Content extract
					
					BANKCONTROLLING  Boda Péter ERSTE BANK 1     BANKCONTROLLING CONTROLLING VS. BELSŐ ELLENŐRZÉS  2     BANKCONTROLLING  CONTROLLING, VAGY KONTROLLING?  3     A (bank)controlling fogalma „A (bank)controlling – funkcionális szempontból – a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információ ellátást koordinálja” Horváth Péter  4     A (bank)controlling fogalma „Az a folyamat, amely által a vezetők biztosítják az erőforrások eredményes és hatékony felhasználását a szervezet céljainak elérése érdekében.” Robert N. Anthony  5     SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS • Hierarchia szintje • Jogkörök • Részvétel az üzleti döntésekben vs. semleges szerep • Széles információs bázis, befolyásoló, manipulatív szerep • Döntések keresztülvitele, érdekérvényesítő képesség • Biztonságorientált gondolkodás vs. üzleti területek szemlélete 6     SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS  Igazgatóság  Lakossági üá. 
Vállalati üá.  TSY  Controlling  7     SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS  Igazgatóság  Lakossági üá.  Vállalati üá.  Controlling  TSY  8     SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS  Igazgatóság  Lakossági üá., Vállalati üá, IT Controlling  TSY, Marketing  9     Stratégiai bankcontrolling I. Feladata: A stratégia kialakításában való közreműködés, a bankszervezet erős/gyenge pontjainak elemzése, stratégiai „akciók” (és azok időzítésének) kidolgozása, terv/tény elemzések elvégzése, módosító intézkedések kidolgozása.  10     Stratégiai bankcontrolling II. • Portfolió menedzsment: A verseny (piaci) pozíció elérését/megtartását biztosító piaci stratégia meghatározása • Mérlegmenedzsment: A mérlegstruktúra optimalizálása kockázati és jövedelmezőségi szempontokból. • Budget menedzsment: A jövedelmezőség és likviditás szabályozása a tervezés és a tervvisszamérés segítségével. 11     Stratégiai bankcontrolling III.
Portfolió menedzsment  • Az ügyleti struktúrát a piaci kockázatot és lehetőségeket számításba véve vizsgálja, vagyis a piaci stratégián keresztül próbálja a banki hozampotenciál optimális kihasználását biztosítani. • A banki termékek, szolgáltatások választéka (Milyen szélességben akar foglalkozni a három fő területtel, a pénzforgalommal, a hitelezéssel és a tőkepiaci műveletekkel) • A szolgáltatások mélysége, részletezettsége (Pl. a a hitel vagy tőkepiaci műveleteknél milyen jellegű termékeket kínál) • A szolgáltatások, termékek minősége (gyorsaság, az ügyfél 12 feladatai, biztonság, megbízhatóság, diszkréció)     Stratégiai bankcontrolling IV. Mérlegstruktúra menedzsment  • A kockázati tényezőket, valamint a hozamszükségletet a mérlegszerkezet függvényében a hosszútávú strukturális pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében vizsgálja. • Kamatkockázat • Kötvényportfolió kockázata
• Árfolyamkockázat hatása • Hitelportfolió kockázata • Aktív és passzív biztonsági intézkedések (Mérleg struktúra alakítása, kockázatkezelés, tőketartalékok) 13     Operatív bankcontrolling I. • Növekedésre,jövedelmezőségre, biztonságra irányuló összbanki célkitűzések felosztása (terület, ügyfél, termék, idő) • Tervfeladatok folyamatos ellenőrzése • Decentralizált döntési helyek koordinálása  14     Operatív bankcontrolling II. • A portfolió és mérleg struktúra menedzsment keretében meghatározott átfogó mérleg és eredmény célkitűzéseket egységes, zárt tervezési és ellenőrzési rendszerben osztja fel a bank egyes részterületei között konkrét feladatokra lebontva • A résztervek vonatkozhatnak, szervezeti egységre, üzletágra vagy pénzügyi kategóriára (pl. bevételek, kamatok, költségek, stb.) • Időhorizont szempontjából lehetnek hosszú távra, egy évre vagy rövidebb időszakra szólóak
15     Operatív bankcontrolling III. • A tervezési folyamathoz szorosan kapcsolódik az operatív controlling, azaz – a terv-tény eltérések megállapítása és elemzése, – a folyamatos ellenőrzés, – a tervcélok esetleges módosítása és/vagy – intézkedések az eredeti célok elérése érdekében 16     Controlling funkciók és feladatok I. Centralizált • Üzletpolitikai alternatívák kidolgozása • Jövedelmezőségi és kockázatelemzések • Nyereségszükségleti számítások (Új termékek, szolgáltatások, fiókok, stb. esetében) • Költségtervezési rendszerek kialakítása • Integrált terv-tény ellenőrzési rendszerek kialakítása • Teljesítmény orientált ösztönzési rendszer kialakítása, teljesítménymérés • Célfeladatok végrehajtásának ellenőrzése  17     Controlling funkciók és feladatok II. Decentralizált • Decentralizált költségterv készítés • Egyes tervezési és ellenőrzési feladatok
végrehajtása • Információ feldolgozás és áramlás szervezése • Információ szükségletek definiálása • Részletes termék, ügylet, ügyfél, fiók, profitcenter költség és jövedelmezőségi számítások/ elemzések 18     A Controlling által megválaszolandó kérdések  • Milyen nyereségesen dolgoznak az egyes banki üzletágak? • Mennyire nyereségesek az egyes fiókok, kereskedelmi centrumok? • Milyenek a nyereség – költségviszonyok az egyes termékeknél? • Hogyan mérhető a dolgozók teljesítménye? • Hogyan alakul az ügyfél jövedelmezőség? •  19     Az összehasonlítás alapjai • Bázis/Tény • Terv/Tény • Tény/Lehetséges tény • Idősor • Versenytársak • Összbankrendszeri adatok • Elemzési csoportok • Régiók/ fiókok/ termékek/ egymáshoz viszonyítva  20     A bankmérleg FORRÁSOK  ESZKÖZÖK • • • • • •  Pénzeszközök Forgatási célú papírok Bankközi kihelyezések Ügyfélhitelek
Tartós befektetések, Tárgyi eszközök és más saját eszközök • Egyéb eszközök  • Pénzpiaci források (jegybanki és bankközi források) • Ügyfélbetétek • Egyéb külső források • Céltartalékok • Egyéb forrástételek  • Tőketételek  MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 21     AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS I.  Kamatkülönbözet (Kapott kamatok – fizetett kamatok)  Bevételek értékpapírokból  Kapott / fizetett díjak, jutalékok  Pénzügyi műveletek nettó eredménye  Egyéb bevételek  Általános igazgatási költségek  Értékcsökkenési leírás  Egyéb ráfordítások 22     AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS II.  Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (követelések után)  Visszaírás (követelések után)  Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (befektetési célú értékpapírok után)  Visszaírás (befektetési célú értékpapírok után)  Rendkívüli eredmény  Adófizetés 
Általános tartalékképzés 23     Jövedelmezőségi mutatók I. – ROE (Return on Equity) =  • sajáttőke-arányos jövedelmezőség = • adózott eredmény / átlagos saját tőkeállomány  – ROA (Return on Assets) =  • eszközarányos jövedelmezőség = • adózott eredmény / átlagos eszközállomány – Tőkeáttétel = • összes eszköz / saját tőke  ROE = ROA * TŐKEÁTTÉTEL 24     Jövedelmezőségi mutatók II. • Eszközarányos nyereség alacsony. Oka: a Bank alapvetően közvetítésből él, ha a „közvetítés díja” magas lenne megkerülnék a közvetítőt. • Saját tőkére vetített nyereség magas: a Bank alapvetően mások (betétesek) pénzét kockáztatja. • Tőkeáttétel: a Bank által általános pénzügyi kockázat nagyságát mutatja.  25     Jövedelmezőségi mutatók III. Szintetikus mutatók • ROE (tőkearányos jövedelmezőség) • ROA(eszközarányos jövedelmezőség) • Hatékonysági mutatók – eredményre jutó
költség – egy főre jutó mérlegfőöszeg vagy eredmény • eseti eredmény aránya az eredményen belül  Részletező mutatók • költségek jutalékokkal való fedezettsége • kamatbevételjutalékbevétel arány • eszközarányos kamatjövedelem • átlagos forrásköltség • netto kamatmarge  26     Az eredmény eszközarányos mutatói 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.  Bruttó kamatrés: (kamatbevétel-kamatráfordítás)/átlagos MFŐ Bruttó költségfedezeti hányad: működési ktg./átlagos MFÖ Szolgáltatási jutalék: (jutalékbevétel-jutalékráfordítás)/átlagos MFÖ Nettó költségfedezeti rés: -2+3 Nettó kamatrés: +1-2+3 Kockázati hányad: kockázati ktg./átlagos MFÖ Rendkívüli jövedelemrés: (egyéb bevételek-egyéb ráfordítások)/átlagos MFÖ Tiszta nyereség (ROA): +5-6+7 Saját tőke hányad: saját tőke/átlagos MFÖ Saját tőke arányos jövedelmezőség (ROE): 8/9 27     A működési hatékonyság mutatószámai 1. 2. 3. 4. 5.
6.  Bevételarányos ráfordítás: összes nem kamat ráfordítás/nettó banki bevétel Működési marge: eredmény/ nettó banki bevétel Bevételarányos költség: működési ktg./ nettó banki bevétel Költséghatékonyság: működési ktg./ átlagos MFÖ Munkaerőhatékonyság: eredmény/létszám, átlagos MFÖ/létszám Kockázati marge: kockázati ktg./termelési bruttó eredmény  Nettó banki bevétel: kamateredmény+ egyéb bevétel Termelési bruttó eredmény: nettó banki bevétel- egyéb ráfordítások működési ktg. Eredmény (adózás előtti): termelési bruttó eredmény-kockázati ktg. 28     Kamatrés-fogalmak I. • Kamatrés (NIM):  (kamatbevétel - kamatkiadás) / átl. eszközök  • + Átlagos eszközhozam:  kamatbevétel / átl. kamatozó eszközök  - Átlagos forrásköltség:  kamatkiadás / átl. kamatozó források  • Piaci kamatrés:  piaci hitelkamat – piaci betétkamat 29     Kamatrés-fogalmak II. •  „Közvetítői díj”  • 
Széles értelemben vett kamatrés: jutalék, kockázati korrekció Mérleg szerinti kamatrés/ piaci kamatrés eltérésének okai: Piaci struktúra Szabályozási környezet Kamatmeghatározás módja (kamatszámítás, kamatjóváírás, kamatozás kezdő/záró napja)  • 1. 2. 3.  30     Kamatjövedelem • • 1. 2.  Kamatrés X MFÖ Növelése: MFÖ növelése Kamatrés növelése (kamatsruktúra, kockázati prémiumok, dezintermediáció)  31     Kamatmérleg • Adott időpontra vonatkozó, vagy átlagos • Napi mérleg alapján • Egyedi Eszköz / forrás típusokra, vagy csoportokra • (Átlagos) állományok, kamatbevétel/ráfordítás, kamatszint 32     Nettó kamatrés számítása I. • „A kamatmérleg megfelelő elemeinek összepárosítása.” • Nettó/bruttó • Pool-módszer • Direkt hozzárendelés  33     Nettó kamatrés számítása II. Melyik oldalon (aktív/passzív) mutassuk ki az eredményt? • Fele/fele arányban eszköz és forrás oldalon
• A teljes eredményt mindkét oldalon (duplikáció!) • Irányítottan (motivációs, üzletpolitikai célzattal) 34     Pool-módszer A források nem rendelődnek/ rendelhetők hozzá direkt módon az eszközökhöz, egy egységes „masszaként” kezeljük őket  35     Direkt hozzárendelés • • • 1. 2. 3. 4.  Az E/F oldal között ok-okozati összefüggés áll fenn, bizonyos elemei között létrehozható a direkt hozzárendelés Egyes aktívák meghatározott (összetételű) passzívák (csoportja) által kerülnek refinanszírozásra Az E/F hozzárendelés lehetséges módszerei: Tényleges direkt hozzárendelés (refinanszírozás) Likviditási kritériumok alapján (eredeti/hátralévő) Jövedelemtermelő képesség alapján (Jogszabályi előírások szerint) 36     A nettó kamatrés számítás kritikája • • • • • • • •  Önkényes hozzárendelések, kalkulációk Aktív oldal eredményét a passzív határozza meg, és viszont A múlt adatain
alapszik Nem a piaci hozam, hanem az egyedi bankok kamatstruktúrájától függ a kimutatott eredmény Az E/F oldal koordinációjából származó eredményt (lejárati, deviza transzformáció) nem veszi figyelembe Elő és utókalkuláció számai nem összevethetőek Átlagkamat: egyes, kiugró tételek torzítják, ugyanakkor összemossa az eltérő, egyedi értékeket Nem képezheti az egyedi üzleti döntések alapját 37     Piaci kamat módszere I. Mind az eszköz, mind a forrás oldali tételek jövedelmezőségét egy alternatív piaci instrumentum hozamához/költségéhez viszonyítva állapítjuk meg.  38     Piaci kamat módszere II. Alkalmazásának alapfeltételei, ismérvei: • Az érintettek el kell hogy fogadják, • Aktuális, biztosan kalkulálható adatokra kell, hogy alapuljon a kalkuláció, • Egyedi ügyletekről releváns információkat kell szolgáltatnia, • Elő-, utókalkuláció azonos eredményre vezet, • A bruttó marzsot a tényleges
hozzájárulás arányában osztja meg. 39     Piaci kamat módszere III. • Az E/F oldalt egymástól elválasztva mutatja be, értékeli. • A termék sikerének mércéje a pénzpiaci alternatív ügylet kamata. • Lehetővé teszi a kockázati eredmény elkülönítését.  40     KAMATKOCKÁZAT Eszközök kamatozása  Források kamatozása  Kockázat  fix  fix  lejárati, likviditási, stratégiai  fix  változó  kamatlábváltozási  változó  fix  kamatlábváltozási  változó  változó  átárazhatósági 41     Piaci kamat módszere III. 1. Kondiciós marzsösszeg • Aktív • passzív 2. Strukturális/transzformációs marzsösszeg • Lejárati • Deviza (Egyedi ügylet szintjén nem értelmezhető!) 42     Piaci kamat módszere IV. + Eszköz oldali marzsösszeg + Kamatjellegű jutalék -  Aktív oldali likviditási felár  + Passzív oldali marzsösszeg + Passzív oldali likviditási felár  Eszközökön elért kamateredmény  Forrásokon elért kamateredmény 
+ Eladási / vételi marzs (Kötelező tartalék) +/- Függővé tett kamat +/- Transzformációs marzs 43     Piaci kamat módszere V. Eszköz oldali marzsösszeg = ügyfélkamat és elszámoló kamat különbsége Passzív oldali marzsösszeg = elszámolókamat és ügyfélkamat különbsége Elszámoló kamat meghatározása= lejárat, futamidő, átárazódás, deviza, kamatbázis, hitelstátusz stb. alapján  44     Piaci kamat módszere VI. Likviditási felár = „kockázati felár” a bank számára hosszabb távú tőkelekötés miatt jelentkező kamatfelár Eladási és vételi marzs = a pénzpiaci eladási és vételi árfolyam különbségének a fele (a középhez viszonyított mérték). Üzletági szinten történik a kimutatása (HUF 12,5 BP; CCY: 6,25 BP). Kötelező tartalék költsége = korábban: az MNB-nél kötelezően elhelyezett betétek piacinál alacsonyabb kapott kamata miatt keletkezett veszteség. Jelenleg ez nulla Függővé tett kamat = a nem fizetés
miatt - számviteli előírások alapján kamateredményből kikönyvelt állomány eredményhatása (ügyletszinten). Transzformációs marzs = lejárati és deviza-transzformációból keletkező eredmény  45     Piaci kamat módszere VII. ESZKÖZ ÜGYFÉLKAMATLÁB SZÁMVITELI KAMATEREDMÉNY  FORRÁS ÜGYFÉLKAMATLÁB  13,050  2,000  1 ÉVES BUBOR eladási 1 ÉVES BUBOR közép  8,195 8,070  O/N BUBOR vételi O/N BUBOR közép  8,925 9,050  ESZKÖZ OLDALI MARZS LIKVIDITÁSI FELÁR TERMÉKSZINTŰ MARZS VÉTELI MARZS ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY  4,855 -0,250 4,605 0,125 4,730  BETÉT OLDALI MARZS LIKVIDITÁSI FELÁR TERMÉKSZINTŰ MARZS ELADÁSI MARZS ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY  6,925 0,000 6,925 0,125 7,050  LEJÁRATI TRANSZFORMÁCIÓ LIKVIDITÁSI FELÁR NEM ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY  -0,980 0,250 -0,730  KAMATEREDMÉNY  11,050  11,050  46     Nem kamatjellegű eredmény • Hitelezéshez kapcsolódó jutalékok • Számlavezetéshez, fizetési forgalomhoz kapcsolódó jutalékok •
Egyéb működési eredmény: - helyi iparűzési adó - peres ügyekre képzett értékvesztés állományváltozása - pénztárhiány -OBA-díj: a betétbiztosítási alapnak fizetett díj. • Árfolyameredmény Nettó/bruttó kimutatás 47     Jutalékok Jutalékbevétel: • Állományarányosan számított • Forgalomarányosan számított • Egyszeri díjak • Kamatjellegű jutalékok Jutalékráfordítások: • Pénzforgalmi jutalékok • Szolgáltatási díjak  48     Költségallokáció I. • Alapelv: a piaci szolgáltatások a bank összteljesítményéből jönnek létre • Következtetés: minden működési költség a profittermelő tevékenységet „terheli”.  49     Költségallokáció II. • Költségnem, költséghely, költségviselő • Egyedi, általános költségek • Tényleges, rendszeres/ prognosztizált költségek • Teljeskörű/ részeleges költségfelosztás • Költségteherbírási/ költségfelmerülési elv 50     Szervezeti
egységek kategorizálása 1.  2. 3. 4. 5.  Belső kiszolgáló egységek (IT, Humánpolitika, Üzemeltetés, Bankbiztonság) Olyan költséghely, amely különböző szolgáltatásokat nyújt a többi egység számára Értékesítési egységek – Profit centerek (fiókok) Minden olyan költséghely, amely ügyféllel rendelkezik, terméket értékesít Lebonyolítási egységek (Back-Office, Hiteladminisztráció, Fizetési forgalom lebonyolítás, Kockázatkezelés, Termék fejlesztés) Minden olyan költséghely, amely részt vesz a termék előállítási folyamatban Szerviz/Szolgáltató centrumok (Jogi Osztály, Értékesítés-támogatás) Olyan költséghely, amelynek teljesítményét nem lehet közvetlenül a termékekhez rendelni General Overhead (Operatív Igazgatóság, Belső Ellenőrzés, Controlling, Számvitel) Olyan költséghely, amelynek költségei általánosan fel nem oszthatóak és ebből adódóan a költségeket előre meghatározott arányban
szétosztják a Üzletágak között. 51     Költségfelosztás Nem profittermelő egységek költségeinek felosztása: • Vetítési alapok szerint (létszám, m2) • Elszámolási ár alapján (tényleges, tervezett, piaci)  52     Profitcentrumok költségeinek felosztása (termékek között): 1. Munkaidő felhasználás alapján 2. Tranzakciós költség számítással 3. Folyamatköltség számítással  53     Munkaidő felhasználás alapján • Alapelv: a bank élőmunka igényes üzem, a működési költségek jelentős része a személyi ráfordítás. Az egyéb dologi költségek általában a foglalkoztatott létszám szerint oszlanak meg. • Probléma: A nem a foglalkoztatott létszámhoz köthető költségek felosztása pontatlan. 54     Tranzakciós költségszámítás 1. Divíziós számítás 2. Ekvivalens számokkal történő számítás 3. Pótlékszámítás  55     Divíziós számítás • Összes ktg/ összes tranzakció= 1 tranzakció költsége •
Termékköltség= tranzakciók száma/egységár • Tehát: minden termék egységára (költsége) azonos (!)  56     Ekvivalens számokkal történő számítás • Az ekvivalens számok az egyes tevékenységek egymáshoz való költség- és teljesítmény-szükségségleti viszonyát fejezik ki. • Ekvivalens szám: teljesítési idő, anyagfelhasználás, gépidő stb. alapján • Tranzakciótípus száma*ekvivalens szám= számítási egység • Összes költség/összes számítási egység=1 számítási egység költsége • 1 számítási egység költsége*számítási egység száma/tranzakciók száma=1 tranzakció költsége  57     Pótlékszámítás • Alapelv: csak a direkt költségeket állapítjuk meg tranzakciókként, az általános költségeket pótlékkulcsokkal osztjuk fel. • Pótlékkulcs: dologi költség/személyi költség, személyi direkt költség/személyi általános ktg.  58     A költség allokációhoz szükséges adatok Tranzakció
katalógus (fő folyamat, al-folyamat, tranzakció, tevékenység „activity”) Statisztikák, kérdőíves felmérések (tranzakciók egység- költség kalkulálása, termékcsoportok létrehozása, elosztási csatornák) Átlagos időfelhasználás (minden egyes tranzakcióhoz átlagos időtartam hozzárendelése) Allokációs kulcs (létszám, m2, darabszám) költséghelyenként évente  59     Folyamatköltségszámítás I. Hitel folyósítás:  Hitelnyújtásban részt vevő területek pl.: • Termék fejlesztés • Értékesítés • Kockázatkezelés • Back - Office Az egyes területek munkaidő ráfordítás igénye termékeként FELMÉRÉSEK 1 termék / tranzakció időegység szükséglete X 1 perc költsége adott szervezeti egységnél  60     Folyamatköltségszámítás II. Adott időszak termék / tranzakció költsége = 1 adott termék / tranzakció darabszáma X termék / tranzakció kalkulált ára Tervezett termék költség: terv darabszám * terv ktg
Havi tényköltség: tény darabszám * terv ár  eltérés  61     Folyamatköltségszámítás III.  Hitel költsége: Közvetlen terv termék költség = 1 db * 10e HUF = 10eHUF/db Tényleges termék értékesítés (db) terv áron számolva: 1. 2. 3. 10 db * 10e=100e  0 db * 10e=0  1db * 10e=10e  Termékköltségként kerül kimutatásra Szervezeti egység tényköltsége: 50e HUF A tény és a terv költség különbözetét mint ár/darabszám miatti eltérést „el kell számolni”. 62     Folyamatköltségszámítás IV. Fiók  Közvetlen termékköltség Centrális termékköltség PC (fiók) költség  1 .  2 .  3 .  -100e -1e  0 - 1e  - 10e -1e  50  -50  -40  63     Betéti termékek jövedelmezősége betét elszámoló áron számított kamatbevétele (marzs) + jutalékbevételek - tranzakciós költségek (betétnyitás, terhelés, jóváírás, fenntartás, figyelés, zárás) = nettó jövedelem  64     Hiteltermékek jövedelmezősége Hitel elszámoló áron
számolt kamatbevétele (marzs) + jutalékbevétel - kockázati költség - tranzakciós költségek (hitelbeszerzés, hitelbírálat, hitelmonitoring.) = nettó jövedelem  65