként, rögtön a vásárlás pillanatában. T161 K454 v. 381 T466 K454 v. 381 Üzembe helyezés T1X1 K161 ÉCS.: T57 K1X9     SAJÁT REZSIS BERUHÁZÁS: Amikor elkészül a beruházás, akkor könyveljük, hogy nő a beruházás: T161 K582 SEEAÉ összege=összes közvetlen költség Aktiválás: T1X1 K161 Saját rezsis beruházás áfa‐ja T466 K467 FORDÍTOTT ÁFA: Építőipari szolgáltatás építkezéseknél hatósági engedélyhez kötött nettó: T161 K454 áfa T466 K467 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE:  2 fajtája van: Terv szerinti Terven felüli Terv szerinti ÉCS: Az ÉCS‐t főszabályként dec.31‐én számoljuk el, kivéve, ha évközben történik valami a tárgyi eszközzel Pl: selejtezni kell. Ilyenkor első lépésként először az azévi tszÉCS‐t kell elszámolni!! Számításának 4 kelléke van:
1.) Bekerülési érték=bruttó értéke (nem áfával növelt) 2.) Várható használati idő 3.) Használati idő végén várható maradványérték (meg kell saccolni, hogy kb. mennyit lehet majd érte kapni a végén) 4.) Leírás módszere     Leírási módszerek: a) LINEÁRIS Leírandó érték=Bek érték ‐ Maradványérték Éves ÉCS=Leírandó érték/használati idő ha nem egész év, akkor: (Éves ÉCS/12 hó)xtév hónapjai Pl.: BÉ=1000 MÉ= 200 LÉ= 800  1 2 3 4 5  4 év használati idő 10.01‐én üzembehelyezés  Bekerülési érték Bruttó érték 1000 1000 1000 1000 1000  Éves ÉCS  Halmozott ÉCS  50 200 200 200 150  50 250 450 650 800  Könyv szerinti v. Nettó érték 950 750 550 350 200  b) DEGRESSZÍV É.SZÖ (évek száma összege) é.szö= pl 3 évnél észő=1+2+3=6 Alapleírási összeg= Leírandó érték/é.szö Écs az 1. évben= alapleírási összeg (x) a legmagasabb számú évvel (itt 3) Écs a 2. évben= alapleírási összeg (x) a 2
legmagasabb számú évvel (itt2)Degresszív=csökkenő Ha nem egész év, akkor ugyanúgy arányosan számoljuk el az ÉCS‐t mint a lineáris módszernél. A tört évnél az év el nem számolt része átmegy a következő évre. LÉ=1.000‐200=800 észö=1+2+3+4=10 Alapleírási összeg=800/10=80  1. 2. 3. 4. 5.  Bekerülési érték Bruttó érték 1000 1000 1000 1000 1000  Éves ÉCS  Halmozott ÉCS  80 300 220 140 60  80 380 600 740 800  Évek ÉCS‐je: tárgyév 4(x)80=320 10.01‐1231‐ig  (320/12)x3=80  Könyv szerinti v. Nettó érték 920 620 400 260 200     köv.év  01.01‐0930‐ig 10.01‐1231‐ig: 3(X)80=240  (320/12)x9=240 240+60=300 (240/12)X3=60  .stb c) DEGRESSZÍV SZORZÓSZÁMOK MÓDSZERE Alapleírási összeg= Leírandó érték/szorzószámok összege ÉCS az 1. évben az= alapleírási összeg(x)a legnagyobb szorzószámmal, Az utána következő években=alapleírási összeg(x)csökkenő sorrendben a szorzószámokkal Ha nem egész év, akkor ugyanúgy
arányosan számoljuk el az ÉCS‐t mint a lineáris módszernél. A tört évnél az év el nem számolt része átmegy a következő évre. d) TELJESÍTMÉNYARÁNYOS Alapleírási összeg= Leírandó érték/várható összteljesítmény ÉCS (t.évi)=Alapleírási összeg(x)tévi teljesítménnyel Nem számolunk tört évet, hiszen a teljesítmény van megadva. e) NETTÓ ÉRTÉK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ LEÍRÁS Maradványérték előre nem határozható meg, így leírandó érték sincs. Számítása: állandó leírási kulcs alapján (%‐ban van megadva) ÉCS=Nettó érték (x) leírási kulcs% Ha nem egész év, akkor ugyanúgy arányosan számoljuk el az ÉCS‐t mint a lineáris módszernél. A tört évnél az év el nem számolt része átmegy a következő évre.  1 2  Bekerülési érték Bruttó érték 1000 1000  Éves ÉCS  Halmozott ÉCS  100 360  100 460  Könyv szerinti v. Nettó érték 900 540  Leírási kulcs=40% tárgyév  köv.év  1000x0,4=400 10.01‐1231 
(400/12)x3=100  01.01‐0930  (400/12)x9=300  (1000‐400)x0,4=240 (240/12)x3=60  300+60=360     stb  TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE: Miután elszámoljuk a tárgyi eszköz tervszerinti ÉCS‐jét, következik az értékelés: 1.) Ha a piaci érték tartósan és jelentősen kisebb, mint a ksz‐i érték, akkor terven felüli ÉCS‐t számolunk el. Könyvelése: T86 Egyéb ráford K1X8 Tárgyi eszk. tf ÉCS‐je 2.) Ha a piaci érték magasabb, mint a ksz‐i érték, akkor, ha már volt korábban elszámolt tfÉCS, akkor visszaírjuk azt: T1X8 Tárgyi eszk. tf ÉCS‐je K96 Egyéb bevétel  és ha még mindig magasabb a piaci érték, akkor értékhelyesbítés mutatható ki. Könyvelése: T1X7 Tárgyi eszk.értékhelyesb K417 Értékelési tartalék A könyv szerinti érték=Tárgyi eszk. számla egyenlege‐elszámolt ÉCS‐k Az értékhelyesbítés nem része a könyv szerinti értéknek!!!     VÁSÁROLT KÉSZLETEK 2 fajtája van: I.Anyagkészlet ‐átalakításra,
felhasználásra kerül II.Árukészlet –változatlan formában értékesítik 3 fajtája van: 1.Kereskedelmi áru: a.‐nagykeráru b.‐kiskeráru (a besorolást az én tevékenységem határozza meg, nem az, hogy kitől vettem.) 2.Közvetített szolgáltatások pl. építőipari fővállalkozónál 3.Betétdíjas göngyölegek a.‐saját göngyöleg b.‐idegen göngyöleg Saját göngyölege annak van, aki a saját levét beletölti. A göngyöleg:Csomagolási eszköz, amire a kibocsátónak visszavételi kötelezettsége van. Plüveg, rekesz, pb gázpalack Készletek elszámolási, nyilvántartási lehetőségei: I.  A készletekről folyamatos évközi nyilvántartást vezetünk tényleges beszerzési áron. BESZERZÉSI ÁRAS NYILVÁNTARTÁS  II. A készletekről folyamatos évközi nyilvántartást vezetünk nyilvántartási áron NYILVÁNTARTÁSI ÁRAS NYILVÁNTARTÁS III. A készletekről folyamatos évközi nyilvántartást nem vezetünk NINCS ÉVKÖZI NYILVÁNTARTÁS    
I. BESZERZÉSI ÁRAS NYILVÁNTARTÁS Az alábbi készleteknél választható: 21‐22 Anyagkészlet 261  Nagykeráru beszerzési áron  271  Közvetített szolgáltatás  282  Idegen göngyöleg  VÁSÁRLÁS + Raktárba történő beszállításig felmerülő összes költség pl.szállítás,rakodás Készlet számla 1. nettó vételár T2 K454 Szállító Előzetes áfa 2. áfa T466 K454 Szállító A raktárba történő beszállításig felmerülő összes költség növeli a készlet beszerzési értékét. Ezeket a költségeket ugyanúgy könyveljük, mint a vételárat. VISSZAKÜLDÉS, ENGEDMÉNY 1. nettó vételár T454 2. áfa T454 FELHASZNÁLÁS 1. Felhasználás  T51  Szállító  Készlet számla  Szállító  K2 K466  Anyagköltség  K2  Készlet számla  Előzetes áfa  KÁRESEMÉNY, HIÁNY, SELEJT, MEGSEMMISÜLÉS, ÉRTÉKVESZTÉS Egyéb ráfordítás Készlet számla 1. Kár,hiány,selejt,megs T86 K2  ELADÁS 1. Készletcsökkenés 2. Eladási ár netto 3. áfa  T814
T311 T311  ELÁBÉ  APPORTBA ADÁS 1. Készletcsökkenés 2. Részesedés  T88 T17  Rendkívüli ráford.  TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS 1. Készletcsökkenés 2.a Áfa áthárítás 2.b Áfa nem kerül áthárításra  T88 T368 T88  Rendkívüli ráford.  Vevő Vevő  Részesedés  Egyéb követelés Rendkívüli ráford.  K2 K91‐92 K467  Készlet számla  K2 K98  Készlet számla  K2 K467 K467  Készlet számla  Nettó árbevétel Fizetendő áfa  Rendkívüli bevétel  Fizetendő áfa Fizetendő áfa  A készletcsökkenésnél FIFO vagy ÁTLAGÁRAS (csúsztatott, sulyozott, gördülő) módszerrel számítjuk az összeget. FIFO: first in- first out = első be- első ki ÁTLAGÁR: A készletszámla egyenlegét osztjuk az összes mennyiséggel.     II. NYILVÁNTARTÁSI ÁRAS NYILVÁNTARTÁS A nyilvántartási ár lehet: a.) elszámoló ár b.) fogyasztói ár c.) betétdíjas ár Az alábbi készleteknél választható: 228  211  Anyagkészlet ‐elszámoló ár  263  262 
Nagykeráru  –elszámoló ár  265  264  Kiskeráru  ‐fogyasztói ár  288  281  Saját göngyöleg –betétdíjas ár  a.) Elszámolóáras nyilvántartás Elszámoló ár: fiktív érték, amit a vállalkozás határoz meg rendszerint január 01‐én. Ezt évközben nem szokták változtatni. (Anyagkészlet és nagykeráru elszámolóáras nyilvántartásának könyvelése ugyanaz) VÁSÁRLÁS Anyag árkülönbözet 1. Anyag nettó vételár T228 K454 Előzetes áfa 2. áfa T466 K454 Anyagkészlet 3. elszámoló áron T211 K228 Raktárba történő beszállításig felmerülő összes költség pl.szállítás,rakodás: Anyag árkülönbözet 1. nettó vételár T228 K454 Előzetes áfa 2. áfa T466 K454  Szállító Szállító Anyag árkülönbözöet Szállító Szállító  Az elszámoló árhoz nem nyúlunk!.  FELHASZNÁLÁS 1. Készletcsökkenés elszámoló áron 2. Árkülönbözet rendezés  T51  Anyagköltség  K211  Anyagkészlet  T228  Anyag árkülönbözet  K51 
Anyagköltség  Minden készletcsökkenésnél az árkülönbözet számla egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük az árkülönbözet rendezését! A 228 Anyag árkülönbözete és a 263 Nagykeráru árkülönbözete számlák egyenlege lehet T vagy K jellegű is  Az árkülönbözet rendezés számítása: Árkülönbözet számla egyenlege Készlet szla utolsó csökkenés előtti egyenlege ELADÁS 1. Készletcsökkenés elszámoló áron 2. Árkülönbözet rendezés  .  x készletcsökkenés elsz.áron  T814  ELÁBÉ  K211  Anyagkészlet  T814  ELÁBÉ  K228  Anyag árkülönbözet     T311 T311  Vevő Vevő  K91‐92 K467  T86  Egyéb ráfordítás  K211  Anyagkészlet  T228  Anyag árkülönbözet  K86  Egyéb ráfordítás  VISSZAKÜLDÉS 1. Anyag nettó vételár 2. áfa 3. elszámoló áron  T454 T454 T228  Szállító  K228 K466 K211  Anyag árkülönbözet  ENGEDMÉNY 1. Anyag nettó vételár 2. áfa  T454 T454  Szállító  K228 K466  Anyag árkülönbözet  3.
4.  Eladási ár netto áfa  SELEJT, MEGSEMMISÜLÉS 1. Készletcsökkenés elszámoló áron 2. Árkülönbözet rendezés  Szállító Anyag árkülönbözöet  Szállító  Belf.nettó árbevétel Fizetendő áfa  Előzetes áfa Anyag készlet  Előzetes áfa  Az engedmény csak 2 lépés, az elszámoló árhoz nem nyúlunk!!  APPORTBA ADÁS 1. Készletcsökkenés elszámoló áron 2. Árkülönbözet rendezés 3. Részesedés  T88  Rendkívüli ráfordítás  K211  Anyagkészlet  T228 T17  Anyag árkülönbözet  K88 K98  Rendkívüli ráfordítás  Részesedések  Rendkívüli bevételek  b.) Fogyasztói áras nyilvántartás 264  Kiskeráru  265  Kiskeráru árrése  VÁSÁRLÁS Kiskeráru árrése 1. Kiskeráru nettó vételár T265 K454 Előzetes áfa 2. áfa T466 K454 Kiskeráru 3. Kiskeráru fogyasztói áron T264 K265 Raktárba történő beszállításig felmerülő összes költség pl.szállítás,rakodás: Kiskeráru árrése 1. nettó vételár T265 K454 Előzetes áfa
2. áfa T466 K454  Szállító Szállító Kiskeráru árrése Szállító Szállító  A fogyasztói árhoz nem nyúlunk!.  ELADÁS 1. Készletcsökkenés fogyasztói áron 2. Árrés rendezés  3.  4.  T814  ELÁBÉ  K264  Kiskeráru  T265  Kiskeráru árrése  K814  ELÁBÉ  Árrés rendezése, mint az árkülönbözet rendezése, de a 265 árrés számla egyenlege mindig K jellegű, így az árrés rendezését mindig a T oldalra kell könyvelni! Pénztár Eladási ár (=fogyasztói ár T381 K91‐92 Belf.nettó árbevétel (Mindig kp., mivel az 1. pontban) kiskereskedő) !!Tartalmazza az áfa‐t!!  áfa kiemelése Számítása: fogy ár az előző sorban 5  T91‐92  Belf.nettó árbevétel  K467  Fizetendő áfa     SELEJT, HIÁNY, MEGSEMMISÜLÉS  T86  Egyéb ráfordítás  K264  Kiskeráru  T265  Kiskeráru árrése  K86  Egyéb ráfordítás  Saját göngyöleg árkülönbözete Előzetes áfa  K454  Szállító  áfa T466 K454 Saját göngyöleg Saját göngy.betétdíjas
T281 K288 áron Raktárba történő beszállításig felmerülő összes költség pl.szállítás,rakodás: Saját göngyöleg 1. nettó vételár T288 K454  Szállító  2.  Szállító  1. 2.  Készletcsökkenés fogyasztói áron Árrés rendezés  c.) Betétdíjas ár 281  Saját göngyöleg  288  Saját göngyöleg árkülönbözete  VÁSÁRLÁS 1. Saját göngy. nettó vételár  T288  2. 3.  áfa  T466  árkülönbözete Előzetes áfa  K454  T814  ELÁBÉ  K281  Saját göngyöleg árkülönbözete Szállító  A betétdíjas árhoz nem nyúlunk!.  ELADÁS 1. Készletcsökkenés betétdíjas áron 2. Árkülönbözet rendezés  Saját göngyöleg  3.  Saját göngyöleg ELÁBÉ K814 árkülönbözete A 288 árrkülönbözet számla egyenlege is mindig K jellegű, így az árrés rendezését mindig a T oldalra kell könyvelni! Vevő Eladási ár (=betétdíjas ár T311 K91‐92 Belf.nettó árbevétel  4.  az 1.pontban) áfa  VISSZAVÉTEL 1. Visszavétel betétdíjas áron 2.
Árkülönbözet visszarendezése 3. 4.  T288  T311  Vevő  K467  Fizetendő áfa  T281  Saját göngyöleg  K814  ELÁBÉ  T814  ELÁBÉ  K288  Saját göngyöleg árkülönbözete  K311 K311  Vevő  ugyanazon az arányszámon kell számítani, amin kiment. Eladási ár visszaírása T91‐92 Belf.nettó árbevétel  áfa visszaírása  T467  Fizetendő áfa  Vevő     III. A KÉSZLETEKRŐL FOLYAMATOS ÉVKÖZI NYILVÁNTARTÁST NEM VEZETÜNK 21‐22  Anyagkészlet beszerzési áron  261  Árukészlet beszerzési áron  NYITÓ KÉSZLET KIVEZETÉSE = ELSZÁMOLÁS FELHASZNÁLÁSKÉNT Anyagköltség JAN.01 Elszámolás T51 K21‐22 Anyagkészlet felhasználásként  VÁSÁRLÁS 1. Anyag nettó vételára 2. áfa  T51 T466  Anyagköltség  Szállító  Előzetes áfa  K454 K454  Ráfordítás  K51  Anyagköltség  Szállító  FELHASZNÁLÁS Nem könyveljük,mivel már az 51‐esen van minden!  MINDEN MÁS KÉSZLETCSÖKKENÉS 1. T8  Csökkentjük az anyagköltséget és növeljük a
ráfordítást.  ZÁRÓ KÉSZLET VISSZAVÉTELEZÉSE DEC.31 Megmaradt T21‐22 készletrevétele  Anyagkészlet  K51  Anyagköltség  K261  Nagykeráru beszerzési áron Kiskeráru árrése  ÁRUKÉSZLET ÁTSOROLÁSA 261 Nagykeráru beszerzési áron 265 264 Kiskeráru Kiskeráru árrése 1. Átsorolás vételáron T265 2.  fogyasztói áron  T264  Kiskeráru  263 262 Nagykeráru elszámoló áron 265 264 Kiskeráru Kiskeráru árrése 1. Átsorolás vételáron T265 2. 3.  fogyasztói áron Árkülönbözet  T264 T263  Kiskeráru Nagykeráru árkülönb.  K265  K262 K265 K265  Nagykeráru beszerzési áron Kiskeráru árrése Kiskeráru árrése  A 263‐as egyenlegét az ellentétes oldalon lenullázom és a 265‐össel szemben könyvelem     VÁLTÓ A névérték tartalmazza az egész futamidőre vonatkozó kamatot!  Váltó követelés 341 A kiváltott követelés összegében tartjuk nyilván. VÁLTÓ ELFOGADÁSA 1. Váltó elfogadás dec.31 Tárgyévi kamat elhatárolása jan.01
Elhatárolás feloldása  T341 T391  Váltókövetelés  K311 K97  Vevő  T97  Pénzügyi műv.bevételei  K391  AIE (bevételek)  VÁLTÓ BEVÁLTÁSA Beváltás: 1. tőke kamat a teljes futamidőre 2.  T384 T384  Elszámolási betét  Váltókövetelés  Elszámolási betét  K341 K97  VÁLTÓ FORGATÁSA 1. Váltó kivezetés  T368(2) Egyéb követelések  K341  Váltókövetelés  T454  K368(2) Egyéb követelések  3.a  Szállító kivezetés Nyereség v. veszteség Nyereség  3.b  Veszteség  T87  2.  VÁLTÓ LESZÁMÍTOLTATÁSA 1. Váltó kivezetés  AIE (bevételek)  (Technikai számla ép‐k miatti köv.) Szállító  T368(2) Egyéb követelések Pénzügyi műveletek ráfordításai  K97  Pénzügyi műveletek bevételei  Pénzügyi műveletek bevételei  Pénzügyi műv. bevételei  K368(2) Egyéb követelések  T368(2) Egyéb követelések  K341  T384  K368(2) Egyéb követelések  3.a  Befolyt összeg* Nyereség v. veszteség Nyereség  3.b  Veszteség  T87  4. 
Leszámítolási költség  T53  2.  (Technikai számla) Elszámolási betét  T368(2) Egyéb követelések Pénzügyi műveletek ráfordításai Egyéb szolgáltatás  *Befolyt összeg számítása: 1.Névérték kiszámítása: NÉ=tőke+  tőke x kamatláb x futamidő (hó) 12 (hó)  2.Befolyt összeg=Leszámítolt összeg kiszámítása:  K97  Váltókövetelés  Pénzügyi műv. bevételei  K368(2) Egyéb követelések K384  Elszámolási betét     Leszámítolt összeg=NÉ  NÉ x bank leszámítolási kamata 12 (hó)  x hátralévő hónapok  Váltó tartozás 457 Névértéken (az egész futamidőre vonatkozó kamattal növelten) tartjuk nyilván. VÁLTÓ KIBOCSÁTÁSA 1. Szállító átvezetése 2. Kamat a teljes futamidőre dec.31 Következő évi kamat elhatárolása jan.01 Elhatárolás feloldása  VÁLTÓ RENDEZÉSE 1. Névérték átutalása  T454 T87 T392  Szállító  K457 K457 K87  Váltó tartozás  T87  Pénzügyi műv.ráford  K392  AIE (ráford.,költség)  T457
 Váltó tartozás  K384  Elszámolási betét  Pénzügyi műv.ráford AIE (ráfordítások, költségek)  Váltó tartozás Pénzügyi műv.ráford     RÉSZESEDÉSEK részvény / üzletrész / vagyoni betét Számviteli szempontból 2 fajtája van: Tartós részesedések 17 Forgatási célú részesedések 372 RÉSZESEDÉS VÁSÁRLÁSA 1. Vásárlás tényleges vételáron  T17  Tartós részesedés  K384  Elszámolási betét  RÉSZESEDÉS ELADÁSA 1. Könyv sz‐i érték kivezetés  T368 (2)  K17  Tartós részesedés  ha  T179  K368 (2)  Egyéb követelések  2.a 2.b  Értékvesztés van elszámolva, akkor kivez. Eladási ár ha befolyt vagy Eladási ár ha nem folyt be  Egyéb követelések (Technikai számla) Részesedések értékvesztése Elszámolási betét  K368 (2) K368 (2)  Egyéb követelések  3.a 3.b  Nyereség Veszteség  T368 (2) T87  K97 K368 (2)  Pénzügyi műv. bevételei  K17 K88  Tartós részesedés  Tartós részesedés  K98  Rendkívüli bevétel  Tartós
részesedés  K384  Elsz.betét  T384 T366  RÉSZESEDÉS APPORTBA ADÁSA 1. Könyv sz‐i érték kivezetés T88 ha Értékvesztés van T179 elszámolva, akkor kivez. 2. Kapott részesedés T17  Követelés értékpapírok miatt Egyéb követelések Pénzügyi műv.ráford  Rendkívüli ráford. Részesedések értékvesztése  Egyéb követelések  Egyéb követelések  Rendkívüli ráford.  (v.T368)  3  Pénzbeli betét  T17  (v.T368) A kapott részesedés az, amit az apportért kapunk! A még be nem fizetett pénzbeli betétet nem kell könyvelni, csak a befizetéskor! Valójában a fenti 2. és 3 pontban a 17 Tartós részesedés helyett a 368 Egyéb követelések számlára kell könyvelni, addig, amíg a cégbíróságtól meg nem érkezik a bejegyzés. A bejegyzés után kell áttenni: T17 K368  OSZTALÉK dec.31 Járó osztalék elhatárolás  T391  RÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE dec.31 Értékvesztés elszámolása T87  AIE (bevételek)  K97  Pénzügyi műv. bevételei 
Pénzügyi műv.ráford  K179  Részesedések értékvesztése  Részesedés értékhelyesbítése  K417  Értékelési tartalék  befektetési célú és forgatási célú esetén is kötelező  dec.31  Értékhelyesbítés csak a befektetési célú részesedésnél lehet!  T177  Ha van korábbi értékvesztés, akkor az értékhelyesbítés előtt azt visszaírjuk: Részesedések Értékvesztés visszaírása T179 K87 értékvesztése  Pénzügyi műv.ráford     Ha a ksz‐i értéknél a piaci érték ‐alacsonyabb ÉRTÉKVESZTÉSt ‐magasabb ÉRTÉKHELYESBÍTÉSt számolunk el! A piaci érték árfolyama= vagy a tőzsdei árfolyam (tőzsdére bevezetett cég részesedése esetén) vagy : saját tőke . Jegyzett tőke  Ezt csak akkor szabad fiegyelembe venni, ha a saját tőke a jegyzett tőke alá esik. (aminek oka, hogy veszteséges a cég.) Tehát csak értékvesztést számolhatunk el, vagy annak visszaírását. Olyan cég esetén, amelynél mindkét mutatót tudjuk az
alacsonyabbra kell leértékelni. (Óvatosság elve a számvitelben.)  Visszavásárolt saját részvények, üzletrészek 373 Max. 1 évig tarthatja meg a vállalkozás El kell adnia vagy be kell vonnia VISSZAVÁSÁRLÁS 1. Vásárlás 2. Lekötött tartalék képzés  T373 T413  Saját részvények Eredménytartalék  K384 K414  Elszámolási betét Lekötött tartalék  A lekötött tartalék a sajáttőke eleme. Osztalékkorlátot képez, mivel ez a rész nem kifizethető! ELADÁS 1. Kivezetés ksz.‐i értéken 2. Eladási ár 3.a Nyereség vagy 3.b Veszteség 4. Lekötött tartalék feloldás*  T368 (2) T384 T368 (2) T87 T414  Egyéb követelések Elszámolási betét Egyéb követelések Pénzügyi műv.ráford Lekötött tartalék  K373 K368 (2) K97 K368 (2) K413  Saját részvények Egyéb követelések Pénzügyi műv. bevételei Egyéb követelések Eredménytartalék  *A lekötött tartalék feloldásának összege mindig megegyezik az 1.pontban lévő (ksz‐i értéken
történt kivezetés) összeggel. BEVONÁS 1. Bevonás ksz.‐i értéken 2. Bevonás névértéken 3. Lekötött tartalék feloldás*  T88 T411 T414  Rendkívüli ráfordítás Jegyzett tőke Lekötött tartalék  K373 K98 K413  Saját részvények Rendkívüli bevétel Eredménytartalék     KÖTVÉNYEK Számviteli szempontból 2 fajtája van: Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 18 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 374 KÖTVÉNY VÁSÁRLÁSA 1.a Vételár ha kifizetem 1.b 2.  3.  3.a 3.b  Befektetési célú Elszámolási betét K384 (tartós) értékpapír Befektetési célú Egyéb rövid lejáratú Vételár ha nem fizetem ki T18 K479 (tartós) értékpapír követelés Befektetési célú Befektetési célú (tartós) *Vételárban felhalmozott T973 K18 kötvény értékpapír kamat kamatbevétele Itt ajánlott elvégezni a BEKERÜLÉSI ÉRTÉK kiszámítását: a bekerülési érték a 18‐as egyenlege lesz. (a vételárból kivonjuk a
vételárban felhalmozott kamatot)  T18  *Bekerülési érték és Névérték arányos különbözetének elhatárolása: Csak a befektetési célú kötvényeknél választható (nem kötelező)! Hogy ne egyszerre szakadjon rá a vállalkozásra, választhatja, hogy szétossza az évekre arányosan. A kiszámított és elhatárolt tárgyévre jutó arányos különbözetet a készletcsökkenéskor kell mindig a mennyiségnek megfelelő arányban visszacsöpögtetni. Pénzügyi műv.ráford K482 PIE (ráfordítások) ha Veszteségjellegű T87 BÉ  NÉ AIE (bevételek) Pénzügyi műv. bevételei ha Nyereségjellegű T391 K97  Vételárban felhalmozott kamat számítása: db x névérték x kamatláb 12 (hó)  x utolsó kamatfizetéstől eltelt hónapok  Bekerülési érték és névérték arányos különbözetének számítása a. különbözetük kiszámítása=BÉ‐NÉ b. tárgyévben elhatárolandó arányos része: különbözet . futamidő végéig hátralévő hónapok  x
tárgyévi hónapok  A BÉ és NÉ elhatárolt arányos külömbözetének visszacsöpögtetése: elhatárolt t.évi arányos különbözet elhatároláskori mennyiséggel  x készletcsökkenés mennyiségével     KÖTVÉNY ELADÁSA 1. Kivezetés ksz‐i értéken 2.a Eladási ár ha befolyt 2.b Eladási ár ha nem folyt be  T368 (2) T384 T366  3.  T368 (2)  4.a 4.b 5.  Eladási árban felhalmozott kamat Árfolyam nyereség vagy Árfolyam veszteség BÉ és NÉ külömbözet elhatárolásának visszacsöp  KÖTVÉNY KAMATA 1. Éves kamat befolyik dec.31 Elhatárolás tévi kamat jan.01 Elhatárolás feloldása  Egyéb követelések Elszámolási betét Követelés értékpapírok miatt Egyéb követelések  K18 K368 (2) K368 (2)  Befektetési célú ép.  K973  Pü‐i műv. kamatbevétele  K975 K368 (2) K87  Pü‐i műv.árfolyambev  Pü‐i műv. kamatbevétele  AIE (bevételek)  T368 (2) T87 T482  Egyéb követelések  T384 T391  Elszámolási betét AIE (bevételek)  K973 K973 
T973  Pü‐i műv. kamatbev  K391  Pénzügyi műv.ráford PIE (ráfordítások)  Egyéb követelések Egyéb követelések  Egyéb követelések Pénzügyi műv.ráford  Pü‐i műv. kamatbevétele  Ha a kötvény tőkéjét nem egy összegben a futamidő végén fizetik, hanem kamatfizetéskor részletekben, akkor a könyv szerinti érték kivezetése után át kell számolni a kötvények könyv szerinti értékét. Ilyenkor a kötvények eredeti db‐száma megmarad, csak az össz. ksz‐i érték csökken, a kettő hányadosa lesz 1 db kötvény új ksz‐i értéke. A névértéket is át kell számolni. A névérték szelvényeken van Ahány kifizetési periódus van, annyi egyenlő részletben szerepel a névérték a szelvényeken. Minden kifizetéskor 1 szelvényt levágnak és annak értékével kisebb lesz 1 kötvény névértéke. KÖNYVELÉSE: 1. Kamat befolyik 2. Törlesztés  3.  4.a 4.b  T384 T368  Elszámolási betét Egyéb követelések  K973 K18  Pü‐i
műv.bevét kamatb Befektetési célú (tartós) értékpapír  Ksz‐i érték átszámítása!! 18‐as új egyenlege osztva az eredeti db‐számmal Elszámolási betét Befolyt összeg T384 K368  Egyéb követelések  Névérték átszámítása! Lsd.fennt Felhalmozott kamat itt nincs, mivel épp most fizették ki. Egyéb követelések Nyereség, vagy T368  Pü‐i műv.bevételei  Veszteség  T87  Pü‐i műv. ráfordít  K97 K368  Egyéb követelések  Diszkont értékpapír Nem kamatozó. NÉ (névérték) alatt bocsátják ki és a NÉ‐t fizetik ki lejáratkor A vételi ár és a beváltáskor fizetett összeg (a névérték) külömbözete a nyereség. DISZKONT ÉRTÉKPAPÍR VÁSÁRLÁSA 1. Vételár ha kifizetem T18 2.  T.évre járó nyereség elhatárolása  T391  Befektetési célú (tartós) értékpapír AIE  K384  Elszámolási betét  K97  Pü‐i műv.bevételei  Ha több éven keresztül van nálunk, akkor az elhatárolásokat nem kell minden január 01‐én
feloldani!     MUNKABÉREK 3 szakasza van: I. II. III.  Hónap utolsó napja  BÉRSZÁMFEJTÉS = BÉRFELADÁS Köv.hó első napjai  BÉRFIZETÉS Köv.hó 12-ig  ADÓK, JÁRULÉKOK RENDEZÉSE  BÉRSZÁMFEJTÉS = BÉRFELADÁS 1. Bruttó bér T54 2. Betegszabadságra járó bér T55 (az első 15 napot a munkáltató fizeti) 3.a Táppénz, ha TB kifizetőh.  3.b  Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések  Személyi jellegű egyéb kifizetések  Munkáltató fizeti a 100%‐ot. a. 1/3 rész könyvelése:  T55  b. 2/3 rész könyvelése:  T362  Költségvetési kiutalási igény  T55  Személyi jellegű egyéb kifizetések  Táppénz, ha nem TB kifizetőhely: a. 1/3 rész könyvelése: Csak kivetés alapján könyvelem. Ezt a munkavállalónak nem fizetem ki, mert ezt is a TB fizeti a 2/3 résszel együtt. Nekem a TB felé kell majd rendeznem.  K471 K471  Jövedelemelszámolás  K471  Jövedelemelszámolás  K471  Jövedelemelszámolás  K473  TB befizetési kötelezettség 
Jövedelemelszámolás  b. 2/3 rész könyvelése: TB fizeti. Ebben az esetben ezt a részt nem is könyvelem.  LEVONÁSOK 4. SZJA előleg 5. MVJ 1,5% alapja: br.bér 6. NyJ + EBJ 15,5% alapja:br.bér+betegszabiá Megosztása: NYJ: 9,5%=8%(Á)+1,5%(M) EBJ:6% 7. Levont saját kártérítés és fizetési előleg 8. Továbbítandó levonások pl.gyermektartás, idegen kártérítés, lakásépítési kölcsön törlesztés,  T471 T471  Jövedelemelszámolás  K462 Jövedelemelszámolás K463  SZJA kötelezettség  T471  Jövedelemelszámolás  K473  TBK=tb befizetési kötelezettségq  T471  Jövedelemelszámolás  K361  Munkavállalóval szembeni követelés  T471  Jövedelemelszámolás  K476  Továbbítandó levonások  KBK= költségvetési befizetési kötelezetts.     MUNKÁLTATÓT TERHELŐ JÁRULÉKOK  T56  Bérjárulékok  K473  TBK  T56  Bérjárulékok  K473  TBK  T56  Bérjárulékok  K463  KBK  T56  Bérjárulékok  K463  KBK  T381  Pénztár  K389  Átvezetési szla.  T471 
Jövedelemelszámolás  K381  Pénztár  T381  Pénztár  K472  Fel nem vett bérek  T389 T472  Átvezetési szla.  Elszámolási betét  Fel nem vett bérek  K384 K381  ADÓK, JÁRULÉKOK RENDEZÉSE AZ ÁLAMMAL SZJA kötelezettség 18. SZJA kötelezettség T462  K384  Elszámolási betét  K384 K384 K363  Elszámolási betét  9.  TBJ Alapja: br.bér+betegszabi 26% a min.bér 2x‐eséig (=24%NyJ+2%EBJ) 29% a min.bér 2x‐ese feletti részre. (=24%NyJ+5%EBJ) min.bér=71500,‐Ft  10. 11.  EHO 1.950,‐Ft/fő/hó MAJ Alapja: br.bér+betegszabi 1% a min.bér 2x‐eséig 3% a min.bér 2x‐ese feletti részre.  12.  Szakképzési hozzájárulás 1,5% Alapja: a TB járulék alapja DE!!Csak félévente kell bevallani, nem kell havonta fizetni.  BÉRFIZETÉS  13. 14.  15. 16. 17.  19. 20. 21.  KP felvét. bérfizetéshez 471 egyenlege=nettó bér Bér kifizetése Papíron minden bért ki kell fizetni még azt is, amit nem vettek fel! Fel nem vett bér visszavétele Terhelési értesítés
Fel nem vett bér kifizetése  rendezése TBK rendezése KBK rendezése Költségvetési kiutalási igény befolyik  T473 T464 T384  TBK KBK teljesítése Elszámolási betét  Pénztár  Elszámolási betét Költségvetési kiutalási igény teljesítése     IMMATERIÁLIS JAVAK Fajtái: 111  Alapítás, átszervezés aktivált értéke  112  Kisérleti fejlesztés aktivált értéke  113  Vagyoni értékű jogok  114  Szellemi termékek  115  Üzleti vagy cégérték  117  Immateriális javak értékhelyesbítése  351  Immateriális javakra adott előlegek  113  Vagyoni értékű jogok  Fajtái: bérleti jog használati jog koncessziós jog játékjog márkanév 114   Mindkettő könyvelése megegyezik a tárgyi eszközök könyvelésével, 1 eltéréssel: itt nincs beruházás, egyből az immat.számlára könyveljük Év végi ÉCS van, de mindig lineáris. Értékelése is ugyanaz.  Szellemi termékek  Fajtái: találmány szabadalom gyártási eljárás védjegy szoftver 
582  SEEAÉ számla jelentősége: Mikor előállítok egy eszközt, akkor költségeket számolunk el (bér, anyag.) Ez így csökkenti az eredményt Ha ezeket a költségeket rátesszük a SEEAÉ számlára, akkor ugyanannyival növeljük az eredményt. Ezzel semlegesítjük a költségek eredményt csökkentő hatását. Az eszköz előállítása nem lesz hatással az eredményre, pontosan úgy mintha máshonnan vettük volna. Csak az ÉCS‐n keresztül az évek során csökkenti az eredményt     112  Kisérleti fejlesztés aktivált értéke  Kisérleti, kutatási tevékenységgel kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek aktiválásáról a vállalkozó dönt. Könyvelés: Aktiválni= jelentése, csak a tárgyi eszköznél az üzembe helyezés. Egyéb eszközöknél azt jelenti, hogy kimutatom az értékét. Ha nem aktiválja a költségeket  1.  Felmerülő költségek  T51‐57  Költség számla  K1‐4  A költségtől függően.  Ha nem aktiválja a költségeket, nem
kíván immateriális jószágot csinálni belőle, akkor itt vége a feladatnak. Csak költségként számoljuk el.‐csökkenti az eredményt!  Ha aktiválja a költségeket  1. dec.31 2.  A közvetlen költségek átvezetése a SEEAÉ számlán keresztül Lekötött tartalék képzése  T112  Kisérleti fejlesztés aktivált értéke  K582  SEEAÉ  T413  Eredménytartalék  K414  Lekötött tartalék  T57  ÉCS leírás  K1129  Kisérleti fejlesztés aktivált értékének ÉCS‐je  T414  Lekötött tartalék  K413  Eredménytartalék  Osztalékfizetési korlát!  dec.31  ÉCS lineáris, max 5 év Lekötött tartalék felold.  Ha aktiválom a költségeket, akkor minden év végén át kell vezetni őket a SEEAÉ‐n keresztül a 112‐re! ÉCS‐t attól az időponttól kezdve számolunk el, amikor elkészül a termék. Minden nettó érték csökkenéskor a lekötött tartalék feloldást is el kell végezni!  Átsorolás más termékké – akkor, amikor elkészül és
aktiváljuk Szellemi termék 1. Átsorolás az aktiválás T114 után Beruházás T161 Készletek T2  2.  K112  Kisérleti fejlesztés aktivált értéke  Vagy önköltésgen, vagy piaci értéken kell átsorolni. A kettő közül az alacsonyabbikon! Lekötött tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék felold. K413 T414  Ha a kutatás sikertelen: T86  Egyéb ráfordítás  K1128  Kisérleti fejlesztés aktivált értékének terven felüli ÉCS‐je  2.  Az előző években a 112 – re könyvelt költségek leírása tf.ÉCS‐ként Kivezetés  T1128  K112  Kisérleti fejlesztés aktivált értéke  3.  Lekötött tartalék felold.  T414  Kisérleti fejlesztés aktivált értékének terven felüli ÉCS‐je Lekötött tartalék  K413  Eredménytartalék  1.  Abban az évben, amelyben kiderül, hogy a kutatás sikertelen, már nem vezetjük át a költségeket és az előző években a 112‐re átvezetett költségeket terven felüli ÉCS‐ként le kell írni.     111 
Alapítás, átszervezés aktivált értéke  A vállalkozás alapításával, átszervezésével kapcsolatos költségek, melyek aktiválásáról a vállalkozás dönt. A vállalkozás 2 lehetősége: ‐ a felmerült költségeket elszámolja, vagy ‐a költségekből immat.jószágot csinál Könyvelése: Ha nem aktiválja a költségeket  1.  Felmerülő költségek elszámolása költségként  T51‐57  Költség számla  K1‐4  A költségtől függően.  T111  Alapítás, átszervezés aktivált értéke  K454  Szállító  T466 T51‐57  Előzetes áfa  K454 K1‐4  Szállító  T111  Alapítás, átszervezés aktivált értéke  K582  SEEAÉ  T413  Eredménytartalék  K414  Lekötött tartalék  Ha aktiválja a költségeket  1.  Külső költségek elszámolása Áfa Belső költségek elszámolása (vmit én állítok elő) Átvezetés (a belső költségek átvezetése a 111‐re) Lekötött tartalék képzése  2. 3.  4.  5. dec.31  115  Költség számla 
Osztalékfizetési korlát! A 111 egyenlegére lekötött tartalékot kell képezni! ÉCS leírás K1119 T57  ÉCS lineáris, max 5 év Lekötött tartalék felold.  T414  Lekötött tartalék  K413  A költségtől függően.  Alapítás, átszervezés aktivált értékének ÉCS‐je Eredménytartalék  Üzleti vagy cégérték  Egy megvásárolt társaságért fizetett többletérték. A cég papírok szerinti értéke= a nettó eszközérték = Összes eszköz‐összes kötelezettség Pozitív üzleti v. cégérték = Jó hír = good will Negatív üzleti v. cégérték = bad will ←kevesebbet ér mint a nettó eszközérték A) 100%‐os tulajdoni részt szerzünk és beolvasztjuk: Ha megvásárolunk egy gazdasági társaságot, akkor: 1.) meg kell állapítanunk a nettó eszközértéket (összes eszköz‐összes kötelezettség) 2.) ha ennél a fizetett ellenérték jelentősen a)magasabb akkor POZITÍV ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK keletkezik b)alacsonyabb akkor NEGATÍV ÜZLETI
VAGY CÉGÉRTÉK keletkezik. Azt, hogy mi a jelentős a számviteli politikában kell meghatározni. Könyvelése: A beolvadás az átalakulás egyik formája.Eszközök átértékelése lehetséges!  Ezért itt a piaci értéken szereplő vagyonnal kell számolni!!     1.  ESZKÖZÖK ÁTVÉTELE, ÁLLOMÁNYBA VÉTEL (egyenként könyveljük) Befeketett eszköz Befektetett eszközök K368 T1 Forgó eszközök ÁTVÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK (egyenként könyveljük) Egyéb követelés Hosszú lejáratú T368  Forgó eszközök 2.  kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Fizetett ellenérték Pozitív üzleti v. cégérték állománybavétele  3. 4.a  T2‐3  K368  Egyéb követelés  K44  Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Elsz.betét  T368  Egyéb követelés  K45‐47  T368 T115  Egyéb követelés  K384 K368  Üzleti v. cégérték  Egyéb követelés  Egyéb követelés  Értéke a 368 technikai számla egyenlege. Pozitív
cégérték, ha többet fizetek érte, azaz a 368‐asnak T egyenlege van. Év végén ÉCS‐t számolunk el rá. Valószínűleg itt nincs korlátozás, tetszőleges év alatt számolható el ÉCS leírás Üzleti v. cégérték ÉCS‐je ÉCS K1159 T57  4.b  Negatív üzleti v. cégérték  T368  Egyéb követelés  K96  Egyéb bevétel  Értéke a 368 techniaki számla egyenlege. Negatív cégérték, ha kevesebbet fizetek érte, azaz a 368‐asnak K egyenlege van. Vásárláskor azonnal el kell határolni a teljes összeget és minden december 31.‐ével csöpögtetjük vissza Hogy hány éven keresztül az szabadon eldönthető. Egyéb bevétel PIE‐bevételek Elhatárolás T481 T96  B) Közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzünk, azaz a szavazatok legalább 75%‐át birtokoljuk A cég részvényei a tőzsdén jegyzettek. Részesedések Részvény vásárlás K384 Elsz.betét T17 Üzleti v. cégérték Pozitív üzleti v. cégérték K17 Részesedések T115 Ha a
részvényt drágábban vásároljuk, mint a tőzsdei árfolyam. Év végén ÉCS‐t számolunk el. ÉCS leírás Üzleti v. cégérték ÉCS‐je ÉCS K1159 T57 Negatív üzleti v. cégérték T17 Részesedések K96 Egyéb bevételek Ha a részvényt olcsóbban vásároljuk, mint a tőzsdei árfolyam. A negatív cégértéket rögtön el kell határolni. Minden december 31‐ével csöpögtetjük vissza Egyéb bevétel PIE‐bevételek T481 Elhatárolás T96  1. 2.a  2.b  C) Közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzünk, azaz a szavazatok legalább 75%‐át birtokoljuk A cég részvényei a tőzsdén nem jegyzettek. Ez esetben a viszonyítási alap a vásárlásra arányosan jutó sajáttőke összege. (Pl. ha a részvények 80%‐át veszem meg, akkor az arányosan jutó sajáttőke, az összes sajáttőke 80%‐a) 1. 2.a 2.b  Részvény vásárlás Pozitív üzleti v. cégérték ÉCS Negatív üzleti v. cégérték Elhatárolás  T17 T115 T57 T17 T96  Részesedések
Üzleti v. cégérték ÉCS leírás  Részesedések Egyéb bevétel  Visszacsöpögtetés év végén!  117  Immateriális javak értékhelyesbítése  Ha a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték. Kimutatható:  K384 K17 K1159 K96 T481  Elsz.betét Részesedések Üzleti v. cégérték ÉCS‐je  Egyéb bevételek PIE‐bevételek     ‐Vagyoni értékű jogoknál ‐Szellemi termékeknél ‐Üzleti v. cégértéknél  35  ADOTT ELŐLEG  Fajtái: 351  Immateriális javakra adott előlegek  352  Beruházásokra adott előlegek  353  Készletekre adott előlegek  Könyvelése: 1.  Előleg átutalása (az átutalt összeg bruttó) Adott előleg netto T35 Előzetes áfa áfa T466 Teljesítés Bef.eszközök, netto T1‐2  2.  Készletek Előzetes áfa  áfa T466 Előleg átvezetése (az első pontban átutalt összeg) Szállító netto T454 Szállító áfa T454 Szállító Pénzügyi rendezés T454  3.  4.  K384 K384  Elsz.betét Elsz.betét  K454  Szállító  K454 
Szállító  K35 K466 K384  Adott előleg Előzetes áfa Elsz.betét  K471 K9 K363  Jöv.elszám bevétel Költségvetési kiutal. igény teljesítése  KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATOK I. 362 363  Költségvetési kiutalási igény Költségvetési kiutalási igény teljesítése  1.  Igénylés  T362  Költségvetési kiutal. igény  2.  Befolyt összeg  T384  Elsz. betét  3. jan.01  Átvezetés (Nyitó‐rendező tételek)  T363  Költségvetési kiutal. igény teljesítése  K362  Költségvetési kiutal. igény  Elsz.betét  K363  Költségvetési kiutal. igény teljesítése  K463  KBK  Mindig a teljesítés egyenlegét kell lenullázni!  4.  Előző évről maradt összeg befolyik  T384  II. 463 464 1.  Előírás  KBK‐ Költségvetési befizetési kötelezettség KBK teljesítése T471 T56  Jöv.elszám Bérjárulékok     2. 3. jan.01 4.  KBK teljesítése Pénzügyi rendezés T464 KBK Átvezetés T463 Nyitó‐rendező tétel Mindig a teljesítés számla egyenlegét kell
átvezetni!! KBK teljesítése Előző évről maradt T464 kötelezettség rendezése  K384 K464  Elsz.betét KBK teljesítése  K384  Elsz.betét  III. 466 467 468  Előzetes áfa Fizetendő áfa Áfa pénzügyi elszámolása  Év közben az áfát a 466 és a467 számlákon gyüjtjük. Minden időszak végén (havi, néves, éves áfa bevalló) az időszak végét követő hó 20.‐ig a két számla egyenlegét össze kell hasonlítani és a különbséget rendezni a 468‐as számlán keresztül. 1.a 1.b  Befizetési kötelezettség esetén: áfa fizetés Visszaigénylő pozíció esetén: visszaigényelt áfa  T468  Áfa pénzügyi elszámolása  K384  Elsz.betét  T384  Elsz.betét  K468  Áfa pénzügyi elszámolása  Január 01.‐én a nyitás után a nyitó‐rendező tételek között a 466 és a 467 számlák egyenlegét át kell vezetni a 468‐as számlára . Az átvezetés után a 468‐as egyenlege megmutatja, hogy milyen elszámolási kötelezettség áll fenn.
–befizetés vagy visszaigénylés 1. Jan.01 2. Jan.01 3.a  Nyitó‐rendező tétel Előzetes áfa átvezetése Nyitó‐rendező tétel Fizetendő áfa átvezetése Áfa rendezése  Jan.20‐ig  befizetési kötelezettség esetén  3.b  Áfa rendezése visszaigénylő pozíció esetén  T468  Áfa pénzügyi elszámolása  K466  Előzetes áfa  T467  Fizetendő áfa  K468  Áfa pénzügyi elszámolása  T468  Áfa pénzügyi elszámolása Elsz.betét  K384  Elsz.betét  K468  Áfa pénzügyi elszámolása  T384     DEVIZÁS TÉTELEK Devizás követeléseket és kötelezettségeket a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számoljuk át Ft‐ra. A választott árfolyam lehet: a) Választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlaga b) MNB árfolyam c) vételi árfolyam (meghatározott feltételekkel, indoklással) d) eladási árfolyam (meghatározott feltételekkel, indoklással) Fordulónapon (dec.31) nyitott devizás tételeket a fordulónapi
(dec31i) választott árfolyamhoz át kell értékelni. Ez az egyetlen olyan értékelés, amit a fordulónapi árfolyamhoz mérünk! Az összes többi értékelésnél a mérlegkészítéskori árfolyamot vesszük figyelembe!!! Könyvelése: 1.  2.  Anyagkészlet Külföldi szállítótól K454 T21‐22 vásárlás Devizaösszeg x teljesítéskori választott árfolyam (fentiek szerint) Külföldi vevő Külföldi vevő K93‐94 T317 kiszámlázása Dev.összeg x teljesítéskori válaszott árf (fentiek szerint)  Szállító  Export árbevétel  Évközi kiegyenlítések: 1.a  1.b  2.a 2.b  SZÁLLÍTÓ KIEGYENLÍTÉSE Szállító Szállító kiegyenlítése K384 Elsz.betét T454 elsz.betétről összegét a pénzügyi rendezéskori eladási árfolyamon kell számítani. Szállító Szállító kiegyenlítése K386 Deviza betét T454 deviza betétről Összegét a devizabetét könyv szerinti árfolyamán kell számítani. Azon az árfolyamon amin a betétszámlán a deviza van. (FIFO
vagy átlagár módszerrel!!) Szállító Árfolyam nyereség K97 P.ü‐i művbevételei T454 P.ü‐i művráfordításai K454 Árfolyam veszteség Szállító T87 Számítása: kiegyenlített deviza összeg x(vásárláskori ksz‐i árfolyam – kiegynlítéskori árfolyam) ha a kiegyenlítéskori árfolyam magasabbárfolyam veszteség keletkeziknő a szállítói tartozás Ft értéke ha a kiegyenlítéskori árfolyam alacsonyabbárfolyam nyereség keletkezik csökken a szállítói tartozás Ft értéke.  1.a 1.a 2.a 2.b  VEVŐ BEFOLYIK Elsz.betét Vevő fizet elsz.betétre K317 T384 összegét a pénzügyi rendezéskori tényleges árfolyamon kell számítani Dev.betét Vevő fizet dev.betétre K317 T386 összegét a pénzügyi rendezéskori választott árfolyamon kell számítani Külföldi Vevő Árfolyam nyereség K97 T317 P.ü‐i műv.ráfordításai Árfolyam veszteség K317 T87  Külföldi Vevő Külföldi Vevő P.ü‐i művbevételei Külföldi Vevő  Számítása:
kiegyenlített devizaösszeg x(teljesítéskori ksz‐i árfolyam – kiegyenlítéskori árfolyam) ha a kiegyenlítéskori árfolyam magasabbárfolyam nyereség keletkeziknő a vevő követelés Ft értéke ha a kiegyenlítéskori árfolyam alacsonyabbárfolyam veszteség keletkezikcsökken a vevő követelés Ft értéke.     BARTER ÜGYLET:  1. 2. 3.  áruért áru Ugyanaz a partner egyszerre vevő és szállító is. A legelső teljesítéskori árfolyamon számoljuk el az egész ügyletet. A dec.31‐én nyitott devizás barter tételeket nem értékeljük át, hiszen soha nem lesz pénzügyi teljesítés. Mindig az első teljesítéskori árfolyamon marad Az évközben kiegyenlített részt össze kell vezetni.  Külföldi szállító könyvelése Külföldi vevő könyvelése Összevezetés  T1‐2  Befektetett eszközök Készletek  K454  Szállító  T317 T454  Külföldi vevő  K93‐94 K317  Export árbevétel  Szállító  Külföldi vevő  Ha a könyvelő program nem
engedi a közvetlen összevezetést, akkor 368 technikai számlára vezetem át a 454 és a 317 egyenlegét.  Fordulónapi értékelés (dec.31) Deviza összeg x (könyv szerinti árfolyam – december 31 árfolyam) Könyvelése: 1 a b  SZÁLLÍTÓ  Árfolyam veszteség Árfolyam nyereség  T368 T454  Technikai számla Szállító  K454 K368  Szállító Technikai számla  ha a dec.31‐i árfolyam magasabb, akkor árfolyam veszteség keletkeziknő a szállítói tartozás Ft értéke ha a dec.31‐i árfolyam alacsonyabb, akkor árfolyam nyereség keletkezikcsökken a szállítói tartozás Ft értéke  2 a b  VEVŐ Árfolyam veszteség Árfolyam nyereség  T368 T317  Technikai számla Külföldi vevő  K317 K368  Külföldi vevő Technikai számla  Ha a dec.31‐i árfolyam magasabb, akkor árfolyam nyereség keletkeziknő a vevő követelés Ft értéke ha a dec.31‐i árfolyam alacsonyabb, akkor árfolyam veszteség keletkezikcsökken a vevő követelés Ft értéke  3 a b  DEVIZA
BETÉT Árfolyam veszteség Árfolyam nyereség  T368 T386  Technikai számla Dev.betét  K386 K368  Dev.betét Technikai számla  Ha a dec.31‐i árfolyam magasabb, akkor árfolyam nyereség keletkeziknő a devbetét Ft értéke ha a dec.31‐i árfolyam alacsonyabb, akkor árfolyam veszteség keletkezikcsökken a devbetét Ft értéke  A nyitott devizás tételek elszámolt árfolyamnyereségei/‐veszteségei fenti könyvelése után a 368 technikai számla egyenlege alapján könyveljük az Összevont árfolym különbözetet= ÖÁK ha a 368‐nak T egyenlege van, akkor az ÖÁK árfolyam veszteség lesz, ha a 368‐nak K egyenlege van, akkor az ÖÁK árfolyam nyereség lesz. 4 a b  ÖÁK = ÖSSZEVONT ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET P.ü‐i művráford Árfolyam veszteség T87 Technikai számla Árfolyam nyereség T368  K368  Technikai számla  K97  P.ü‐i művbevételei     386  Devizabetét és  382  Valutapénztár  1  DEVIZA, VALUTA VÁSÁRLÁS FT‐ért Vásárlás T389  2 
Jóváírás  Átvezetési szla.  K381 K384 K389  Pénztár Elsz.betét  K386 K382  Dev.betét Valuta pénztár  Pénztár Elsz.betét  K389  Átvezetési szla.  Átvezetési szla.  K97 K389  P.ü‐i művbevételei  T386 T382  Dev.betét Valuta pénztár  DEVIZA, VALUTA ÁTVÁLTÁSA FT‐ra Vásárlás T389 dev.,valuta csökkenés  Átvezetési szla.  Átvezetési szla.  Eladási árfolyamon!  1  deviza, valuta saját könyv sz. árfolyamán (FIFO v átlagáron)  2  Befolyik a Ft pénztárba vagy elsz.betétre  3.a 3.b  Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség  1  DEVIZA BETÉTRŐL KP FELVÉT VALUTA PÉNZTÁRBA (AZONOS DEVIZA‐VALUTA) Valuta pénztár Átvezetési szla. Valuta felvét T382 K389  T381 T384  Vételi árfolyamon folyik be (ezen vette meg a bank)  T389 T87  P.ü‐i művráford  Átvezetési szla.  Választható: vagy ksz‐i értéken, vagy választott árfolyamon, de akkor kell árf.nyereséget,/veszteséget is könyvelni  2.  Terhelés  T389  Átvezetési szla.  K386 
Dev.betét  Könyv sz. értéken  1  VALUTA BEFIZETÉS DEVIZA BETÉTRE (AZONOS DEVIZA‐VALUTA) Átvezetési szla. Valuta kifizetés T389 K382  Valuta pénztár  Valuta könyv sz‐i értékén  2  Jóváírás  T386  Dev. betét  K389  Átvezetési szla.  Könyv sz‐i értéken, vagy az aznapi választott árfolyamon, de ott lesz árf. nyereség/veszteség is  DECEMBER 31. ÁTÉRTÉKELÉS: mindent a deviza árfolyamhoz kell értékelni, a valutapénztárt is!!!     CÉLTARTALÉKOK 42  CÉLTARTALÉK  Fajtái: 421  CÉLTARTALÉK VÁRHATÓ KÖTELEZETTSÉGEKRE ‐garanciális kötelezettség, ‐korengedményes nyugdíj, végkielégítés ‐le nem zárt perek, kezességvállalás miatt, ‐környezetvédelmi kötelezettség  Könyvelése: 1 2  Év végén képzése Feloldása  T86 T421  Egyéb ráf. Céltartalék várh.köt‐re  K421 K96  Céltartalék várh.köt‐re Egyéb bevétel  Feloldása akkor történik, amikor teljesült az, amire képeztük.  422  CÉLTARTALÉK JÖVŐBENI
KÖLTSÉGEKRE 3 dologra képezhető:í ‐alapítás, átszervezés költsége ‐javítási, karbantartási költségek ‐környezetvédelmi költségek  Könyvelése: 1  Év végén képzése  2  Feloldása  423  T86  Egyéb ráf.  Céltartalék jövőbeni klts‐re. Feloldása akkor történik, amikor teljesült az, amire képeztük.  T422  K422 K96  Céltartalék jövőbeni klts‐ re. Egyéb bevétel  EGYÉB CÉLTARTALÉK A nem realizált árfolyamveszteségre képezhető. A beruházáshoz felvett vagy vagyoni értékű jog vásárlása miatt devizában fennálló hitel tartozás év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteség elhatárolható. Fakultatív! Nem kötelező! Csak akkor képezhető, ha nincs devizakészlete a vállalkozásnak. Elhatárolható összeg: 1) Ha az ÖÁK (összevont árfolyamkülönbözet) nyereség, akkor nem határolható el! Csak akkor határolható el, ha az ÖÁK is veszteség. 2) Árfolyamveszteség esetén a devizás hitel és az ÖÁK
veszteség közül a kisebbet lehet elhatárolni!     Könyvelése: 1  Beruházási hitel felvétel ha meg is kapom a pénzt  T384  Elsz.betét  K444  Beruházási hitel  T444 T87  Beruházási hitel  K97 K444  Pü‐i müv. bevételei  Vételi árfolyamon  2a 2b  Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség  Pü‐i műv.ráford  Beruházási hitel  dev összeg x(vételi árf.‐választott árf) 384‐re vételi árfolyamon érkezik a deviza, de a 444‐esen a választott árfolyamon tartjuk nyilván.  vagy 1  Beruházási hitel felvétel ha rögtön a szállítót fizeti  T454  Szállító  K444  Beruházási hitel  T454 T87  Szállító  K97 K454  Pü‐i müv. bevételei  Vételi árfolyamon  2a 2b  Árfolyam nyereség Árfolyam veszteség  Pü‐i műv.ráford  Szállító  dev összeg x(szállító könyv szerinti árf.‐választott árf)  December 31. Év végi teendők: 1  T368  technikai szla.  K444  Beruházási hitel  T87  Pü‐i műv.ráford  K368  Technikai szla.  T393 
AIE‐halasztott ráford.  K87  Pü‐i műv.ráford  3.  Hitel átértékelése veszteség esetén Ha ÖÁK árfolyam veszteség Elhatárolás  4.  Elhatárolás összege= a beruh.hitel vesztesége és az ÖÁK veszteség közzül az alacsonyabb Egyéb ráford. Egyéb céltartalék Céltartalék képzés T86 K423  2.  Céltartalék szükséglet kiszámítása:  393 egyenlege x  hitel felvételtől eltelt idő . hitel futamidejével, de max a vásárolt eszköz élettartamával  Lekönyvelendő céltartalék = idei céltartalék szükséglet – tavaji céltartalék szükséglet  5.  Feloldása az utolsó törlesztéskor van: T423 K96 Eredménytartalék Lekötött tartalék képzés T413  K414  Lekötött tartalék  6.  (393 egyenlege – 423 egyenlege) ‐414 egyenlege Pü‐i műv.ráford Kamat elhatárolás T87  K482  PIE ráfordítások  dev.összeg x kamatláb x utolsó kamatfizetéstől eltelt hónapok x dec 31 választott árf 12 hó  Január 01, 1  Elhatárolás feloldása
(kamatelhatárolás!)  T482  1  Törlesztés  T444 T87 T444  PIE ráford.  K87  Pü‐i műv. ráford  Beruh.hitel  K384  Elsz.betét  Pü‐i műv ráf.  K444 K97  Beruh.hitel  eladási árfolyamon  2. a 2. b  Árf.kül, ha veszteség Árf.kül, ha nyereség  Beruh.hitel  Pü‐i műv. bevét  deviza összeg x (hitel könyv szerinti értéke – eladási árfolyam) A hitel ksz‐i értéke az átértékelés miatt a dec.31‐i választott árf!!  3.  Elhatárolt árf.veszteség visszacsöpögtetése  T87  Pü‐i műv ráf.  393 egyenlege x törlesztő összeg devizában 4.  Kamat fizetés eladási árfolyamon  K393  AIE  hátralévő összeg devizában, amely tartalmazza a mostani törlesztést is Pü‐i műv.ráf Elsz.betét T87 K384     KONSZOLIDÁCIÓ Célja: a belső halmozódások kiszűrése (az anya és leányvállalatoknál)  Kapcsolt vállalkozások: 1. ANYAVÁLLALAT = az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban meghatározó befolyást gyakorol, vagyis: a) a
szavazatok legalább 50%‐át+1 szavazatot birtokol b) a felügyelőbizottság és a vezető tisztségviselők többségét ő választhatja meg c) megállapodás alapján (pl privatizáció során az állam megtartott 1 aranyrészvényt) Nem a tulajdoni részesedés, hanem a szavazati jog számít! A visszavásárolt saját részvények után szavazati jog nem gyakorolható 2. LEÁNYVÁLLALAT=  az a vállalkozás, melyben egy másik vállalkozás meghatározó befolyással rendelkezik.  Anya és leányvállalat közötti kapcsolat lehet: 60% ‐Közvetlen:  A B anya  leány  Mive „A”vállalat „B”‐nek anyavállalta, ezért „B” a teljes 30%‐ával úgy szavaz, ahogy „A” mondja. Így „A” 70 %‐kal szavaz „C” közgyűlésén. „A” cég „C” cég közvetett anyavállalata.  60% ‐Közvetett: 40%  A B   30% C  3. TÁRSULT VÁLLALKOZÁS =  az a vállalkozás, ahol 20%‐ot meghaladó, de max 50%‐os szavazati aránnyal rendelkezik egy másik
vállalkozás  4. KÖZÖS VEZETÉSŰ VÁLLALAT = ahol paritásos (=egyenlő) irányítás van 2 cég 50‐50%‐os arányban vagy 3 cég 33‐33‐33%‐os arányban. A konszolidációba ezt a 4 féle kapcsolt vállalkozást vonjuk be. EGYÉB RÉSZESEDÉSI VISZONYBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁS= 20%‐nál kisebb szavazati aránnyal rendelkezik a vállalkozás egy másik vállalkozásban. Ezt nem tesszük bele a konszolidációba!  Konszolidációs körmeghatározás A konszolidált beszámolót mindig az anyavállalat készíti. A konszolidációs körmeghatározás annak a meghatározása, hogy kiket kell bevonni.     493 ADÓZOTT EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSA A 493 adózott eredmény elszámolása számla az eredményszámlák (5, 8, 9 ) év végi zárására szolgál. ÖSSZKÖLTSÉG EREDMÉNY KIMUTATÁS: 1. Eredményszámlák zárása: 1 2 3.a  Bevételek zárása Ráfordítások zárása Költségnemek átvezetése 5‐ösökről 8‐asokra Anyag anyagköltség jellegű igénybevett
szolgáltatás költségek egyéb szolgáltatás Személyi bérköltség jellegű személyi jellegű egyéb költségek kifizetések bérjárulékok értékcsökkenés 3.b Költségnemek zárása  4.a 4.b 4.b  T9 T493  Bevétel Adózott eredm.elsz  K493 K8  Adózott eredm.elszám Ráfordítás  Nem lehet közvetlenül a 493‐ra zárni! 2 lépésben kell!  T811 T812 T813 T821 T822  anyagköltség  T823 T831 T493  bérjárulékok  igénybev.szolgkölts egyéb szolg. költsége bérköltség személyi jell.egyéb kif  écs Adózott eredm.elsz  K51 K52 K53 K54 K55  anyagköltség  K56 K57 K811‐ 831  bérjárulékok  igénybev.szolgkölts egyéb szolg. költsége bérköltség személyi jell.egyéb kif  écs Költségek  Ezt úgy is szokták könyvelni, hogy beiktatnak még egy lépést és az 59 költségek átvezetése számlán keresztül vezetik át az 5‐ösökről a 8‐asokra a költségnemeket. SEEAÉ Adózott eredm.elsz SEEAÉ zárása T582 K493 mindig + , úgy is nevezik, hogy
„hozamszámla” Adózott eredm.elsz STKÁV zárása T493  T581  STKÁV  K581 K493  STKÁV Adózott eredm.elsz  Az összes eredményszámla zárása után a 493 számla egyenlege mutatja az adózás előtti eredményt (AEE) 2. Adófizetési kötelezettség megállapítása: AEE ± korrekciós tételek (növelő/csökkentő) =Adó alap x 0,19 (eddig 16% volt, de most nincs különadó) =Adófizetési kötelezettség Növelő, csökkentő tételek: +számv.tvsz ÉCS ‐adó tv.szÉCS ‐kapott osztalék 3. TAO könyvelése: 1. 2.  TAO bevallás, előírás Zárás  T891 T493  TAO Adózott eredm.elsz  T461 T891  TAO fizetési kötelezetts. TAO     A TAO könyvelése után a 493 egyenlege mutatja az adózott eredményt.  4. Osztalék megállapítása Az osztalék alapja mindig a működő tőke: ‐ ‐ =  Jegyzett tőke 411 Jegyzett, de be nem fizetett tőke 3 Visszavásárolt saját részvények Névértéke MŰKÖDŐ TŐKE  De mielőtt kifizetnénk az osztalékot osztalékfizetési
korlátot kell számolni: 1. Adózott eredmény, ha + 2. Eredménytartalék, ha + 3.  Összesen  4. Adózott eredmény, ha – 5. Eredménytartalék, ha – 6. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 7. Tőketartalék (412) 8. Csökkentő tételek =7‐(4+5+6)  ← Csak akkor vesszük figyelembe, ha (–)  9. Max osztalék =(3‐8) Ha az adózott eredmény nem elég, akkor eredménytartalékot kell igénybe venni. Ha az adózott eredmény ‐ , akkor is csak az osztalék összegét kell igénybe venni. 5. Osztalékfizetés könyvelése 1. 2.  Eredménytartalék igénybevétele Jóváhagyott osztalék  T413  Eredménytartalék  K493  Adózott eredm.elsz  K4  Adózott eredm.elsz  osztalékfizetési kötelezettség Az osztalékfizetési kötelezettség valamilyen 4‐es, attól függően, hogy kinek kell fizetni lehet: 479 v. 476 magánszemély esetén 458 kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben. 20%‐nál magasabb részesedéssel rendelkező vállalkozás (Anya, Leány, Társult,
Közös vezetésű) 459 kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 20% alatti részesedéssel rendelkező vállalkozás  T493  Az osztalékfizetés után a 493 egyenlege mutatja a MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNYt. 6. MSZE átvezetése     1.a  MSZE átvezetése nyereség esetén MSZE átvezetése veszteség esetén  1.b  T493  Adózott eredm.elsz  K419  MSZE  T419  MSZE  K493  Adózott eredm.elsz  7. Következő év január 01‐én: MSZE átvezetése eredménytartalékba 1.a  MSZE átvezetése eredménytartalékba MSZE átvezetése eredménytartalékba  1.b  T413  Eredménytartalék  K419  MSZE  T419  MSZE  K413  Eredménytartalék  FORGALMI EREDMÉNY KIMUTATÁS: Nincsenek benne az 5‐ösök: sem a költségek, sem az STKÁV, sem a SEEAÉ. Ezeket a számlákat ilyenkor nem kell a 493‐ra zárni. Ezzel kevesebb a tennivaló  ÖSSZKÖLTSÉG ÉS FORGALMI TIPUSÚ EREDMÉNY KIMUTATÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA: ÖSSZKÖLTSÉG TIPUSÚ  KÖZÖS PONTOK  FORGALMI
TIPUSÚ  Értékesítés nettó árbevétele 91‐94 Egyéb bevétel 96 814← ELÁBÉ812 belföld 832 export 815← ELÁSZÉ813 belföld 833 export Egyéb ráfordítás 86 581 STKÁV 582 SEEAÉ  Aktivált saját teljesítmény  51 (811) Anyagköltség 52 (812) Igénybevett szolgáltatások 53 (813) Egyéb szolg. 54 (821) Bér 55 (822) Szem.jellegű egyéb kifiz. 56 (823) Bérjárulék 57 (831) ÉCS  költség nemek  A két különbözőség összege meg kell, hogy egyezzen.  Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 811 belföldi É.EKÖ 831 Külföldi 851 Értékesítési költs. Értékesítés közvetett 852 Igazgatási költs. 853 Egyéb ált.költs költségei É.KK     VEZETŐI SZÁMVITEL 6-os, 7-es SZÁMLAOSZTÁLY  Termelő vállalatok alkalmazzák: Belső elszámolási rendszer.  6 Költséghelyek (általános költségek) 7 Költségviselők (az egyes termékek önköltségét gyűjtjük össze rajta)  Ha a felmerülés pillanatában tudom, hogy a költség milyen
arányban merül fel, akkor egyből a 7-esre könyvelem, ha nem tudom, akkor a 6-osra. A 6-os számlaosztályba olyan költségek is bekerülnek (pl.irodai adminisztráció, kutya tetű írtó), amelyek ott is maradnak, nem teszem át a 7-esbe. Azt, hogy mit tekintek ilyen költségnek a vállalkozás maga dönti el az önköltségszámítási szabályzatban (számviteli politika része). Ez önkéntes Ha kész a termék, akkor a 7-esből átvezetem a 25 Késztermék számlára. Év végén a 7-esen lévő maradékot átvezetem a 23 befejezetlen termék számlára. A 7-es ezzel év végén nullázódik. A 6-os is nullázódik év végén, az egyenlegét átvezetem a 85 Értékesítés közvetett költségei számlára. Könyvelés elsődleges 5‐ös, másodlagos 6‐os, 7‐es számlaosztályban. 1 2a  2b  Nyitó befejezetlen termelés kivezetése Költségelszámolás elsődleges 5‐ös  Költségelszámolás másodlagos 6‐os,7‐es  T71,72  Költségviselő termék  K23 
Befejezetlen termék  T51‐57  vmilyen költség  K1‐4  vmilyen mérlegszámla  K21‐22 K46,47 K1x9 K59  Anyagkészlet  K59 K59 K59  Költségátvezetés  Részletesebben: Anyagköltség T51  T54‐56 T57 T7,6  Bér, szem.jell, járulék écs költség  Költségviselő, Költséghely Részletesebben: T71,72 Termék Költségviselő  T73 T75  Beruházás költségvis. Szolgáltatások költségviselője  vmilyen forrásszámla vmilyen ÉCS Költségátvezetés  Költségátvezetés Költségátvezetés     Költséghely  T25  Késztermék  K59 K6  Költségátvezetés  K71,72  Termék Költségviselő  Költségviselő, Költséghely Költséghely Ez a lépés az, amikor felosztjuk a költséget, amelyről a felmerülés pillanatában még nem tudtuk, hogy milyen arányban fog felmerülni és ezért akkor a 6‐osba könyveltük. 6‐os és 6‐os között is történhet költségfelosztás, ha pl. több üzem van és egymás között szolgáltatnak  3  Költségfelosztás  4 
Késztermék készletrevétele  5  T6 T7,6  A 71,72 termék költségviselő számla egyenlegét záró készletével csökkentve kell átvezetni a 25 Késztermék számlára. valamilyen ráfordítás Késztermék Készletcsökkenések T8 K25 Minden készletcsökkenést arra a 8‐asra könyvelünk, amire szoktuk, kivéve: az értékesítést 811‐re. Részletesebben: Értékesítés közvetlen Késztermék Értékesítés T811 K25 költsége Rendkívüli ráf. Késztermék Apport T88 K25  T17  Részesedések  K98  Rendkívüli bevétel  T23  Befejezetlen termék  K71,72  Termék Költségviselő  T161  Beruházás  K73  Beruházás költségviselő  T811  Értékesítés közvetlen költsége  K75  Szolgáltatás költségviselő  T311  Vevő  K91‐92  T311 T235  Vevő  K467 K75  Belf.értékesítés nettó árbevétele Fizetendő áfa  T85  Értékesítés közvetett költségei  K6  Költséghely  Eredményszámlák zárása 8‐asok zárása  T493  K8  Ráfordítás  9‐esek
zárása  T9  Adózott eredmény elszám. Bevétel számla  K493  Költségnemek zárása  T59  Költségnemek átvezetése  K51‐57  Adózott eredmény elszám. Költségnemek  Kapott részesedés  Év végi teendők: 6 a b c  7. 8.  9.  Befejezetlen tételek: Záró befejezetlen termék készletrevétele Befejezetlen beruházás Szolgáltatás rendezése: Dec.31‐ig kiszámlázott szolgáltatás elszámolása ráfordításként Eladási ár áfa Dec.31‐ig ki nem számlázott szolgáltatás átvezetése a befejezetlen termelésre 6‐osok átvezetése  Befejezetlen termék  Szolgáltatás költségviselő     Könyvelés elsődleges 6‐os, 7‐es, másodlagos 5‐ös számlaosztályban. 1 2a 2b 3  4 4a 4b 5 5a 5b  Nyitó befejezetlen termelés kivezetése Költségelszámolás elsődleges 6‐os,7‐es Költségelszámolás másodlagos 5‐ös Költségfelosztás  T71,72  Költségviselő termék  K23  Befejezetlen termék  T6,7  Költségviselő, Költséghely  K1‐4  vmilyen
mérlegszámla  T51‐57  Költségnemek  K59  Költségátvezetés  Költségviselő, Költséghely K6 Költséghely Ez a lépés az, amikor felosztjuk a költséget, amelyről a felmerülés pillanatában még nem tudtuk, hogy milyen arányban fog felmerülni és ezért akkor a 6‐osba könyveltük. 6‐os és 6‐os között is történhet költségfelosztás, ha pl. több üzem van és egymás között szolgáltatnak  T7,6  Késztermék készletrevétele Tényleges önköltségen T258 Tervezett önköltségen T251 Készletcsökkenések Tervezett önköltségen T8 KÉK rendezése vagy T258 fordítva (KÉK számla  KÉK Késztermék Ráfordítás KÉK  K71,72 K258  Termék Költségviselő  K251 K8  Késztermék  KÉK  Ráfordítás  egyenlegével ellentétes oldálra)  Számítása, mint a készleteknél a nyilvántartási áras nyilvántartásnál.  Év végi teendők: 6 a b c  7.  Befejezetlen tételek: Záró befejezetlen termék készletrevétele Befejezetlen beruházás
Szolgáltatás rendezése: Dec.31‐ig kiszámlázott szolgáltatás elszámolása ráfordításként Eladási ár áfa Dec.31‐ig ki nem számlázott szolgáltatás átvezetése a befejezetlen termelésre 6‐osok átvezetése  T23  Befejezetlen termék  K71,72  Termék Költségviselő  T161  Beruházás  K73  Beruházás költségviselő  T811  Értékesítés közvetlen költsége  K75  Szolgáltatás költségviselő  T311  Vevő  K91‐92  T311 T235  Vevő  K467 K75  Belf.értékesítés nettó árbevétele Fizetendő áfa  T85  Értékesítés közvetett költségei  Befejezetlen termék  K6  Szolgáltatás költségviselő  Költséghely     8.  9.  Eredményszámlák zárása 8‐asok zárása  T493  9‐esek zárása  T9  Költségnemek zárása  T59  Adózott eredmény elszám. Bevétel számla  K8  Ráfordítás  K493  Költségnemek átvezetése  K51‐57  Adózott eredmény elszám. Költségnemek  ÁTTÉRÉS DEVIZÁRÓL FT-ra  1.) Mérlegtételek meghatározása a)
Ft‐ban nyilvántartott összegnél a Ft érték b) Devizás tételeknél: ‐ Eredeti devizánál: MNB árfolyamon átszámított érték ‐ 3. devizánál: átlagárfolyamon számított érték 2.) Egyéb rendező tételek: a) Jegyzett tőke: átszámításánál, ha különbözet keletkezik, akkor ellentétes előjellel a tőketartalékot kell korrigálni. A tőketartalék negatív nem lehet, ezért, ha a tőketartalék elfogyott, akkor eredménytartalékot kell csökkenteni. b.) Áttérési különbözet: ‐ha (+) a tőketartalékba kerül ‐ha (‐) az eredménytartalékot csökkenti  ÁTTÉRÉS FT-ról DEVIZÁRA 3.) Mérlegtételek meghatározása c) Ft‐ban nyilvántartott összegnél az MNB árfolyamon számított érték d) Devizás tételeknél: ‐ Új mérleggel egyező devizában nyilvántartottnál a ksz‐i érték ‐ 3. devizánál: keresztárfolyamon számított érték 4.) Egyéb rendező tételek: Ugyanaz, mint a Devizáról Ft‐ra való áttérésnél.    
MÉRLEG ÖSSZEÁLLÍTÁS Egyéb követelések  és  Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek  36 46‐47  ÁTSOROLÁS RÉSZESEDÉSI VISZONY MIATT Év végén 2 féle átsorolási kötelezettség van: ‐  hosszú lejáratú hitel miatt  ‐  részesedés miatt  Részesedés miatt kell átsorolni: MÉRLEGben a KÖVETELÉSEK között: 31 Vevők 34 Váltó követelés  321 Követelés kapcsolt váll.‐lal szemben 20% feletti részesedés (Anya, leány, társult és közös vezetésű váll.)  36 Egyéb követelés 331 Követelés egyéb részesedési viszonyban lévő váll.‐lal szemben Ha év végén a vevő, a váltó követelés vagy az egyéb követelés a Leányvállalattal szemben áll fenn, akkor át kell oda sorolni A 35 Adott előleget tilos átsorolni!!!     MÉRLEGben a KÖTELEZETTSÉGEK között: EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 451 Rövid lej. kölcsön  458 Kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben  452 Rövid lej. hitel 453 Kapott előleg  459
Kötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben.  454 Szállító 455 Szállító 457 Váltó tartozás 46‐47 Egyéb rövid lej. kötelezettség  Itt is év végén, ha részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn a kötelezettség, akkor át kell sorolni, de itt az előleget is át kell sorolni     LIKVIDITÁSI MÉRLEG Eszközöket és forrásokat a lejárati idő szerint kell besorolni.  5 FOKOZATÚ LIKVIDITÁSI MÉRLEG A t.évi mérleg teljes összegét szerepeltetni kell benne Minden adatnak kell, hogy legyen helye a likviditási mérlegben.  ESZKÖZ OLDAL: I. Azonnal rendelkezésre álló eszközök  ‐Pénzeszközök ‐Forgatási célú értékpapírok  (csak akkor soroljuk ide, ha jól eladható)  ÖSSZESEN: II. 1 éven belül behajtható követelés  ‐Követelések ÖSSZESEN:  III. 1 éven belül pénzzé tehető eszközök  ‐Készletek (de lehet elfekvő készlet, vagy olyan termék, amely több éven keresztül
készül) ‐Bevételek aktiv időbeli elhatárolása ÖSSZESEN:  IV. 1 éven túl pénzzé tehető eszközök  Az előző 3 kategoriába nem soroltuk be és nem befektetett eszköz. ‐Készletek ‐Követelések ÖSSZESEN:  V. Befektetett eszközök és pénzzé nem tehető eszközök  ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:  ‐Befektetett eszközök ‐Aktív időbeli elhatárolások között: ‐költség elhatárolás ‐halasztott ráfordítás ÖSSZESEN:     FORRÁS OLDAL: I. Azonnal esedékes kötelezettségek:  7‐14 napon belüli lejárat=rövid lej.kötelezettségek ‐munkabér ‐járulékok ‐szállítók ‐lejáró hitelek ÖSSZESEN:  II. 1 éven belül esedékes kötelezettségek  ‐Rövid lejáratú kötelezettségek ‐Passzív időbeli elhatráolások ‐Költség, ráfordítás ‐Céltartalékok ÖSSZESEN:  III. Hosszú lejáratú tartozások esedékes törlesztő részlete IV. Hosszú lejáratú kötelezettségek  ‐Kieg információk alapján ide tartozó ÖSSZESEN:
‐Hosszú lejáratú kötelezettségek ‐Hátra sorolt kötelezettségek ‐Passzív időbeli elhatráolások ‐Költségek, ha éven túli ‐Céltartalékok‐ ha éven túli ÖSSZESEN:  V. Vissza nem fizetendő források  ‐Sajáttőke ‐Passzív időbeli elhatárolások: ‐Bevételek ‐Halasztott bevételek ÖSSZESEN:  FORRÁSOK ÖSSZESEN: Likviditási mérleg adatainka elemzése: Likviditási mutató 1 =  Eszközök I. Források I.  Likviditási mutató 2 =  Eszközök I.+Eszközök II Források I. +Források II  . Likviditási mutató 5 =  Eszközök I.+Eszközök II+Eszközök III+Eszközök IV+Eszközök V Források I. +Források II+Források III+Források IV+Eszközök V  A „Likviditási mutató 5” mindig 1 kell, hogy legyen, hiszen összes eszközt osztom összes forrással és mint tudjuk az összes forrás=összes eszközzel     4 FOKOZATÚ LIKVIDITÁSI MÉRLEG Ugyanaz, mint az 5 fokozatú, csak a II. és III kategória összevonva szerepel benne  ÖNELLENŐRZÉS
Önellenőrzés – Adózó Adóellenőrzés – Hatóság Hiba  pl.nem helyeztünk vmit üzembe Hiba hatás  nem számoltuk el az ÉCS‐t Jelentős összegű hiba:  ha a hiba és hibahatások előjeltől független összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott mértéket, de mindenképp jelentős a hiba, ha a hibák és hibahatások előjeltől független összege meghaladja az 500 M Ft‐ot, vagy a hiba elkövetés évének mérlegfőösszegének 2%‐át. Előjeltől független= minden hiba és hibahatás abszolút értékét kell összegezni. Nem az összevont értékük előjeltől független értékét jelenti.  Ha a hiba nem jelentős összegű :  tévi folyamatos könyvelésben javítjuk. Megcsináljuk, azt amit korábban elmulasztottunk.  Ha a hiba jelentős összegű: korrekciós könyvelés a tévi könyveléstől el kell, hogy különüljön pl. előző évben (2009‐ben) elfelejtem aktiválni a tárgyi eszközt: T131 09  K161 09  ‐A hibákat és
hibahatásokat (eredményszámlákát) zárjuk a 493 09‐re és végíg kell vezetni az eredménykimutatást is. Változik az eredmény, változik az adófizetési kötelezettség. A 493 09 egyenlege és az új növelő,csökkentő tételek (ÉCS) összege adják az esetleges adóalap többletet. Ebből TAO‐t kell számítani és le kell könyvelni: T891 09 K461 09 T493 09 K891 09 Változik az adózott eredmény és a mérleg sz. eredmény is: T493 09 K419 09 Majd tárgyévben: MSZE átvezetés: T419 09 K413 09 (ez még előző évben képződött)     Önellenőrzési pótlék‐ arra az évre vonatkozik, amikor fizetem: T86 K463 Mértékének meghatározása: Adóhiány x jegybanki alapkamat 365  x a késedelem napjától a hiba feltárásának napjáig eltelt napok száma  TAO‐nál május 31.e a határidő, ha hamarabb veszem észre, akkor nem kell pótlékot fizetni! ‐Tárgyév végén a beszámoló összeállításánál a Mérlegben: Előző év   hibásan kell beírni,
ahogy akkor könyveltük  Előző évek módosításai korrekció  Tárgyévi adatok   mit kellett volna könyvelni  A korrekciós oszlopot is ki kell tölteni. Akkor is „Előző év”, ha 3 éve követtem el.  IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Szerepük: A számviteli tv. szerint minden költséget, ráfordítást, bevételt szerepeltetni kell a könyvelésben, ami adott évre vonatkozik. Semmi olyan költség, ráfordítás, bevétel nem szerepelhet a könyvelésben, ami nem az adott évi eredményt érinti. 2 féle időbeli elhatárolás van: 39 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS: eredmény javító, növelő hatása van. 48 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS: eredmény rontó, csökkentő hatása van.     AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 391  BEVÉTELEK AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSA Minden olyan bevétel, ami tárgyévre vonatkozik, de következő évben kerül kiszámlázásra, kifizetésre. Lehet: ‐Árbevétel ‐Kamat ‐Járó osztalék Pl. nov15‐jan15‐ig terjedő időszakra
vonatkozó 200 e Ft bérleti díjat jan15‐én utólag számlázunk. dec.31 Bevétel elhatárolás: T391 jan.01 Elhatfelold T911 jan.15 Számlázás T311  392  K911 K391 K911  150.000 150.000 200.000  KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSA Adott évre kiszámlázásra, kifizetésre kerül, de a következő évre vonatkozik. Lehet: ‐fizetendő kamat ‐váltó tartozás:  T454 T87 T392  K457 K457 K87  ‐Bérleti díj: Pl.: nov15‐én előre fizetünk 2 havi bérleti díjat 200 e Ft‐ot nov.15 kifizetés dec.31 elhatárolás jan.01 elhfelold 393  T522 T392 T522  K381 K522 K392  200 e 50 e 50 e  HALASZTOTT RÁFORDÍTÁSOK AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSA ‐Egyéb céltartalék ‐Tartozásátvállalás     PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 481  BEVÉTELEK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSA Tárgyévben kiszámlázott, befolyt, de következő évre vonatkozó bevételek. Pl.: nov15‐én kiszámlázunk 2 havi bérleti díjat nov15‐jan15 időszakra A bérleti díj
200 e Ft, amit meg is kapunk nov.15‐én nov.15 Bérleti díj bef dec.31Elhatárolás jan.01 Elhatfelold  482  T381 T911 T481  K911 200 e K481 50 e K911 50 e  KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSA Adott évre vonatkozó, de következő évben kerül kiszámlázásra, kifizetésre. ‐Folyamatos szolgáltatások (közüzemi díjak‐ de a telefon, internet nem ilyen!) ‐Szolgáltatások utólag számlázással Pl. nov15‐jan15 időszakra 200e Ft bérleti díjat jan15‐én utólag kifizetünk dec.31 Elhatárolás jan.01 Elhatfelold jan.15 Kifiz  483  T522 T482 T522  K482 K522 K381  150 e 150 e 200 e  HALASZTOTT BEVÉTELEK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSA ‐Térítés nélküli átvétel ‐Visszafizetés nélkül kapott támogatás Pl. Költségekre vissza nem térítendő támogatást kapunk 2100 e Ft‐ot Tévben felhasználunk belőle 1.800 e Ft‐ot Kapott támogatás Felhasználás költségekre Megmaradt tám. elhatárolás  T384 T522 T98  K98 K384 K483
    SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK 581 STKÁV SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA A saját termelésű készleteknél a készletrevétel és a készletből való kivezetés mindig az 581 STKÁV számlán keresztül történik. 581 STKÁV számla és az 582 SEEAÉ számla a költség számlaosztályba tartozik, de mindkettő bevételként viselkedik. 581 T  K +    258 KÉK számla KÉSZLET ÉRTÉK KÜLÖNBÖZET 258 T tény  K terv  T oldalán tényleges önköltségen, K oldalán tervezett önköltségen szerepel a készlet érték. Ezért, ha T jellegű az egyenlege, akkor magasabb önköltséggel termeltünk, mint terveztük. Ha K jellegű az egyenlege, akkor a tervezettnél alacsonyabb költséggel állítottuk elő a terméket. Könyvelése: 1  Nyitó befejezetlen termelés kivezetése  2  Költségek elszámolása  a  Összevontan a teljes önköltség Tételesen költségnemenként: Anyag költség  b  T581  STKÁV  K23  Befejezetlen termék  T5  Költség 
K1‐4  Mérleg számla  T51 T52  Anyagköltség  Anyagkészlet  T53 T54‐55 T56 T57  Egyéb szolg.  K21‐22 K454 K384/381 K384 K471 K46,47 K1x9  Igénybevett szolg.  Bér, szem.jell, Járulékok écs költség  ΣÖnköltség = Közvetlen önköltségek + Közvetett önköltségek Termék előállításánál a közvetlen önköltség érdekel minket.  Szállító Elsz.betét/Pénztár Elsz.betét Jövedelemelszámolás KBK, TBK vmilyen ÉCS     3  Készletre vétel  a b c  Tényleges közvetlen ök‐n Tervezett közvetlen ök‐n Záró befejezetlen term. dec.31  T258 T251 T23  KÉK Késztermék Befejezetlen term.  K581 K258 K581  STKÁV KÉK STKÁV  Készletrevételnél 2 képletet kell használni: Nyitó befejezetlen term + előállítás közvetlen költsége = készletre vett késztermék + záró befejezetlen term  Nyitó + növekedés = Csökkenés + záró 4  Értékesítés  a b  Kivez. terv ök‐n KÉK rendezés vagy vagy 258 egyenlegétől függően Eladási ár áfa  c
d  T581 T581 T258 T311 T311  STKÁV STKÁV KÉK Vevő Vevő  K251 K258 K581 K91‐92 K467  Késztermék KÉK STKÁV Nettó árbevétel Fizetendő áfa  FEDEZETI HÁNYAD = árrés, haszonkulcs Ha érékesítésnél csak a haszonkulcs van megadva és az eladási árat számítani kell, akkor: Ki kell számítani az adott értékesítéshez kapcsolódó 581 STKÁV számla kivezetett egyenlegét (a fenti 4.a‐b pontban kiemelve) és azt kell beszorozni a fedezeti hányadnak megfelelően.(pl ha a fedezeti hányad 10%, akkor 1,1 a szorzó)