Biology | Waterworld » Algák, Biológia-ökológia alapok

Algák Biológia-ökológia alapok Az algák testfelépítése • Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények • Lehetnek: – Egysejtűek és többsejtűek – Mikroszkópikus méretűek és több száz méteresek • Legfejlettebbek testében sem találunk igazi szöveteket – legfeljebb néhány sejtféleségből álló összetett telep • Sosincs valódi gyökerük, száruk és levelük • A sejteket szilárd sejtfal veszi körül • Sejtmagjukat sejthártya veszi körül – kivéve: kékmoszatok • Asszimiláló anyaguk a klorofill + más jellemző festékanyagok • Kloroplasztiszaik általában nagyok és fejletlenek • Túlnyomó többségük fototróf szervezet Testfelépítés A legegyszerűbb moszatok az egyetlen sejtből állók Ha osztódás után néhány sejt együtt marad: sejttársulás Ha az osztódás kizárólag egyirányú: sejtfonal Sejtfonalak elágazása és rendezett elhelyezkedése: teleptest

– pl.: a Földön élő leghosszabb növény a tengeri barnamoszat Mozgásuk: az ostorral rendelkezők aktív helyváltoztatásra is képesek pozitív és negatív taxisok Az algák kialakulása • Kezdetleges klorofill nélküli formákból – eltérő környezeti viszonyok mellett fejlődhettek tovább – több típus (algatörzsek) • Nagy fejlődéstani jelentőség: az élővilág fejlődési centruma Zöldalgák fejlettebb növények felé Ostorosok állatvilág felé Algák szaporodása • Vegetatíve: fonalak, teleprészek feldarabolódásával • Ivartalanul: kettéosztódással • Ivaros • Kivételesen szűznemzés is lehet Ivaros és ivartalan szaporodás szabályos váltakozása Megtermékenyített petesejt Ivarsejt (ivaros szaporodás) Ivartalan nemzedék (2n) A növény kétszeres információtartalmú, ivartalan szaporodásra képes állapota (sporofiton) A növény egyszeres információtartalmú, ivaros szaporodásra képes állapota

(gametofiton) Spóra (ivartalan szaporodás) Ivaros nemzedék (n) Az algák elterjedése • Ősidőben, óidőben az egyedszámuk jóval nagyobb volt – a környezet hátrányukra változott • Főképp a vizek lakói ami napig, de fejlettebb alakjaik a szárazföldre is kiléptek • Vizekben: – Neuston – Plankton – Benthos – Periphyton Az algák jelentősége 1. Reduktív légkörből oxidatív légkör kialakítása az asszimiláció hatására – vízből oxigén a légkörbe és a vizekbe is 2. Elsősorban vízi szervezetek – trofitásfok indikátorai! eutrofizáció kérdése, tápláléklánc termelői 3. Szennyvíztisztítás 4. Ökológiai indikáció, biológiai vízminősítés 5. Űrkutatás 6. Takarmányozás 7. Emberi táplálék Az algák rendszerezése • Rendszerezésük alapja: testfelépítés, tartaléktápanyagok, szaporodásmód • Ma ismert fajok száma: több mint 40 000 színanyagok, Euglenophyta – Ostorosmoszatok törzse

• Az eukarióták legősibb képviselői • Sejtalak: – Lehetnek csupaszak – mozgékonyabbak – Tokba zártak – az ostor a váz nyílásán hatol a szabadba – házukkal együtt változtatják helyüket – Az ostorok száma legtöbbször egy, ritkábban kettő, ostor nélküli formák ritkák – Fényérzékelő szemfolt – vörös színű – Sejtmagjuk centrális elhelyezkedésű • Színanyag: sok a-klorofill, kevés b-klorofill, sok béta-karotin a zöld színtestben • Táplálkozás: – Színtesteket tartalmazók fototrófok – Színtelenek szaprotrófok és fagotrófok – Mixotrófok Az állat- és növényvilág határán • Szaporodás: kettéosztódással • Előfordulás: szerves vegyületekben bővelkedő édesvizekben – Állóvizekben, szikes tavakban – Pocsolyákban – Brakkvízben – Kevés fajuk vízi szervezetekben – hüllőkben, kétéltűekben – Mo-on mintegy 500 faj • Gyakorlati vonatkozás: – Vízvirágzás –

Víztisztító szerep – Állati táplálék • Rendszerezésük: • 1. Rend: fototróf, mixotróf és színtelen szaprotróf alakok tartoznak – Euglenák: édesvizekben, redukált második ostor, Moon 200 fajuk él – Phacus: lapos, lencseszerű, Mo-on 150 fajnál több él Euglena ssp Euglena ssp Phacus ssp. • 2. Rend: színtelenek, fagotróf táplálkozásúak • 3. Rend: bizonytalan rendszertani helyzetű színtelen ostorosok Chrysophyta – Sárgásmoszatok törzse • Testfelépítés: – ide tartoznak a sárgászöld és a sárgásbarna algák – sejtfaluk rendszerint pektinből vagy cellulózból áll – testükbe kova vagy mész rakódhat le • Színanyag: a-klorofill, karotinoidok, b-klorofill hiányzik • Szaporodás: ivartalanul és ivarosan is • Már az óidő devon időszakában is éltek • Édesvizekben, tengerekben mindenhol előfordulnak 1. Osztály: Sárgászöld moszatok • Zöld, sárgászöld színűek •

Asszimilációs termékük olaj • Ivartalanul, kettéosztódással szaporodnak • Lehetnek egy- és többsejtűek is • A sejtmagvak kicsik • Főként édesvizekben él, de néhány fajuk nyirkosabb talajon és talajban, nedves falakon is • Mo-on 50 faj • Legelterjedtebb rendjük a Botrydiales Botrydium • nyirkos iszapon, nedves homokon • szabad szemmel is smaragdzöld gömböcskék látható • legismertebb faj: fejesmoszat 2. Osztály: Sárgamoszatok • Aranysárga, barna színűek – klorofillt elfedő karotinoidoktól • Egy vagy többsejtűek • Ostorokkal mozgók vagy mozdulatlanok • Egyedül élők, kolóniás vagy fonalas algák • Fototrófok és heterotrófok • Édesvizekben általánosan elterjedtek Mallomonas ssp 3. Osztály: Kovamoszatok • A sejthártya pektin vagy pektin-cellulóz – erre SiO2-ből álló szilárd kovahéj borul • Legelterjedtebb és legváltozatosabb felépítésű moszatok • Kivétel nélkül egysejtűek

• Igen változatos sejtalak – alapvetően két alaptípusra vezethető vissza: – Sugaras szimmetria alak – Kétoldali részarányosak vagy aszimmetrikus alak • Méretük igen változó lehet (néhány mikorm – 0,1 mm) • Testfelépítés: – Egyenként szabadon vagy kocsonya-nyálkaanyagba ágyazva kolóniákban • Szaporodás: ivartalanul és ivarosan is – Ivartalan: kettéosztódás – Ivaros gyakoribb • Előfordulás: – Mindenféle vizekben (édes, sós, brakk) – Hideg tengerekben különösen elszaporodtak – táplálék! – Talajon, talajban, sziklákon – Főleg bentoszlakók – kis fényigény (heterotrófok) – Vízi növényzeten is megtelepednek • Gyakorlati vonatkozás – Elpusztuló, fenékre süllyedő vázaikból diatomaföld, kovaföld, hegyi liszt – palás szerkezet – Fontos tápanyagok – Vizek öntisztulása – Talajképzők – Ipar – Indikátor szervezetek • Rendszerezés – Alapja a szimmetriaviszonyok

alakulása 1. Rend: a borítólemez szimmetrikus (Centrales) – Cyclotellák: Mo-on igen elterjedt sugarasan 2. Rend: kétoldali részarányosak aszimmetrikusak (Pennales) vagy – Asterionellák: sejtjeik csillag alakban rendeződtek – Navicula: a legnagyobb kovaalga-genus Asterionella – Diatoma: zegzugos kocsonyapárnába ágyazottak – Cymbela: édesvizekre jellemző Diatoma Cymbela elrendeződés, Pyrrophyta – Barázdásmoszatok törzse • Testfelépítés: – Barna, zöldesbarna, sárga vagy zöld szín – Főképp egysejtűek, egyedül élők – Két ostoruk van – aktív mozgás – Legtöbbjük testén két barázda húzódik – Feltűnően nagy és jellegzetes sejtmagjuk van • Táplálkozás: autotrófok, mixotrófok és heterotrófok • Szaporodás: kettéosztódással és spórákkal • A fajok száma mintegy 1300 Peridinium • Rendszerezés: 3 osztályuk ismert – Ősbarázdás ostorosok – Kétbarázdás ostorosok –

Egybarázdás moszatok • A kétbarázdás ostorosok legnagyobb rendje a Peridinales – Tengerekben és édesvizekben is – Vannak köztük paraziták és szimbiózisban élők is – Balatonban nyáron jellemző fecskemoszat Barázdásmoszatok Ceratium hirundinella/fecskemoszat Chlorophyta – Zöldmoszatok törzse • Testfelépítés: – Színük zöld – ugyanazokat a színanyagokat tartalmazzák, mint a legfejlettebb virágos növények – Egysejtűek, egyedül élők, csoportosult vagy valódi soksejtű növények – 2, 4 vagy 8 ostoruk van – aktív mozgás, de mozdulatlanok is lehetnek • Főleg az édesvizek felső rétegeiben élnek, de talajban, tengerekben is • Belőlük származtathatók a fejlettebb növények • Rendszerezésük: számos osztály és rend – Legfontosabb, Mo-on is előforduló családok: Chlamydomonas Volvox Micrasterias Closterium Spirogyra ssp Chara Phaeophyta – Barnamoszatok törzse • Testfelépítés: –

Színük barnás – Sosem egysejtűek, mindig soksejtű telep – magasabb fejlettség – Sok sejtben jelentős mennyiségű jód – Nagyon változatos testfelépítés: mikroszkópikustól a 300400 m hosszúságúig – Belső felépítésük sokban hasonlít a hajtásos növényekhez • Szaporodás: vegetatíve, ivarosan és ivartalanul is • A legtöbb mérsékelt és hideg óceánokban a parti sziklákon vagy lebegve, esetleg epiphyton – búvóhelyek, értékes táplálék, ipar • Mo-on nem élnek, fajaik száma meghaladja az 1500at Barnamoszatok Fucus • északi félgömb tengereiben • méretük elérheti az 1 m-t • levélszerű teleprészeiken úszóhólyagok lehetnek Fucus • tenger alatti bozótokat hozhatnak létre Rhodophyta – Vörösmoszatok törzse • Testfelépítés: – Színük rózsaszív, vörös, ibolyaszínű – A legfejlettebb moszatok – Kétrétegű sejtfal – Egy vagy két színtest – Kevés egysejtű, legtöbbször

többsejtű – A telep mérete, alakja nagyon változatos, de a barnamoszat méreteit nem érik el • Táplálkozás: autotrófok, szaprofiták, paraziták • Szaporodás: nagyon változatos és sokszor bonyolult – vegetatíve, ivarosan és ivartalanul is • Előfordulásuk: – Melegebb tengerek part menti részein akár 200 m mélységig – A bentosz lakói, de vannak alámerült növényeken élők és színtelen paraziták is – A Földön 4000 fajuk ismert – 50 fajuk édesvizekben is él – Mo-on alig néhány • Gyakorlati vonatkozás: – Táplálék, búvó- és költőhely – Emberi táplálék és takarmány – Élelmiszeripar, gyógyszeripar – Kőzetképzés • hazánkban is él a Balatonban Bangia