Economic subjects | Economic history » Dósa József - Egyiptom, a XX. század második felének gazdasági, társadalmi fejlődése

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdasági és Természettudományi Tanszék Gazdálkodási szak EGYIPTOM, A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI FEJLŐDÉSE Készítette: Dósa József „E” csoport gazdálkodás szakos hallgató 2003. Nyíregyháza TARTALOMJEGYZÉK Egyiptom földrajza 2. oldal Egyiptom társadalma 4. oldal Modern Egyiptom 6. oldal Oktatás Egyiptomban 11. oldal „Igaz” egyiptomiak társadalma 12. oldal Egyiptom gazdasága 13. oldal Egyiptom gazdasága – a turizmus 15. oldal Politikai megosztottság 19. oldal Irodalom 1 Egyiptom földrajza A tágabb értelemben vett Egyiptom 4 egymástól élesen különböző részből áll: ezek a Nílus völgye, vagyis a szorosabb értelemben vett Egyiptom, a Nílus és a Vörös-tenger közt fekvő rész, az Arab-sivatag, a Szuezi -földszoros és az oázisok vidéke. A Nílus, midőn Núbiát elhagyja és Egyiptomba lép, szűk völgyben folyik

egész Esznéig (160 km. hosszúságban); a szűk völgyet, amely 4-5, néhol 8-9 km, mindkét oldalról egészen kopár, meredek lejtőjű hegyek zárják körül; a K-i hegyláncot Arab-, a Ny-it Libiainak hívják; mindkettő déli részében gránitból, középső és északibb részeiben tercier kőzetekből és mészkőből áll. Esznén túl a völgy szélesebb lesz é s Kenehn alul már 20-25 km szélességben vonul Kairóig; a Nílus a völgynek jobb oldalán folyik. A völgyben számos feltöltött országút vezet minden irányban, hogy a közlekedés a Nílus áradása idejéb en is fenntartható legyen. Keneh alatt m integy 115 km-nyire már egy ágat bocsát ki a Nílus, amelyet felső részében Szohagie-nak, Szinton tul pedig Bahr-Jusszufnak hívnak és a mely összeköttetésben van a Birket-el-Kerun nevű tóval, az egyedülivel, amely Egyiptomban a tengerparti lagunákat leszámítva, található. Ezt a Moiris szel tévesztették össze, bár egészen más tó (L

Fajum) Az Arab-hegység, amelyben számos a barlang és a kőbánya, Kairó közelében meredek falakban végződik, amiért az arabok Dsebel Mokattam-nak nevezték el. A Libiai-hegység ellenben szelíd lejtőkben ereszkedik le a Nílus deltája felé. A Nílus deltája azelőtt tovább nyult le D-nek; most Kairó alatt 25 km.-re a rosettai és denniettei ág szétválasztásával azon helyen kezdődik, amit az arabok Batn elBagarának (a. m tehén hasa) neveznek A K-i damiettei-ág hossza 220, a rosettai pedig 219 km. Az egész delta területét 16 070 km2-re becsülik Régebben 7 főágat (Kanopei, Bolbitosi, Pelusiumi stb.) különböztettek meg, melyeknek azonban az eliszaposodás következtében alig van már n yomuk. A Nílus deltájá nak É-i partján Alexandriától Port-Szeidig kisebb-nagyobb sós tavak és lagúná k terülnek el; ezek közt a legnagyobb a 60 km. hosszu Menszaleh; a rosettai ágtól jobbra és balra terül el a Burloszi és az Edkoi, Alexandria közelében

a Mariut (Mareotisz); végül Abukir 2 mellett a Madiah. A sóban és halban gazdag Menszaleh területe 180 000-250 000 ha. közt, a Bur losozie 70-110 000 közt, a Mariuté 55-75 000 közt váltakozik; az Edkoi 34 000, a Madieh 14 000 ha. átlagos területű Az Arab-sivatag, a Ní lus és Vörös-tenger közt átlag 200 k m. széles és 6 65 km hosszú, köves, kopár, szár az sivatag, amelyet minden irányban vádik szelnek át és amelyet magános hegyek vagy középmagasságú hegyláncok takarnak. A rendetlen esőzések néha a vádikat valóságos folyókká alakítják, de a víz róluk csakhamar újra leszalad, de mégis lehetővé teszi, hogy a nomád arabok nyájaik számára rajtuk legelőt találjanak. A hegyek különféle neveket viselnek; ilyenek a Dsebel Gallala, Tenaszeb, Oumm-el-Sidr, el-Dukhkan stb. Legnagyobb magasságukat az Agri b- vagy Gharib nevű hegyekben (2400 m.) érik el Három természetes út vezet á t a sivatagon a Vörös -tengerhez: 1. a

30 sz él fok alatt, a Dsebel Mokattam és Dsebel Attaka közt Kairóból a Szuezi öbölhöz visz; 2. a legrövidebb a 26° alatt a Kosszeivi - kikötőhöz vezet; 3. a 24° alatt a Berenicei kikötőt köti össze Ombosszal A Szuezi-földszoros kietlen homok- és kavicssivatag, amely a rég i Pelusium és Szuez között 120 km. Közepén a leg mélyebb; itt hossz úkás mélyedést alkot, amelyben jelentékeny tómedencék találhatók. Egykoron a Vörös- és Földközitenger hullámai takarták Szueztől É-ra, mintegy 30 km-nyire van az eddig száraz, de most ismét vízzel telt medencéje a Keserű tavaknak. Ezektől É-ra terül el, a földszoros közepén a Timszah- vagy Krokodilus-tó. A Timszah-tótól Ny felé a Nílusig egy mélyedés vonul el, a Vadi Tumeilat. A Menszaleh-tóval magas vízállás esetén összeköttetésben áll a Balla h-tó, a szoro s legészakibb tava. Az isztmusz legnagyobb magasságát (15-18 m.) a Ballah és Timszah-tavak közt éri el A

Szuezi-földszorost jelenleg átmetszi a Szuezi-csatorna. Az oázis ok vidéke már egészen a Szahara jellegét viseli magán. 3 Egyiptom társadalma Földrajzilag a Nílu s folyó határozza meg az ország ot, ez adja a termékenységet a f öldnek és hozza a pusztító áradásokat is, elzártabb terület mint Mezopotámia. Alsó-Egyiptomnak a deltavidéket nevezik, Felső-Egyiptomnak déli részen elhúzódó területet. A tagolást a Nílus zuhatagai (katarakta) jelentik Fémben szegény vidék, ám gazdag kőben. Az alapnépesség afrikai-ázsiai keveredésből jött létre. Egyiptom kultúrterületei a „ Nílusvölgy”, a Delta és az o ázisok már az ókorban is sűrűn lakottak voltak. A rómaiak korában Egyiptomnak mintegy 7-8 millió lakosa lehetett. A IX-X század fordulóján, amikor a gazdaság és a kulturális élet virágkorát élte, a lélekszám aligha volt alacsonyabb. A XIII század végétől a gyakori háborúk, majd pedig az 1517-ben bekövetkezett

török háborúk miatt egyre csökkent a lakosság száma. Ab török uralom alatt a gazdasági élet teljese n lehanyatlott, az öntöző rendszereket elhanyagolták, és így nem véletlen, hogy 1800ban 2,5 milliót se m érte el a lélekszá m. A XIX század elején Mohamed Ali uralkodása alatt gyökeres változások következtek be. Az erőskezű uralkodó átszervezte az egész egyiptomi gazdasági, társadalmi életet, és re ndbe tétette az elhanyagolt öntöző csatornákat. A sivatagtól fokozatosan visszaszerezték azokat a terüle teket, amelyekben az ókorban is virágzó mezőgazdasági termelés folyt. A gazdasági fellendülés hatására a lakosság száma emelkedni kezdett és a nyolcvanas évek végén már elérte azt a szintet, amelyen az i.e első évszázadban volt 1. számú táblázat A lakosság számának alakulása Egyiptomban ÉV A lakosság száma i.e I évezred 7-8 millió 4 1500 körül 4 millió 1800 2 460 000 1846 4 476 000 1897 9

715 000 1927 14 218 000 1947 19 022 000 1966 30 147 000 1977 38 500 000 1992 52 200 000 A XX. század fordulóján több mint 10 millió lakos élt az országban, és azóta ez a szám megnégyszereződött. Különösen nagy volt a népszaporulat az elmúlt harminc esztendőben, amikor a demográfia robbanás következtében duplájára emelkedett az ország lakóinak száma. A magas természetes szaporodás miatt Egyiptom lakossága az utóbbi időben évente egymillió fővel gyarapodott. A népesség számának gyors növekedése nagy feladat elé állítja az egyiptomi kormányt, mert a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, a rendelkezésre álló ví zkészlet korlátozott volta miatt kismértékben gyarapítható. Napjainkban egy egyiptomi lakosra már csak 25X25 méteres földdarabka jut. Ezen kellene megtermelni az egy fő részére szükséges élelmet. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ugyanakkor még az állatállománynak is jelentős

mennyiségű takarmányra van szüksége, és földterületet kell biztosítani az egész egyiptomi gazdasági élet sze mpontjából nagyon fontos gyapot részére is. Egyiptom közel negyvenmillió lakosa az ors zágnak kevesebb, mint 3 % -át kitevő területén zsúfolódik össze, ahol az átlagos népsűrűség 15-ször több mint hazánkban. Kairó körzetében azonban akadnak olyan részek is, ahol mezőgazdasági területen 2300 fő él négyzetkilométerenként. Viszonylag kis területen összezsúfolódott lakosság élet és kultu rális színvonala – egyrészt a g yarmati múlt, másrészt a 5 gazdaság egyoldalú és fejletlen volta köve tkeztében – a jelentős fejlődés ellenére meglehetősen alacsony. A lakosság törzsét – 62% - a fellahok (parasztok) alkotják. A fellahok az el múlt 2000 év f olyamán számos idegen elemet magukba olvasztottak, mint például az arab törzseket. A be olvadt arab lak osság száma azonban különösen

FelsőEgyiptomban nem lehetett jelentős A mohamedán vallást és az arab nyelvet Egyiptom arab megszállása (i.sz 640) vették fel Az ókori Egyiptom lakosságának leszármazottai a keresztény koptok is – a lakosság kb. 7 %-a Vallásuk miatt az Egyiptomba betelepülőkkel nem keveredtek. Leginkább a városokban és Felső- Egyiptom egyes tartományaiban élnek. A mintegy 50 000 főt kitevő beduin lakosság, a félsivatagi területeken él, és állattenyésztéssel foglalkozik. Ezek részben arabok, részben a ha mita népcsoporthoz tartoznak. Az arab országok eg yike sem demokrácia. Legtöbbjük gazdasága posvány, alattuk az emberi történelem egyik legnagyobb demográfiai bombája ketyeg. Vezetőik válasza: bezárkózás és bűnbakkeresés. Az eredmény: felnő egy dühös, vallási fanatizmustól fűtött nemzedék, amely a korrupt szaúdi királyi családnál csak a mögötte álló Egyesült Államokat gyűlöli jobban. Modern Egyiptom Az 1952-es

filozófiáját az 1962 -ben elfogadott nemzeti karta f ogalmazta meg: ez szabta meg Egyiptom további célkitűzéseit. Az alábbiakban a nemzeti karta néhány nasseri-forradalom gondolkodásmódjára jellemző részletét, és azzal összefüggésben a modern Egyiptom néhány jellemző statisztikáját. Az egyiptomi nép forradalmi eltökéltsége akkor jelenik meg igazi nagy távlatban, ha visszaemlékezünk arra, hogy ez a nép ú gy indult el a forradalom útjára, hogy nem volt politikai szervezete, amely szembenézett volna a harc problémáival. Úgy 6 indult el a f orradalom útján, hogy nem volt kialakult el mélete a forradalmi változásra. Az egyiptomi népnek a célkitűzése az volt, hogy a forradalom segítségével legalább 10 évenként megkettőzze nemzeti jövedelmét, nem maradt puszta szólam. A népesség n övekedése jelenti az eg yiptomi nép számára a le gveszélyesebb akadályt annak az erőfeszítésnek az útjában, hogy hatásosan és

eredményesen emelje hazájában a termelés színvonalát. Egyiptom lakossága az elmúlt negyven évben több mint kétszeresére emelkedett, az utóbbi években az évenkénti szaporulat rendszeresen egymillió körül mozgott. A Nemzeti Kartában részletesen meghatározták benne az állami szektor szerepét és kiterjesztését a termelési eszközökre, a közlekedésre, szállításra, külkereskedelemre és részben a belkereskedelemre, a pénzügyekre vonatkozólag. Külön foglalkozott a Karta a mezőgazdasággal, megerősítve az 1952-es földreform érvényességét, így azt is, hog y egy családnak csak maximum 100 feddán (42 hektár) földtulajdona lehet. 2. számú táblázat Föld nélküli, illetőleg kisparasztok között szétosztott földterület ÉV FEDDÁN 1953 16426 1954 65285 1955 66687 1956 355558 1957 42067 1958 42920 1959 5982 1960 43754 1961 30653 7 1962 116587 1965 90608 1970 19777 1975 640 1980 620 1985 510 1990 300

1995 385 2000 450 1952-1976 között 919 feddán ezer sivatagi földterületet fogtak mezőgazdasági művelésre. A Nemzeti Karta kiemelt fontossággal kezelte az iparf ejlesztést, keresve a z egészséges arányokat a nehézipar és a fogyasztási eszközöket termelő ipar között. Fontosnak tekintette, hogy a hosszú évszázadok óta nélkülözők igényeit a fogyasztási javakból mielőbb kielégítsék. Az 1961. évi július 20-i törvények alapján államosítottak minden bankot é s biztosítóintézetet, és több mint ötven nagy ipari és kereskedelmi társaságot. 3. számú táblázat Az ipari termelés növekedésének indexe Egyiptomban 1952 1969 1972 2000 Bányászat Kőolaj 2613 - 12230 19020 Foszfát 478 - 564 489 Vasérc - 469 427 1242 só 498 523 427 606 Vas-, fém-, gépipar 8 Acéltermék 50 406 387 - Gépkocsi - 2325 5380 9799 Teherautó - 1017 1-709 1373 Autóbusz - 323 362 373 Traktor - 509 1237

1303 Hűtőszekrény - 75 55 112 Mosógép - 8 29 71 Kerékpár - 47 57 72 Vegyipar Szuperfoszfát 106 344 518 494 Autóabroncs - 688 927 859 Kozmetikai 1 40 8 21 20 122 518 - Műtrágya cikk papír Textilipar Pamutfonal 56 162 179 193 Szövet 40 117 779 874 Gyapjúfonal 2 10 12 13 Gyapjúszövet - 3 9 12 Műszál 4 6 54 35 Élelmiszeripar Cukor 189 487 - 286 Csokoládé 1600 2811 2481 2324 Dobozolt hús 357 908 3882 - Dobozolt 600 3558 4482 5165 Üdítő 156 510 660 967 Sör 10 21 30 30 zöldség 9 Bor 1619 5872 5434 3152 Alkohol 11 30 32 30 Olaj 103 128 149 160 Tej - 28 31 54 Sajt 113 126 135 134 Építőipar Cement 951 3614 3822 3362 Tégla 542 782 815 - Cserép 1 2 3 - Agyagcső 4 22 27 18 Betoncső 18 77 50 37 Üvegtábla 4 13 21 23 7 47 68 69 Azbeszt Lemezcső Elektromos ipar Akkumulátor 18 209 466 673 Villanyégő

2000 20209 17400 23000 Melegítő - 4 25 62 Kapcsolótábla - 788 1667 - Rádió - 139 164 117 Televízió - 43 76 88000 Közlekedés Vasút 4242 4234 4385 4385 Műút - 9346 12087 12406 Sivatag - 12287 13889 14190 Vasúti szemsz. 3002 5796 7364 8747 Tengeri kikötő - 140003 21025 34000 Utasszám - 1484 2041 3789 áruforgalom - 14511 21562 30409 10 4. számú táblázat A földtulajdon megoszlása Egyiptomban Földtulajdono Területnagyság sok száma 10000 Földtulajdon Földterület %-ban %-ban feddánban 5 feddánnál 2642 2122 94,3 35,4 5 feddán 79 526 2,8 8,8 10 feddán 47 638 1,7 10,7 20 feddán 22 654 0,8 10,9 50 feddán 6 430 0,2 7,2 100 feddán 3 437 0,1 7,3 200 feddán 2 1177 0,1 19,7 Összesen: 2801 5984 100,0 100,0 kevesebb Oktatás Egyiptomban Az egyiptomiak körében a lak osság közel 10 %-a ját oktatási intézménybe. míg 1968-bAn az iskolák száma

közel 7000 db volt, az iksolába járók száma 3,5 millió. Tíz évvel később ez a szám az iskolák számát illetően 10,5 ezerre, az iskolások számát tekintve 4 millióra változott. Bár az iskolák száma azóta is nő, az iskolába járó gyermekek 10 évenként fél millióval nőnek. Az alsó és felső tagozatosok aránya 3/5-2/5. Az ország érvényben lévő alkotmányát 1971-ben fogadták el. Az Alkotmány kimondja, hogy Egyiptom államformája köztársaság, az államfő a köztársasági elnök. A végrehajtó hatalom a minisztertanács kezében van, a bírói h atalom független a végrehajt ó hatalomtól. Az alkotmány megszabja a fegyveres erők feladatait, ezenkívül előírja a Nemzetvédelmi Tanács létrehozását. A helyi közigazgatás szintjei a kormányzóságok, amelyek a mi megyéinknek felelnek meg. 11 Az országban 25 kormányzóság van, ezenkívül működnek járási, városi és falusi elöljáróságok is. 1962 és 197 5 között nem

voltak p ártok Egyiptomban, csupán egyetlen nagy tömegszervezet – az Arab Szocialista Unió (ASZU) – létezett, melynek több millió tagja volt. Az ASZU feladatául szabták a Nemzeti Karta célkitűzéseinek megvalósítását. aZ ASZU bizottságaiban legalább 50 %-os arányban biztosították a munkások és a para sztok részvételét. A70-es évek elejé n irányt változtató egyiptomi politika az ASZU-t is érintette. 1975-ben keretein be lül három fórumot hoztak létre. A baloldalit, a centrumot és a jobboldalit Később, ezek a fórumok önálló pártokká szerveződtek. E folyamattal párhuzamosan ASZU, veszített jelentőségéből, majd megszűnt az mint tömegszervezet. „Igaz” egyiptomiak társadalma A koptok neve a görög aigöptiosz (egyiptomi) szóból származik, melyet az arabok gibtre torzítottak, és innen került az európai nyelvekbe immáron koptként. Az arab hódítás előtt a lakosság túlnyomó része ide tartozott, mára a

számarányuk 12-15 százalékra csökkent, azaz 8-10 millióan élnek Egyiptomban. A koptok méltán tartják magukat óegyiptom leszármazottainak, mivel ők nem keveredtek a muzulmánokkal. Még ma is csak akkor választhatnak muszlim házastársat, ha elhagyták hitüket. Hazájukat a Szentf öld részének tekintik, mivel a Szent család hagyományaik szerint, mintegy 3,5 évet töltött a Nílu s menti országban. Az apostolok hitének rövid időn belül sok követője akadt az őslakosok között, amit az mutat, hogy itt maradt fenn a vi lág legkorábbi Újtestamentumi részlete. Egyiptom 395-től Konstantinápoly fennhatósága alá került. Az ország és az ú j központ között politikailag egyre több ellentét feszült, ami a kor nyelvezetének megfelelően vallási vitákban materializálódott. 12 A koptok ma nagyrészt beilleszkedtek Egyiptom társadalmába, bár úgy tartják, számos helyen háttérbe szorulnak. A mindenkori egyiptomi kormányokban is

rendszeresen alul voltak és vannak repreze ntálva – igaz a leg magasabb posztra jutott egyiptomi – Butrosz Butrosz Gháli – volt ENSZ főtitkár, maga is kopt volt. mára az állam és a kopt eg yház kapcsolata normalizálódott, a ko ptok régóta az egykori hódítók nyelvét beszélik. Identitásuk megőrzésének egyetlen lehetősége vallásuk ápolása, ami egyben kultúrájuk fennmaradásának záloga is. Egyiptom gazdasága Kelet-Ázsia felemelkedését a látványos gazdasági növekedés biztosította, az Iszlám Újjászületést pedig a hasonlóan látványos népességnövekedési arány (különösen a Balkánon, Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában) A 2,3 %-os éves lakosságszám növekedési arányát a XXI. század első felében lehet majd jól érzékelni. Az elkövetkező években a muzulmán népesség aránytalanul fiatal emberekből fog állni, mivel egy jelentős demográfiai hullám következtében felduzzad a tizen- és huszonéves korosztály.

Az e korosztályba tartozók jelentős része ugyanakkor városlakó lesz, és le galább középfokú végzettséggel fog rendelkezni. Az egyiptomi kormány szeptember elején hozott rendelete szerint a minisztériumok, állami szervezetek és vállalatok exportjuk és im portjuk bonyolításához a hazai kereskedelmi flottát kötelesek igénybe venni. E rendelkezés alól csak speciális kezelést igénylő áruk esetén kérhető felmentés. A Central Bank of Egypt (CBE) 2001. december 13-án leértékelte a helyi valutát az USD-hez képest. Az eg yiptomi font (EGP) a 2003 augusztus 5 -én megállapított 1 USD = 4,15 EGP árfolyamot (+/- 3 % margin) 1 USD = 4,50 EGP (+/- 3 % margin) árfolyamra csökkentette. Az intézkedéssel a rohamosan növekvő külkereskedelmi mérleghiányt kívánják mérsékelni. 13 Egyiptomi gazdasági adatok 2000. március 10-től Egyiptomban valamennyi export és import áru megfelelőségi vizsgálatát és ellenőrzését egy fázisban kell

elvégezni az áru ki- vagy beléptetési helyén. Az e lnöki rendelet (No106/2000) szerint a szak vizsgálatok koordinálását és felügyeletét a gazdasági és külkereskedelmi miniszter felügyelete alá tarto zó export-import ellenőrzési hatóság, a General Organization for Export and Import Control végzi. A korábbi gyakorlat szerint az ellenőrzéseket végző szakhatóságok mezőgazdasági, állategészségügyi, egészségügyi, sugárzás-mérési, műszaki minőségellenőrzési és csomagolás-technikai önálló tanúsítványokat adtak ki, végt elenül elhúzva a ki vagy behajózási procedúrát, nem beszélve az engedélyezés korrupciós vetületéről. A rendelet megjelenésétől számítva az említett szakhatóságok vegyes bizottság formájában, a General Organization kizárólagos irányításával végzik tevékenységüket. A vámhatóság kizárólag az ő tanúsítványát veheti figyelembe A rendelet az egyiptomi exportőrök és

importőrök régi panaszát orvosolja, de kedvező hatással lesz a külföldi exportőrökre is. 5. számú táblázat Külkereskedelmi forgalom Export Import Különbség +/- 1952 150172 2276898 -77526 1960 323929 277267 46662 1965 331178 341034 -9856 1970 343177 399903 -56726 1975 358775 390763 -31988 1980 444197 361117 83080 14 1985 593299 920118 -326819 1990 548585 1539326 -990741 2000 595450 1489908 -894458 Egyiptom gazdasága - a turizmus A sínai-félszigeti turizmus mind több be vételt hoz az idegenf orgalomból is élő Egyiptomnak. Egyre újabb üdülőhelyek épülnek, és g yarapodik a külf öldi látogatók száma. Az a ttrakciók: a vilá g legszebbjei között sz ámon tartott vörös tengeri korallzátonyok, a félsziget csúcsai között megbúvó Szent Katalin-kolostor a Sínai-heggyel, teve- és dzsiptúrák a sivatagban, tevetúrák a magas hegyvidéken. A félsziget és a vörös-tengeri partvidék lakossága

rohamosan növekszik, a betelepülő egyiptomiakat az itt fényes jövővel kecsegtető turizmus vonzza. Szent Katalin-falu az azonos nevű kolostor közelében, Al-Milga beduin faluból naggyá nőve napjainkban szédítő tempóban válik új és modern üdülőhelyé. Itt helybéliekből alakult egy utazási iroda, amely a sivatag magas hegyei közé szervez tevetúrákat. A hegyeket - amelyek itt meghaladják a 2600 méteres magasságot - ők ismerik a legjobban. Jómagam kapcsolatba kerültem egy másik, fiatalokból álló beduin t ársasággal is. Ők üzemeltetik a Ramadan Camp nevű olcsó beduin kempinget, ahol szerény, de tiszta körülmények között, barátságos légkörben 15 EL -ért lehetett megszállni éjszakára hét fekvőhelyes szobákban; a sátorhely 10 EL. (Az EL, illetve EGP az egyiptomi font rövidítése;.) A Sínai-félszigeten a turisták modern zarándoklatának két célpontja van: a Sí naihegy és a tövében épült Szent Katalin-kolostor. A

Sínai-hegy (Gebel Musa) része a félsziget déli felét alkotó magas hegyvidéknek. Maga a S ínai-hegy 2285 méterre magasodik a tenger szintje f ölé. A hit szerint a zsidókat egyiptomi fogságukból kivezető Mózes itt találkozott Istennel és vette át a tízparancsolatot. A csúcson kis kápolna épült, amelynek kulcsát lent, a kolostorban kérhetjük el. A Sínai-hegy toronyként magasodik a Szent Katalin-kolostor fölé Ez 15 utóbbi ősi falai között jelenleg huszonkét görög ortodox szerzetes él. A szerzetesrendet a Kr. u IV században alapította Heléna bizánci császárnő, aki kis kápolnát építtetett azon a helyen, ahol a hit szerint az égő bokor volt, ahonnan Isten Mózeshez szólt. A ká polnát Szent K atalinnak szentelték, a le gendás alexandriai mártírnak, akit kerékbe törtek, majd lefejeztek hite miatt. A Szent Katali n-kolostor működő egyházi intézmény, és nem múzeum. A körülmények itt is sok mindent megváltoztattak az

utóbbi időkben. Másfél évtizede szerény ételt és szállást kapott az erre tévedő vándor. Manapság a szerzetesek kis szállodát üzemeltetnek a kolostor falain belül (a szállás 35-40 dollár egy éjszakára). A kolostort nemrégiben II. János Pál pápa is meglátogatta A kolostor falaitól két zarándokútvonal vezet a Sínai-hegy tetejére: a Teve-ösvény és a Bűnbocsánat lépcsője. Mindkettő jól járható, könnyű Az ösvények gyönyörű és meglehetősen vad tájakon vezetnek. A Teve-ösvényen két-három óra alatt följuthatunk a csúcsra . Az ösvén y tevével is jól járható A k olostornál beduin tevepásztorok tucatjai vadásznak azo kra a tu ristákra, akik te vegelve szeretnék az utat megtenni. Az ösvényen meglehetősen sűrűn helyezkednek el ún teaházak, voltaképpen gránitdarabokból eszkábált beduin kunyhók, egyben boltok és panziók is. Egyre magasabbra érve a z árak is egyre magasabbra szöknek Az itt nagy kincset érő víz

ára (1,5 literenként) három, négy, sőt öt EL-ra is f ölszökik. (Kairóban 1-1,5 EL.) Egy szelet cs okoládé 6-8 EL A Te ve-ösvény valamivel a csúcs alatt, Illés próféta pihenőjénél egyesül a Bűnbocsánat lépcsőjével. A Bűnbocsánat lépcsőjét egyetlen szerzetes építette. Úgy akart bűnbocsánatot nyerni, hogy több mint 3000 lépcsőt készített, ezek fölvezetnek a csúcsig. Illés próféta pihenője hegyekkel körülvett, félsivatagi növényzettel borított, romantikus hely, ötszáz évesre becsült ciprusokkal; ezek né mi árnyékot vetnek az éltető vizet rejtő kútra. Napnyugta előtt és napkelte után csapatostul indulnak a csúcsra a turisták, hogy gyönyörködjenek a környező hegyek mögé rejtőző nap első és utolsó sugaraiban. Akik csak a napkeltét nézik meg, hajnali két-három órakor indulnak Szent Katalinfaluból. A turiz mus tömegessé válása miatt a ne mzeti park p róbál ura lenn i a 16 helyzetnek. A fiatalabb

turistákat, akik a hegyen szándékoznak aludni, kérik, hogy Illés próféta pihenőjénél töltsék az éjszakát. Ehhez mindenképpen hálózsák szükséges, mert az éjszaka hideg lehet még nyáron is (télen g yakori a vékon y hótakaró). Az éjszaka gyönyörű, holdfényes - felhők ritkán takarják el az ezerszám szikrázó csillagok fényét. Meglepő, de idős, sőt igen idős nők és férfiak is fölzarándokolnak a h egyre. Ők általában a csúcs alatt lévő valamelyik beduin "panzióban" alszanak. A trekkinget, hegyvidéki vándorlást kedvelők Illés próféta pihenőjétől félnapos túrával elérhetik a szomszédos magas csúcsot, a Sze nt Katalin-hegyet. A Gebel Katherina nemcsak a Sínai-félsziget, hanem egész Egyiptom legmagasabb csúcsa, 2642 méter magas. A magasabb régiókban már egészen sűrű a félsivatagihegyvidéki növényzet Az ide vezető úton többfelé láthatók apró, kerítéssel elkerített területek. Ezek a nemzeti

park kutatási területei, ahol valószínűleg a vadon élő állatok növényzetre gyakorolt hatását vizsgálják. A csúcsra könnyen követhető, bár nem jelzett, jól járható, de fárasztó út vezet. A Szent Katalin-hegynek három kisebb cs úcsa van. A legalacs onyabb tetején elhagyott ortodox kápolna áll. A másik kettő az emberi pusztítás csúf példája: lerombolt katonai-rendőri bázis. Beton- és törmelékhalom az egész hegytető A három csúcs k özött kis helikopter-leszállóhelyet alakítottak ki, és jól járható dózerút is vezet ide. Habár a csúcs maga kietlen, a kilátás len yűgöző A Szent Katalin-hegy a Sínai-félsziget déli felének majdnem a középpontjában helyezkedik el. Így száraz, tiszta időben a környező magas hegyek csodálatos látványt kínálnak, amint egymás mögé rejtőzve tűnnek elő egyre halványodó kontúrjaik. Ideális látási viszonyok közepette déli irányban ellátni a Vörös-tengerig, keleten és

nyugaton pedig két öble: az Akabai- és a Szuezi-öböl látszik. Mögöttük már egészen halvány kontúrként Arábia hegyei és a vörös-tengeri hegyvidék zárják le a látóhatárt. 17 6. számú táblázat Egyiptom, mint fejlődő ország gazdasági- statisztikai mutatói Lakosság Terület GDP GNP/fő Export Import Adósság állomány Régió M fő M km2 Mrd USD USD Mrd USD Mrd USD Mrd USD 291 11,0 590 2.060 208 190 208 Fekete-Afrika 642 24,3 333 500 74 92 230 Dél-Ázsia 1.300 5,1 596 440 56 70 164 Kelet-Ázsia 470 4,0 1.071 2.251 789 699 463 Latin-Amerika 509 20,5 2.100 3.840 297 335 786 3.212 64,9 4.690 1.420 1.424 1.386 1.851 Világ 6.000 133,6 30.200 4.890 5.625 5.881 2.536 Fejl. orsz a világ 53,5 48,6 15,5 29,0 25,3 23,6 73,0 Közel-Kelet és ÉAfrika (Egyiptom) Fejlődő orsz. összesen: %-ában Forrás: Világbank, WTO, 1999. évi adatok A fejlődő országok köre a magyar

külkereskedelmi statisztika szerint a következő: Közel-Kelet és Észak-Afrika: összes arab ország, Irán. Fekete-Afrika: az 5 észak-afrikai arab ország kivételével valamennyi (összesen 48) afrikai ország. Dél-Ázsia: Afganisztán, Banglades, Bhután, India, Maldív, Nepál, Pakisztán, Sri Lanka. Kelet-Ázsia: 4 újonnan iparosodott, Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Myanmar, Pápua Új-Guinea. Egyiptomban az átlagos éves GDP növekedés a 90-es években meghaladta a 3%-ot, szemben a 80 -as évek 2,1%-os növekedésével. 1999-ben és 200 0-ben az olajár 18 emelkedése a nagy olajexportőrök cserearány-javulásával 5% feletti GDP növekedést eredményezett. A régióban visszaveti a nö vekedést az aszály, amely gyakran okoz jelentős jövedelem kiesést Iránnak és a diverzifikáltabb gazdaságoknak (Jordánia, Marokkó, Szíria) is. Eg yiptom és Tun ézia gazdasági növekedése az idegenforgalomnak köszönhetően meghaladja az átlagot

(5-6%). Az utóbbi 5 évben Fekete-Afrika országainak gazdasága átlagosan évi 4%-kal nőtt, függetlenségük elnyerése óta ebben az időszakban érték el a legjobb teljesítményt. Egyelőre csak néhány ország (Botswana, Mauritius, Mozambik, Uganda) növekedése tudja szignifikánsan csökkenteni a szegénységet, a régióban 7% feletti növekedési ráta kellene a nyomor jelentős enyhítéséhez. Kelet-Ázsia felépülőben van az 1997-98-as pénzügyi válságból, segíti ezt a kereslet növekedése exportvezérelt gazdaságaik termékei iránt. A válság előtti szint eléréséhez egyes országoknak – főként Indonéziának – még néhány évre szüksége van. Politikai megosztottság: - Egyiptomban nagyon erős volt a szovjet befolyás – az arab világ legnagyobb beruházása az Assu ani gát, szovjet se gítséggel, tönkretett építészeti műemlékeket. - Az iszlám világnak nincs vezetője - Sok ország próbálkozott vezetői szereppel

(Egyiptom, Szaud-Arábia), de ne m sikerült. - A radikális arabok szembeszálltak Amerikával. Politikailag megosztott, de az Amerika-ellenesség összefoghatja őket az afganisztáni beavatkozás miatt. A gazdasági problémák belső migrációt idéztek elő, folytatódott a külső migrációban – hatalmas városok jöttek létre „álvárosiasodás”. A mezőgazdaság azonban nem nyújt megélhetést. Kontinentális méretű marginalizálódás, a 19 világfejlődés peremére szorult. Bár hosszú időn keresztül a gyarmatosítók érdekközpontjában állt. A II. vh után fejeződött be a gyarmatosított országok f elszabadító mozgalmai, a szoc. országok támogatásával – általános eufória 70-es években a gazdaság visszaesett, a két nagyhatalom (USA, SZU) ideológiai harcában, helyettesítő háborúkat folytattak, hagyományos fegyverekkel a 3. világban. - pénzelték az országokat, de csak a fegyverkezés miatt, SZU hadállásai erősebbnek

bizonyultak. - mindkét nagyhatalom diktátorokat támogatott, saját bef olyásuk növekedése érdekében - elképesztő méreteket öltött a korrupció és a rablás - afrikai országok erőteljesen eladósodtak 80-as évekre világossá vált, hogy katasztrofális a gazdasági helyzet: - generális változásra van szükség - csak akkor kapnak támogatást, ha felszámolják a diktatúrát és parlamentáris demokráciát vezetnek be Mikor a világ egy pólusba tolódott, politikai szempontból leértékelődött Afrika. A többpártrendszer Egyiptomban egészen másként; törzsi alapon szerveződik. Megalakultak a pártok, rögtön egymásnak is estek, polgárháborúk zajlanak. Egyiptomban szinte visszafordíthatatlan az elnyomorodás. 20 Irodalom Andorka Rudolf. 1998 “A nemzetközi társadalomtudományos együttműködés előnyei”, ford. Boross Anna, Replika, december (33-34 szám), 49-52old Berger, Peter L. 1998 “A gl obális kultúra négy arca” ford Szabó

Dávid 2000, Július-Augusztus, 16-20.old Bitterli, Urs. 1 982 “Vadak” és “civilizá ltak” Az európai -tengerentúli érintkezés szellem- és kultúrtörténete. ford Bendl Júlia Budapest, Gondolat Huntington, Samuel P. 1998 A civilizációk összecsapása és a vlágrend átalakulása ford. Puszta Dóra-Gázsityi Mila és Gecsényi Györgyi Budapest, Európa Lewis, Bernard. 1995 “Európa mohamedán szemmel” ford Bérczes Tibor 2000, május, 15-21.old J.Nagy László 19 97 Az arab országok törté nete a XIX -20 században Budapest, Eötvös József Kiadó J.Nagy László 19 97 Az arab országok törté nete a XIX -20 században Budapest, Eötvös József Kiadó