Content extract
					
					A gótika virágzása  Észak-francia, érett, katedrális-gótika - „Rayonnant” stílus -     •  A gótika építészetének rendszerezése  A gótika építészeti forrásai: - Bencés zarándoképítészet (templom alapformája: bazilikális tér hérom hajós keresztházzal, franciaszentéllyel; gazdag, figuráis épületplasztika, zarándok-kapu). - Normann romanika (vázas tartószerkezeti rendszer belső, külső homlokzatokon, vakárkádos, törpegalériás – trifórium!- faltagolás; vázas boltozatok: bordás, hatsüveges boltozatok).  - Ciszterci romanika (absztrakt építészeti eszközök alkalmazása: alaprajzi szimbolika, fényszombolika – rózsaablak-, tartószerkezet mint díszítőelem használata.     A gótika építészetének rendszerezése  A gótika építészetének tagolása:  I.) A gótika mint „francia stílus” - szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia
katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St. Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika elterjedése Franciaországban A) Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) C) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai – „nemzeti gótikák” A) Angol gótika -  B) Német gótika C) Itáliai gótika  Közvetlen francia hatású korai (Canterbury, London: Westminster) Early English Style (Salisbury, Lincoln) Decorated Style (Wells, Bristol, Exeter) Perpendicular Style (Glochester, Cambridge, London VII. Henrik kápolna)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett
gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame – a „legelső” (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) -homlokzat Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)  Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.)  Saint-Denis: apátság (1137-1140)  Laon: katedrális (1160-1200 k.)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - alaprajz Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - alaprajz Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) -
alaprajz Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - boltozat Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)  A A szerkezet izomorfizmusa: a boltmezők egységesülése segíti a tér egységesülését     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - boltozat Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)  A A szerkezet izomorfizmusa: a boltmezők egységesülése segíti a tér egységesülését     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – vertikalitás, nyílások Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)  Laon: katedrális (1160-1200 k.)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett
gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás  Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás  Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - támaszrendszer  Soisson: Saint-Gervaiset-Protais katedrális (1190 k.-) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - támaszrendszer  Soisson: Saint-Gervaiset-Protais katedrális (1190 k.-) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. –
Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz)  Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)  Laon: Notre-Dame –északi keresztház (1170-1185)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz)  Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika
B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) - térszervezet Reims: katedrális Jean d’Orbais (1211-) A „legpompásabb”  Amiens: katedrális Robert de Luzarches Thomas és Renaud de Cormond (1220-) A „legklasszikusabb”     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) –homlokzati struktúrák  Amiens: katedrális (1220-)  Laon: katedrális (1160-1200 k.)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – homlokzati struktúrák  Amiens: katedrális (1220-)  Reims: katedrális (1211-)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika
Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – épületplasztika Reims: katedrális (1211-)  Chartres: főkapu és szentjei (1150-)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – épületplasztika  Saint-Denis: apátság Reims: Katedrális bibbós fejezetek naturál-levéldíszes fejezetek (1137-1140-1144) (1211-)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – épületplasztika  Reims: katedrális – naturál-levéldíszes fejezetek     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás  Amiens: katedrális (1220-)  Saint-Denis: apátság (1231-)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn
tartományokban (XIII sz) – belső faltagolás  Beauvais: katedrális (1225-1272, 1285-1337, 1497-1567, 1573) A „legmerészebb”  Saint-Denis: apátság (1231-)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz)  Beauvais: katedrális (1225-1272, 12851337, 1497-1548-1567, 1573)     A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika  C.) Kései, „flamboyant” gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz)  Rouen templomai (katedrális 13-16. sz, Saint-Ouen 1318-, Saint-Maclou 1436-1520)     Az észak-francia gótika elterjedése  Franciaországban     •  A gótika építészetének rendszerezése  A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint „francia stílus” szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St.
Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika regionális áramlatai I- a gótika elterjedése Franciaországban A) Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) C) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai II– „nemzeti gótikák” A) Angol gótika B) Német gótika C) Itáliai gótika („Latin-gótika”)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz)  Aquitániai Eleonóra (1122-1204) Fiával Földnélküli Jánossal és II. „Plantagenet „ Henrik .(1133-1189)  Glenn Close  Partic Stewart 
Franciaország a 12. sz-ban     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Partic Stewart  Aquitániai Eleonóra (1122-1204) Fiával Földnélküli Jánossal és II. „Plantagenet „ Henrik .(1133-1189)  Franciaország a 12. sz-ban  Glenn Close     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés  A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal - Anjou (XII-XIV sz)  Angouléme: San Pierre (1120-)  Angers: katedrális (1148-1153)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés  A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal - Anjou (XII-XIV sz)  Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz)  Angers: Saint-Serge (1226-)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés  A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal –
Normandia (XII-XIV sz) Bayeux: Katedrális (1180-1255)  Coutances: katedrális (1210-1274)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV sz)  Bourges: katedrális (1172-1324)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV sz)  Toledo: katedrális (1226-1493)  Bourges: katedrális (1172-1324)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV sz)  Toledo: katedrális (1226-1493)  Saint Denis apátság - hajó (1231-1281)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés  C.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz)  Dijon: katedrális (1220-1251)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika
elterjedés  C.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz)  Albi: katedrális (1284-1400 k.)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV sz)  Párizs: Saint-Chapelle (1246)     A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV sz)  Saint-Germer-de-Fly: kápolna (1260-1265)     •  A gótika építészetének rendszerezése  A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint „francia stílus” szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St. Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika regionális áramlatai I- a gótika elterjedése Franciaországban A)
Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) C) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai II– „nemzeti gótikák” A) Angol gótika B) Német gótika C) Itáliai gótika („Latin-gótika”)