Comments
2005 · 25 page(s) (168 KB)
Hungarian
98
October 29 2010
Logging in required
Embed
No comments yet. You can be the first!
What did others read after this?
Content extract
http://www.doksihu A gazdaságinformatika alapjai A rendszerek építıkövei (Programozás 1.) 3. elıadás http://www.doksihu Mire használjuk a számítógépet? ? program A B A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Neumann-elv a gyakorlatban Kettes számrendszer alkalmazása. Címezhetıség: utasítások és adatok sorszámozott memóriarekeszekben. Szekvenciális (egymás után következı) utasításvégrehajtás. Be- és kiviteli egység Vezérlı és mőveletvégrehajtó egység. A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu A gépi kódú utasítás Módosítás Mőveleti kód 1 020 Címrész (operandus) 001200 Nehézségek: abszolút címzés, mőveletelemek alkalmazása A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Assembly nyelv I. 0 020 001200 # trans b c:= b + a Elınyök:könnyebb programozás, # trans b # add a # trans c jobb olvashatóság, dokumentálhatóság
Makro: assembly sorozat A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Az assembly nyelv II. A programok szerkezete: Az utasítások a formális logika leképezései: • adatmozgatás • aritmetikai utasítások • logikai utasítások • ugrások • feltételes ugrások • keret utasítások keret Adatdefiníciók Programutasítások A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Neumann-elvő nyelvek I Célok, tulajdonságok memória, címezhetı (sorszámmal) a program és az adatok a memóriában vannak a végrehajtás memóriaállapotok sorozata, állapottér (adatok tere), a program leírása szöveges Következmények van változó van értékadás utasítások ismételt végrehajtása lehetséges (ciklus, GOTO) elágazás (GOTO) beolvasás: memória másolás (ld. C64) kiírás: memória másolás (képernyı) A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu
Számítási modellek Neumann-elvő nyelvek II Start Bekér i Bekér i Címke: Ciklus eleje Kiír i i=i+1 Ha i<10 ugorj Ciklus elejé-re Vége Ciklus eleje Kiír i i=i+1 i<10 igen nem Vége A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Neumann-elvő nyelvek III Start Start Start Bekér i Bekér i Bekér i i<10 nem igen igen Kiír i Kiír i Kiír i*2 Kiír i/2 i=i+1 i=i+1 i<10 i<10 igen nem Vége Vége nem Vége A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Automata-elvő nyelvek Célok, tulajdonságok ( ipari robot) nyelvek az adatok állapotok, illetve bemenetek – fix felosztású memória (pl. festıkar he-lye, fest-e, .): állapottér a végrehajtás egyszerő állapotok sorozata a program egy állapotátmenet-függvény a program elkülönül az állapotoktól tevékenységorientáltság (állapotváltoztatás) Következmények
utasítások általában egy állapotkomponenst változtatnak változó, értékadás nincs (csak névvel ellátott állapotkomponensek) csak primitív (állapot-, vagy paraméter- vagy érzékelıállapot-függı) ciklusok ír-hatók állapot-, vagy paraméter vagy érzékelıállapot-függı elágazás A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Logikai nyelvek Célok, tulajdonságok a program egy logikai formula (általában nem lehet teljesen általános formula: megszorítások!), a program végrehajtása a logikai formula kiértékelése, erıs matematikai kidolgozottság, a formulákban szerepelhetnek paraméterek, a program és az adatok nem különülnek el (minden adat egy azonosan igaz formula) Következmények nincs változó, értékadás szekvencia = és, elágazás = vagy ciklus nincs, helyette rekurzív formulák vannak feltételes kifejezések elemi utasítás: mintaillesztés beolvasás,
kiírás: mintaillesztés, lehetıség új formulák létrehozására (új utasítás), kiértékelési algoritmus: backtrack csak a MIT? kell leírni A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Objektum elvre épített nyelvek Célok, tulajdonságok objektum = szerkezet + eljárások típus az adat és a kód nem választható el egymástól (adatdefiniáláskor jönnek létre az ıt kezelı eljárások) objektumtípus=osztály ≡ típust megvalósító modul hivatkozás: objektumtípusú változó.eljárásnév, objektumtípusú változómezınév az objektumok üzenetekkel (eljárások) kommunikálnak egymással, eseményvezérelt programozás öröklés: az új objektum egy másik objektum összes jellemzıjével rendelkezik, ehhez újakat is definiálhat típusszármaztatás (láthatósági kérdések), az örökléssel objektumok hierarchikus rendszere alakítható ki A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás
http://www.doksihu Számítási modellek Objektum elvre épített nyelvek Következmények az objektumok (tárgyak) önálló életet élı dolgok az eljáráshívás a legfontosabb fogalom olyan objektumnak lehet értéket adni, amely ilyen eljárást közöl magáról A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Magasabb szintő programnyelvek Fordító szerkesztı Forrás- Tárgy- program program hibajegyzék futtatás Végrehatható program Eredmények hibajegyzék Szintaktika: nyelvi helyesség, Szemantika: mőködési helyesség A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Interpreter Az értelmezıprogram (interpreter) soronként gépikódú utasításokat állít elı Gépi utasítássor A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Compiler A fordító (Compiler) a programot csak gépi kódra fordítja. Ezután a program bármikor futtatható. Futtatható program A gazdaságinformatika
alapjai 3. elıadás http://www.doksihu A compiler modell Szimbólumtábla Symbol table Lexical Lexikai analysis elemzés Syntactic Szintaktikai analysis elemzés Semantic Szemantikai analysis elemzés Code Kódgenerálás generation A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Nyelvi feldolgozó rendszer Lexikális elemzı Táblázatkezelı Szintaktikai elemzı Absztrakt szintaktikai gráf Szövegelemzı Nyelvtan Definíció Szemantikai elemzı Optimalizáló Kódgeneráló Szimbólum- Output tábla definíció A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Fordító- és értelmezıprogramok Compiler és interpreter Fıbb alkotói: Lexikális elemzı Szintaktikai elemzı Hibakezelı Táblázatkezelı Szemantikai elemzı Globális optimalizáló Kódgeneráló Lokális optimalizáló Végrehajtó csak fordító esetén csak fordító esetén csak értelmezı esetén A gazdaságinformatika alapjai 3.
elıadás http://www.doksihu Programnyelvek különbözı célokra Tudományos számítások (FORTRAN, ALGOL60,.) Adatfeldolgozás (COBOL, RPG) Rendszerprogramozás (C, FORTH, CDL2) Szövegfeldolgozás Folyamatvezérlés (FORTH) Szimuláció (SIMULA-67, GPSS) Oktatás (BASIC, LOGO, Pascal, ELAN, Smalltalk) Általános célú (Ada, Modula-2, PL/I) A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programozási nyelvek osztályozása (2) Alacsonyszintő nyelvek Gépi nyelvek Minden lehetıség (HW,SW) kihasználható Minden lehetıség (HW,SW) kihasználható Szimbolikus utasítások Kód Azonosító Memóriacím Címkenév Memóriacím Makrók Direktívák Adathelyfoglalás, definiálás A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programozási nyelvek osztályozása (3) Magasszintő nyelvek Alacsonyszintő nyelvek (feladatorientált) (géporientált) Változó=tartomány változó=kezdıcím kifejezések típus
elágazás, ciklus feltételes vezérlésátadás eljárás eljáráshívás, visszatérés paraméterezés A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programnyelvek története (körülbelüli dátumok) 1944. Neumann János: egy assembly nyelv terve 1950-es évek: assembly nyelv 1. generáció (1950-1958) – elemi típusok, alapvetı utasítások FORTRAN I, ALGOL 58 Elmélet: assemblerek, kódgenerálás, makroprocesszor – hatékonyság 2. generáció (1957-1966) – szintaxis: alapvetı utasítások, adattípusok, kifejezések (fa, teljesen zárójelezett, lengyel forma) ALGOL 60: programegység, blokkstruktúra, algoritmusleíró nyelv FORTRAN: fordítási egység, kezdıértékadás, unió típus COBOL: rekord, file, adatfeldolgozás PL/I (lezáró nyelv): az elızıek + dinamikus típusok, tömbmőveletek A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programnyelvek története (körülbelüli dátumok) BASIC:
elsı oktatási célú nyelv Elmélet: nyelvek és automaták, szintaxis, lexikális analízis, kifejezéskiértékelés (fa, teljesen zárójelezett forma, lengyel forma) Nem Neumann-elvő nyelvek: LISP 3. generáció (1967-1975) – típus, strukturált programozás (fıleg ALGOL 60-ra épülı nyelvek), speciális célú nyelvek Simula 67 (objektum), ALGOL 68, Pascal Rendszerprogramozási célú, alacsonyszintőekhez közeli nyelvek: C, CDL2 Elmélet: szemantikadefiniálás, struktúrált programozás, helyességbizonyítás, prog-ramszintézis, szimbolikus végrehajtás "szoftver-krízis„: nem Neumann-elvő nyelvek: pl. PROLOG, A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programnyelvek története (körülbelüli dátumok) 4. generáció (1974-1990) – modularitás, specifikáció, absztrakt típus (értékhalmaz+mő-veletek) (fıleg Pascal és Simula 67 alapú nyelvek) Modula-2, Ada, (Alphard, CLU, Euclid, Mesa) 5.
generáció (1990- ) – párhuzamosság Többprocesszoros gépek, hálózatok programozása A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás
Makro: assembly sorozat A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Az assembly nyelv II. A programok szerkezete: Az utasítások a formális logika leképezései: • adatmozgatás • aritmetikai utasítások • logikai utasítások • ugrások • feltételes ugrások • keret utasítások keret Adatdefiníciók Programutasítások A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Neumann-elvő nyelvek I Célok, tulajdonságok memória, címezhetı (sorszámmal) a program és az adatok a memóriában vannak a végrehajtás memóriaállapotok sorozata, állapottér (adatok tere), a program leírása szöveges Következmények van változó van értékadás utasítások ismételt végrehajtása lehetséges (ciklus, GOTO) elágazás (GOTO) beolvasás: memória másolás (ld. C64) kiírás: memória másolás (képernyı) A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu
Számítási modellek Neumann-elvő nyelvek II Start Bekér i Bekér i Címke: Ciklus eleje Kiír i i=i+1 Ha i<10 ugorj Ciklus elejé-re Vége Ciklus eleje Kiír i i=i+1 i<10 igen nem Vége A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Neumann-elvő nyelvek III Start Start Start Bekér i Bekér i Bekér i i<10 nem igen igen Kiír i Kiír i Kiír i*2 Kiír i/2 i=i+1 i=i+1 i<10 i<10 igen nem Vége Vége nem Vége A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Automata-elvő nyelvek Célok, tulajdonságok ( ipari robot) nyelvek az adatok állapotok, illetve bemenetek – fix felosztású memória (pl. festıkar he-lye, fest-e, .): állapottér a végrehajtás egyszerő állapotok sorozata a program egy állapotátmenet-függvény a program elkülönül az állapotoktól tevékenységorientáltság (állapotváltoztatás) Következmények
utasítások általában egy állapotkomponenst változtatnak változó, értékadás nincs (csak névvel ellátott állapotkomponensek) csak primitív (állapot-, vagy paraméter- vagy érzékelıállapot-függı) ciklusok ír-hatók állapot-, vagy paraméter vagy érzékelıállapot-függı elágazás A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Logikai nyelvek Célok, tulajdonságok a program egy logikai formula (általában nem lehet teljesen általános formula: megszorítások!), a program végrehajtása a logikai formula kiértékelése, erıs matematikai kidolgozottság, a formulákban szerepelhetnek paraméterek, a program és az adatok nem különülnek el (minden adat egy azonosan igaz formula) Következmények nincs változó, értékadás szekvencia = és, elágazás = vagy ciklus nincs, helyette rekurzív formulák vannak feltételes kifejezések elemi utasítás: mintaillesztés beolvasás,
kiírás: mintaillesztés, lehetıség új formulák létrehozására (új utasítás), kiértékelési algoritmus: backtrack csak a MIT? kell leírni A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Számítási modellek Objektum elvre épített nyelvek Célok, tulajdonságok objektum = szerkezet + eljárások típus az adat és a kód nem választható el egymástól (adatdefiniáláskor jönnek létre az ıt kezelı eljárások) objektumtípus=osztály ≡ típust megvalósító modul hivatkozás: objektumtípusú változó.eljárásnév, objektumtípusú változómezınév az objektumok üzenetekkel (eljárások) kommunikálnak egymással, eseményvezérelt programozás öröklés: az új objektum egy másik objektum összes jellemzıjével rendelkezik, ehhez újakat is definiálhat típusszármaztatás (láthatósági kérdések), az örökléssel objektumok hierarchikus rendszere alakítható ki A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás
http://www.doksihu Számítási modellek Objektum elvre épített nyelvek Következmények az objektumok (tárgyak) önálló életet élı dolgok az eljáráshívás a legfontosabb fogalom olyan objektumnak lehet értéket adni, amely ilyen eljárást közöl magáról A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Magasabb szintő programnyelvek Fordító szerkesztı Forrás- Tárgy- program program hibajegyzék futtatás Végrehatható program Eredmények hibajegyzék Szintaktika: nyelvi helyesség, Szemantika: mőködési helyesség A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Interpreter Az értelmezıprogram (interpreter) soronként gépikódú utasításokat állít elı Gépi utasítássor A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Compiler A fordító (Compiler) a programot csak gépi kódra fordítja. Ezután a program bármikor futtatható. Futtatható program A gazdaságinformatika
alapjai 3. elıadás http://www.doksihu A compiler modell Szimbólumtábla Symbol table Lexical Lexikai analysis elemzés Syntactic Szintaktikai analysis elemzés Semantic Szemantikai analysis elemzés Code Kódgenerálás generation A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Nyelvi feldolgozó rendszer Lexikális elemzı Táblázatkezelı Szintaktikai elemzı Absztrakt szintaktikai gráf Szövegelemzı Nyelvtan Definíció Szemantikai elemzı Optimalizáló Kódgeneráló Szimbólum- Output tábla definíció A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Fordító- és értelmezıprogramok Compiler és interpreter Fıbb alkotói: Lexikális elemzı Szintaktikai elemzı Hibakezelı Táblázatkezelı Szemantikai elemzı Globális optimalizáló Kódgeneráló Lokális optimalizáló Végrehajtó csak fordító esetén csak fordító esetén csak értelmezı esetén A gazdaságinformatika alapjai 3.
elıadás http://www.doksihu Programnyelvek különbözı célokra Tudományos számítások (FORTRAN, ALGOL60,.) Adatfeldolgozás (COBOL, RPG) Rendszerprogramozás (C, FORTH, CDL2) Szövegfeldolgozás Folyamatvezérlés (FORTH) Szimuláció (SIMULA-67, GPSS) Oktatás (BASIC, LOGO, Pascal, ELAN, Smalltalk) Általános célú (Ada, Modula-2, PL/I) A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programozási nyelvek osztályozása (2) Alacsonyszintő nyelvek Gépi nyelvek Minden lehetıség (HW,SW) kihasználható Minden lehetıség (HW,SW) kihasználható Szimbolikus utasítások Kód Azonosító Memóriacím Címkenév Memóriacím Makrók Direktívák Adathelyfoglalás, definiálás A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programozási nyelvek osztályozása (3) Magasszintő nyelvek Alacsonyszintő nyelvek (feladatorientált) (géporientált) Változó=tartomány változó=kezdıcím kifejezések típus
elágazás, ciklus feltételes vezérlésátadás eljárás eljáráshívás, visszatérés paraméterezés A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programnyelvek története (körülbelüli dátumok) 1944. Neumann János: egy assembly nyelv terve 1950-es évek: assembly nyelv 1. generáció (1950-1958) – elemi típusok, alapvetı utasítások FORTRAN I, ALGOL 58 Elmélet: assemblerek, kódgenerálás, makroprocesszor – hatékonyság 2. generáció (1957-1966) – szintaxis: alapvetı utasítások, adattípusok, kifejezések (fa, teljesen zárójelezett, lengyel forma) ALGOL 60: programegység, blokkstruktúra, algoritmusleíró nyelv FORTRAN: fordítási egység, kezdıértékadás, unió típus COBOL: rekord, file, adatfeldolgozás PL/I (lezáró nyelv): az elızıek + dinamikus típusok, tömbmőveletek A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programnyelvek története (körülbelüli dátumok) BASIC:
elsı oktatási célú nyelv Elmélet: nyelvek és automaták, szintaxis, lexikális analízis, kifejezéskiértékelés (fa, teljesen zárójelezett forma, lengyel forma) Nem Neumann-elvő nyelvek: LISP 3. generáció (1967-1975) – típus, strukturált programozás (fıleg ALGOL 60-ra épülı nyelvek), speciális célú nyelvek Simula 67 (objektum), ALGOL 68, Pascal Rendszerprogramozási célú, alacsonyszintőekhez közeli nyelvek: C, CDL2 Elmélet: szemantikadefiniálás, struktúrált programozás, helyességbizonyítás, prog-ramszintézis, szimbolikus végrehajtás "szoftver-krízis„: nem Neumann-elvő nyelvek: pl. PROLOG, A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás http://www.doksihu Programnyelvek története (körülbelüli dátumok) 4. generáció (1974-1990) – modularitás, specifikáció, absztrakt típus (értékhalmaz+mő-veletek) (fıleg Pascal és Simula 67 alapú nyelvek) Modula-2, Ada, (Alphard, CLU, Euclid, Mesa) 5.
generáció (1990- ) – párhuzamosság Többprocesszoros gépek, hálózatok programozása A gazdaságinformatika alapjai 3. elıadás
When reading, most of us just let a story wash over us, getting lost in the world of the book rather than paying attention to the individual elements of the plot or writing. However, in English class, our teachers ask us to look at the mechanics of the writing.
