Arts | Art History » A gótika születése

A gótika születése Észak-francia, korai, katedrális-gótika A gótika építészete I. – A gótika szellemének születése A Gótika születésének körülményei: - A gazdaság változása, fejlődés az ezredforduló után: Új mezőgazdasági technológiák elterjedése (háromnyomásos gazdálkodás, vaspapucsos faeke, ló-erő, szügyhám, vízimalom) a hatékonyabb termelést segítette elő (a karoling-kori 2-3 szorosa). Jobb, biztosabb megélhetés, népességrobbanáshoz vezetett, mely új földterületek művelésbefogását eredményezte (belső kolonizáció) erdőirtás, mocsarak lecsapolása , stb. révén. A telepes-mozgalmak (külső kolonizáció) korábban lakatlan területekre irányult mind spontán és szervezett formában. Megnőtt Európa és specializálódott - A társadalom változása: Árutermelés, pénzgazdálkodás általánossá válása új társadalmi rétegeket hozott létre (kereskedők, kézművesek), és az önellátó háziipar

helyébe a kézműipar lépett. A kolonusok és az új rétegek megerősítették az urbanizáció folyamatát. Középkori városok küzdelme a kiváltságokért. - A szellemi élet változása: Az antik filozófia és természettudomány arab gondolkodók közvetítése révén válik részévé a teológiának; ez eredményezi a középkor humanizmusát, és a teológia és tudományok „nászát”: a skolasztikát. • A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészeti forrásai: - Bencés zarándoképítészet (templom alapformája: bazilikális tér hérom hajós keresztházzal, franciaszentéllyel; gazdag, figuráis épületplasztika, zarándok-kapu). - Normann romanika (vázas tartószerkezeti rendszer belső, külső homlokzatokon, vakárkádos, törpegalériás – trifórium!- faltagolás; vázas boltozatok: bordás, hatsüveges boltozatok). - Ciszterci romanika (absztrakt építészeti eszközök alkalmazása: alaprajzi szimbolika, fényszombolika

– rózsaablak-, tartószerkezet mint díszítőelem használata. A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint „francia stílus” szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St. Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika elterjedése Franciaországban A) Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon, Alby) C) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák (Párizs: Sainte-Chapelle) III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai – „nemzeti gótikák” A) Angol

gótika B) Német gótika C) Itáliai gótika A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Karoling-kori templom: 754-775 Saint-Denis település az apátság körül (1137 előtt és 1144 után) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Román-kori előzmény: Caen: Saint-Trinité (1059,1062-1130) Saint-Denis: apátság (1137-1140) A normann két nyugati torony megjelenése Il-de-France tartományban. A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Saint-Denis: apátság (1137-1140-1144) Két nyugati

torony megjelenése Ilde-France tartományban. A gótikus francia-szentély (szentély körüljáróval, kápolna-koszorúval) kialakulása. Saint-Benoit-sur-Loire: Bencés apátság (1090 k.) A román-kori francia-szentély rendhagyó és tipikus példája (szentély körüljáróval és sugár-kápolnákkal, rendhagyó altemplommal) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Saint-Denis: apátság (1137-1140-1144) Két nyugati torony megjelenése Ilde-France tartományban. A gótikus francia-szentély (szentély körüljáróval, kápolna-koszorúval) kialakulása. Párizs: Saint-Martin-des-Champs Bencés priorátus (1130 k.) A kápolnakoszorú útkereső formája és első megjelenése A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Saint-Denis: apátság (1140-1144) A gótikus francia-szentély

(szentély körüljáróval, kápolnakoszorúval) biztosítja tér egységesítésének gótikus elvét. A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) A tér egységesülését szolgálja a keresztház megközelítőleg középre, a haránttengelybe kerülése, és lerövidülése. Laon: katedrális (11601200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) A kora-gótika sajátos kétarcúsága az empórium és a támív együttes jelenléte: gótikus tartószerkezet, románkorias téri gesztusok. Laon: katedrális (11601200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200

k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) Csúcsíves, hatsüveges boltozat, a kora-gótika jellemző boltozati formája A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) A román kori hatsüveges boltozat, a kora-gótika csúcsíves hatsüveges boltozatának előzményei A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII sz) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) Saint-Denis: apátság (1140-1144) Caen: Saint-Trinité (1060/1065-1120) A

gótika virágzása Észak-francia, érett, katedrális-gótika - „Rayonnant” stílus - A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame – a „legelső” (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Saint-Denis: apátság (1137-1140) Laon: katedrális (1160-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A

gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Soisson: Saint-Gervaiset-Protais katedrális (1190 k.-) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) Laon: katedrális (1160-1200 k.) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Le Thoronet: ciszterci monostor (1180) Párizs: Saint-Chapelle (1246) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika

Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Reims: katedrális Jean d’Orbais (1211-1311) A „legpompásabb” Amiens: katedrális Robert de Luzarches Thomas és Renaud de Cormond (1220-1266?-1288) A „legklasszikusabb” A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Amiens: katedrális (homlokzat: 1220-1236) Laon: katedrális (1160-1210 k. homlokzat: 1180- ) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Amiens: katedrális (homlokzat: 1220-1236) Reims: katedrális (1211-1311) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Amiens: katedrális (homlokzat: 1220-1236) Reims: katedrális (1211-1311) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika

Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Reims: katedrális (1211-1311) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Reims: katedrális (1211-) Chartres: főkapu és szentjei (1150-) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Reims: katedrális – naturál-levéldíszes fejezetek A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Saint-Denis: apátság Reims: Katedrális bibbós fejezetek naturál-levéldíszes fejezetek (1137-1140-1144) (1211-) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Amiens: katedrális (1220-) Saint-Denis: apátság (1231-) A gótika építészete I. –

Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Beauvais: katedrális (1225-1272, 1285-1337, 1497-1567, 1573) A „legmerészebb” Saint-Denis: apátság (1231-1281) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Beauvais: katedrális (1225-1272, 12851337, 1497-1548-1567, 1573) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Rouen - katedrális 13-16. sz A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Rouen Saint-Ouen (1318-XV. sz) A gótika építészete I. – Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Rouen Saint-Ouen (1318-XV. sz) A gótika építészete I. –

Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII sz) Rouen: Saint-Maclou 1436-1520) Az észak-francia gótika elterjedése Franciaországban A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Patric Stewart – II. Henrik Glenn Close – Aquitániai Eleonóra A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Le Mans: Saint-Julien katedrális (1060-1120, 1145 k., 1217-1254 Déli keresztáz: 1380-1392 Északi keresztház: 1402-1430) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Le Mans: Saint-Julien katedrális (1060-1120, 1145 k., 1217-1254 Déli keresztáz: 1380-1392 Északi keresztház:

1402-1430) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Le Mans: Saint-Julien katedrális (1060-1120, 1145 k., 1217-1254 Déli keresztáz: 1380-1392 Északi keresztház: 1402-1430) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Angouléme: San Pierre (1120-) Angers: katedrális (1148-1153) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Poitiers: Notre Dame la Grande (1086) Poitiers: Saint-Hilaire-la-Grande (1049, boltozat 1115-1130) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz)

Poitiers: Notre Dame la Grande (1086) Poitiers: Saint-Hilaire-la-Grande (1049, boltozat 1115-1130) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Poitiers: Notre Dame la Grande (1086) Poitiers: Saint-Hilaire-la-Grande (1049, boltozat 1115-1130) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV sz) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal – a gótikus szellem új formában Angers: Hotel Dieu – Salle des Maladies (1180-) Angers: Saint-Serge (négyezet: 1006-1058, szentély:1215-1226, hajó 15. sz) A gótika építészete II. –

Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz) Laon: Notre Dame (1160-1215) Dijon: Notre Dame (1220-1251) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz) Dijon: Notre Dame (1220-1251) Lucca: homlokzat (XIII. sz) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz) Dijon: Notre Dame (1220-1251) Lucca: homlokzat (XIII. sz) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV sz) Albi: katedrális (1284-1400 k.) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés C.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése

(XII-XIV sz) Bourges: katedrális (1172-1324) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés C.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV sz) Bourges: katedrális (1172-1324) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV sz) Párizs: Saint-Chapelle (1246) A gótika építészete II. – Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV sz) Saint-Germer-de-Fly: kápolna (1260-1265)