Content extract
					
					A mediterrán térség bemutatása /száraz nyarú szubtrópusi éghajlat/  Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008     A mediterrán térség lehatárolása (Köppen alapján)            A mediterrán éghajlat fő jellemző Sevilla 30  100 90  70  20  60 15  50 40  10  30 20  5  10 0  0  hónap  hőmérséklet  25  80  au g s z us ep ztu te s m be r no ve de m b c e er m be r    nap Kialakulásának oka: a látszólagos járása – nyáron szubtrópusi anticiklonok (leszálló légáramlások), télen a nyugati szelek érvényesülnek. Csapadék: 500-750 mm, elsősorban télen – árvizek télen (badland képződés) – gyakori tüzek nyáron Hőmérséklet: júliusi középhőmérséklet 20-25 0C, a januári 0-10 0C A napsütéses órák száma magas (a leszálló légáramlatok miatt nyáron alig van felhő az égen – a mezőgazdaság számára kedvezőtlen, a turizmus szempontjából kedvező. A kontinensek Ny-i, DNy-i peremére jellemző (A DK-i peremeken ezen a
szélességen inkább szubtrópusi monszun éghajlat jellemző) Ahol hideg tengeráramlat található, ott ködös időjárás (magas relatív páratartalom, mérsékelten meleg) jellemzi (Kalifornia, Dél-Afrika)  csapadék    csapadék hőmérséklet     A mediterrán térség demográfiai adottságai   Korábban sokáig alacsony népsűrűség jellemezte (a termőterületek    A demográfiai átmenet itt is érvényelült (a Földközi-tenger partvidékén és Kaliforniában hamarabb, Chile és a Dél-Afrikai Köztársaság esetében még nem is zárult le teljesen)    A kedvező éghajlat miatt a vándorlási mérleg ma többnyire pozitív, és nagy a népsűrűség (Kalifornia, Provance, Languedoc, Valencia, Andalúzia,  horizontális és vertikális népességkoncentráció)  tagoltsága  miatt  nem  jöhetett  létre  nagy  Murcia, Baleár-szigetek, Adelain, Melbourne, Perth stb.) Főleg a tehetős idősebb korú népesség körében kedvelt - munkalehetőség is egyre több
van: idegenforgalom + a gazdasági társaságok is előszeretettel telepítik főhadiszállásukat a térségbe     A mediterrán mezőgazdaság fő jellemzői    Alapvető különbség van a Földközi-tenger partvidéke és a tengerentúli mediterrán térség között (birtokviszonyok, gépesítettség, művelési mód stb). A termelés igazodik az éghajlathoz: – őszi vetésű gabonák, tavaszi primőráruk, magas terméshozamok – A talajadottságok nem a legjobbak (terra rossa – mészkőfelszínen kialakuló vöröses  talaj, de barna és fahéjszínű talaj is kialakulhat a csapadékosabb területeken + talaj nélküli területek) – kedvező vízháztartási adottságokkal rendelkező növények (pl. olajfa), hegyoldalak művelése (pl. a citrusfélék 700-800 mm csapadékot igényelnek) – Öntözés (víztározók, csepegtető, árasztásos vagy esőztető öntözés, fóliával csökkentik a párolgást)     Három pillérű a termelés: szántóföldi
növénytermesztés, állattartás, zöldségés gyümölcstermesztés Vertikálisan és horizontálisan is tagolt a felszín: – Többnyire nem állnak rendelkezésre nagy síkságok (kivétel: Törökország - Adenai  síkság, Mecedónia – Vardar völgye, Olaszország – Pó-síkság, Spanyolország – Ebro, Guadalquivir) – teraszos művelési mód  A Földközi-tenger medencéjében a kisbirtok (családi alapú gazdálkodás – zadruga - 2-3 ha) jellemzi (kivéve Dél-Olaszországot), az egykori gyarmatokra a nagybirtok a jellemző (árutermelő nagyüzemi termelés). A magántulajdon azért is fontos, mert az olajfák akár 300 évig, a szőlőtőkék akár több évtizedig is teremnek.       A mediterrán mezőgazdaság fő jellemzői A Földközi-tenger partvidékén korábban nem volt jellemző a gépesítés (ez napjainkra sokat változott), a tengerentúli területeken a gépesítettség foka jóval magasabb (hagyományosan) + az EU támogatások sokat segítenek. 
  Transhumans jellegű juh – merinó juh Spanyolországból! (Sott-fennsík) és kecsketartás (Marokkó, Tunézia, Algéria) + a szarvasmarha    A fontosabb termesztett növények: őszi búza, kukorica, rizs, füge, olajfa, datolya, szőlő (mazsola, bor) citrusfélék (narancs, klementin,grapefruit, citrom – arab közvetítéssel), kiwi (Új-Zéland – 20. Század), gránátalma, dohány, gyapot, parafa (Portugália a világ termelésének felét adja), virágos növények (parfüm – Provance). Egyes országokban évi kétszeri aratás pl. Valencia, Murcia: campo regadiao (öntözéses), campo secano (száraz).    A jellemző állatok: juh, kecske, szarvasmarha (transhumans). A rétek legelők aránya magas (Görögországban 40%). - tejtermékek, sajtgyártás, húsipar, textilipar, vegyipar (lanolin – 100 kg gyapjúból 2-4 kg lanolin nyerhető ki)    Halászat:A halászat fontos élelmiszerforrás a térségben, legkedveltebb a tonhal  (ragadozóhal, akárcsak a
kardhal). A túlhalászás, a szennyezés, a vonóhálók alkalmazása miatt egyre kevesebb és kisebb halakk. A hagyományos tonnarákat felváltották a több hétig is a vízen tartózkodó halászhajók.     Haraszthy Ágoston     Szőlő (ezer tonna)  Bor (ezer tonna)  Juh (ezer db)  Halfogás (ezer tonna) - 2001  Világ  60 883  27 126  1 049 503  129 943  Franciaország  6 178  4 735  9 204  858  Olaszország  7 484  4 409  10 950  529  Görögország  1 200  420  9 100  192  Spanyolország  6 480  4 624  23 813  1 397  Törökország  3 650  35  27 000  595  USA  5 877  2 350  6 300  5 405  Chile  1 750  575  4 100  4 363  Ausztrália  1771  1 255  98 200  236  Dél-Afrikai Köztársaság  1400  761  29 100  760  Top 3 1.  Olaszország  Franciaország  Kína (143000)  Kína (44000)  2.  Spanyolország  Spanyolország  Ausztrália  Peru (8000)  3.  Franciaország  Olaszország  India (59000)  India (6000)        A mediterrán térség bányászata és ipara           
foszfát: Marokkó (20 mt), Tunézia (6,5 mt) kőolaj: Líbia (92,1 mt), Algéria (96,5 mt-fehér olaj, 40%-a benzin), Egyiptom (33,9 mt), Tunézia (3,5 mt), Kalifornia földgáz: Algéria (98,2 mrd m3 Arzew és Sikikda – LNG kikötő + tenger alatti vezeték Olaszországba) vasérc: Algéria, Tunézia (az export visszaesett), Marokkó bauxit. Görögország (2,4 mt) Marokkó, szén: Ausztrália, Görögország (barnakőszén) színesfém-ércek: Marokkó (ólom), Tunisz (ólom,cink), Portugália (volfrám, urán, réz, pirit) Olaszország (ólom, cink, ezüst, mangán) Görögország (mangán, króm, nikkel)    kén: Olaszország a világ termelésének 80%át adta korábban, ma már csak 1-2%-ot    A megújuló energiaforrások közül is sok a potenciálisan felhasználható (nap, szél, tengerhullámzás stb.), a folyóvíz hasznosításánál figyelembe kell venni a szélsőséges csapadékeloszlást. (lásd Olaszország, így ott kezdetben az Alpok vízenergiájára települt
az ipar, majd később a kikötők lettek fontosak – ma már csak 20%-át adják az energiatermelésnek a vízerőművek) – ennek ellenére sok a víztározó Energiahiány (lásd Kalifornia, Dél-Afrikai Köztársaság) iparral rendelkezik A térség jelentős (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Kalifornia, Dél-Afrikai Közt., Ausztrália) – élelmiszeripar, textilipar, gépipar (lásd repülőgépgyártás az éghajlat miatt           A mediterrán térség ipari termelése   Kőolaj finomítás, vegyipar: Főleg a kikötőkben vannak a vegyipari üzemek: Mohamedija, Casablanca, Safi, Youssifia, Annaba, Oran Algír, Arzew (Arzév), Tunisz, Sfax (műtrágya, kőolajfinomítás), Marseille (kőolaj-finomítás) Tarragona (Spanyolország legnagyobb kőolajfinomítója), Lisszabon, Piacenza, Ferrara, Milánó, Torinó    Kohászat: A kohászati üzemek az utóbbi fél évszázadban főleg kikötők közelében épültek, és így a térség
felértékelődött (Olaszországban szinte az összes kohót kikötőkbe építették fel – így Európa második legnagyobb termelője Németország után): Seixal, Marseille, Taranto (kohászat), Augusta, Santa Panagia, Genova, Pombino, Siracusa, Nápoly, La Specia, Velence, Trieszt, Bressa, Barcellona, Elefszisz, Thesszaloniki, Pireusz, Koper, Split, Sibenik, Fiume, Izmir, Antalya, Tel Aviv-Yafo, Fes, Annaba, Tunisz, Menzel Bourguiba, Athén    Járműgyártás, gépgyártás: A kikötőkben jellemző a hajóépítés és javítás, bár a nagy hajógyárak Japánban és Dél-Koreában vannak. Ezen kívül a személygépjármű gyártás meghatározó (főleg Európában)Torino (Fiat), Firenze (Fiat), Milánó (Alfa Romeo), Modena (Ferrari, Maserati), Algír, Annaba, Trieszt (hajógyártás), Casablanka (hajóépítés), Fes (fegyvergyár), Toulon, Caravelle (Airbus), Lisszabon, Athén    Könnyűipar: kiszorulóban, inkább csak Észak-Afrikában van jelentősége, ahol a
kézműipar jellemző inkább (gyapot), bár a turizmus egyre inkább elvonja a tőkét és a munkaerőt (lásd Marokkó). Európában a tradicionális termelők egyre inkább piacukat vesztik (Portugália, Franciaország, Görögország), kivéve Olaszországot, bár a termelés egyre inkább megszűnik itt is.    High tech: Kalifornia (Szilícium-völgy), Franciaország: Provance, Languedoc – Montpellier (IBM legnagyobb francia üzeme, biotechnológia, technolpolisz;Portugália, Spanyolország, Görögország    egyéb  K+F),  Sophia-Antipolis  Élelmiszeripar: halkonzerv (szinte minden nagyobb kikötőben van), olajütés.  –     A mediterrán térség turizmusa   Adottságai miatt igen kedvelt turista célpontok. Előnyei: kedvező éghajlati adottságok, gazdag kulturális kínálat, jelentős történelmi háttér (látványosságok), tengerpart, biztonság (kivéve Izraelt és Észak-Afrikát), magas színvonalon kiépített infrastruktúra (szállás, közlekedés,
vendéglátás)    Az ide látogatók száma alapján a mediterrán országok a fogadott külföldi turisták száma, és a turisztikai bevételek alapján jelentős szerepet játszanak a turizmusban: ország millió fő (2006) bevétel, mrd USD (2006) 1. Franciaország 79,1 42,9 (3.) 3. Spanyolország 58,5 51,1 (2.) 4. Olaszország 41,1 38,1 (4.)            Görögország Horvátország Dél-Afrikai Közt. Marokkó Tunézia  16 8,7 8,4 6,6 6,6  14,3 7,9 7,9 6 2,2