Content extract
					
					Az eloszlások fajtái Diszkrét eloszlások: ξ valószínűségi változó diszkrét, ha annak lehetséges értékei véges vagy végtelen sorozatba szedhetők. 1. Karakterisztikus eloszlás Háttér: bekövetkezik-e az A esemény vagy sem. P (ξ = 1) = p  M (ξ ) = p  P (ξ = 0) = 1 − p ,0 ≤ p ≤ 1 D (ξ ) = pq 1, ha A  ξ =  0, ha A  2. Binomiális eloszlás Háttér: visszatevéses mintavétel (ξ a mintában lévő megkülönböztetett elemek száma), Bernoulli-kísérletsorozat, N>>n: visszatevés nélküli mintavétel n P (ξ = k ) =   p k (1 − p ) n −k k  ahol n ∈ N , p ∈ R 0 ≤ p ≤ 1, k = 0,1, .n  M (ξ ) = np  D (ξ ) = npq ( q = 1 − p )  3. Hipergeometrikus eloszlás Háttér: visszatevés nélküli mintavétel  M  N − M     k  n − k  p k = P( ξ = k ) =  N    k  M(ξ ) = np  D 2 (ξ ) = npq ⋅  N−n N −1     4. Poisson-eloszlás Háttér: intervallumba
esések számának valószínűsége, intervallum: idő, hossz, terület stb) végtelen eloszlás P (ξ = k ) =  λk  e −λ k! ahol λ ∈ R + , k = 0,1,2.  M( ξ ) = λ  D(ξ ) = λ  5. Geometriai eloszlás Háttér: első bekövetkezés, ismételek egy kísérletet és figyelek egy A eseményt, P(A)=p. Mikor következik be először az A esemény? végtelen eloszlás P (ξ = k ) = (1 − p ) k −1 ⋅ p 0 ≤ p ≤ 1, k = 1,2. M (ξ ) =  1 p  D (ξ ) =  q p     Folytonos eloszlások: 1. Egyenletes eloszlás  0  1 f (x ) =   b-a  0  , x≤a , a<x<b , b≤x  a+b M (ξ ) = 2   0  x - a F (x ) =  b-a  1  , x≤a , a<x≤b , b≤x  b−a D (ξ ) = 2 3  2. Exponenciális eloszlás ,x <0 0 f : f ( x) =  - λx λ ⋅ e , 0 ≤ x + λ∈R M ( ξ ) = D( ξ ) =  ,x < 0 0 F : F ( x) =  - λx 1 − e , 0 ≤ x  1 λ  3. Normális eloszlás f : f ( x) =  1 σ 2π  − ( x − m) 2 2 ⋅ e 2σ   x−m F : F ( x) =
Φ   σ   M(ξ)=m D(ξ)=σ  Standard normális eloszlás: m=0 és σ=1  ϕ ( x) = Φ( x) =  1 2π 1 2π  ⋅e  −  x2 2 2  x −t ⋅ e 2 dt  ∫  −∞  Kapcsolat a normális és a standard normális eloszlás között:  x − m F( x) = Φ    σ  Standard normális eloszlás negatív értékekre:  Φ ( − x) = 1 − Φ ( x)