Economic subjects | World economics » A multinacionális vállalatok hatása a GDP-re

A multinacionális vállalatok hatása a GDP-re Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Növekvő beáramlások 3 Közvetlen külföldi tőkebefektetések állományának regionális összetétele 4 Külföldi működőtőke a világban 5 A külföldi tőke gazdaságélénkítő hatása 5 A befektetések számszerűsítése 8 A külföldi mûködôtôke-befektetések regionális megoszlása 9 A tíz legnagyobb transznacionális vállalat 1996-ban 10 Külföldi mûködôtôke-befektetések Kelet-Közép-Európában 11 Száz vállalaté a GDP közel 40 százaléka 12 Közvetlen tőkebefektetések állománya Magyarországon 12 Külföldiek közvetlen tőkebefektetetései Magyarországon 13 tíz legnagyobb mûködôtôke-befektetés Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban A multinacionális vállalatok hatása és megoszlása a világban 14 15 A világ legjelentősebb - nem pénzügyi – transznacionális Társaságainak (TNC) főbb adatai 16 A

transznacionális cégek részesedése egyes országok alapanyag- és feldolgozottt termék exportjában % -ban 19 A külföldi működőtőke hatása a K+F-re és az innovációra 21 Összegzés és következtetések 22 FDI beáramlás és a GDP reálnövekedése Közép és Kelet Európa országaiban 23 2 MULTINACIONÁLIS CÉGEK SZEREPE, JELENTŐSÉGE A VILÁGGAZDASÁGBAN, EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Bevezetés Kelet-Közép-Európa lakói országuk nyitásának idôpontjától függôen a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején találkoztak elôször külföldi beruházókkal, s közülük is a l egnagyobbakkal, a multinacionális vállalatokkal. A külföldi mûködôtôke napjainkig különbözô jelentôségre tett szert a régió államaiban. A legnagyobb volumenû befektetések az átalakulásban élen járó országokban ezen belül Magyarországon valósultak meg, a legkevesebb külföldi tôke pedig Bulgáriába, Szlovákiába érkezett.

Közép- és Kelet-Európa országaiba (és országaiból) 2001-ben lényegében ugyanolyan értékben áramlott be (és ki) külföldi közvetlen befektetés, mint 2000-ben – aminek következtében (mint fentebb már említettük) „jelentősen” (3,5 százalékra) nőtt az országcsoport részesedése a világgazdaság összes külföldi közvetlen befektetés-áramlásában. A régióban változatlanul a pr ivatizáció jelenti a legnagyobb vonzerőt a külföldi befektetők számára – amely elsősorban Lengyelországban és Csehországban 2001-ben is töretlen lendülettel folytatódott. 2001-ben a k özép- és kelet-európai átalakuló gazdaságok közül Lengyelország vonzotta a l egtöbb (8 milliárd dollárnyi) külföldi közvetlen befektetést, a regionális toplistán a Cseh Köztársaság (5 milliárd dollár) és Oroszország (2,4 milliárd dollár) előzte meg a mintegy 2,3 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen befektetést vonzó Magyarországot –

amely megelőzte az egyre jobban feltörő Szlovákiát (1,4 milliárd dollár) és Horvátországot (1,3 milliárd dollár), valamint Romániát (1,1 milliáéd dollár). Lengyelország a pr ivatizáció mellett hatékony befektetés-ösztönzési intézkedésekkel is vonzza a külföldi befektetőket, míg a Cseh Köztársaság továbbra is a kiemelkedő nagyságú (és nem csak ezért kiemelkedő gazdaságpolitikai fontosságú!) egyedi beruházások révén vonzza nagymértékben a külföldi közvetlen befektetéseket. A 2001-ben eldöntött Toyota/Peugeot-beruházás nyomán, amelynek értéke 1,5 milliárd dollár és amely 3000 magasan kvalifikált alkalmazottal évi 300.000 kisautót gyárt 3 majd tovább erősödik a Cseh Köztársaságban a GDP 7 és az export 10 százalékát r eprezentáló Skoda köré szerveződött/szerveződő járműgyártó „klaszter”, amely máris a cseh g azdaság meghatározó szegmense. A világgazdaság globalizációja és

a haz ai gazdaságpolitika alakulásának függvényében ezekben az országokban is várható, hogy nôni fog a k ülföldi beruházók, a multinacionális cégek szerepe. Növekvő beáramlások A multinacionális vállalatok világgazdasági térhódítása Keleten és Nyugaton is megosztja a k özvéleményt, a politikusokat és esetenként a szakértôket is. Ugyanakkor az elôítéletmentes elemzések azt mutatják, hogy az utóbbi évtizedekben azok az országok tudtak felzárkózni, váltak gazdaságilag sikeressé, amelyek jelentôs tôkebefogadók voltak, majd gyakran a nál uk létesített multinacionális leányvállalatokon keresztül maguk is tôkeexportôrré váltak. A külföldi működő tőke áramlása felgyorsult, a tőketranszfer jelentékeny része a multinacionális vállalatok révén valósult meg. 1998-ban a világ összes országába irányuló külföldi működő tőke állomány 4088 milliárd USD-t ért el. Növekedett a multinacionális

vállalatok nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe is, részarányuk megtöbbszöröződött az elmúlt negyedszázad alatt. 1997-ben a világ 100 l egnagyobb (nem-pénzügyi szférában tevékenykedő) vállalata 2.1 trillió USD értékű terméket értékesített és 6 millió dolgozót foglalkoztatott. Vagyonuk összes értéke 18 trillió USD volt Ez a 100 vállalat rendelkezett az összes transznacionális keretek között működő vállalat külföldi vagyonának 15%-val, illetve a vállalatcsoport összes értékesítésének 22%val. A kilencvenes évek során a v ilággazdaságban befektetett közvetlen külföldi tőkeberuházások (FDI) mennyisége 527%-kal lett magasabb (World Investment Report, 1998). Ez a világgazdaság eddigi legmélyebb integrációját eredményezte A világgazdaságban megjelenő közvetlen külföldi tőkeberuházások nem csupán tőkebeáramlást jelentenek. A transz- és multinacionális vállalatok átalakítják azon gazdasági

rendszereket, amelyekben működnek a technológia-transzfer, az új és hatékony menedzsment módszerek, a kialakult disztribúciós hálózatuk, illetve a kiélezett verseny által. 4 A külföldi tőkebefektetések ilyen nagy aránya arra késztette a nemzeti kormányokat, hogy újraértékeljék hozzáállásukat a külföldi tőke és a globális vállalatok iránt. Különösen a fejlődő világ gazdaságaiban fogadták erős gyanakvással a transz- és multinacionális vállalatokat, azzal vádolva őket hogy kizsákmányolják ezen gazdaságokat a v ad profitszerzési vágyuk miatt és eközben az adott gazdasági rendszer egészségtelenül függővé válik a külföldi tőkétől. Ezek a tőkehiánnyal küszködő gazdaságok olyan előnyökhöz jutnak az FDI által beáramlott tőke révén, amelyekről egyetlen gazdasági rendszer sem mondhat le. Erre példa az is, hogy a közép-kelet-európai kormányok azon versenyeznek, hogy ki tud nagyobb kedvezményekkel (pl.

adókedvezmények) „kedveskedni” a külföldi tőkének. Ezeket a lehetőségeket a befektetők maximálisan ki is használják Mindazonáltal, az FDI révén nagy mennyiségű tőke áramlik a gazdaságba, ez növeli a gazdasági teljesítményt, a hatékonyságot, a GDP-t, és az életszínvonalat. 1. táblázat Közvetlen kölföldi tőkebefektetések állományának regionális összetétele FDI beáramlás Régió/ ország (százalék) 1986-90 1991-92 1993-1998 1999-2000 2001 Fejlett ipari országok 82,4 66,5 612 80 68,4 Nyugat Európa 38,4 46 33,7 51,9 45,7 Európai Unió 36,2 45,3 32,1 50,2 43,9 Japán 0,2 1,2 0,3 0,8 0,8 Egyesült Államok 34,6 12,7 21,7 22,6 16,9 Fejlődő országok 17,5 31,2 35,3 17,9 27,9 Afrika 1,8 2,2 1,8 0,8 2,3 Latin Amerika 5 11,7 12,3 7,9 11,6 Ázsia 10,6 17,4 21,2 9,2 13,9 5 Kelet-Közép-Európa 0,1 2,2 3,5 2 3,7 Forrás: UNCTAD World Investment Report 2002. A külföldi tőke

gazdaságélénkítő hatása A fogadó országok gazdasági növekedést, a GDP bővülését várják a beruházástól, hiszen a GDP bővülése vagy hazai vállalatok, hazai forrásokból valósítják meg, vagy ennek hiánya esetén a külföldi források által jöhet létre. A második eset vonatkozik a különösen a tőkeszegény - közép kelet európai országokra, hiszen itt - külső vagy belső - források nem állnak rendelkezésre, így a gazdasági növekedésnek két forrása lehet: egyrészről a betelepült cégek termelése, másrészről azon hazai vállalatok termelésnövekedése, amelyek az előbbi cégek közvetlen vagy közvetett hatására képesek növelni a termelésüket. Amennyiben csak az első jelenség valósul meg, tehát csupán a külföldi befektetések termelnek plusz GDP-t, akkor - az additív gazdaságnövekedés elmaradása esetén - nagyobb esélye van a duális gazdaság kialakulásának. Nagy felelőssége van a fogadó országnak ennek az

elkerülésében és az integritás erősítését elősegítő intézkedések megtételében. Természetesen az sem mindegy, hogy a külföldi működőtőke által a GDP hány százalékát termeli meg az adott ország. Akkor szerencsés igazán a külföldi működőtőke beruházások összetétele, ha egyrészt a gazdaság több szegmensében valósulnak meg, tehát nem csupán néhány multinacionális vállalat van jelen egy szektorban, hanem több szektorban is megjelennek a be fektető vállalatok, és nem csak a világméretű óriáscégek, hanem nemzetközi közép- és nagyvállalatok beruházásokat eszközölnek. 2. táblázat Külföldi működőtőke a világban Érték (milliárd dollár) Éves növekedési ráta (százalék) 1982 1990 2001 1986- 1991- 1996- 1999 2000 2001 6 1990 1995 2000 FDI beáramlás 59 203 735 37795 20.0 FDI kiáramlás 28 233 621 37704 37848 13332 19054 11780 -55.0 FDI beáramlott 734 14611 20515 13516 18445 1874

6846 37787 37865 37881 20.0 37674 37868 állomány FDI kiáramlott 552 1721 6582 37852 37898 37850 37728 37646 37808 állomány Felvásárlások és 151 601 37737 37703 18111 16072 17958 -47.5 fúziók A külföldi 2541 5479 18517 37880 37899 37755 12420 37636 37866 tulajdonok eladásai A külföldi 594 1423 3495 37851 37779 37964 37667 11933 37836 befektetések hozzáadott értéke A külföldi 670 1169 2600 37878 37806 37871 37630 37932 0.3 befektetések exportja A külföldi 17987 23858 53581 37780 37742 37932 37792 37923 37821 befektetők foglalkoztatása (ezer fő) Világ GDP 10805 21672 31900 37930 37777 37623 37685 37657 2.0 (aktuális áron) Forrás: UNCTAD World Investment Report 2002 A hatvanas évek közepétôl/végétôl a v ilággazdaságban jelentôs változások kezdôdtek. Felbomlott a g yarmati rendszer, a fejlôdô országok fokozatosan integrálódtak a világgazdaságba. Rohamos mûszaki-technológiai fejlôdés vette kezdetét elsôsorban a

közlekedés, a távközlés, az adatátvitel területén. Összeomlott 7 az amerikai Bretton-Woodsban a második világháború után létrehozott nemzetközi pénzügyi rendszer. Mindezek alapvetôen változtatták meg a v állalatok nemzetközi mûködési feltételeit s ezzel kölcsönhatásban a mûködôtôke-áramlások sajátosságait. A technikai haladás nyomán lehetôvé vált a termelés üzemi szintû nemzetközi specializációja, illetve a korábban laza kapcsolódású anya- és leányvállalatok szoros integrációja. A nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalanságai, a pi aci verseny erôsödése pedig arra kényszerítették a jelentôs tôkeerôvel rendelkezô cégeket, hogy leányvállalatok külföldi alapításával a tôke megtérülése szempontjából a legkedvezôbb feltételeket kínáló régióba, országba telepítsék tevékenységüket. Ezáltal nemcsak a t ermelésüket optimizálták, hanem a pi aci kapcsolatok vállalaton belülre

hozásával az ár-, árfolyamkockázatokat is csökkentették, továbbá mérsékelhették az állami szabályozás hatásait, az adópolitika terheit. A folyamat természetesen erôteljesen növekvô nemzetközi tôkeáramlást indukált. 1975 és 1985 között a k ülföldi mûködôtôke-befektetések volumene a világtermeléssel, a v ilágexporttal azonos ütemben gyarapodott, s a t íz év alatt megduplázódott. A nyolcvanas évek közepétôl at ôkeáramlás üteme nagyságrendekkel ugrott meg: 1985 és 1990 között a direkttôke-beruházások éves értéke az 1975-ös érték nyolcszorosára nôtt, míg ugyanezen idôszak alatt a világtermelés és -export csupán megháromszorozódott. A világgazdaság motorjává tehát a nyolcvanas évek közepétôl a mûködôtôke-befektetések váltak. A kilencvenes évek elején a világgazdasági recesszió hatására a tôkebefektetések értéke kissé visszaesett, 1993-ban azonban elérte az 1990-es

szintet, 1996-ban pedig már 75 százalékkal meg is haladta azt. Az éves nagyságrendek érzékeltetésére: 1970-ben a világgazdaságban áramló tôke 12 milliárd dollárt tett ki, 1980-ra 47 m illiárdra nôtt, 1987-ben elérte a 100 milliárd dollárt, 1990-ben már ennek több mint kétszeresére, 211 milliárd dollárra rúgott, majd 1996-ban 350 milliárd dollárra emelkedett.1 Elsôsorban ennek világgazdaság az erôsen globalizációja, emelkedô amely tôkeáramlásnak a m ultinacionális tulajdonítható vállalatok a növekvô szerepvállalására vezethetô vissza. Az UNCTAD kimutatásai napjainkban mintegy 40 000 t ransznacionális céget tartanak nyilván, amelyek körülbelül 300 000 vállalkozással vannak jelen a világ 130 országában. A multinacionális vállalatok adták 1993-ban a v ilágtermelés negyedét, ha azonban ehhez hozzáadjuk az anyaországokbeli értékesítést is, akkor a harmadát. A nemzetközi szervezet szerint 1995-ben a

világkereskedelem mintegy 8 harmada transznacionális vállalatokon belüli forgalom volt, további harmada e cégek külsô partnereknek történô értékesítése, s csak a maradék harmad a multiktól teljesen független forgalom. E cégek tartják továbbá kezükben a nemzetközi technika-kereskedelemnek a 7080 százalékát. A 100 legnagyobb multinacionális cég 1996-ban 5 800 000 embert foglalkoztatott szerte a világon. A legnagyobb cégek éves üzleti forgalma akkora, mint egy közepes ország évi bruttó hazai terméke. Bár a mûködôtôke-áramlások növekedése, a transznacionális vállalatok tevékenysége mindenhol vitákat vált ki, feltûnô, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben a tôkebefektetések megítélése hatalmas változáson ment keresztül. Míg a hatvanas/hetvenes évtizedben az elsôsorban fejlôdô országok a neokolonializmus eszközét látták a külföldiek által eszközölt beruházásokban, s az imperializmus

fenyegetését am ultinacionális cégekben (igyekeztek is megjelenésüket megakadályozni), addig a hetvenes évek végétôl versenyfutás kezdôdött a külföldi beruházókért. A változásban minden bizonnyal szerepet játszott, hogy világossá vált: a t ôkehiánnyal küzdô, eladósodott országok leszakadása megállításának, az utolérésnek lehet az eszköze a m ûködôtôke-bevonás. A nyolcvanas évek elejére/közepére már sikertörténetek is születtek. Az újonnan iparosodott országok tapasztalatai azt mutatták, hogy a k ülföldi tôkére alapozott modernizáció megfelelô hazai gazdaságpolitika folytatásával a világgazdaság élvonalába emelhet korábban elmaradott országokat. A külföldi mûködôtôke-befektetések volumene a r égióban 1990-tôl kezdett növekedni. Ám ahogy az a 4 táblázatból kitûnik a tôkebeáramlás egyfelôl nagyon egyenlôtlenül oszlik meg az egyes országok között, másfelôl évenként jelentôs

ingadozásokat mutat. Végül, mint korábban már jeleztük, az 1989 és 1996 között beérkezett mintegy 38 milliárd dollárnyi mûködôtôke nemzetközi összehasonlításban csekélynek tekinthetô. Mielôtt a f enti jelenségek okainak elemzésére rátérnénk, fel kell hívnunk a figyelmet a 4. táblázatban szereplô adatok tendenciajellegére. A tôkebefektetések számszerû elemzése és nemzetközi összehasonlítása általában is nehéz az adatok hiánya, a számbavétel és a közvetlen külföldi tôkebefektetés értelmezésének országonkénti különbözôsége miatt. KeletEurópában a nehézségeket fokozza a statisztikai rendszerek megbízhatatlansága A régióban befektetett mûködôtôke volumenérôl különbözô források különbözô adatokat közölnek. Mi az alábbiakban az osztrák Nemzeti Bank s az ugyancsak 9 osztrák, kelet-európai összehasonlító elemzéseket végzô WIIW gazdaságkutató intézet adatait ismertetjük. A

befektetések számszerűsítése Az UNCTAD kimutatásai napjainkban mintegy 40 000 t ransznacionális céget tartanak nyilván, amelyek körülbelül 300 000 vállalkozással vannak jelen a világ 130 országában. A multinacionális vállalatok adták 1993-ban a v ilágtermelés negyedét, ha azonban ehhez hozzáadjuk az anyaországokbeli értékesítést is, akkor a harmadát. A nemzetközi szervezet szerint 1995-ben a világkereskedelem mintegy harmada transznacionális vállalatokon belüli forgalom volt, további harmada e cégek külsô partnereknek történô értékesítése, s csak a maradék harmad a multiktól teljesen független forgalom. E cégek tartják továbbá kezükben a nemzetközi technika-kereskedelemnek a 7080 százalékát. A 100 legnagyobb multinacionális cég 1996-ban 5 800 000 embert foglalkoztatott szerte a világon. A legnagyobb cégek éves üzleti forgalma akkora, mint egy közepes ország évi bruttó hazai terméke. 3. táblázat A külföldi

mûködôtôke-befektetések regionális megoszlása (Százalékban) Régió/Év 1990 1993 Fejlett országok 84,6 59,6 Fejlôdô országok 15,4 40,4 Ebbôl:visegrádi országok 0,6 2,7 ázsiai országok 8,9 25,9 latin amerikai országok 3,9 9,3 Összesen 100,0 100,0 Forrás: IMF Payments Statistics 10 1. A TNC-k által termelt javak mennyiségi növekedése A WIR 1998-as jelentése szerint a m integy 37 ez er TNC közül 420 termeli az összes megtermelt javak felét. A kormányok számára ennek következménye igen fontos, hiszen sokkal nehezebb ellenőrizni a külföldi tőkét az országon belül, mint az országhatáron keresztül folyó import-export tevékenységet. 2. A TNC-k exportból való részesedése egyre növekszik A feldolgozott termékek kereskedelmének hozzávetőleg 75%-át a TNC-k végzik. Például az USA-ban bejegyzett, de külföldön működő cégek export-tevékenysége több mint a duplája az USA teljes kivitelének. 3. A TNC-k

fontosságának harmadik jellemzője a technológiai fejlettség A nem államilag finanszírozott K+F tevékenység elsődlegesen a TNC-ken belül megy végbe, és az erre elköltött évi több mint 30 m illiárd dollár nagy részét is ők fizetik ki. 4. A stratégiai szövetségek számának növekedése és a v állalati hálózatok kialakulása. A TNC-k tevékenysége a hat árokon átnyúlik és intenzitása az elmúlt 15 év alatt nagyobb volt mint a világkereskedelem vagy a g lobál GDP növekedése. Az adatok alapján megállapítható (WIR, 1998), hogy Kínát nem számítva a T NC-k tevékenysége a közepes és magas jövedelmű országok között koncentrálódott. Ezzel kapcsolatosan az alábbi megállapításokat lehet tenni: 1. A befektetett és a fogadott FDI összege a GDP százalékában kifejezve jelentősen növekedett szinte minden állam esetében. 2. Az FDI-t befektető országok leginkább a fejlett ipari országok 1980-1990 között az FDI 95%-át ők

eszközölték és ez az arány csak kevéssé változott meg azóta is. 3. Az összes befektetett FDI mértéke növekszik 1970 és 1980 között a fejlődő országok az össz FDI mindössze 0,3%-át eszközölték, 1990-94 között ez az érték 10,1 %-ra nőtt. 4. A Triád országaiból származó FDI több mint 70%-a másik Triád-beli országokba folyik. 5. A fejlődő országok , amelyek tőkét fektetnek be külföldön, azt leginkább egy fejlett és nem egy másik fejletlen országban teszik. (Dunning 1996) 11 6. Az olajexportáló országokat kivéve, Ázsia az egyetlen kontinens, ahol a befektetett tőke százalékos aránya növekszik. 7. A befektetett FDI/GDP arány szignifikánsan növekedett a n em olajexportáló országok körében, ez az arány 1980-ban 5,24% volt, s 1993-ban 12,25%-ra nőtt. Hasonló tendencia figyelhető meg Afrikában és Latin-Amerikában is. 8. Befektetett tőke több mint 50%-a a harmadik szektorba áramlik 9. A stratégiai szövetségek

növekedése leginkább az iparosodott országokban jelen levő TNC-k között zajlik. 4. táblázat A tíz legnagyobb transznacionális vállalat 1996-ban Vállalat Anyaország Iparág Royal Dutch Shell EgyesültKirályság/Hollandia Olaj, gáz, szén Ford Motor Company Egyesült Államok Autó General Electric Egyesült Államok Elektronika Company Exon Corporation Egyesült Államok Olaj, gáz, szén, szolgáltatások General Motors Egyesült Államok Autó Volkswagen AG Németország Autó IBM Egyesült Államok Számítógép Toyota Motor Corp. Japán Autó Nestlé SA Svájc Élelmiszer Mitsubishi Corp. Japán Autó,szolgáltatások Forrás: UNCTAD 5. táblázat 12 Külföldi mûködôtôke-befektetések Kelet-Közép-Európában (Millió dollárban) Ország 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 19891996 Bulgária n.a n.a n.a 58 59 199 130 n.a 446* Cseho. n.a 112 494 1004 654 869 2500 1500 7133* Lengyelo. n.a 77

247 900 1479 1342 2500 4500 11043* Magyaro. 300 900 1614 1641 2481 1320 4570 2040 14866* Románia n.a 108 156 209 227 511 310 200 1721* Szlovákia n.a n.a n.a n.a 135 185 181 154 655* Szlovénia 86 309 340 165 198 321 367 350 2136 Összesen 386 1506 2851 3977 5233 4747 10558 8744 38002 *A kumulált adat csak a rendelkezésre álló idôszak számaira vonatkozik. Forrás: WIIW; Österreichische Nationalbank; Magyar Nemzeti Bank. 1989-hez képest 1996-ra a r égióban befektetett mûködôtôke-állománya közel a százszorosára nôtt. Ez az önmagában impozáns eredmény nemzetközi összehasonlításban már korántsem ennyire kiemelkedô. Az évenkénti adatok jelentôs ingadozást (nem egyenletes növekedést), az országonkénti számok pedig nagy szóródást mutatnak. A multik magyarországon Száz vállalaté a GDP közel 40 százaléka 13 A Magyarországon működő 100 legnagyobb vállalkozás, a TOP-100 GDP

termelésének aránya tavaly 3 százalékponttal 38,6 százalékra nőtt. Az általuk előállított bruttó hozzáadott érték 18,7 százalékkal nőtt tavaly - hozta nyilvánosságra az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A Magyarországon működő 100 legnagyobb vállalkozás, a TOP-100 által előállított bruttó hozzáadott érték 18,7 százalékkal nőtt tavaly - hozta nyilvánosságra az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A kutatóintézet Mikroszkóp című kiadványában közzétette: a vállalati szektor mintegy 300 ezer gazdálkodójánál a GDP 10,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 100 legnagyobb cégen kívüli vállalkozási kör 5,4 százalékos teljesítménynövekedést ért el, ami összehasonlító áron számolva alig éri el az 1-2 százalékot. A TOP-100 GDP termelésének aránya tavaly 3 százalékponttal 38,6 százalékra nőtt. Teljesítménytöbbletük mintegy felét 10 nagyvállalat adta. A működési

eredményből származó profit-többlet 250 milliárd forint volt, az éves értékcsökkenési leírás háromszorosa. A profit 60 százaléka a tíz nagyvállalatnál koncentrálódott. 14 A külföldi működőtőke-részesedéssel rendelkező vállalatok – tehát nem csak a multik – technológiai szintje, vezetése, marketingje korszerűbb a magyar átlagnál. Kapcsolódásuk a külgazdasághoz erőteljesebb, intenzívebb. Az export több mint 70 százalékát adják, az egyes alágazatokban (pl. járműipar) több mint 80 százalékát A GDP 53 százalékát állítják elő a kettős könyvvitelű vállalatok csoportján belül, és ők foglalkoztatják a csoport statisztikai létszámának 30 százalékát. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok az átlagosnál fiatalabb és iskolázottabb munkaerőt alkalmaznak. A cégek az átalakulás során a képzetlenebb munkaerőtől igyekeztek megszabadulni, így a k épzettségi szint automatikusan is emelkedett. Ez az

átalakulási folyamat radikálisabban ment végbe a k ülföldi tulajdonba került gazdálkodóegységekben. 15 A tíz legnagyobb mûködôtôke-befektetés Csehországban,Magyarországon és Lengyelországban 7. táblázat (1995 végén, millió dollárban) Csehország Magyarország Lengyelország Vállalat Befektetés Vállalat Befektetés Vállalat Befektetés Telesource 1423 875 293 MagyarCom International Paper Volkswagen 962 General 600 IFC 277 Electric Intern. Oil Co I 615 Audi 530 Coca-Cola 275 Philip Morris 500 General 283 EBRD 264 Motors Steyr, Daewoo 384 Suzuki 280 FIAT 260 IFC Kaiser 231 Douwe 150 PAEF 252 Egberts Linde 154 Unilever 150 Thomson 185 EnergyConsort. 154 Alcoa 146 Wilkinson 166 Pepsi-Cola 120 Pepsi-Cola 135 ABB 161 Glaverbel 115 AEGON Int. 134 ING 140 Összesen 4658 3283 2273 Forrás: Business Central Europe, 1996. április Idézi: Pénzügykutató Rt Törékeny stabilizáció, 1997.

április A tíz legnagyobb befektetést számba véve Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, azt látjuk, hogy a cseh mûködôtôke-befektetések koncentrációja a legmagasabb. Csehországban négy nagy multinacionális vállalat, a Telesource, a 16 Volkswagen, az International Oil és a P hilip Morris beruházása adta az összes befektetés kétharmadát. Az elsô tíz befektetés pedig az 1995-ig kumulált dollárösszeg több mint 80 százalékát tette ki. Ez a koncentrációs arány jóval meghaladja a 35 százalékos lengyel és a 25 s zázalékos magyar értéket. Magyarországra 1997 végéig körülbelül 17 milliárd dollárnyi mûködôtôke érkezett. Mint korábban láttuk, ez az érték kiemelkedô a r égióban, az összes itt befektetett tôke mintegy 40 s zázalékát teszi ki. A Világbank adatai szerint 1995-ben az ún feljövô piacokon végrehajtott direkt beruházások értékét tekintve Kína, Malayzia és Indonézia után

Magyarországnak jutott az elôkelô negyedik helyezés. Magyarországon a k ilencvenes évek közepétôl a kizárólag vagy részben külföldi tôkével mûködô vállalatok határozzák meg a gazdasági fejlôdést, s döntô befolyásuk van a foglalkoztatásra, a társadalmi viszonyokra, politika és gazdaság viszonyára. Az ország jelentôs tôkevonzóképességét több, egymással is összefüggô tényezô magyarázza. A régióban Magyarország nyitott legkorábban a külföldi befektetôk felé, viszonylag áttekinthetô és stabil jogi kereteket, liberális engedélyezési rendszert, a profitrepatriálás lehetôségét nyújtotta számukra. Az oly fontos általános gazdasági és politikai környezet is itt volt a legvonzóbb. Magyarországnak a piacgazdaság kiépítésében játszott úttörô szerepe miatt Kelet-Közép-Európában itt volt a legfejlettebb a k özgazdasági gondolkodás, a ba nkrendszer, a l egliberálisabb az árrendszer, már a nyolcvanas évek

végén megkezdôdött az import felszabadítása a kötöttségek alól.1996 végéig a k ülföldi mûködôtôke több mint 60 s zázalékát a feldolgozóiparba fektették, s itt a legszembetûnôbb a k ülföldi cégek átlagost meghaladó gazdasági teljesítménye is. A részben vagy teljesen külföldi kézben lévô vállalatok adták 1996-ban az összes nettó árbevétel 45 százalékát, a magyar export közel 70 százalékát. A külföldi beruházásoknak döntô szerepük volt abban a jelentôs struktúraváltásban, amely Magyarországon a kilencvenes években lezajlott, s amely kiterjed a tulajdonosi, az ágazati és a termékszerkezetre egyaránt. A multinacionális vállalatok hatása és megoszlása a világban Jelenleg a világban mintegy 60.000 transznacionális anyavállalat működik megközelítőleg 500.000 leányvállalattal és 30 millió alkalmazottal Ezeknek a 17 nemzetközi vállalatoknak a külföldön befektetett tőkéje 12.000 milliárd

dollárra tehető, ami kétszerese az Egyesült Államok egy évben megtermelt GDP-jének. 100 vállalat birtokolja az összes transznacionális vállalat külföldön befektetett tőkéjének 15%-át és adja az értékesítés, illetve a foglalkoztatás egyötödét. A világ 100 legnagyobb vállalata 90%-ban az USA-hoz, az Európai Unióhoz, Japánhoz tartozik. 8. táblázat A világ legjelentősebb - nem pénzügyi - transznacionális társaságainak (TNC) főbb adatai (milliárd dollár) Állóeszközök Forgalom Vállalat Ország Alkalmazottak Iparág összes külföldi összes külföldi összes külföldi General Transznacionalizációs index* USA elektronika 304,0 97,4 90,8 24,5 276000 111000 33,1 USA autóipar 275,4 72,5 153,6 40,8 363892 174105 35,2 UK/Hollandia olajipar 115,0 70,0 128,0 69,0 105000 65000 58,9 USA autóipar 228,9 0,0 178,2 51,0 608000 n.a 29,3 USA olajipar 96,1 120,3 104,8 80000 n.a 65,9 Toyota Japán autóipar 105,0 41,8

88,5 50,4 159035 n.a 40,0 IBM USA számítógép 81,5 39,9 78,5 48,9 269465 134815 53,7 57,0 n.a 65,0 42,7 279892 133906 56,8 élelmiszeripar 37,7 31,6 48,3 47,6 225808 219442 93,2 Electric Ford Motor Co. Shell Royal Dutch General Motors Exxon Co. VW csoport Nestlé Németország autóipar Svájc 54,6 18 SA Daimler- Németország autóipar 76,2 30,9 69,0 46,1 300068 74802 44,1 USA olajipar 43,6 30,4 64,3 36,8 42700 22200 59,7 Olaszország autóipar 69,1 30,0 50,6 20,2 242322 94877 40,8 Németország vegyipar 34,0 29,0 30,0 24,3 137374 n.a Svájc 29,8 n.a 31,3 30,4 213057 200574 95,7 Németország vegyipar 30,3 n.a 32,0 n.a 144600 n.a Aquitaine Franciaország olajipar 42,0 26,7 42,3 26 83700 40500 57,6 57,6 26,5 50 28 137201 n.a Unilever UK/Hollandia élelmiszeripar 30,8 25,6 46,4 44,8 269315 262840 92,4 67,1 25,6 60,6 40 386000 201141 52,1 gyógyszeripar 37,6 n.a 12,9 12,7 51643 41832 82,2

Benz AG Mobil Co. FIAT Spa Hoechst AG ABB Bayer AG elektronika 76,5 82,7 Elf SA Nissan Motor Japán autóipar 51,1 Co. Siemens AG Németország elektronika Roche Holding Svájc AG Forrás: World Investment Report, 1999, UNCTAD Megjegyzés: */ A transznacionalizációs index a következő három mutató átlaga: a külföldi eszközök aránya az összes eszközben, külföldi eladások aránya az összes eladásban, külföldi alkalmazottak aránya az összes alkalmazottban. 19 A rendszerváltást követően a nemzetközi vállalatok a privatizáció és a zöldmezős beruházások nyomán Magyarországon is megjelentek. Napjainkban a v ilág legfontosabb 100 nagyvállalata közül 48 már Magyarországon bejegyzett és működő cég. Becslések szerint a nemzetközi nagyvállalatok adták 1999-ben a m agyar GDP 30 százalékát, az alapanyag és feldolgozóipari export 65%-át, míg például a hazánkhoz hasonló nagyságú és az Európai Unióba

integrálódott Finnország esetében ez az arány mindössze 10%. A transznacionális cégek - többek között - abban is különböznek a nemzeti vállalatoktól, hogy az úgynevezett belső árak segítségével, vagyis jövedelmeik országok közötti átcsoportosításával, enyhíteni tudják az egyes országokban meglévő adóterheiket. Ezen vállalatok szervezeti és adminisztratív irányításának szerves részévé vált a kereskedelem, beruházás, sőt a nemzetközi pénztőkeáramlás és jövedelemelosztás-szabályozás is. Az innovatívabb iparágak termékeiben és termelési eljárásaiban megtestesülő magasabb szellemi értéket az alkatrészek, részegységek gyártásának cégen belül tartásával igyekeznek megszerezni a t ransznacionális vállalatok. A termelési és értékesítési körfolyamat minél nagyobb részét igyekeznek az adott érdekeltségen belül tartani, különösen akkor, ha az hozzájárul a vállalat jövedelmezőségének,

vagy piaci helyzetének javításához. A társaságok nemzetközi szervezeti rendszerében a vállalati szervezeti hierarchiák hálózatokká fejlődnek, egyre kevésbé jellemző egy meghatározott "centrum". Multilaterális kapcsolati rendszeren alapuló vállalati struktúrák alakultak ki, melyeket elektronikus információs rendszer köt össze. A világrend fejlődésének ez a tendenciája azt mutatja, hogy a nemzetállamokra épülő, hagyományos politikai rendszer fölött, kiépülőben van egy, a nemzetállami határokat és a nemzetállami kompetenciát átmetsző gazdasági rendszer. 9. táblázat 20 Forrás. World Investment Report, 1999, UNCTAD A nemzetközi társaságok szerepe a működőtőke kivitelben meghatározó. A működőtőke kivitel 70%-a Észak-Amerikán, Európán és Japánon belül zajlik. Ezen országok, országcsoportok transznacionális vállalatai a fő tőkeexportőrök és a fő tőkeimportőrök is. Például USA GDP-jének

2-2,5%-ának megfelelő tőkét importál évente, a globális közvetlen tőkekivitelnek pedig átlag 25%-át vonzza. A nemzetközi pénzügyi piac intézményi befektetői pedig évente mintegy 100-200 milliárd dollárnyi befektetéssel járulnak mindehhez hozzá. A világgazdaság globalizációjának a t ransznacionális vállalati rendszer kialakulása mellett a másik lényeges jellemzője a pénzpiacok integrálódása. Az elmúlt két 21 évtized pénzpiaci liberalizációja nyomán a nemzetközi pénzpiac egyre inkább öntörvényű, önálló fejlődési pályára állt. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adataira alapozott becslések szerint napjainkban az egy nap al att lebonyolított pénzügyi tranzakciók értéke 1000 milliárd dollár is lehet, szemben a nemzetközi kereskedelmi és szolgáltatási forgalom napi 25 milliárd dollárjával. Ez az elképesztő aránytalanság a pénzpiac óriási mértékű felfúvódását jelzi. A nemzetközi pénzügyek

öntörvényű mozgásának egyik jelensége a befektetési alapok felduzzadása, a m egtakarítások zömének ezen intézmények által való felszívása és azok jórészt spekulatív befektetése. A nemzetközi pénzpiacon a nemzeti keretekben jelentkező pénzügyi problémák magukban rejtik a világra kiterjedő láncreakció lehetőségeit (például a közelmúltban a mexikói-, illetve a távolkeleti valutaválság, az oroszországi pénzügyi válság, stb.) A nemzeti kormányoknak nincs elegendő befolyásuk arra, hogy ezeket a válságokat felszámolják, a folyamatok "kezelése" egyre inkább a nemzetközi pénzügyi szervezetek feladatává válik. A pénzpiac liberalizációjával párhuzamosan erőteljes tőkekoncentráció zajlik a pénzpiaci szereplők körében. A bankok összeolvadásának, egyesülésének több irányzata érvényesül. Az egyik a hor izontális integráció, a hasonló profilú pénzintézetek közötti egyesülés, melynek célja a

versenyképességnek a tőkeméret növelése, illetve ezáltal a költségcsökkentés útján való erősítése. Másik típusa amikor különböző bankok, illetve pénzügyi szolgáltatók azért egyesülnek, hogy megvalósítsák az ügyfelek teljes körű univerzális kiszolgálását, amely kiterjed a lakossággal, a ber uházásokkal kapcsolatos finanszírozási tevékenységre, bróker műveletek folytatására, lízingelésre és a biztosításra. Megfigyelhető a bankok külföldön való terjeszkedése, a más országokban lévő pénzintézetek felvásárlása is. Erre napjainkban a közép-kelet-európai országokban végbemenő bankprivatizáció nyújt különösen kedvező feltételeket. A magyar bankrendszer az elmúlt években a privatizáció révén a multinacionális formában működő külföldi nagybankok hálózatának részévé vált. Jelenleg a hazai bankok részvénytőkéjének 63 százaléka e bankok kezében van. A transznacionális vállalatok és

pénzintézetek az elmúlt években a haz ai gazdaságban húzóerőt képeztek. Növekedésükkel, technikai fejlettségükkel és 22 szervezés-irányítási rendszerükkel, nemzetközi gazdasági erejükkel javították az ország stabilitását, a gazdasági szerkezet korszerűsítését, a versenyképesség növekedését. Eközben azonban kialakult a magyar gazdaság nagyfokú dualitása, amit a hazai bruttó termelés (GDP) és a nemzeti bruttó jövedelem (GNI) növekedési üteme közötti különbség jól kifejez. 1999-ben a GDP növekedése 1,5 százalékponttal volt magasabb a GNI-nál. Ez szükségessé teszi, hogy a hazai kis- és középvállalatok mindjobban integrálódjanak a multinacionális nagyvállalati fejlődéshez. Ennek igénye nemcsak a haz ai gazdaságpolitika részéről merül fel, hanem az itt működő nemzetközi nagyvállalatok is kívánatosnak tartják. A külföldi működőtőke hatása a K+F-re és az innovációra Magyarországon a

kutatás-fejlesztés aránya a nemzeti össztermékből 1991-ben 1,61 százalékos volt, mint ahogy a di agrammról is leolvasható 1996-ra 0,67 százalékra csökkent, majd néhány év stagnálás után ismét emelkedésnek indult. Figyelembe kell venni azonban egyrészt azt, hogy a k utatás fejlesztés GDP-ből való részesedésének csökkenéséből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, bár általában ezzel a mutatóval jellemzik az országok kutatás fejlesztését. 10. táblázat 23 Forrás: GKM A világ vezető államaihoz képest a kutatás fejlesztés GDP-ből való részesedése hazánkban nagyon alacsony szinten van. Ez egyrészt az átalakulási folyamatnak köszönhető, a K+F finanszírozása átalakul, az üzleti szféra egyre nagyobb hányadát finanszíroz, másrészt a finanszírozó elvárása is más, közvetlenül felértékelődik az eljárásinnováció, amiből a vállalatok közvetlenül is profitálhatnak, az alapkutatás pedig inkább

állami finanszírozásban - és néhány nagy multinacionális vállalat által valósul meg. . Összegzés és következtetések A külföldi működőtőke áramlás kétirányú folyamat. Ha az egy nemzetgazdaságban meglévő relatív versenyelőnyök kihasználása - a kockázati tűrőképességen belül rentábilis lehet a külföldi tőke számára, akkor beruházásokat valósít meg az aktuális országban, ha pedig ezek a relatív előnyök elvesznek, kivonul az országból, máshová viszi a t ermelést, kivezeti a s zolgáltatást, illetve ha a t ermék, vagy szolgáltatás életciklusának a végéhez érkezett, befejezi az előállítását. A gazdaság fejlettsége határozza meg azt, hogy milyen összetételű a gazdaság szerkezete. A fejlődési folyamat állandó átalakulás, nem lehet egyértelműen lépcsőfokokra bontani, így egykönnyen kategorizálni sem. A külföldi működőtőke a gazdaság fejlődésére gyakorolt pozitív hatása talán épp

Közép-Kelet Európában kísérhető legjobban figyelemmel. A külföldi működőtőke beáramlás és a reálgazdasági fejlődés ilyen tiszta együttmozgásából azt a k övetkeztetést vonhatjuk le, hogy azokban a térségekben ahol a KMT beáramlás friss jelenség, ott a gazdaságra egyértelműen pozitív hatást gyakorol, ugyanakkor a fejlődéssel gazdaság átalakulását is magával hozza. A gazdaság fejlődése hatással van az életminőség javulására. A külső tényezők figyelmen kívül hagyása esetén a r endszer akkor kiegyensúlyozott, ha az 24 életminőség változásának tényezői nem emelkednek a gazdaság számára követhetetlen mértékben. Egyensúlyi növekedés esetén tehát a kicsi változások sorozata révén jön létre a fejlődés, nem sokkszerűen. Így az életminőség további javulása és a gazdasági egyensúly - tehát a fenntartható fejlődés tétele - hosszú távon megvalósulhat. Természetesen a világgazdaságban

lezajló folyamatoktól nem lehet elvonatkoztatni, hiszen a nem zetgazdaságok szimbiózisban élnek együtt. Ez egy - méretéhez képest - nagy külkereskedelmi forgalmat folytató ország, mint Magyarország esetében különösen fontos. A jelenleg is tapasztalható kedvezőtlen világgazdasági folyamatok esetén a mindenkori monetáris és fiskális politika alakítóira tevődik a feladat, hogy az átmeneti - de néhány fontos szektorban leküzdhetetlen - nehézségeken a v állalatoknak segítséget nyújtsanak, ezzel fenntartva a nemzetgazdasági egyensúlyt. Az 1990-es években Magyarországon (és egész Kelet-közép Európában) a működőtőke beáramlása volt a domináns folyamat. Hazánkban a beáramló külföldi működőtőke nagymértékben segítette a gazdasági szerkezetátalakulást, és erőteljes pozitív hatással volt a GDP bővülésére. A folyamat által elindult az életminőség javulása, ami néhány versenyképességi mutató - legfőképpen az

alacsony bérköltségekből eredő előny - romlását okozta, ez bizonyos alacsonyabb hozzáadott 25 értéket produkáló munkaintenzív szektorokban kivonulásokat eredményezett. A változások nyomán azonban más területek versenyképesebbeké válhatnak és válnak, melyek más - pozitív változás esetén - fejlettebb technológiát képviselő, magasabb hozzáadott értéket termelő beruházások megvalósulását eredményezik. Felhasznált források: Antalóczy Katalin: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, KeletKözép-Európában és Magyarországon Közgazdasági szemle, 1997/4 Árva László 1994a: A működőtőke-mozgás elméleti és gyakorlati kérdései. MNB Műhelytanulmányok, No. 6 Éltető Andrea: A működőtőke hatása a külkereskedelemre négy kis közép-európai országban Közgazdasági Szemle 1999. január Külföldi Működő Tőke Magyarországon, Központi Statisztikai Hivatal 2001. Külföldi Működő Tőke

Magyarországon, Központi Statisztikai Hivatal 2002 Szanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a vizsgálatában, Közgazdasági szemle 1997/6. Internet 26 nemzetközi működőtőke áramlás