Content extract
					
					A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011     A CIE színinger mérő rendszer (1931) Commission Internationale de l’Eclairage Tristimulusos rendszer. Guild és Wright additív színkeverési és színegyeztetési (color matching)mérései:     A színkeverő berendezés     R(  1) + G(  2) + B(  3) = C(  m)  •Nem valósítható meg minden spektrumtartományban. •Megoldás pl a 460530 nm tartományban:  + G(  2) + B(  - R(  3) = C(  1) + G(  m) + R(  2) + B(  1),  3) = C(  azaz m)     A CIE színinger megfeleltető függvények λR =700,0 λG =546,1 λB =435,8 nm     Ha az alapszíneket egy háromszög sarkain helyezzük el, az additív színkeverékek színpontjai a háromszög területén belül helyezkednek el. A negatív színek a háromszögön kívül találhatók:     A negatív mennyiségeket matematikai transzformációval lehet kiküszöbölni. A transzformáció
elve:     Áttérés a reális R,G,B szín-inger összetevőkről a képzetes X,Y,Z szín-inger összetevőkre  A transzformáció kiinduló feltételei: • Minden létező színinger kikeverhető legyen az alap színingerek pozitív előjelű additív mennyiségeiből • Az egyenlő energiájú színinger színkoordinátái egyenlők legyenek (x = y = z) • Az y színinger-összetevő legyen azonos a V -val     Áttérés a reális R,G,B színinger-összetevőkről a képzetes X,Y,Z színinger-összetevőkre  X = 2,3640R + 0,51515G + 0,00520B Y = -0,89653R + 1,42640G - 0,01441B Z = -0,46807R + 0,08875G + 1,00921B     Az új színinger-megfeleltető függvények     A színinger-összetevők és a színinger-koordináták  X ; x X Y Z  Y Z y ; z X Y Z X Y Z     A CIE színességi diagram („papucs-diagram)     A CIE színinger-rendszerben kezelhető színek     A Planck sugárzó vonala a CIE színességi diagramban   A szabványos megvilágítások színpontjai a színességi
diagramban       Élénk és pasztell színek a CIE színességi diagramban     Kiegészítő színek a CIE színességi diagramban     A jellemző hullámhossz a CIE színességi diagramban  A jellemző hullámhossz az adott színnel azonos színezetűnek tűnő monokromatikus fény hullámhossza (Helmholtz). Az adott szín pontját a fehérponttal összekötő egyenes tűzi ki a spektrum színek vonalán.     A MacAdam ellipszisek • Az azonosnak látott színárnyalatok területei 10-szeres nagyításban     A CIE 1960 színességi (chromaticity) diagram     A CIE 1976 színességi diagram     A CIE L*ab színinger-koordináták *  L  116 (Y / Yn )  16  *  500 [( X / X n )  *  1/ 3  a b  1/ 3  1/ 3  200 [(Y / Yn )  1/ 3  (Y / Yn ) ] 1/ 3  (Z / Z n ) ]  • X/Xn, Y/Yn, Z/Zn>0,01 • X, Y, Z: a vizsgált színminta jellemzője (színösszetevője) • Xn, Yn, Zn: a fehér etalon felület színösszetevője az adott megvilágítás mellett     Színkülönbségek a CIE L*ab
színinger-térben  E  * ab  * 2  [( L )  * 2  ( a)  DEab*az érzékelt különbség • 0.0,5 nem vehető észre • 0,5.1,5 alig vehető észre • 1,5.3,0 észrevehető • 3,0.6,0 jól látható • 6,0.12,0 nagy  * 2 1/ 2  ( b)]     A CIE L*AB színinger-tér     A CIE L*AB színinger-tér is 3-dimenziós     A színvisszaadás A színvisszaadó képesség:  Az adott fényforrás tulajdonsága, amely az adott fényforrás és a referencia fényforrás által megvilágított azonos színes felület színingereinek összehasonlításával jellemezhető. A színingerek képzésénél figyelembe kell venni a szem színadaptációját az adott fényforráshoz. Jellemzője:  • Egyedi színvisszaadási index egyetlen színes felületre vonatkozik (Ri)  • Általános színvisszaadási index több színes felület egyedi színvisszaadási indexének átlaga (Ra)     Az általános színvisszaadási index meghatározására szolgáló szabványos CIE színminták: CIE sorszám Munsell
jelölés Szín 1 7.5 R 6/4 fáradt rózsaszín 2 5 Y 6/4 mustársárga 3 5 GY 6/8 erős sárgászöld 4 2.5 G 6/6 közepes sárgászöld 5 10 BG 6/4 türkiz 6 5 PB 6/8 világos piros 7 2.5 P 6/8 világos ibolya 8 10 P 6/8 orgonaszín Speciális igények esetére további 6 színmintát szabványosítottak.     A színvisszaadás etalon színmintái     Ri meghatározásához nincs szükség magukra a színmintákra,  csupán spektrális reflexiójukra. A vizsgált fényforrás spektrális teljesítményeloszlásából és a referencia fényforrás spektrális teljesítményeloszlásából, továbbá a vizsgált színminta spektrális reflexiójából számítástechnikailag határozzák meg a értékeket. színkülönbségre jellemző Az egyes színmintákra vonatkozó értékeket ból levonva kapjuk meg az (Ri) értékeket. Az (Ri) értékek átlagaként meghatározható az  Ra értéke.     Az Ra színvisszaadási index meghatározása Ra = Σ R i / i  Ra = 1/8 S Ri i = 18    
Referencia fényforrások: • a természetes nappali fény • az izzólámpák Általános színvisszaadási index  Egyéb fényforrások:  Ra < 100  Ra = 100     A legjobb színvisszaadása a fekete sugárzónak van     VÉGE