Economic subjects | Business plan » Tóth Viktória - A Tóth autó Kft. üzleti terve

1 Miskolci kirendeltségének Üzleti terve 2001. Készítette: Tóth Viktória Bükkszentkereszt, 2001-04-06 2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A VÁLLALKOZÁS 2. A PIAC 3. A LEGFÕBB FELADATOK ÜTEMEZÉSE 4. PÉNZÜGYI ÖSSZEFOGLALÓ II.BEVEZETÉS 1. AZONOSÍTÓ ADATOK 2. KÜLDETÉSÜNK 3. AZ ÜZLETI TERV CÉLJA III. A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA IV. SZOLGÁLTATÁSOK 1. A TÓTH AUTÓ KFT MISKOLCI KIRENDELTSÉGÉNEK JÖVÕJE A MEGYÉBEN 2. A JELENLEGI SZOLGÁLTATÁSI PIAC ELEMZÉSE 3 V. MARKETING TERV 1. BEVEZETÉS 2. A JELENLEGI HELYZET 3. ELEMZÉS ÉS TEENDŐK 4. A PIAC ÉS A LEHETÕSÉGEK MEGHATÁROZÁSA 5. KONKURENCIA ÉS EGYÉB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK a) Konkurencia b) Egyéb tényezők: kormányrendeletek, törvények c) Egyéb tényezők: minőségbiztosítás d) Egyéb tényezők: demográfia 6. MARKETING STRATÉGIA a) Hirdetés, Public Relations (PR), reklám VI. MÛKÖDÉSI TERV 1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS ÁBRA 2.

MUNKAMEGOSZTÁS A CÉGEN BELÜL VII. FEJLESZTÉSI TERV 1. FEJLESZTÉS TÍPUSA 2. FEJLESZTÉSSEL ELÉRENDŐ ÜZLETI CÉL 3. FEJLESZTÉS TERVEZETT KEZDÉSI, BEFEJEZÉSI IDŐPONTJA 4. FEJLESZTÉS TERVEZETT ANYAGI-MŰSZAKI ÖSSZETÉTELE 5. FEJLESZTÉS PÉNZÜGYI FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA 6. HITELKÉRELEM 7. A KÖLCSÖN FOLYÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 4 8. FEDEZETKÉNT FELAJÁNLOTT BIZTOSÍTÉKOK 9. KIMUTATÁS A PÁLYÁZÓ FENÁLLÓ TARTOZÁSAIRÓL VIII. PÉNZÜGYI TERV 1.PÉNZÜGYI ÖSSZEFOGLALÓ 2. MÉRLEG 3. EREDMÉNYKIMUTATÁS 4. CASH-FLOW IX. SZAKMAI TERV X. FORRÁSOK JEGYZEKE XI. MELLÉKLETEK 1. PÁLYÁZAT A FEJLESZTÉSRE 2. TAGOK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE 3. PÉNZÜGYI MUTATÓK ÉS ELEMZÉSÜK 5 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A vállalkozás Magyarországon a rendszerváltást követően a gazdaság felszabadult és kisebb nagyobb lehetőségeket biztosított a vállalkozó szellemű egyének számára. Ezt használta ki a Tóth Autó Kft majdani vezetősége is, amikor

1989-ben, felismerve a keresletben rejlő lehetőséget, megalapította a gépjárművezető-képző iskolát. A folyamatosan fejlődő cég újabb és újabb igényeket fedez fel és kísérel meg kielégíteni. Ezekről az igényekről kiderülhet, hogy nem takarnak valódi szükségleteket - így kielégítésük sem létfontosságú, valamint éppen ellenkezőleg - kiderülhet, hogy valódi szükségleteket rejtenek, és ezért megoldást kell találni kielégítésükre. A piacon megjelenő valódi szükségleteket tehát a lehető legteljesebb mértékben és legtalálékonyabb módon ki kell elégíteni. Erre vállalkozott és vállalkozik folyamatosan a Tóth Autó Kft. a piaci versenyfeltételek figyelembe vételével. 2. A piac A piacot minden vállalkozás esetében fel lehet osztani bizonyos szegmensekre, amelyek könnyen ill. kevésbé könnyen definiálható 6 határvonalakkal rendelkeznek. A Tóth Autó Kft esetében ezek a szegmensek nehezen definiálhatók,

mert túl nagy maga a piac is (minden 18. életévét betöltött személy) A két legnagyobb piaci szegmenset az amatőr- ill. a soros-képzés foglalja magába, melyről a későbbiekben részletesebben lesz szó. 3. A Iegfőbb feladatok ütemezése A Tóth Autó Kft. szolgáltatásai 100%-ban piackészek, de fizetési feltételein és marketing stratégiáján hamarosan - 1- 2 éven belül változtatni kell ahhoz, hogy továbbra is a piacon maradhassunk ill. növelhessük részesedésünket 4. Pénzügyi összefoglaló A Tóth Autó Kft. eddig hullámzó tendenciát mutató pénzügyi helyzetét első lépésként stabilizálni kell, majd növekedő irányba kell terelni. A későbbiekben elemzésre kerülő helyzet tendenciája reményeink szerint a következő években folyamatosan emelkedni fog, biztosítva ezzel a vállalkozás fenntartható növekedését és eredményességét. 7 II. BEVEZETÉS 1. Azonosító adatok Képzőszerv megnevezése: Tóth Autó Kft.

Címe: 3532 Miskolc, Budai út 16. Telefonszám: 46/333 303 A cég formája: Korlátolt Felelősségű Társaság Társaság tevékenységi köre: Gépjárművezető oktatás Tevékenység megkezdése: 1989.0508 Az iskolavezetők neve: Tóth Viktória Tóth István Solymosiné Nagy Magda Nagy István Cégbírósági bejegyzés száma: CG.02-07-000210 8 Kamarai regisztráció száma: 46.679 Képzési engedély száma: 504-6/ 1998. Bankszámlavezető: K&H Bank Rt. Bankszámla száma: 12300166-00295463-00000000 Adószám: 14395478-4-03 KSH szám: 19872138293291304 Cégjegyzék száma: 04-08-000142 Cégjegyzésre jogosultak: Tóth Viktória Tóth István Solymosiné Nagy Magda Nagy István Törzstőke nagysága: 5000000 Ft Törzsbetétek és az apportok személyenkénti megoszlása: Tóth Viktória 0,5 M Ft-os számítógép 0,5 M Ft-os szoftver Tóth István 2 M Ft Solymosiné Nagy Magda 1M Ft Nagy István 1 M Ft Számviteli nyilvántartási rendszere: Kettős

könyvvitel 9 Társaság ügyvezetője: Kiss Ildikó Vállalkozói tapasztalat: Működő Ügyfélfogadás: kirendeltségenként változó Kirendeltségek: Miskolc Edelény Mezőkövesd Szerencs Sárospatak Sátoraljaújhely Miskolci kirendeltség: 10 Címe: 3531 Miskolc, Budai u. 16 Tel: 46/412-030, 46/322-609 Ügyfélfogadó: Takácsné Varga Erika Ügyfélfogadás rendje: H-P: 8-18, SZ: 8-12 Edelényi kirendeltség: Címe: Edelény, Bajcsy Zs. u16 T e l: 48/462-141 Kirendeltségvezető: Kiss János 06-70-672-049 Ügyfélfogadás rendje: H-P: 8-16 Ügyfélfogadó: Nagy Ágnes Mezőkövesdi kirendeltség Címe: Bajcsy-Zs. u 15 Tel: 78/311-890 Kirendeltségvezető: Tóth Pál Tel: 06-30/9-384-763 Ügyfélfogadás rendje: H-P: 8-16 Ügyfélfogadó: Bánné Dulai Erika Szerencsi kirendeltség Címe: Széchenyi u.22 Kirendeltségvezető: Nagy László Ügyfélfogadás rendje: H-P: 8-16 Ügyfélfogadó: Tanács Andrea Sárospataki kirendeltség: 11 Címe: Búzapiac

tér. 10 Tel.:462-602 Kirendeltségvezető: Hajdú Ottó Ügyfélfogadás rendje: H-P: 8-16 Ügyfélfogadó: Komjáti Lászlóné Sátoraljaújhelyi kirendeltség: Cím: Széchenyi u 10. Kirendeltségvezető: Debejácskó Tibor Tel: 06-20-/9-122-516 Ügyfélfogadás rendje: H-P: 8-16 Ügyfélfogadó: Rapcsák Anna Miskolci kirendeltség tagjai Tóth Viktória iskolavezető, ügyvezető igazgató, szakoktató Tóth István szakoktató, iskolavezető Solymosiné Nagy Magda kirendeltségvezető, iskolavezető Kiss Ildikó ügyvezető Takácsné Varga Erika ügyfélfogadó Nagy István szakoktató, vizsgabiztos, iskolavezető 12 Oláh István szakoktató, műszaki tanár Kis Imre szakoktató Oláh Szabolcs szakoktató Gyenes Ferenc szakoktató Nárdi András szakoktató Nagy Andrea szakoktató Nagy József szakoktató Tóth György szakoktató 13 Elméleti oktatás: Juhász Gyula Szakközépiskola és Gimnázium, Miskolc, Kálvin u. 2-6 Műszaki

oktatás: Galamb József Szakközépiskola, Miskolc Szép u. 2-4 A Kirendeltségeken válaszható autók: Miskolcon: Opel Astra, Fiat Tipo, Fiat Uno, VW Jetta, VW Golf, Ford Escort, Avia A31, IFA L60, Iveco 79-10 Edelényben: VW Golf, Suzuki, Renault 21 Avia31, IFA L60 Mezőkövesden: Mercedes 190, VW Golf, Fiat Tipo, Suzuki, Avia A31, Szerencsen: Suzuki, Fiat Tipo, VW Jetta, Avia A31, IFA W-50; Sárospatakon: Opel Astra, Lada 1500 S, Iveco 65-10, Iveco 115-17; Sátoraljaújhelyen: Seat Cordoba, VW Golf, Fiat Uno, Avia A31, IFA W-50. 2. Küldetésünk: Kiváló minőségű gépjárművezető képzéssel támogatjuk tanulóink és partnereink erőfeszítéseit, hogy olyan korszerű közlekedési szemléletet és technikákat honosíthassunk meg a közlekedési kultúránkban, melyek a szolgáltatásunkat igénybevevők személyes fejlődése által vezetnek el a sikeresebb, hatékony és eredményes közlekedési magatartáshoz. 14 Iskolánk segédmotoros kerékpár (Smkp),

motorkerékpáros (A1, A korl., A), személygépkocsi (B), tehergépkocsi (C), nehézpótkocsi (B+E, C+E), autóbusz (D), mezőgazdasági vontató (Mgv), lassújármű, kerti traktor, állati erővel vontatott jármű vezető képzésével foglalkozik. 3. Az üzleti terv célja Miután 1989-ben alakult a Tóth Autó Kft. és azóta dolgozom, mint gépjárművezető-szakoktató, ez idő alatt átfogó képet kaphattam a cég munkájáról. Szembesülhettem az itt jelentkező problémákkal Ezért szeretném, hogy a helyes stratégiákat kövessem, az általam hibásnak tartott módszereken javítsak ill. - amennyiben a körültekintő elemzések pozitív eredményre vezetnek - újdonságokat vezessek be. Ennek bemutatását tűzte ki célul ez az üzleti terv, amelyet természetesen - mivel a jövőre vonatkozik - nem lehet majd maradéktalanul betartani. Inkább a főbb irányvonalak kijelölését célozza. Az üzleti terv az ügyfelek tájékoztatására is készült. E mellett

szeretnék gépkocsikat vásárolni, amihez hitelre van szükségem. A hitelt a K&H Bank Rt-től szeretném felvenni 15 III. A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Mint már említettem, a rendszerváltás sokaknak nyújtott rendkívüli ill. kevésbé rendkívüli lehetőségeket a "kiugrásra"; az ekkor megalakult cégek később változó eredményeket mutattak fel. A gépjárművezető-képzés majdnem teljesen kiaknázatlan területét kívánta feltérképezni és meghódítani az ekkor megalakult Tóth Autó Kft. A 100%-ban magyar tulajdonú cég tehát az elsők közé tartozik e területen. A vállalkozás megalakulásakor célul tűzte ki a gépjárművezető-képzés megindítását és folytatását a tőkés piac feltételei mellett, amely iránt nagy kereslet mutatkozott. A meglévő autósiskolák már nem elégítették ki a tömegesen jelentkező keresletet; a minőség is javításra szorult, így az érdekelt réteg nagy érdeklődéssel fogadta

az iskola megjelenését. A Tóth Autó Kft. profilja szolgáltatás nyújtása Vezetői már a rendszerváltás előtt is nagy tapasztalatokkal rendelkeztek gazdasági személyügyi téren, amely elősegítette a cég sikerét. 16 A Kft. - alapítása óta - több ezer személyt képezett ki amatőr vagy hivatásos szinten gépjárművezetővé; a társadalom szinte teljes keresztmetszetének tagjaival kapcsolatba került ez idő alatt. Oktatóinak tapasztalatait figyelembe véve e rétegeknek teljes körű, szolgáltatási körébe vágó ellátását végzi. Mindezt a lehető legkedvezőbb feltételek mellett valósítja meg. A Tóth Autó Kft. szolgáltatásai magas színvonalon állnak Olyan, lehetőségeihez képest széles, sokrétű skálát alakított ki, amely minden szempontból megfelel a hazai vevői kör igényeinek kielégítésére. Ennek köszönhetően a cég piaci részesedési aránya az alapítása óta nőtt, a mostani - további elemzésre szoruló -

helyzetben stagnál. Jelenleg kategóriától függően 15-30% között mozog ("D", azaz autóbusz kategóriában ez az arány magasabb, míg "B", azaz személyautó kategóriában alacsonyabb). Ez a szám a megyei piacon jelenlévő versenyképes konkurenciára utal, amely erős marketing-stratégiát követel. Ez szintén későbbi elemzés tárgyát képezi A szolgáltatásokat a megyében több városban nyújtja a cég, a miskolci autósiskola központja a Budai út 16. szám alatt található További kirendeltségei vannak Miskolcon, Edelényben , Mezőkövesden, Szerencsen, Sárospatakon , Sátoraljaújhelyen, ahol külön kirendeltség-vezetők irányítása alatt folyik a munka. 17 IV. SZOLGÁLTATÁSOK 1989. óta, az alapítás évétől kezdve foglalkozik a Tóth Autó Kft gépjárművezető képzéssel. A tanfolyamok ill szakképzések felépítése egyúttal a Kft szolgáltatásainak felépítése a következő: Elméleti oktatás: - KRESZ (A,

B, C, D, E kategóriák: motor, személygépkocsi, tehergép kocsi, busz, nehézpótkocsi) - Műszaki oktatás C, D, E kategóriákban Gyakorlati oktatás: - Műszaki oktatás A, B kategóriákban - Rutin oktatása minden kategóriában - Forgalmi oktatás minden kategóriában Európaszerte az elmúlt évtizedekben jó hírnevet szerzett magyar járművezetőképzés értékeit tartjuk meg, és gyarapítjuk. 18 Indítunk Sm kategória Segédmotor A1 kategória Motorkerékpár (150ccm-ig) A kategória Motorkerékpár B kategória Személygépkocsi C1 kategória Tehergépkocsi (7.5 tonna össztömegig) C kategória Tehergépkocsi D1 kategória Autóbusz (17 főig) D kategória Autóbusz C+E kategória Tehergépkocsi + nehézpótkocsi B+E kategória Személygépkocsi + nehézpótkocsi D+E kategória Autóbusz + nehézpótkocsi C1+E kategória 7.5 tonnáig tehergépkocsi + D1+E kategória nehézpótkocsi 17 fõig autóbusz + nehézpótkocsi tanfolyamokat.

1. A Tóth Autó Kft. Miskolci kirendeltségének jövője a megyében 19 A vállalkozás 2001. január 1-jétől új marketing stratégiával próbálkozik és ezzel vállalkozik arra, hogy eddig szerény piaci jelenlétét a jövőben kiszélesítse. Igazi kihívást jelent a viszonylag magas árszintjükről ismert konkurens autósiskolák legyőzése az új marketing-stratégia által és ezzel a Kft. új elhelyezése a megyei-országos piacon 2. A jelenlegi szolgáltatási piac elemzése Jelenleg Miskolcon becslések szerint 15 autós iskola működik, de mivel elindult a piac telítődése, ez a szám túl magasnak fog bizonyulni, ami az ezen a területen fellelhető cégek konkurenciaharcához és ott kieső vállalkozásokhoz fog vezetni. Erre a problémára kell a Tóth Autó Kft-nek megoldást találnia: olyan elérhető feltételeket kell megfelelő marketinggel biztosítania, ami a csökkenő kereslet mellett megfelelő, sőt, növekedő ügyfélszámot

eredményez. Ez a feladat nagysága miatt külön elemzést igényel. A szolgáltatási piac felépítése hasonlít a vállalkozás szolgáltatási körének felépítésére. 20 V. MARKETING TERV 1. Bevezetés A közúti közlekedés és az ehhez kapcsolódó tevékenységek területén századunk utolsó harmadában jelentős változásuk éreztették, éreztetik hatásukat. A kapcsolódó tevékenységek közül a közúti járművezetők, illetve a közúti közlekedési szakemberek képzése területén a változások, a fejlődések követése 1968-ban - igazodva a kor követelményeihez - kezdődött meg. Az 1968-as Közlekedéspolitikai Koncepció elképzeléseinek, határozatainak következményeként 1972-ben KPM rendelettel szabályozták, módosították a képzés és vizsgáztatás rendjét, rendszerét. A megnövekedett közlekedési igények, a közúti járművek számának jelentős mértékű növekedése, az áruszállításban jelentkező közúti

irányultság és a felsorolt tényezőkhöz kapcsolódó szakemberigény (járművezetők, gépjármű ügyintézők, szállításvezetők, forgalmi tisztek, garázsmesterek, stb.) az 1980-as évek elején ismét a járművezető képzés felé irányították a figyelmet. 1983-ban az Autóközlekedési Tanintézetről leválasztották a Járművezetői Vizsgabizottságot, az ATI-t pedig részben önálló gondolkodású intézményként a Megyei Tanács közlekedési feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez (Közlekedési Osztály) rendelték a fővárosban is és megyei szinten is egységesen. 21 Az ország akkori legnagyobb képzőszervének "felaprózásával" együtt hasonlóan az árufuvarozáshoz - a közúti járművezetők képzése terén is egyre jelentősebb tényezővé vált a magónosítás. Munkaközösségek alakultak, engedélyezték a gyakorlati oktatók részére az oktató tulajdonában levő gépkocsival az oktatást (saját kocsis

képzés). Az állami tulajdonban levő képzőszervek megszűnésével (ATI, MHSZ) 1989 és 1992 között jelentős mértékben megnőtt a képzéssel foglalkozó Kft-k, BT-k, és magánoktatók száma. Ezen változások, átalakulások nem engedményeztek csökkenést a képzési összkapacitásban, ugyanis kb. 1990-1991-ig a tanfolyamra (kategóriás képzésre) jelentkező tanulók száma igényelte is ezt az oktatói kapacitást. Az évtized elején a rendszerváltással együtt járó gazdasági tényezők hatása a képzés és vizsgáztatás területén kétféleképpen jelentkezett. Egyrészt a gépjárműimport liberalizációja kapcsán jelentősen megnőtt a "nyugati" személygépkocsik száma, jelentősen átalakítva ezzel az autópiaci kínálatot, illetve a járművek számát. Ez a körülmény tudatos és tudatalatti késztetésként egyaránt éreztette hatását, így jelentősen megnőtt a tanfolyamra jelentkezők száma. 1990 a beiratkozó csúcsév

Másrészt - káros hatásként - megnövekedett a közúti járművek átlagéletkora, használt nyugati gépkocsit vásárlók egy része a tanfolyami költségeket is beszámítva felélte a család tartalékait. Ehhez adódott még az 1993. január 1-én életbelépett képzési és vizsgáztatói reform, amely a tanfolyami díjak rendszeres, inflációkövető emelkedésén felül plusz kiadást jelentett a tanulók esetében. A rendelet életbelépésének híre 1992. II félévében beiskolázási felfutást gerjesztett, az ezt követő években azonban az 1990-1992-es csúcsidőszak 60-70 %-ra visszaesett képzési igény a jellemző a képzésben és a vizsgáztatásban egyaránt. 22 A reáljövedelmek csökkenése és az ezzel együtt járó életszínvonal változása miatt ez a tendencia tartósan megmaradni látszik. Az említett okok miatt leszűkült a piac mérete és a képzőszervek piaci részesedése is. A körülmények változása szükségessé tette a

képzőszervek marketingtevékenységének fejlesztését, egyfajta marketing-mix kialakítását. A piac kutatásterületén tehát szükségessé vált a globális piaci tendenciák kutatása, megismerése és a szükséges döntések meghozatala. Ennek kapcsán kiemelt fontosságú, nemcsak a szűken vett szakmai kapcsolódó belsőpiaci folyamatok feltárása, hanem szükséges figyelembe venni a társadalmi, gazdasági, szociológiai, stb. tényezők közül azokat, amelyek jelentősen befolyásolják a járművezetőképzés piacát. Ezen tényezők külön-külön is jelentősek de együttes gerjesztő hatásuk még szembetűnőbb. 2. A jelenlegi helyzet A bevezetőben javasolt folyamatok, történések alapvetően meghatározták a közúti járművezető-képzés jelenlegi helyzetét, egyben jelentősen befolyásolták a piac szereplőinek viselkedését, magatartását. 23 A képzésben résztvevő autósiskolák száma jelentősen megnőtt az elmúlt hét év során.

Ez a tény némileg ellentmondásnak tűnik, hiszen a tanfolyamra jelentkezők száma csak jelentéktelen mértékben növekedett 1996-ban. A képzőszervek számának változását több tényező egy idejű megjelenése és együtthatása mintegy kikényszerítette. A jelentősebb tényezők: - megnőtt az egy személygépkocsira jutó vezetői engedélyek száma - a gazdasági növekedés és az ehhez kapcsolódó közúti szállítás jelenleg nem igényel több gépkocsivezetőt, a jelenleg érvényes vezetői engedélyek száma arányban áll a szükségletekkel - csökkent a lakosság teherviselő képessége, a képzőszervek költségeinek növekedése nem hárítható át teljességgel a tanulókra Ez a tény takarékosabb gazdálkodással illetve a cégek tartalékainak jelentős mértékű felhasználásával ellentételezhető. A tartalékok felélése és ezzel párhuzamosan a dolgozók részére adhat egyéb juttatások elmaradása miatt megindult az oktatók

pályaelhagyása. A munkaközösségeknél, Kft-knél alkalmazott és saját szervezési területtel rendelkező oktatók azonban a pályán maradtak, új képzőszervet alapítva vállalkozó magánoktatóként elégítik ki a lakossági igényeket. Összegezve tehát, a képzési kapacitás nem növekedett, csupán struktúraváltozás történt. Különösen érdekes a megyeszékhelyen és a környező településeken mûködő képzőszervek viselkedése és reagálása a társadalmi, gazdasági folyamatokra. A Tóth Autó Kft tevékenysége, szervezeti struktúrája, gazdálkodása, stb. viszonylag stabilnak 24 mondható, bár a korábbi évekhez képest itt is csökkent a piaci részesedés nagysága, bár az arány javult. A többi képzőszervnél a részesedés csökkenése nagyobb mértékű. Hét képzőszerv ma már a megalakulásukhoz képest kb. 20 %-a "üzemel", ezeknél erőteljes a felszámolódás veszélye. Az a 2-3 cég, amely időben felismerte a

piaci változásokat és megfelelő stratégiával reagált ezekre, joggal bízhat a piaci részesedés állandósulásában, esetleg növekedésében. Ugyanezek a cégek képesek voltak megtartani piaci pozícióikat a megyeszékhelyen is. Ennek a ténynek különösen nagy a jelentősége hiszen a leendő járművezetők vizsgáztatása is itt történik. A magánoktatók számának a már korábban is említett növekedése szoros összefüggésbe hozható egyfajta praktikus piaci szegmentációval. Ennek kapcsán életképességük és fennmaradásuk két szegmentumnak köszönhetően tartósnak tűnik az elkövetkező. 1) A környezetükben, lakóhelyükön meglevő ismeretségük folyamatosan biztosíthatja a vállalkozás munkaellátottságát és nyereségességét. 2) A képzési kategóriák közül a számukra legkedvezőbbnek ígért kategóriákban vállalt képzés nagyon sokszor a rétegigényként megjelenő 25 speciális területhez kapcsolódik. Ilyenek

például: a C, D, E kategóriák, illetve a szaktanfolyami képzés. A piaci pozíciók megőrzése érdekében feltétlen szükséges a jelenlegi állapot átfogóan mély ismerete. A piackutatás során szerzett tapasztalatok az összegyűjtött adatok elemzése után már lehetőség van a megfelelő stratégia kidolgozására és a szükséges döntések meghozatalára. Az autósiskola Borsod-megye egész területére kiterjedő képzési hálózattal rendelkezik, kirendeltségei megtalálhatók a megye nagyobb városaiban, így - Miskolcon - Edelényben - Mezőkövesden - Szerencsen - Sátoraljaújhelyen -Sárospatakon is. E mellett a nagyobb településeken, kisvárosokban ügyintézőségeket működtetnek. Ezek: -Encs -Kisgyőr -Kistokaj 26 -Nyékládháza - Ezen felül tanfolyamszervezőik elérhetők a megye majdnem összes településén. Ez a kiterjedt hálózat eredményezte, hogy ismeretségük összehasonlítva más képzőszervekével - megyei szinten a

legnagyobb képzési kapacitással és ebből adódóan itt jelenik meg a jogosítványra vágyók legnagyobb hányada. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy állami megrendelésre is képeznek, ugyanis a megyében ennél az intézménynél végzik a bevonulás előtt álló sorköteles fiatalok képzését. Az elmúlt öt év beiskolázási adatait megvizsgálva a sorköteles tanulók száma a teljes tanulói létszám 23,75 %-át jelentette. Ha figyelembe vesszük, hogy az állami megrendelés általánosan hét kategóriára vonatkozik, ez az arány már 46,38 %. Ez a figyelemreméltó részarány egyben jelzés is kell hogy legyen a menedzsment részére, ugyanis a hadsereg létszáma is és a letöltendő katonai szolgálati idő is csökken. Ma már csak 12 hónap, sőt tervezik a 9 hónapos szolgálati idő bevezetését is. Ezekből egyenesen következik az állami megrendelés arányának, ezáltal a sorköteles tanulók számának a folyamatos

csökkenése. Ezt az állítást támasztják alá az egyes számú táblázat adatai is. 27 Beiskolázási tényadatok: Időszak Sorköteles Amatőr Összesen 1992 957 5257 6214 1993 598 2273 2871 1994 800 2130 2930 1995 632 2440 3072 1996 700 3424 4124 3687 15524 19211 Összesen Az adatokat megfigyelve és elemezve azonban látszódik az a tendencia is, hogy ezt a csökkenést ellensúlyozandó az iskola megnövelte az ún. amatőr tanulók beiskolázását 1996-ban (3424 fő). Ezzel sikerült kimozdulni az évek óta tartó mélypontról, és ezt a számok is igazolják. Az 1992-es év beiskolázási adataihoz képest, ha tekintjük a rákövetkező három esztendő értékeit, még az 5O %-ot sem érik el a bázisévhez képest. A sorköteles és az amatőr beiskolázás konkrét adatait és az arányok változását szemlélteti a következő grafikon. Beiskolázás 8000 6000 4000 2000 0 sorköteles amatőr összesen 1 2 3 Időszak 4 5

28 A jelenlegi helyzet bemutatásához, értékeléséhez további adatokat is érdemes megfigyelni. A következő táblázat a megyei adatokat tartalmazza az 1992-es és 1996-os évre vonatkozóan. KF összesített adatok, kategóriánként Kategóriák 1992 1996 Változás % A 1140 421 36,91 B 8584 6524 76 C 1744 1090 62,5 D 326 61 18,71 E 945 427 45,18 448 121 27 Mezőgazdasági vontató Segédmotorkerékpár Lassú jármű 2853 602 21,1 8 147 Állati erővel vontatott jármű Összesen 16495 9246 56,05 29 Megyei szinten 1992-höz képest a képzési igény 56,05 %-ra csökkent 1996-ra. Ez azonban csak az átlagos változást mutatja Így célszerű a kategóriánkénti elemzés. Két kategória esetében (B és C) a csökkenés mértéke nem éri el a 44 %os átlagot, sőt a B kategória esetében ez csak 24 %. Az adatokat kutatva érdemes megvizsgálni és összehasonlítani az egyes és kettes táblázat adatai közül

azokat, melyek főként jellemzik a vizsgált képző szervet. Ez pedig nem más, mint a megyei összesenből való részesedés. 1992-ben ez az arány 37,67 %-os, míg 1996-ban ez 44,6 %-ot tesz ki, tehát összességében nõ a piaci részesedés. Ha csak ezt vennénk figyelembe mindenki megnyugodhatna, de számunkra sokkal többet jelent az a tény, hogy amíg a részesedés mintegy 7 %-kal nőtt 1992-höz képest, az összlétszám 33,64 %-kal csökkent. A cég jelene és jövője szempontjából ez a tényadat döntő fontosságú kell hogy legyen, tehát tovább kell növelni a beiskolázást az említett kategóriákban. A többi - 1996-ban is . meglévő - járműkategóriánál az átlaghoz képest sokkal nagyobb mértékű a csökkenés összességében is és a vizsgált képzőszervnél is. A legkönnyebb megoldás a bevétel növelése érdekében itt is a beiskolázási létszám növelése lenne. Mivel a csökkenés nem csak az autósiskolára, hanem az egész megyére

jellemző, ez a megoldás nem tűnik egyszerűen kivitelezhetőnek. A csökkenés okait vizsgálva az A, D, E, MGV és Smkp. kategóriákban más és más okot találunk. A képzőszerv részére is fontos az okok feltárása és elemzése, hiszen piacpolitikáját ehhez kell igazítania a legfőbb feladat a fizetőképes kereslet csökkenésének ellenére is több tanulót szerezni, beiskolázni és maximális módon kiszolgálni. 30 Mi történt ezeknél a kategóriáknál, és mit célszerű tenni a tanulók létszámának jelentős mértékű növelése érdekében : "A" kategória A 20/1992 számú kormányrendelet (továbbiakban: képzési rendelet) megváltoztatta a képzés és vizsgáztatás rendszerét ebben a kategóriában is. 1993 január 1-től, aki motorkerékpár-vezetői jogosítványt akar szerezni először csak A1 kategóriára vizsgázhat és ezzel legfeljebb 150 cm3 hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezethet. Nagyobb motorkerékpárt egy év

elteltével és különbözeti vizsga letétele után vezethet. Mivel a képzési rendelet megnövelte egyébként is a képzés óraszámait és a vizsgatárgyak számát is, ez a különbözeti vizsga (rutin és forgalmi vizsga) valamint a járulékos műveletek (jogosítvány cseréje) jelentősen megnövelték a költségeket, és ezt a költségnövekedést a mai viszonyok között egyre kevesebben tudják vállalni. A képzőszervek a jelenlegi létszámot nemigen tudják növelni, bár a képzési kapacitás rendelkezésre áll. Lehetőséget a növekedésre egyedül a minőségi munkavégzés jelentheti, hiszen a megelégedetten távozó tanuló a legjobb "reklámhordozó". "D" kategória Az igény több mint 80 %-os visszaesésének több oka is van. A közúti személyszállítási igények csökkenése, és az autóbuszok nemzetközi forgalmának életkorhoz kötött korlátozása miatt jelentős gépkocsivezetői 31 kapacitás szabadult fel, így a

képzési igény továbbra is stagnálni látszik. Amíg szabad autóbuszvezetői kapacitás található a munkaerőpiacon, teljes körű képzési struktúrát nem célszerű fenntartani. Érdemes a meglevő eszközökre más feladatot terhelni (pl.: az autóbusz kiajánlása különjárati fuvarokra, esetleg csökkentett áron is, hiszen a meglevő, de kihasználatlan eszköz a legdrágább). A beiskolázás növelésére célszerűnek tűnik kapcsolt kategóriaként (pl.: E kategóriához), felajánlani a tanulóknak kedvezményes tandíjjal. "E" kategória Bár ennél a kategóriánál is összetettebb és költségesebb lett a képzés és vizsgáztatás az igénycsökkenés alig haladja meg az átlagot. A közúti áruszállítás költségeinek nagymértékű növekedése a közúti árufuvarozókat arra ösztönözte, hogy nagyobb teherbírású szállítóegységeket állítsanak üzembe. Így jelentősen megnőtt az egy szállítóegységre jutó

árutonnakilométer nagysága, hiszen a kapacitásnövelés eszközeként a tehergépkocsik egy részéhez pótkocsit kapcsoltak, más részüket lecserélték nyerges szerelvényekre. Ezeknek a szerelvényeknek a vezetése viszont már E kategóriás jogosítványhoz van kötve, tehát a járműpark átalakulása, így áttételesen befolyásolta a beiskolázási adatokat. Bár növekedés ebben a kategóriában nem várható, a tendencia tartósan megmaradni látszik. Beiskolázáskor érdemes ajánlani a C kategóriamellé az összevonhatóságra hivatkozással, kiemelve, hogy így a tandíj lényegesen kevesebb mintha külön-külön vizsgázna a tanuló C és E kategóriából. 32 "MGV" kategória A bázisévhez képest 1996-ra a jelentkezők száma 27 %-ra csökkent. A mezőgazdasági vontató-vezetők néhány vállalatnál és üzemnél is munkát vállalhatnak, de jelenlétük egy speciális szegmentumra , a mezőgazdaságra jellemző. Ez a terület, és ennek

jelenlegi és jövőbeni helyzete határozza meg tehát, mennyi járművezetőre, ennek kapcsán mennyi jogosítványra lesz szükség az elkövetkező időben. A mezőgazdasági és erdészeti területek magánosítására, az üzemek átalakítása és sok esetben a megszűnése azt eredményezte, hogy nagyon sok vontatóvezető állás nélkül maradt. A mezőgazdaságban dolgozók anyagi helyzete nem tette lehetővé földterületek és a megmunkálásukhoz szükséges gépek megvásárlását a privatizáció során, és ez további elszegényesedéshez vezetett. Nem alakulhattak ki a farmergazdaságok, így nincs szükség a gépekre és a vezetésükhöz szükséges jogosítványra sem. A kategóriához kapcsolódó igénynövekedés csak akkor várható, ha az egyéni gazdák jelentősebb hányada hozzájuthat kedvezményes banki kölcsönhöz, vagy pályázat útján részesülhet pénzügyi támogatásban. Jelenleg a támogatottak körének alacsony száma, és a

fejlesztési lehetőségek szűkössége miatt nagyon lassan halad a mezőgazdasági géppark mennyiségi növekedése és minőségi javulása. A gépek számának tehát megfelel az érvényes vezetői engedélyek száma. A 33 helyzetet jellemző lassú növekedésben elégséges a jogosítványok számának ez az értéke. A tanulók képzését a megyében szinte csak a Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben és Szakközépiskolában, valamint a mezőgazdasági-gépszerelőket is képző oktatási intézményben végzik. A felsorolt okok miatt az ún. civil autósiskoláknál nem jellemző ez a kategória, és változás a jövőben sem várható. "Smkp" kategória A képzési rendelet megjelenése következtében az előírások változása (szigorodása) ezt a kategóriát rendítette meg legjobban. 1993. január 1-e után a segédmotoros kerékpárvezetői igazolvány megszerzéséhez kötelezővé tették a rutinvizsga után a forgalmi képzést és a vizsgát

is. Ez a változás és az ezzel együtt járó óraszámemelés jelentős tandíjnövekedéssel járt. A tan- és vizsgadíj növekedése együttesen több mint 40%-t tett ki. Mivel a segédmotoros kerékpárhoz, jellemzően nem kapcsolódik gazdasági tevékenység, így a megnövekedett költségek gazdasági megtérülése nem következik be közvetlenül, emiatt nagyon sokan lemondtak a vezetői igazolvány megszerzéséről. A szülők azzal érveltek, hogy várjon a gyerek még három évet, és majd személygépkocsira fog vizsgázni, ha betöltötte 17. életévét. Ez az érvelés természetesen elfogadható, de az elmúlt néhány év történései egy megdöbbentő jelenséget hoztak a felszínre. A képzés 34 ilyen arányú visszaesése ellenére a közúton nem csökkent a segédmotoros kerékpárral közlekedők száma. Ez arra enged következtetni; hogy nagyon sokan vezetői igazolvány nélkül motoroznak, megnövelve ezzel a baleseti veszélyt. Bár kimutatást

senki nem készített, és számszerűen nem igazolható a feltevés, de a tapasztalati tények ezt látszanak megerősíteni. Mindenféleképpen kezelni kell ezt a problémát, tehát a fiatalokat legális keretek között kell bekapcsolni a motorizációba, mivel képzetlenül közlekedve potenciális veszélyforrásként és veszélyhordozóként vannak jelen a közlekedésben. A követelményeket nem célszerű csökkenteni, így az anyagi támogatottságot kell - esetleg állami forrásokból is - biztosítani az arra rászorulóknak. Ennek a megoldásnak a kivitelezésére ma is léteznek szervezetek. A legfőbb támogató lehetne az Országos Balesetmegelőzési Bizottság, a Kultúrált Közlekedésért Alapítvány és ezek regionális csoportjai, esetleg egy külön, erre a célra létrehozott non-profit társadalmi szervezet. A szervezést, ügyintézést, az igények felmérését és a támogatottak képzését, mindezek koordinációját a Magyar Autósiskolák

Szövetsége, mint szakmai szervezet végezhetné. Igaz, hogy ez a megoldás növelné a szociálisan támogatottak körét, de társadalmi szinten biztosra vehető ennek a megtérülése. A képzett járművezető kevesebb balesetet okoz, és bár nehezen számszerűsíthető, de a balesetekhez kapcsolódó költségek és kiadások elmaradása esetén ennek a megoldásnak a nemzetgazdaság egészére gyakorolt hatása inkább pozitív, mint negatív, nem beszélve a közlekedési morál és a közlekedésbiztonság javulásáról. 35 A felsorolt és elemzett kategóriák esetében rövid távon nem várható a képzésre jelentkező tanulók számának jelentős mértékű növekedése. A fő hangsúlyt tehát a piackutatásban és a marketingtevékenységben is az eddig is vivőkategóriaként említett B és C kategóriára kell helyezni. Megközelítően nyolc-tíz év óta túlkínálat van képzési kapacitásból a piacon minden kategóriában, megszűnt a képzõszervek

túlterhelése és ezzel együtt a tanulók sorban állása. Az elmúlt évtizedekben a képzést három-négy, monopóliumi helyzetben levő nagy képzőszerv végezte (MHSZ, ATI, Magyar Autóklub és a Munkaközösségek). Századunk utolsó évtizedének fordulóján ez a monopolista piaci kínálat megszűnt, illetve átalakult. Az oligopolista, sőt napjainkra az atomizált piac vált jellemzővé. A képzési kapacitás -túlkínálata, az igények csökkenése, illetve a piac felaprózódása nagymértékben megnövelte a minőségi munkavégzés jelentőségét, a tanulók igényeihez való maximális alkalmazkodás szükségességét. Ennek érdekében már megtette a Tóth Autó Kft. is a kezdeti lépéseket Ennek köszönhetően a beiskolázás 1996-ra az előző évhez képest 1052 fővel, 34,24 %-kal nőtt. A mennyiségi növekvés érdekében a képzés és kiszolgálás minőségét tovább kívánják javítani, növelve ezzel a tanulók megelégedettségét. 36 3.

Elemzés és teendők A jelenlegi helyzet bemutatása, elemzése után már foglalkozhatunk a jövővel. Az eddigiekből az a következtetés vonható le, hogy a legnagyobb társadalmi és lakossági igény a személygépkocsi és tehergépkocsi vezetői tanfolyamok iránt mutatkozik, tehát a cég jövőjét erre a két kategóriára érdemes alapozni. (Nem szabad azonban megfeledkezni a többi kategóriáról sem. Ezeknél nem elégséges a meglevő igények kielégítése, hanem folyamatosan figyelni kell a társadalmi-, gazdasági folyamatokat, és a Cég számára kedvező változásesetén célzott reklámmal érdemes felkelteni az érdeklődést a jelenleg stagnáló kategóriákra irányába.) Tanulók megoszlása Foglalkozás szerinti Megyei Megyei arány Miskolci csoportosítás megoszlás (fő) (%) arány (%) Tanul 61 55,45 84,64 Dolgozik 34 30,9 7,7 Foglalkozás nélküli 15 13,63 7,7 Összesen 110 100 100 37 A Miskolci kirendeltségen a

tanfolyamra jelentkező diákok aránya 84,6 % , a jelentkezők átlagéletkora 17,25 év. Ezek az adatok mutatják a szervezésfő irányát is, tehát tanfolyam szervezési szándékkal elsősorban a közép- és felsőoktatási intézményeket kell megkeresni, hisz a célzott korosztály itt található meg. Fontos következtetést vonhatunk le, ha a nemenkénti megoszlást is megnézzük. Nemek szerinti Vizsgált létszám Megyei arány Miskolci megoszlás (fő) (%) arány (%) Nő 40 36,36 46,15 Férfi 70 63,64 53,85 Összesen 110 100 100 Közismert oktatás módszertani problémát jelent a nők oktatása. Sajnos a gyakorlati oktatók egy része nem, vesz tudomást arról, hogy bár a nők szenzorikus és értelmi adottságai tökéletesen elégségesek a közlekedés megtanulásához, motorikus készségük azonban nehezebben fejleszthető. A motorikus készségek kifejlesztése tehát a nők oktatása speciális oktatási módszereket igényel. Lényeges

vezetői feladat a tanulók oktatóhoz való rendelésekor ennek szem előtt tartása és a megfelelő szakoktató kiválasztása, mert ezzel már előre kizárható a meg nem értésből adódó konfliktusok nagy része. 38 Az emberek nagy része konkrét céllal akar jogosítványt szerezni, de a fiatalok közül néhányan csak azért, mert szeretnek autózni, illetve mert érdekesnek tartják a közlekedést. Hogy miért ezt a képzőszervet választották éppen, íme néhány válasz: - Ezt ajánlották! - Kedvező az órák kezdési időpontja. A cég számára ezek kedvezőek, így ezt a tendenciát érdemes megerősíteni. Ismerik a képzőszerv nevét, de meglepetésre a logo tekintetében zavar van. Ennek valószínű magyarázata egyrészt, hogy a Kft-nél négyfajta emblémát is használnak, másrészt, hogy a tanfolyami hirdetésekhez használt szívérvény narancssárga - meleg - színét közömbösítik a mellette levő hideg színek. Ezeken változtatni kell

Az előadók és oktatók pozitív személyiségjegyeit tartják fontosnak, de többen igénylik a határozottságot is. A vizsgázók fele fél, fele nem fél a vizsgától, de az igennel válaszolók jórészt nem tudtak konkrét magyarázatot adni félelmükre. A nemmel válaszolók esetenként furcsa megnyilvánulásai tájékozatlanságra utalnak. Levonható tehát az a következtetés, miszerint egyre nagyobb jelentősége van a vizsgával kapcsolatban a korrekt tájékoztatásnak és a vizsgákra való pszichikai felkészítésnek. Ezzel az előzetes felkészítéssel csökkenthető a félelem, a vizsgára már csak az egészséges vizsgadrukk marad. 39 Miskolci Minőségi Átlagos arány kategóriák (%) arány Szerencsi (%) arány (%) Nők Férfiak I. oszt 48,33 38,46 66,67 55 47,5 II.oszt 48,33 56,41 33,33 45 47,5 III.oszt 3,33 5,13 0 0 5 A képzőszerv minőségi, megelégedettségi mutatói közül különös figyelmet érdemelnek a

következők: - Szomorú tény, hogy a miskolci férfiak 5%-a III-ad osztályúnak minősítette a képzőszervet. - Átlagosan a tanulóknak még a fele sem adott kiváló minősítést. – Miskolcot a II-od osztályú szintre sorolták legtöbben. - A nők megelégedettsége megfelelőnek mondható. A kiemelés egyaránt tartalmaz pozitív és negatív elemeket is. A pozitív tendenciákat erősíteni kell, a jól dolgozókat anyagilag is célszerű motiválni. Érdemes megszívlelni és elfogadni a tanulói véleményeket hisz van néhány terület, ahol lehetőség van a minőség javítására. - Így többek között javítani kell a tájékoztatás és a miskolci ügyfélfogadás minőségén. 40 - Elméleti előadóként csak felkészült, pontos és felületességtől mentes oktatót szabad foglalkoztatni. - Többen növelnék a gyakorlati órák számát, de zömmel elégségesnek tartják a levezetett órákat. - Szerencsen a rutin pályát közelebb kell vinni a

városközponthoz. - A rutinpálya méretét meg kell növelni, így kisebb lesz a zsúfoltság. - A selejtes minőségű személy és tehergépkocsikat le kell cserélni. - Emberségesebb bánásmódot várnak. - A meghirdetett időpontokat pontosabban kell betartani. - Feltétlenül javítani kell a vizsgára való pszichikai felkészítésen. - Rövidíteni kell a tanfolyamok idejét. - A levezetett gyakorlati órák számát növeljék meg. - Gyorsabb, pontosabb ügyintézést kérnek. - Stb. A tanulók véleményükkel feladatott is adtak a cég menedzsment részére, hiszen a pozitívumok felszínre kerülésével együtt kiderültek a hiányosságok is. A gazdasági növekedés és a minőségi javulásérdekében a tanulói elvárások és vélemények megismerése után két fő feladat marad. A pozitívumok erősítése és a negatívumok meg szüntetése. Ez nagy nehézséget jelent és nagy kitartást igényel, de meg kell tenni, mert csak így biztosítható a cég

stabilitása és a munkahelyek megőrzése. 41 4. A piac és a Iehetőségek meghatározása A piac elemzésénél többféle csoportosítást választhatunk. Ezek első fajtája - mint már volt róla szó - az amatőr-soros piacfelosztás. További fajtái: - Kategóriánkénti felosztás - itt szintén megkülönböztethető 1) amatőr és 2) soros oktatás. - Különféle szakképzések 5. Konkurencia és egyéb befolyásoló tényezők A vállalkozás teljesítményét befolyásolják olyan külső tényezők is, amelyekbe kevés vagy semmilyen beleszólásunk nincs. Ezek közül legnevezetesebb a konkurencia, ezért ezzel külön foglalkozom, de nagy fontossággal bírnak a kormányzati előírások és szabályozások is. a) Konkurencia A Tóth Autó Kft. esetében a konkurencia igen nagy mértékű, a konkurens cégek a piac mintegy 70-85%-át uralják. A versengő cégek energiáikat megosztják az erős reklámtevékenység és az ellenségeskedés között (amelyet

nem tartok elemzésre méltónak e terv lapjain). Mivel a megyén kívül nincs jelen a Kft, ezért nem is beszélhetünk bővebb körű 42 konkurenciáról, mint csupán Miskolcon ill. Borsod megyében jelen lévő autósiskolák köre. Az elmúlt években a miskolci kirendeltség vezetőségének nem sikerült teljes mértékben kiválasztania a legcélravezetőbb stratégiákat - mind a szolgáltatási és termékcsomagok, mind a marketing területére vonatkozik ez. Az árképzéssel kapcsolatban nem ismerem a cég politikáját, de ezt a hiányosságot mielőbb pótolni szeretném mind saját, mind a cég érdekében. A helyes stratégiák és módszerek kiválasztásától várom a jövőben a piaci részesedési arányunk és vevőkörünk növekedését. Az következő években szeretném a lehető legcélravezetőbb marketingpolitikával a piaci részesedést növelni. b) Egyéb tényezők: kormányrendetetek, tõrvények Itt két jogforrásról beszélhetünk, amelyek

külső tényezőként befolyásolják a cég teljesítményét: - Első esetben meg kell említenünk, hogy az 1999-es év alkalmával maximálták az egy oktató által leadható órákat havi 220 órában. Ez esetenként jelentős bevétel kiesést jelenthet, amelyhez költségcsökkenés is járul ugyan, de közel sem biztos, hogy egymást kiegyenlítik (sőt, valószínűleg a bevételkiesés nagyobb lesz, mint a költségcsökkenés). Második esetben jelentős költségnövelő tényezőként meg kell említenünk a kötelező hegyvidéki vezetés bevezetését. Ez a gyakorlat során, a későbbiekben hasznosnak bizonyul ugyan, az autósiskola szempontjából azonban jelentékeny költségeket okoz a földrajzi fekvésből kifolyólag is. 43 c) Egyéb tényezők: minőségbiztosítás A Tóth Autó Kft. alapításától fogva kifejezett hangsúlyt fektet a jó minőségű szolgáltatások nyújtására. Ennek további megerősítése lenne az ISO (International Standard

Organisation) rendszerének bevezetése, közelebbről az ISO 9002 vagy az ISO 14001 (környezeti menedzsment rendszer kiépítése, amelyhez csatlakozik az Európai Unió 1836-93. sz rendelete. Ezáltal könnyebb megfelelni az Európai Unió követelményeinek). Az ISO 9000-es szabványsorozat a legelterjedtebb a minőségügyi rendszerek kiépítési módjai közül. A legátfogóbb szabályozást az ISO 9001 nyújtja, az ISO 9002-ből hiányzik a műszaki tervezésre vonatkozó igény, az ISO 9003 pedig csak a vizsgálatokat, ellenőrzéseket szabályozza. Erről a lehetőségről azonban csak akkor tudok dönteni, ha átfogóbban ismerem a cég üzleti-ügyviteli rendszerét. Rendkívül megnövelné azonban a Tóth Autó Kft. hírnevét, hogy ez az első olyan autósiskola, amely minőségügyileg tanúsított. További előnyökkel is járna, amelyek nélkülözhetetlennek is minősülhetnek a piaci helyzet megtartásában. E rendszer segítségével hatékonyan ki lehetne

elégíteni a külső elvárásokat, igényeket; költségeink is csökkenthetőek lehetnek; fontos, hogy javíthatnánk információs rendszerünket. 44 d) Egyéb tényezők: demográfia A legtöbb cég ill. vállalkozás életében nem jelent különösebb problémát a demográfiai helyzet. A Tóth Autó Kft esetében azonban számolni kell vele, hiszen olyan külső, befolyásolhatatlan tényező, amely nagyban kihat a Kft. bevételeire Világos, hogy nem mindegy, hány főből áll az éppen kiképezhető ügyfélkör, napjainkban sajnos ez a szám talán a legalacsonyabb az utóbbi évek közül. Vagyis: demográfiai mélyponton állunk, amelyből a kilábalást a kormánypolitika iránya is befolyásolja. Ez azonban már túl bonyolult téma ahhoz, hogy ebben az üzleti tervben kitérjek az elemzésére. 6. Marketing stratégia a. Hirdetés, Public Relations (PR), reklám A társadalomnak természetesen valahol folyamatos szükségletei állnak fenn az autósiskolai

szolgáltatások iránt. Ezt a kijelentést azonban nem lehet általánosítani: függ a földrajzi és társadalmi, gazdasági és pénzügyi helyzettől, a társadalmi felfogástól és a fent felsorolt tényezők személyes kivetüléseitől. A piaci szegmensek nem határolhatók el élesen, a cég a társadalom nagy része számára "használható" szolgáltatást nyújt. Ennél fogva a reklám és hirdetés terén nehéz dolga van, mert az általa lefedett terület fogyasztói számára nem létszükséglet minden egyes autósiskola név szerinti 45 ismerete: elég, ha csak egyet ismernek. Fontos feladatnak tartom, hogy Miskolcon a Tóth Autó Kft. legyen az az egy, amelynek a neve elsőre eszébe jut majdani "fogyasztóinknak". Ennek érdekében természetesen széles körben meg kell ismertetni a cég nevét a társadalommal, ennek eszközei lesznek a PR, a marketing stratégiák, a hirdetés és a reklám. A Tóth Autó Kft. fő feladata tehát a piaci

részesedés növelése és egyre tágabb ügyfélkör megnyerése, új szegmensek felfedezése, meghódítása és ez által nyereségességének növelése (amelynek természetesen költség-oldala is van, erről azonban a pénzügyi tervben lesz bővebben szó). Ennek megfelelően kell tehát kialakítani a cég marketing-eszközeit és stratégiáit is: prospektusokkal, árengedményekkel, társadalmi események támogatásával és közlekedéstechnikai, ill. autó-kiállításokon való részvétellel (Járműipari Szakkiállítás, Autó szalon, Autó és Ember stb., de városi kiállításokra is gondolok itt), MEGFELELÕEN KIALAKÍTOTT HIRDETÉSTECHNIKÁVAL lehet jelen a népszerűsítés területein. Az előbbi bekezdésben nem véletlenül írtam csupa nagybetűvel a megfelelő hirdetés technikát. Napjainkban - sajnálatos módon - a direct mail más néven direct marketing vagy közvetlen megkeresés módszerét a piacon is megtalálható "fekete bárányok"

lejáratták, ezen kívül e módszer elégtelenségének több más oka is van: - a társadalom tagjainak nem áll valóban érdekében a válaszadás, ezért - 99%-a olvasás nélkül eldobja, tehát: - környezetszennyező - anyag- és költségigényes, vagyis: - SIKERTELEN 46 A hirdetésnek e módja tehát nem ajánlott. Léteznek a marketing területén költséges és kevésbé költséges stratégiák, melyeket megfelelőség és költségtervezés szempontjából érdemes figyelembe venni ill. érdemes velük, mint lehetőségekkel különböző terveket készíteni. E tervek megválasztása attól az elérendő céltól ill. a felhasználásra szánt tőkétől függ Íme néhány példa: Elérendő cél Tóth Autósiskola Miskolci kirendeltségének népszerűsítése Tv-reklám (KTV) Rádióreklám Kiállítási részvétel Rádióreklám Kiállítási részvétel Rendezvénytámogatás Kiállítási részvétel Rendezvénytámogatás Akciós szolgáltatás

Eszköztársítás Prospektus Prospektus Prospektus kevésbé magas viszonylag alacsony Ennek költsége magas biztosnak Eredménye minősíthető biztosnak minősíthető kevésbé biztos 47 A fent felsorolt kombinációkon kívül még számos eredményes társítás létezik, ezekre azonban nem térek ki bővebben. Ezt a három stratégiát csak példaként említettem (a prospektust szándékosan tettem be mindhárom társításba, mert nagyon fontosnak tartom egy színvonalas prospektus összeállítását színes fényképekkel, színvonalas szöveggel). Nem győzöm azonban hangsúlyozni, hogy ezek között nem szerepelhet a szórólap ill. direct mail mert erről az eszközről gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy eredménytelen (ezt már fentebb elemeztem). A szolgáltatások tudomásom szerint szabadárasak, tehát az árpolitika, az árképzés, az árengedmény-politika a vállalkozás vezetésétől ill. annak gazdasági számításaitól függ. Az igények

ráadásul minden egyes vevőnél különböznek, máshogyan képzelik el az egyes ügyfelek a képzést, ezzel is kell számolnia a cég vezetésének. Ezen, ill a minőség terén javaslom az időközönkénti felmérés-közvéleménykutatás módszerét az ügyfelek körében. A kérdések összeállítása a későbbiek feladata, azonban ennek kiértékelésével is számottevően hozzá lehet járulni a vállalkozás sikeréhez. 48 VI. MŰKÖDÉSI TERV 1. Szervezeti felépítés és ábra A Tóth Autó Kft. Miskolci Kirendeltségének szervezeti felépítése a cég felépítése folytán egyszerű, amint azt a háromszintes szervezeti ábra is mutatja: 2. Munkamegosztás a cégen belül 49 A létszám a következőképpen alakul: 1 fő ügyvezető igazgató, 1 fő kirendeltség-vezető, 3 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő ügyfélszolgálatos, 12 fő oktató (ebből 8 fő főállásban, 4 mellékállásban). A 18 főből tehát 12 foglalkozik a tényleges

szolgáltatással, a többiek a központi irodában végzik munkájukat. Az ügyfeleket terveim szerint bármely, előre megbeszélt időpontban fogadja a kirendeltség-vezető akár információkérésről, akár bármely felmerült problémáról legyen szó. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a cég munkájába, körbe lehet őket vezetni a központi irodában is, hogy meggyőződhessenek a Kft. munkájának komolyságáról (ez nagyrészt a PR területéhez tartozik). A Tóth Autó Kft. az oktatást az szakoktatókhoz igazodva végzi, ami akár a hét minden napját igénybe veheti, nagymértékben igazodva ezzel az ügyfélkörhöz (amely tényt tudatosítani is kell az ügyfélkörünkben!). Az oktatást a kirendeltség-vezető ellenőrzi folyamatosan, terveim szerint állandóan konzultálva az egyes oktatókkal. 50 VII. FEJLESZTÉSI TERV 1. A fejlesztés típusa: gépkocsi vásárlás 2. A fejlesztéssel elérendő üzleti cél: még több tanulót kioktatni és

ezáltal a nyereséget növelni 3. A fejlesztés tervezett Kezdési időpontja: 2001. július 30 Befejezési időpontja: 2001. szeptember 30 4. A fejlesztés tervezett anyagi-műszaki összetétele (e Ft) a) Vásárolni kívánt gépek -gépkocsi 10 db b) A fejlesztés költsége 16000 e Ft 16000 e Ft Tartalék keret 1000 e Ft Összesen 17000 e Ft 51 5. A fejlesztés pénzügyi forrásainak megoszlása (e Ft) Saját erő: 7000 e Ft Kölcsön: 10000 e Ft 6. Hitelkérelem K&H Bank Rt-től 7. A kölcsön folyósításának ütemezése Folyósítás időpontja: 2001. július 20 Törlesztés kezdete: 2002. augusztus 30 Törlesztés vége: 2006. január 31 Lejárati idő: 5 év Törlesztés kért ütemezése: augusztus-január hónap 8. A fedezetként felajánlott biztosítékok Oktatásra használt épület (Miskolc, 3532 Budai út 16.) 30000 e Ft Vásárolt gépkocsi 17000 e Ft Összesen 47000 e Ft 52 9. Kimutatás a pályázó fennálló

tartozásairól, folyamatban lévő egyéb hitelkérelméről A társaságnak tartozása nincs, hitelkérelmet más pénzintézethez nem nyújtott be, termelő tevékenységet nem folytatott. VIII. PÉNZÜGYI TERV 1. Pénzügyi összefoglaló: A Tóth Autó Kft. eddig hullámzó tendenciát mutató pénzügyi helyzetét első lépésként stabilizálni kell, majd növekedő irányba kell terelni. A későbbiekben elemzésre kerülő helyzet tendenciája reményeink szerint a következő években folyamatosan emelkedni fog, biztosítva ezzel a vállalkozás fenntartható növekedését és eredményességét. 53 MÉRLEG ESZKÖZÖK ezer Ft 1999. dec 31. 2000. dec 31. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 12 147 957 12 771 840 I. Immateriális javak 130 212 324 369 Vagyoni értékű jogok 66 795 36 442 Szellemi termékek 61 017 286 592 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2 400 1 335 6 133 271 6 497 437 Ingatlanok 4 099 222 4 308 233 Műszaki berend. gépek,

járművek 1 442 655 1 688 746 Egyéb berend. felszer járművek 282 954 344 008 Beruházások 308 440 154 228 5 884 474 5 950 034 Részesedések 4 842 224 5 024 224 Adott kölcsönök 1 042 250 925 810 B. FORGÓESZKÖZÖK 10 898 958 13 073 803 I. Készletek 4 886 444 4 046 847 II. Követelések 3 399 368 6 830 108 III. Értékpapírok 2 075 200 62 980 II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 54 IV. Pénzeszközök 537 946 2 133 868 Pénztár, csekkek 1 549 1 873 Bankbetétek 536 397 2 131 995 C. AKTÍV IDŐBELI ELHAT 157 290 140 933 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 23 204 205 25 986 576 FORRÁSOK ezer Ft D. SAJÁT TŐKE 20 284 384 23 232 437 I. Jegyzett tőke 3 082 294 3 088 736 III. Tőketartalék 8 286 270 8 326 694 IV. Eredménytartalék 6 733 533 8 915 819 VII. Mérleg szerinti eredmény 2 670 329 2 901 188 E. CÉLTARTALÉK 72 996 100 559 72 996 72 996 F. KÖTELEZETTSÉGEK 2 796 673 2 602

661 I. Hosszú lejáratú kötelezettség 466 807 350 757 Egyéb hosszú lejáratú hitelek 427 005 315 945 Alapítókkal szembeni kötelezettség 39 802 34 812 2 329 866 2 251 904 8 403 7 363 II. Jegyz de még be nem fiz tőke Céltart. várható veszteségekre II. Rövid lejáratú kötelezettség Vevőtől kapott előlegek 55 Kötelezetts. áruszáll és szolg-ból 1 039 536 1 701 295 Rövid lej. hitelek 106 095 111 060 Egyéb rövid lej. kötelezettség 1 175 832 432 186 G. PASSZÍV IDŐBELI ELHAT 50 152 50 919 FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZ. 23 204 205 25 986 576 EREDMÉNYKIMUTATÁS ezer Ft 1999. dec 31. 2000. dec 31 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 21 945 140 20 509 564 02 Export értékesítés nettó árbevétele 13 121 041 13 478 368 I Értékesítés nettó árbevétele 35 066 181 33 987 932 II Egyéb bevételek 978 118 1 008 080 03 Értékesítés elsz. közvetlen önköltsége 20 952 866 20 488 528 04

Eladott áruk besz. ért alváll telj 6 466 056 5 786 162 56 III Az értékesítés közvetlen költségei 27 418 922 26 274 690 05 Értékesítés költsége 1 331 684 1 556 546 06 Igazgatási költségek 1 674 426 1 852 377 07 Egyéb általános költségek 1 932 675 1 894 680 IV Az értékesítés közvetett költségei 4 938 785 5 303 603 V Egyéb ráfordítások 749 178 720 995 A ÜZEMI (ÜZLETI) TEV. EREDMÉNYE 2 937 414 2 696 724 08 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 467 047 597 751 1 716 1 228 09 Kapott osztalék, részesedés 10 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 44 517 VI Pénzügyi műveletek bevételei 513 280 598 979 11 Fizetett kamatok és kamatjell. kifizetések 140 851 97 169 12 Pénzügyi befektetések leírása 9 300 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 29 804 15 264 VII Pénzügyi műveletek ráfordításai 179 955 112 433 13 B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE 333 325 486 546 C

SZOKÁSOS PÉNZÜGYI EREDMÉNY 3 270 739 3 183 270 VIII Rendkívüli bevételek 848 061 64 253 IX Rendkívüli ráfordítások 1 011 495 130 177 D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -163 434 -65 924 E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 3 107 305 3 117 346 57 X Adófizetési kötelezettség 217 472 216 158 F ADÓZOTT EREDMÉNY 2 889 833 2 901 188 15 Fizetett (jóváh.) osztalék, részesedés -707 547 G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 2 182 286 2 901 188 CASH-FLOW KIMUTATÁS (ezer Ft) 1999. 2000. Eredmény a kisebbségi érdekeltség előtt 2,909,153 3,770,279 Értékcsökkenés 690,054 1,099,027 Céltartalékképzés és hitelezési veszteség 26,464 103,391 18,573 -4,160 -474,068 - Negatív goodwill elszámolása -38,699 -92,533 Készlet értékvesztések elszámolása - 180,634 Követelések csökkenése/(növekedése) -507,608 21,854 Készletek növekedése -1,458,496 -2,059,871 Értékpapírok növekedése - -259,940 Egyéb forgóeszközök

növekedése -387,073 -5,297 ÜZLETI TEVÉKENYSÉG Tárgyi eszköz értékesítés nyeresége/(vesztesége) Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének nyeresége 58 Szállítók növekedése/(csökkenése) 385,816 -492,460 -78,363 133,521 1,085,753 2,394,445 Beruházások -1,705,360 -2,175,345 Tárgyi eszköz értékesítés bevétele 16,030 15,080 Befektetett pénzügyi eszközök beszerzése -1,287,231 -941,762 839,890 - -195,566 -369,979 -2,332,237 -3,472,006 Tőkeemelés 5,434,926 - Tőkeemelés költsége - -439,945 Rövid lejáratú hitelek nettó csökkenése/(növekedése) 480,040 -1,128,997 Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése -20,000 - Hosszú lejáratú hitelek felvétele 482,231 376,697 Saját pénzeszközök -129,429 29,571 Fizetett osztalék -526,687 -524,781 Finanszírozási tevékenységre felhasznált nettó pénzforg. 5,721,081 1,687,455 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

csökkenése/(növekedése) Üzleti tevékenységből származó nettó pénzforgalom BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG Leányvállalalatok értékesítéséből származó nettó pénzeszköz Hosszú lejáratra adott kölcsönök nettó növekedése Befektetési tevékenységre felhasznált nettó pénzforgalom FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉG 59 PÉNZESZKÖZÖK NETTÓ NÖVEKEDÉSE/(CSÖKKENÉSE) 4,474,597 -2,765,016 PÉNZESZKÖZÖK JANUÁR 1-ÉN 628,114 5,102,711 PÉNZESZKÖZÖK DECEMBER 31-ÉN 5,102,711 2,337,695 IX. SZAKMAI TERV Tudomásom szerint a Tóth Autó Kft. a megye egyik legkisebb bukási százalékával rendelkező autósiskolák egyike. Erre, mint alappillérre építenék, elsősorban tehát a szinten tartást kell előtérbe állítani. Ennek sokféle eszköze lehet, néhány példát felsorolnék: Elsősorban tudatosítani kell az ügyfeleinkben a fenti tényt, úgy érzem ugyanis, hogy erre semmilyen súlyt nem helyeztünk eddig, pedig roppant fontos lenne.

Erre több lehetőség is adódik, például a KRESZtanfolyamon, a gyakorlati oktatás során, vagy a sikeres vizsga végén 60 Ezzel kapcsolatban további lépés az ügyfelek minél pontosabb és számukra legkedvezőbb kiszolgálása udvarias ügyintézés során, az elméleti foglalkozások igény szerinti alakítása, állandó kapcsolattartás az ügyfelekkel, igény szerint személyes megbeszélés. Ide tartozik szorosan a reklamációk területe. Felmérések szerint a rossz bánásmódot a pórul járt ügyfelek négyszerese adja tovább ismerőseinek, mint amikor "minden jól megy". Hozzátartozik az is, hogy az elrendezett problémát, reklamációt szintén négyszeres ügyfélkör adja tovább - jelentős különbség azonban, hogy ezt már pozitív előjellel. Éppen ezért fontos a reklamációk körültekintő, sőt, KIEMELT kezelése. Ennek érdekében fontosnak tartom az ügyfélszolgálat minél teljesebb kiépítését, reklamációs kartonok

vezetését és a kirendeltség-vezető személyes ügyintézését. Újabb szakmai feladatnak tekintem a középiskolákkal történő kapcsolatfelvételt. Az elmúlt években ugyanis piacot vesztettünk ezen a téren, amit jelentősen befolyásolta a tanulók létszámát. Kiemelt fontosságú tehát a város középiskoláival való újbóli kapcsolatfelvétel, mint lehetséges és legnagyobb piacszerzési lehetőséget. Ezt szintén személyes feladatként tudom elképzelni. Az ellenőrző szervekkel való jó kapcsolat kiépítése és fenntartása szintén fontos lehet a cég szempontjából, csakúgy, mint a versenytársak figyelése. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni az információáramlást, mint jelentős befolyásoló tényezőt, ill. az információszerzés kiépítését Az információk tudatos és részletes elemzése után arra kell törekedni, hogy a konkurens cégeknél hamarabb, olcsóbban és kedvezőbb feltételek mellett szervezzünk tanfolyamokat. Végül,

de nem utolsó sorban meg kell említenem a cég 61 szakembergárdájának összetartásának erősítését. Csoportpszichológiában ismert tény, hogy a nagy csoportokban (6-10 fő felett) a széthúzó erő az idő múlásával egyre erősebb lesz s a kohéziót legyőzve olyan erőket teremt, amelyek szembefordulnak a csoportérdekekkel és az egyéni érdeket helyezik előtérbe. Minden cégnek törekednie kell tehát arra, hogy ezeket kiküszöbölje. Ezt úgy teheti csak meg, hogy látszólag az egyéni érdekeket helyezi előtérbe. Azért írom, hogy látszólag, mert ügyelni kell arra, hogy az egyéni érdek a cég érdekében ne előzhesse meg a csoportérdekeket. Ennek - vagyis az egyéni érdek hangsúlyozásának - valamint a csoportösszetartás erősítésének leginkább bevált módszerei a következők: A vállalati image, goodwill kialakítása és szinten tartása a csoport-tagok bevonásával: • bizonyos jelképek, jelvények használata, pl. egységes

névjegykártya kidolgozása • a csoportszellem erősítése • marketing-stratégia kialakítása A dolgozókkal a vezetőnek éreztetnie kell, hogy szüksége van rájuk, hogy õk a vállalkozás tartópillérei. Ennek két alapvető for mája van: • pénzügyi juttatások, vagyis negyedéves vagy féléves prémiumosztás, mozgó bér, az oktatók által hozott tanulók után járó prémium kiosztása • egyéb juttatások, vagyis pl. ajándékkosarak E két eszközzel nem csak azt lehet éreztetni egy munkavállalóval, hogy szükség van rá, hanem azt is, hogy a munkaadó szereti beosztottjait. 62 Fontos a dolgozók összetartásának megtartásához a baráti légkör, amelyet erősíteni kell közös rendezvényekkel, baráti összejövetelekkel, névnapok megtartásával. Ez is az érzelmi oldalt erősíti Véleményem szerint mindez átfogja az elkövetkező három év szakmai feladatainak megvalósítását és segítségével kialakíthatunk egy mindenre

nyitott, sikeres, piacvezető autósiskolát a megyében. X. FORRÁSOK JEGYZÉKE Eric S. Siegel, Brian R. Ford, Jay M. Bornstein : The Ernst & Young Business Plan Guide John Wiley & Sons, Inc. Co-Nex Könyvkiadó Kft. 1998. Üzletiterv kalauz 63 XI. MELLÉKLETEK Melléklet 1 Pályázat a fejlesztésre A pályázó 1. 1 megnevezése Tóth Autó Kft. 2. postacíme 3532, Miskolc, Budai út 16. 3. témafelelős neve Tóth Viktória 4. Cégjegyzék száma 04-08-000142 5. adószám 4395478-4-03 6. bankszámla szám 12300166-00295463-00000000 7. számlavezető bankja K&H Bank Rt. 8. könyvvitelének jellege kettős Tóth István, Solymosiné Nagy 9. partnerei Magda, Nagy István A pályázatban foglalt fejlesztés 2. 1 megnevezése gépkocsi vásárlás megvelósítás helyének 2. tulajdonviszonyai saját tulajdon Még több tanulót kioktatni és ezáltal 3. célja a nyereséget növelni 64 A fejlesztési hitel 3. 1 forrása (bank) K&H

Bank Rt. 2. Hitelszáma 19872138293291304 3. Összege 17000 e Ft Melléklet 2 TAGOK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE N ÉV BEOSZTÁS VÉGZETTSÉG Tóth Viktória iskolavezető, főiskolai diploma ügyvezető igazgató, szakoktató Tóth István szakoktató, iskolavezető főiskolai diploma Solymosiné Nagy Magda kirendeltségvezetõ, érettségi iskolavezető Kiss Ildikó ügyvezető közgazdasági egyetem Takácsné Varga Erika ügyfélfogadó érettségi Nagy István szakoktató, vizsgabiztos, műszaki főiskola 65 iskolavezető Oláh István szakoktató, műszaki tanár műszaki főiskola Kis Imre szakoktató közlekedési szakoktató közlekedési szakoktató közlekedési szakoktató közlekedési szakoktató közlekedési szakoktató közlekedési szakközépiskola Oláh Szabolcs szakközépiskola Gyenes Ferenc szakközépiskola Nárdi András szakközépiskola Nagy Andrea szakközépiskola Nagy József szakközépiskola Tóth György

szakoktató közlekedési szakközépiskola 66 Melléklet 3 Eredménykimutatás Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás részére Terv 1998 1999 2000 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 36000 40000 44000 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 82080 90000 99000 I. Értékesítés nettó árbevétele 118080 130000 143000 Megnevezés 1997 II. Egyéb bevételek 11440 03.Saját előállítású eszközök aktivált értéke 04. Saját termelésű készletek állományváltozása III. Aktivált saját teljesítmények értéke 05. Anyagköltség 2970 58200 63000 97240 320 11800 13000 14300 IV. Anyagjellegű ráfordítások 3290 70000 76000 11540 09. Bérköltség 728 6000 7200 8300 320 2770 3240 3287 06. Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke 07. Eladott áruk beszerzési értéke 08. Alvállalkozói teljesítmények értéke 10. Személyi jellegű egyéb kifizetések 11. Társadalombiztosítási járulék

67 V. Személyi jellegű ráfordítások 1048 8770 10440 11587 VI. Értékcsökkenési leírás 662 2610 2610 2610 26700 27950 14703 10000 13000 14000 X. Pénzügyi műveletek ráfordításai 1600 2514 B. Pénzügyi műveletek eredménye -1600 -2514 10000 11400 11489 E. Adózás előtti erdmény 10000 11400 11489 XIII.Adófizetési kötlezettség 2300 2622 2642 7700 8778 8847 1020 1020 1100 6680 7758 7747 VII. Egyéb költségek VIII. Egyéb ráfordítások A. Üzleti tevékenység eredménye -5000 IX. Pénzügyi műveletek bevételei C. Szokásos változási eredmény -5000 XI. Rendkívüli bevételek XII.Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény F. Adózott eredmény -5000 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Fizetett osztalék és részesedés G. Mérleg szerinti eredmény -5000