Legal knowledge | Higher education » A jogfejlődés kezdetei

1 A Jogfejlődés kezdetei Ókor az állam- és jogfejlődés kezdetei az ember társas lény  függő - fenntartó - függő életében: - kiszolgáltatott - szabadsága: döntési kényszer - ha a közösséget védi - magát védi  az egyes ember léte esetleges a) minél kisebb a közösség - annál törékenyebb b) minél nagyobb: annál körülhatároltabb az egyén döntési szabadsága - sokan akarják egyéni érdekeiket érvényesíteni: sok támogató és ellenző c) közösség és alkotó egyed kölcsönhatása d) törékeny az a közösség, mely nem veszi figyelembe egyedei érdekeit e) elveszett az az egyed, aki nem tud azonosulni közösségével Társadalmi csoportok - egyedeik védelmére keletkeznek - a természetes egymásrautaltság kényszeríti ki - minél nagyobb a csoport: belső ellentétek, széthúzások  ki kell egyensúlyozni állam Egy idő után mesterségesen kell fenntartani  egyes tagok hatalmat kell kapjanak • külső támadással

szemben • belső viszályokban MAX WEBER: a hatalom intézményesített uralom a tömeg felett Az állam tehát olyan hatalom, ami nem személyhez tapad, nem természetes úton (család, stb.) jön létre, hanem intézményes formában jelenik meg Hivatott - a társadalmat kívülről jövő támadásokkal szemben megvédeni - belső békét fenntartani - gazdaságát biztosítani. - egyes emberekből, tisztviselőkből áll  • hatalom gyakorlói • hatalom hordozói létrejötte: 1. társadalmi többlettermelés - fenntartja az intézményeket: enélkül ¤ állam 2. egy idő után a társadalom vezetés nélkül szétesik (belső ellentétek) egyeztetés norma akarat: - a szükséges magatartáshoz: döntések - a döntések a nép összes (nem azonos) véleményéből alakulnak ki: egyeztetés • természetes tekintély alapján • valami fórum alapján Ezekből lesz a norma: tapasztalás  szokás  norma  rendszer lesz 1 2 jog • • • • közjog

törvények rendszeres társ.-i szintű tudatosság és érvényesülés meghatározott fórumokon a normák rendezése kikényszerítés az állam által kikényszerített társ.-i szabály előre meghatározottság: ez adja a társ.-i biztonságot; az intézményesítés kereteit megszabó társ.-i norma: közjog - az intézményesített hatalom cselekvése is megkötött (nem állam az önkényuralom) - állam és a jog kölcsönhatása: egymást határozzák meg korai államok joga - korábbi, törzsi szabályok - szakrális szabályok - új intézményesített uralom rendje - a társ.-i problémák megoldására létrehozott normák csoportja: törvények - eleinte normajellegűek akefal olyan szervezet, melyben nincs vezető fej. kezdetleges patriarchális királyság. - az átmenet nem egyértelmű kefal Átmeneti jelenségek - jogi etnológia Az állam előtt is létezett bizonyos jog és állam. 1) nemzettségi keretek: két intézményrendszer • törzsi: élén vezető -

ez intézményesül később • kultikus: kialakul a természetet ismerő, szaktudó szerepkör 2) ennek megfelelően a norma is kétféle 3) ezeből sok átkerül a korai államok normarendszerébe • család - nemzetség - törzs - i szervezet • termelés - fogyasztás fajtái • vezetők kijelölése 4) törzsi szervezés lényege: nagyobb belső stabilitás 5) törzsek közt: közös kultikus kp-ok, intézmények és szabályok: ne őröljék fel egymást  a szomszéd megölése nekem se jó  szakrális alapon Az állam normaérvényesítési eszközei törzsi megoldások: később törvény lesz belőle: ◊ nemzetség v. törzsfő szabad megtorló hatalma (az ellen, aki a közösséget veszélyezteti) ◊ a közösség spontán szankciója a törv.sértővel szemben ◊ önbíráskodás, önvédelem: idegen ellen szabadon, társ.-on belül: biz keretek közt ◊ nemzetségfők, papok, vének v. más személyek szabad bíráskodása ◊ szakrális előírások a

büntetésre és a jóvátételre ◊ nyájak, legelők közös használatának védelme ◊ közös gazdálkodás (családban) ◊ közös hadizsákmány 2 3 ◊ közös értékmérő: mérleg, érc, só stb. ◊ családi szerkezet intézményesítése ◊ magánbosszú korlátozása a talió-elv szerint ◊ szakrális szimbolizmus ◊ idegenek ideiglenes befogadása: vendégjog v. végleg: clientela A társadalmi norma és a hatalmat gyakorló egyedi parancsa közti különbség Az ókori kelet államai állam előtti lét: átállás az élelemtermesztésre - folyó menti területek: ie 10000 - 6000 körül Mezopotámia ie. 3000 körül - intézményesített politikai szervezet: uralkodók, tisztviselők - hatalmi harcok - kulturális közösség (szemita, nomádok, sumérok) sumérok 3000 Ur, Uruk királyai: sumér bir. • uralkodó - örökletes • papok, kat. segítők • szabad alattvalók • kevés: rabszolga - földközösség - védi a termeléssel, kereskedelemmel,

iparral szerzett magántulajdont szemita amorreiák; nomádok 2350 megdönti a sumér birodalmat: Akkad kp. 2150 nomádok megdöntik: II. sumér bir 2000 körül: Ur-Nammu: első írott törvénykönyv 1875 újabb szemita din.: Lipit - Istar - kódex Babilon Hammurapi ie. második évezredben 1728 - 1686; legteljesebb mezopotámiai törvénykönyv - minden folyam menti államnak volt, csak ez maradt ránk - városegységekből nagyobb birodalmat akar - az első komolyabb bir. - kisebb vérségi csoportok, amiket a papokból és katonákból álló "nemesség" fog össze  ez alkot vezető hatalmat - politikai funkció alapján megosztott rétegek - írott normákkal tartják fenn a rendet elkülönül a világi és a vallási hierarchia vallási vezetők: 3 4 • tudomány • kultikus feladatok • nemzetközi kapcsolatok világi tisztviselők: • hds vezetése • gazdasági vezetés • igazságszolgáltatás törv.hozás, igazságszolgáltatás: isteni

küldetés társ.: ⇒ különböző rétegek, egymástól jól elhatárolhatóak ⇒ kevés rabszolga Törvénykönyv A bir. sok kis részecskéből épül fel: érdekeik egy részét a bir érdekében feladják - ez az ő érdekük is Az a K-i bir, ami a nyomorgáson alapul, gyorsan tönkremegy. Addig szilárd, amíg a lakóinak érdekében áll. Így csak a közérdeket támogató uralkodó uralkodása tartós U ez áll a törv.könyvben A kódex: ⇒ megelőző korok szokásai ⇒ egykorú, közelmúltban hozott ítéletek összesen ⇒ szokásjog ⇒ esetjog hosszú időn át kialakult tételek Az írott törvény hajlékonyabb, képlékenyebb, egyedi esetre: ítélet - biztosítja az igazságszolgáltatást - szabályozza a peres eljárást - megszabja a bírák kötelességeit - szándékos bűntettek: talió-elv többszörös anyagi büntetés testi fenyítés - védi a köz jogait, érdekeit: pl.: csatornarendszer, templomi és állami vagyon - családjogi szabályok: sumér

és szemita hagyományok monogám házasság rokonkapcsolatok tilalma jegyességi szerződés, jegyajándék családtagok helyzete örökbefogadás válás öröklés - a föld a királyé, de van rajta közösségi és magánbirtok - kamat, kölcsön uzsora fogalma A szokás állami rend lesz  a konzervatív norma lesz a lét alapja - biztonságérzet - mindeni ismeri DE: bir.  új problémák: a szokásjogot bővíteni kell: törvények rendszere: 4 5 - tényállások - szankció Egyiptom törvénykezés ie 3. ée: Nílus völgyében kis csoportok bir.: csak szakaszosan, a kisebbek egyesülésével erősen papi jellegű állam: hatalom humanizmusa - enyhébb bánásmód a rabszolgákkal - szabadok védelme határozottabb uralkodó: istenség, biztosítja a békét és a termést ∗ abszolút hatalom ∗ egyedüli törvényhozó ∗ törvény = isteni igazság ∗ igazgatás a király házából király ^ nagy tizek tanácsa, ^ helyi vezetők kétévenként: -

államvagyon leltározása - földek felmérése - írások a kp.-i rendelkezésekről - - " - rendelkezések, megállapodások - irattár közigazgatás ¤ nem nemzetségi, törzsi keretek, ¤ városi autonómia 42 kerület (gr.: nomoi), élén: nomarkhosz - felügyelik a gazdálkodást - népszámlálás - adóbeszedés ítélkezés fokozatos: - perek írásban - ítéletek indokolva - sokszor: testi fenyítés - halál csak ritkán - írott jogszabályok család kevésbé patriarchális nő: vagyona és elismertsége van férj halála esetén: családfő rabszolga - védve van a kegyetlen ura ellen (nehéz pótolni a kieső rabszolgákat) 5 6 föld fáraóé és a templomoké - szabad bérlők - bérmunkások - védik őket a törvények társ. osztályozása funkciók alapján. Rétegen belül szigorú meghatározottság - papok - hivatalnokok - katonák - parasztok - munkások Óbirodalom - ie 3. ée közepétől meginog Középbiroda- ie 2100 XI. din

egyesíti: thébai monarchia lom államszervezet állam feje: fáraó alatta: letört urak udvara két vezér: észak és dél Núbia: külön király gazdasági ügyek élén: kincstáros fontos: hds főparancsnoka, Amon főpapja igazságszolgáltatás lépcsőzetes: - írásbeli pervitel - szóbeli tárgyalások - eskü, tanú, okirat, bizonyíték helyi bíróság felett: 12 tagú tanács felette: vezír (van tanácsa, de egyedül dönt) A fáraó ellenőrzi az igazságszolgáltatást 1250 körül II. Ramszesz felső bíróságot szervez  evvel kezdődik a papság privilégizált szerepe az igazságszolgáltatásban Egyház: jelentős vagyon A jogi normák terjedését a papság segíti elő., külkapcsolat- Egyes népeket meghódít, de önkormányzataikat meghagyja (Szíria, Tenger-melléki vidékek) ok - adó - katonákat adnak Másokhoz beházasítva kapcsolatok törvények - törvény előtti egyenlőség - szociális felemelkedés lehetősége - állami köztulajdon:

készletei a köz biztonságát szolgálják - több szociális érzék, mint máshol Újbirodalom ie. első ezredforduló: szétesik a bir 1050 a XX. din helyreállítja az egységet 6 7 700 - 600 asszír hódítás Nagy Sándor alatt hellén uralom Római uralom - magas szociális érzék - magas erkölcsi és jogérzés - nő és ffi egyenlősége - átmeneti lehetőségek a társadalmi rétegek közt - Jelentőssége: hat a zsidókra, a rómaiakra, a hellénekre és a bizánci birodalomra Hettiták Hattusas irattára: 14 000 ékírásos tábla - Telepinu alkotmánya (i.e 1650) - törvények - államközi szerződések - királyi évkönyvek - közigazgatási könyvek - peres eljárások ie. 1900 - 1500 I Hettita bir ie. 1450 - 1200 II Hettita bir 717- ig É-on: Aleppo és Karkemis környékén államszervezet feudális jellegű: kisebb területi egységek vezetőit hűségeskü köti a királyhoz A király hatalma - a hds-től ered, ehhez csatakoznak háború esetén a

helyi uralkodó seregei. - családban öröklődik, a főnemesek támogatják - néha belső harcokban választanak uralkodót - eleinte hadvezér, később főpap is - törvényhozó legfőbb bíró, de csak a fontosabb ügyekben: helyette: helyi hűbéresek jövedelmek - adók, vámok, hűbéresek természetbeli szolgáltatásai - létezik adómentesség diplomácia főleg szakrális jellegű hettita "codex" ie XIV.-XIII sz - magánosokra vonatkozó rendeletek - világi, nem szakrális - ¤ isteni eredet - büntetőjog személyes eredetű, csak néhol kollektív - kegyetlen megtorlások: ritkák társ. kiemelt vezetők ^ katonák ^ iparosok, parasztok ^ rabszolga: nem dolog, hanem alacsonyabb jogú személy 7 8 kisebb családi hatalom Joga a legkevésbé szakrális, senkire nem gyakorolt hatást. Héber állam és jog története ie. III ée-től kisebb települések 1900 körül: Ábrahám és családja ie. 17 sz Egyiptomba menekülnek ie. I ezredforduló

végén: hazamennek 10. sz: királyság 100 év múlva: Izrael és Júdea 721 Izrael 587 Júdea } babiloni megszállás - perzsák - Nagy Sándor - hellén uralkodók - rómaiak - Titus elpusztítja államszervezet szigorú monoteita teokrácia A törvény Istené, ő adja a hatalmat. Mindent átszőnek a szakrális szabályok. Isten - egy szellemi mindenek fölött való - csak egy népe van - a nép befelé forduló - a törvény adott és örök, legfeljebb magyarázható politikai szervezet - tanulnak a babiloniaktól és Egyiptomtól - katonai és polgári közigazgatás elkülönül, de minden törzsnél önálló - papság is törzsenként osztott törvény - Istentől - van bosszú, DE: azilum = menedékváros (8) és a jeruzsálemi templom - innen csak hivatalos eljárással elmarasztalható - felelőség: eleinte családi, később a fiú nem felel apja bűnéért felelőség: szigorú eljárások szabályozzák - tárgyi bizonyítékok - tanúk - eskük - "egy

tanú nem tanú" - néha: istenítélet - talió korláta a bosszúnál zsidó jog nem osztályjog, hanem szociálisabb - kamattialom - zálogolás korlátai - adósságok törlése 8 9 - gondoskodás a szegények termésrészéről családjog patriarchális. - többnejűség - válás - a vőlegény mahart fizet a menyasszonyért, az apa hozományt ad a lányával, a vőlegény jegyajándékot (kethubab) ad a feleségének. - jegyesség megtörése, házasságtörés: megkövezéssel büntetik - levirátus: ha a férj utód nélkül hal meg, a felesége a férj fivérének asszonya lett, első gyermekük az elhunyt örököse jelentősége - nagymértékben befolyásolja az eu-i keresztény jogot, főleg a családjogban, más jogrendszerek (babiloni, egyiptomi) közvetítője Más keleti államok India ie. 6-4 ée-től ie 2500 - 1500: nagy városállamok ie 2. ée közepe: indoeurópai bevándorlás: elpusztítják az itteni kultúrákat - feudális jellegű hatalmi

ágazatoklétrejötte - mongol betörési kísérlet után lesz egységes brahmanizmus, kasztrendszer Kína ie. 2 ée-től az első ée utolsó harmadáig: egymást váltó, félnomád és városközpontú, feudális jellegű szervezetek ie. 300 után: egységes Kína  bezárkóznak Az első hivatalnokapparátus által vezetett jogállam. jog fa-chia: a törvény iskolája, párhuzamos a filozófiával - gyakorlati érdése megoldása - államérdek ikényszerítése: írott és kihirdetett jutalmak és büntetések - ¤ társadalmi rétegprivilégiumok - állam: uralkodó, hivatalnokok, hds, parasztság - jogbiztonság - ¤ hivatali önkény Asszír bir. Ninive, ie. 9sz - kemény katonai diktatúra - hódító rablógazdálkodás - meghódított népek: adófizetők jog Méd-perzsa bir. Ezért: nyersebb, durvább az eddigieknél - leigázottak jogilag teljesen iszolgáltatottak - csonkítások, kollektív büntetések - somindent azért átvesznek Asszír bir.

megdöntésével ie. 6 sz: Egyiptomtól Indiáig 9 10 jog Főnicia ókori kelet joga - vezető nemességre, hivatatlnokora épül - kitűnő út- és híradórendszer - egységes pénz - egységes területi egységek: satrapia, élén: satrapa - római jog sokat vesz át belőle - tiszteletben tartják a leigázottak szokásait - városállamok szervezete  függetlenek, de egymással szoros kapcs. - pénz - betű - arisztokratikus polgárság - kemény adóztatás - sok rokonság - sok egyéni vonás - egységes bir.-ra való törekvés - társadalmi különbségek - jog szentesíti - zsidó és egyiptomi rabszolgát védi a jog; Egyiptom és babilon rabszolgái és szabadjai egyaránt alávetettek - fejlett • családjog • tulajdon • kötelmi szabadság - sok állam előtti elem - sok szakrális - magánbosszú - önhatalom - talió - egymásra hatnak Ókori görög államépítési tapasztalatok - történetírás - államtudományok államalakulattípusok: •

spártai (művelt akháj) • athéni (harcias dór) • szigetvilág poliszai (aiol) • gyarmati területek (ion) kronológia: • prehistória • archaikus • klasszikus • hellenisztikus 10 11 prehistória: égei kultúra (i.e 3 ée; Egyiptomhoz hasonlít) krétai kultúra (i.e 2 ée; óbabiloni államstruktúra; királypapok; írás) mükénéi kultúra (i.e 16-13 sz; magántul, egyenlőtlenség) homéroszi kor (i.e 12-8sz; kis államok baszileuszai, választott király  örökletes lesz; vének + vagyonos nemzetségfők: bulé (tanács); agóré (népgyűlés) elveszti döntő szerepét. archaikus kor: i.e 7sz-tól Kleisztenészig (földreformja: ie 508) - városállamok - gyarmatosítás - türannisz - régi faluközössége felbomlása - régi rend, kultúra, szokások ¤ klasszkus kor: i.e 5-4 sz hellenisztikus kor: Nagy Sándor (i.e 336-323) utóuralkodók (i.e 323-217) A spártai államszervezet jellemzői dór hódítók alapítják zártság: autarch

berendezkedés, a legkorábban alapított városállam. - a nemzetségi rendszeréből sokat átment militarizmus - csak erőszakkal tarthatják féken a nagyszámú őslakosságot - belső rend érdekében erős hds - zsákmány- és élelemszerző háborúk gazdaság földművelésen alapul: ¤ kereskedelem, ipar  vaspénz társadalom - arisztokratikus szemlélet - katonai szervezetű: ¤ egyén - ókorban a legteljesebb egyenlőség - nők részt vehetnek a közügyekben - egyforma politikai jogok - hagyomány: Lükurgosz alakította ki: egységes alkotmány  alkotmány: nagy rhétra - leglényegesebb eleme: a föld egyenlő felosztása (9000 rész) tagolódása: ⇒ teljes jogú spártaiak ⇒ perioikoszok (körüllakók) ⇒ rabszolgák szabadok: a használatra kapott 10-15 hektár földön élnek; a föld állami tulajdon: ¤ elidegenítés, örökösítés; rabszolga a földhöz tartozik; ipar és kereskedelem tilos; a szellem fenntartása: nevelés nevelés: közügy;

intézményesített; nőket is; katonai képzés; ¤ szellemi képzés csecsemő borban fürdik - öregek tanácsa: alkalmas-e? szabadok 11 12 7 éves koráig: szülőknél 7-20 év: katonai képzés 20-30 év: szigorú kat. szolgálat 30-60 év: mindennap kat. gyakorlat - szabad spártai 60 felett: idős, öregek tanácsa nők: - sokszor: védelem és kormányzás - utódok  kitüntetett szerep - ¤ monogámia, egészségesebb utód reményében lefogadott a férj- és feleségcsere perioikoszok peremterületeken; félszabad ∗ spártai nőt nem vehetnek el ∗ bekerített községekben ∗ korlátozott önkormányzat ∗ adót fizetnek ∗ tarthatnak rabszolgát ∗ külön csapattestekben harcolnak a spártaiak oldalán ∗ részt vehetnek az olimpián helóták ♦ dórokkal szembenálló őslakosokból ♦ kijelölt falvakban élnek ♦ művelik a szabadok földjeit ♦ egy földhöz 7 család ♦ eladni, felszabadítani tilos őket ♦ a termény felét kötelesek

odaadni ♦ a hds mellett harcolhatnak ♦ számuk magas: 200 000, a hds feladata féken tartani őket ♦ krüpteia: helótaöldösés államszervezet élén: 2 baszileusz kettős királyság: a) két dór törzs b) dór foglalók + akháj őslakosság c) ellenőrzés - 1 évre - hds vezetői - itélőbírók: családjogi perekben - főpapok - harcban az 1. sorban harcolnak geruszia (öregek tanácsa) királyokkal együtt 30 tagból áll - egyensúly a királyi túlkapások és a népuralom közt tagjait a népgyűlés választja a 60.-t betöltöttek közül - kormány - legfőbb bíróság - határozatait a népgyűlés hagyja jóvá, de vétójog annak döntéseivel szemben apella (népgyűlés) Tagja minden 30 feletti spártai ffi. - havonta 1 × a geruszia által előterjesztett ügyekben - háború / béke 12 13 - határozat: közfelkiáltással, vita nélkül ephoroszok (felügyelők) - 5 tag - királyok, öregek szemmel tartása - királyok és *-ok havonta eskü

egymásnak vége i.e 4 sz: belső rend meggyengül - nem tudja távol tartani az idegeneket - athéni jómód és szellemi fölény - vagyoni egyenlőtlenségek - előkelők - visszaállítási kísérletek: Agisz, Kleomenész, Nabisz Athéni államszervezet fejlődési szakaszai Másik fő államfejlődési irány Spárta  Athén (kereskedelem + ipar) - mindenben ellentétesek - nyitott gazdaság - tér az egyénnek - végén: demokratikus - nem rabszolgák, hanem a közösségi munka élteti - szerves fejlődés eredménye létrejötte i.e 8sz; Thészeusz társ. felosztása eupatrida (előkelő): - vallási szertartások - vezető hivatalok - törvények alkalmazása geomórosz (földel rendelkező kisbirtokos) demiurgosz (kézműves) metoikosz (félszabad) - termelő munka - ¤ politikai jog rabszolgaság államszervezet arkhón: - a baszileusz helyett - 9 db. ;életük végéig, 9, 10, 1 évre - csak eupatrida - névedó *: kül- és belpolitika, törvényhozás iránya;

főpap; - harmadik *: jártas a hadművészetben: hadvezér - többi hat: thezmothetészek kollégiuma: jogrendezés, figyelemmelkísérése. areioszpagosz: - volt arkhonokból - arisztokratikus testület - tanács helyett Khülon i.e 630 - türanniszkísérlet - nem támogatják  "khüloni tett" 13 jogszolgáltatás, jog 14 Drakón i.e 621 démosz követetlésére: törvénye írásba foglalása - arkhonok önkényesen használták - ¤ vérbosszú  állami beavatkozás Szólon i.e 594; társadalomátalakító, korszerűsíti az államrendszert - közkegyelem (kiv.: gyilkosok, hazaárulók) - érvényteleníti Drakón szigorú törvényeit (halál csak rablógyilkosságért) - bárki felléphet polgártársa érdekében - hivatalok döntéseinek bírói felülvizsgálata - aki pártviszályban sehova sem áll: elveszti polgárjogát - adósrabszolgaság megszüntetése - visszavásárlás külföldről - kártalanítás nélkül eltörli az adósságokat -

megtelepedett metoikoszoknak polgárjog - maximalizálja a földbirtok nagyságát - szabad végrendelkezés - egységes súly- mérték és pénzreform timokrácia jön létre: arisztokrácia és demokrácia közt Az athéniak jogait nem származásu , hanem vagyoni jövedelmük hat. meg 1. ötszázmérősök - innen az arkhonok 2. lovagok ("háromszázmérősök") - magasabb tisztségek 3. igásparasztok - tanács tagjai 4. napszámosok -népgyűlési és esküdtbírói tagok Nagyobb vagyonnal rendelekző: nagyobb közteher - pl.: hds állam átalakítása népgyűlés: legfőbb szerv - minden polgár részt vehet rajta türannisz kompromisszumos reformokal senki sem elégedett Peisztratosz: földet követelők legradikálisabbja (i.e 560) • felosztja ellenfelei földjét • hds fejlesztése • állami hitelek a mezőgazdaságnak • elősegíti a kereskedelmet • új adó: tized • vidéki bíróság • háborúban megrokkantakat az állam tartja el •

pánhellén törekvések: Dionüszosz, Déméter- kultusz • összeiratja Homérosz költeményeit Kleisztenész i.e 508 négyszázak tanácsa: bulé helyett; a négy törzs választ 100-100-at a 3 kategória közül népbíróság: - tisztviselők felelőségrevonása - kiemelkedő büntetőügyekben dönt arkhonok: a 4 törzs 1. vagyoni osztályaiból areioszpagosz: maras, hatáskörét főleg a népbíróság 14 15 - minden athéni választópolgár és választható - törv. előtt minden polgár =; törv által egyenlő kötelezettségek - cserépszavazás új területi felosztás: Athén + külváros; megművelhető terület; tengerpart ezeket 10 körzetre (phülé) önkormányzatuk: démosz;élén a demarkhosz - közigazgatás - igazságszolgáltatás - vallási kérdések helyi szinten 500-ak tanácsa: 50-50 tag phülék szerint -havonta 50 ezek közül a végrehajtásra minden reggel: elnök (prütanosz) kisorsolása - aznap az állam elős embere - egy ember

életében csak egyszer sztratégosz: szaktudást igénylő tisztség  választják, 10 areioszpagosz: csökken a hatalma - erkölcsi felügyelet - kisebb ügyekben bíráskodik - tisztviselők felelőségrevonása Ephialtész A kialakult demokráciát 462-ben tovább erősíti a képviseleti testületek erősítésével graphe paranomón: meg lehet támadni a demokráciát veszélyeztető törvényjavaslatok előterjesztőit Az athéni államrend a Kr.e 5 sz-ban Arisztotelész a Politikában: a demokrácia következménye, hogy mindenről a polgárok összessége döntsön, minden polgár egyenlő jogokkal rendelkezzen. tisztviselők választása: - sorshúzással - szaktudást igénylőt választással - lehető legrövidebb szolgálati idő - u.azt a funkciót ¤ 2× eklézia (népgyűlés) Az államhatalom legfontosabb szerve - minden 20. évét betöltött polgár részt vehet rajta, felszólalhat - megjelenőknek napidíj - havonta 2-4 alkalommal a tanács hívja össze -

a soron levő elnök (prütanosz) vezeti - javaslatokról szótöbbséggel, száműzetésről titkosan szavaznak - minden államot érintő ügyben dönthet - jelentős szerep az alkotmányban: néphatározatokat fogadott el - legfőbb bíróság - megválasztja a nem sorsolt tisztviselőket (pl. sztratégosz) - felügyeli az állami adminisztrációt - elszámolta a főhivatalokat bulé (tanács) - biztosítja az állami ügyek folyamatosságát és szakszerűségét 15 16 - legfőbb feladata: népgyűlési határozatok előkészítése - kitűzi a népgyűlés üléseit - végrehajtja annak döntéseit - diplomácia: nemzetközi szerződések - vallási ünnepek, középítkezések irányító testülete - pénzügyigazgatás felügyeleti szerve - legfőbb tisztségek viselőinek vétkeinek elbírálása (ha az nem kerül bíróság elé) arkhonok testülete Areioszpagosz héliaia (népbíróság) - 6000 tag - sorshúzással választják őket - napidíj - a perlekedőket

hivatásos szónokok (rétor) segítik - mivel laikusokból áll, ezért a tárgyalás előtt arkhonok v. más hatósági személyek megszabják az eljárás kereteit - csak olyan bizonyítékokat lehet felhasználni a bíróság előtt, amelyeket az előkészítő szakaszban már bemutattak sztratégosz - 10 - évente választják - egyetlen tisztség, amit többször is betölthetnek - működésükről beszámolnak a népgyűlésnek, akik szavazással döntik el, hogy támogatják-e az adott intézkedést - nem kapnak fizetést (ezért csak tehetősebbeknek) - csökken a szerepe: jogszolgáltatás és vallás - szülőkkel és árvákkal való rossz bánásmód miatti keresetek elbírálása - gyengeelméjűek és tékozlók gondnokság alá helyezése - törvények érvényesülésének vizsgálata - vallás elleni bűncselekmények vizsgálata A görög jog jellegzetességei (a diké és a grafé) - Hellászban ¤ egységes jogrendszer - állami egység hiánya: poliszok diké

Nincs olyan szavuk, ami a jogrendet v. jogot fejezné ki A legközelebb a diké áll ehhez Hasonló ahhoz a pozitív joghoz, amelyet a római jogban ius-nak neveznek. - természetjogilag igazsági és erkölcsi normarendszer méltányosság: a szabályozatlan eseteket vagy az elavult előírásokat a mindennapi élet követelményei szerint bírálják el. kiegyenlítő igazságosság: a római kötelmi jognak megfelelő elvek, ennek szabályai szerint ítéltek a károsításból fakadó, kompenzálást igénylő esetekben. osztó igazságosság: természetjogi rendezőelvek érvényesülése az öröklési viszonyokban, a köztisztségek elosztásakor, a kötelezettségek viselésében általános igazságosság normái érvényesülnek a közösségi ügyek, személyi és dologi jog területén 16 17 JOGFORRÁSOK szokásjog - életviszonyok ismétlődő, hagyományos rendjét rögzíti - összegyűjtése, megismertetése: Drakón i.e 621 thezmosz: írásba foglalt szokásjog

törvény (nomosz) - legfontosabb jogforrás - első törvényhozó: Szólon - nem a régi szokásjog összegyűjtése, hanem új norma - bonyolult törvényhozás: eleget kell tenni a népakarat érvényesülésének - szakszerűség - törvényjavaslatot a tanács tehet; a népgyűlés állásfoglalása előtt a népbíróság 600 tagú különbírósága: sérti-e az állam érdekeit; népgyűlés: igen / nem; végleges szövegezés: különbíróság néphatározat (pszefizma) - egyedi ügyre vonatkozik: pl. polgárjog megadása, száműzetés sajátos jogrend kettősség: - a kp.-i hatalom igyekszik a gr jogot érvényesíteni, főleg a gazdaság és a kereskedelem terén - DE a helyi lakosság szokásait, életviszonyait nem kívánta megváltoztatni tulajdonjog Nem ismerik a dominium mindent kizáró tulajdonjogának fogalmát. Sokáig: az állam közösségi v. állami korlátozása Szólon alatt kialakul az ingók fogalma: lehetőség az elidegenítésre. Uekkor:

epiklérosz: egyedüli leányörökös intézménye: az arkhon az árva lánynak az atyai rokonok közül keres férjet, hogy a vagyon nehogy idegenekre szálljon. Hellenizmus: keleti osztatlan állami tulajdonjog érvényesül családjog - monogámia - házasság: kezdetben leányrablás, szöktetés, vásárlás útján. - nőknek kevés jog a házasságban: előbb apja, majd férje hatalma alatt: a férj a nőt eltaszíthatta, megcsalás esetén meg is ölhette, egy férjes nő elcsábításáért csak 20 drachma büntetés - válás ismert - vérségi elvet (rokonsági rendszer) háttérbe szorítják büntetőjog Kezdetben: vérbosszú; a nemzettséget ért sérelmet kötelesség megtorolni Később ezt felváltja a vagyoni kompozíció, jóvátétel Drakón: kik jogosultak a vádemelésre, az eljárás rendje (gyilkosság, mérgezés, gyújtogatás: areioszpagosz; vétlen halálokozás: arkhon baszileusz és testülete; kisebb ügyekben a phülék választott tagjai). Vád:

arkhon / rhétor (nagyobb / kisebb ügy) vádelvű eljárás: minden szakaszában nyilvános és szóbeli. Minden polgár keresetet indíthatott. diké / graphé diké: egyéni jogsérelem esetén szóbeli kereset. Kártérítésre irányul grafé: állami érdekek sérelme esetén írásbeli. Büntetőeljárásra irányul 17 18 nemzetközi jog Először Hellász területén alakul ki. szünbolon: olyan szerződések, amelyek a nemzetközi kereskedelmi viszonyokat szabályozzák (pl. egyik város polgára a szerződő ország városában) - kereskedelmi jog: Rhodoszon fejlett - háború / béke joga (szabályos hadüzenet formája, hadviselés szabályai). - békeszerződések vallásos formában - államközi döntőbíróságok jelentősége A gr. jog - fejletlenebb a rómainál - integrálja a kelet intézményeit, s közvetíti a római bir. felé A keleti és a görög-római ítélkezés jellegzetességei bíráskodás államilag szervezett társadalom velejárója -

mindig az egyik legfontosabb állami funkció primitív jog a jogilag szabályozott társadalmi viszonyok kezdetleges formája  sajátosan átmeneti jellegű ítélkezési fórum. 1. törzs- és nemzetségfők 2. közösségi eredetű ítélkezés közbéke megszegése: a legnagyobb büntetést vonja maga után - halál - nemzetségi / törzsi jogok megszűntetése vérbosszú: - compositio: anyagilag térítik meg Főleg a jogellenes cselekedetek elkövetőinek az áldozat v. annak rokonai által államhatalom kiépülésével: vagyoni elégtétel Bíráskodás az ókori keleten kialakulása állam  közhatalmi ítélkezés A kp-i hatalom eszköze. (központilag és helyileg is) - tükrözi a jogi viszonyokat jellemzői • közösségi eredetű formák: hosszan tartó folyamatok sajátossága, szüleménye • legfőbb ítélkező hatalom az isteni származású uralkodó (szűkebb környezetével megosztja.) • a legfontosabb állami funkció (még a hadügynél is) •

uralkodó: törvényhozó, legfőbb bíró, hadvezér és közigazgató egy személyben • nagy hatalmú kp-i méltóságok szintén ítélkeznek • néha: a leigázott népek egy részét meghagyták a saját közigazgatásuk és bíráskodásuk rendjében • vallási és jogi normák összefonódása -isteni törvény védelmezői 18 - talió 19 • állami hivatali bürokrácia kasztszerű elkülönülése - igazgatási és jogszolgáltató hatalom összefonódása miatt • falvak, városok kollektív felelősége a területükön elkövetett bűncselekményekért • különbség szabd, rabszolga és nemes közt Bíráskodás a görög poliszokban spártai modell - tapasztalatokra épül - mintaszerűen szervezett - demokratikus igazszolgáltatás athéni modell - választott állami tisztviselők (arkhón) ítélkezése + - népgyűlés (eklézia) joghatósága (cserépszavazás - száműzetés) - areioszpagosz bírói hatalma is nő népbíróság: 6000 tag • A

vád képviselői: súlyosabb ügyekben az arkhón, kisebbekben a választott vádló • tagjait évente sorsolással - laikusok • sorsolással: különböző ügyekben illetékes, nagy létszámú tanács (201, 401 fő) • hivatásos szónokoknak (rétorok) nagy szerep • az arkhón által adott keresettől nem lehet eltérni - csak az ebben rögzített tényekre lehet hivatkozni diké és grafé Egyéni sérelem miatt nem indítanak szóbeli keresetet (diké)  csak reparációs jellegű ítéletek keletkezhetnek. Az államérdekek tárgyában alkalmazott írásbeli vád (grafé) között különbséget tesznek  büntető (megtorló) ítéletek is keletkezhetnek. Areioszpagosz: közügyekben dönt (démosz elhamarkodott, nehezen helyrehozható döntései): törvénytelenségi vádindítvány (graphe paranomon) - ha alaptalan a vádemelés: súlyos büntetés - polgárjog megvonása (pszéfizma) - mind a 6000 tagnak jelen kell lennie 600 tagú különbíróság

(nomothetai): pert vezet le a korábbi törvény védői és az új törvény javaslói közt, a probuleuma (törvényjavaslat) csak a régi törvény eltörlésével lehet törvény.  a teljes jogú polgár nagy szerepet kap az igazságszolgáltatásban: nyilvános és szóbeli (Periklész idején: napidíj) Róma igazságszolgáltatása keletkezése - törzsi-nemzettségi formák - vezetője a rex • katonai vezető • államhatalom jelképe ius: törzsi szokások szakrális elemekkel átszőve 19 • hasonlít a k 20 lex: mindenkire kötelező norma, a ius kiegészítésére (legislatio), a 3 hatalom útján: senatus, consul, populus; módosítani lehet fas: isteni norma (lex sacrata), nem módosítható törvény jogszolgáltatás belső béke - kihirdetik - mindenkire igaz - az imperiummal felruházott magistratus alkalmazza - a köz érdekében - mindenkitől elvárható, ki is kényszeríthető iurisdictio: meg kell mondani a társ. heterogén jellege miatt, hogy

mi az érvényes jog (nem ius facere - ius dicere) Ez magában foglalja a bírói hatalom átadásának jogát is. túlhatalom ellen: kollegialitás, intercessiós jog, néptribunok vétó- és intercessiós joga, a magistratusok felelőségre vonása hatalmi évük letelte után közérdek, a magistratusnak biztosítania kell: coercitio Rex: a köz érdekében a hatalmánál fogva köteles feltárni a közellenes egyéneket, megvizsgálni a veszélyes helyzeteket(quaestio), tisztázni a tényállást (cognitio), intézkedni. A magistratus tevékenysége mindig törvényes (legális), mert erre nyert felhatalmazást (legitimáció) korai idők A bíráskodás a vének kezében: lehetőleg az állam beavatkozása nélkül  iure agere, iurgium, eredménye: pax, pacere később minden polgár ellen főbenjáró ügyekben a népgyűlés jár el (a vezető csak vészesetben, a saját felelőségére). decemviri / centumviri stlitibus indicandis: ki a római polgár, ki a jogutódja? Az

állam védi: - herendium - zsákmányból juttatott szolga (servus) - igásállat (res mancipi) - családfő joga a családtagok felett idegenekkel szemben vita: bárki perbe hívhat bárkit (in ius) nyilvános szóbeli tárgyalás (in comitio) törvény megszabott szövegei szerint (legis actio) igény jogosságáról dönt a hatóság (addicere litem) ha jogos, bírót ad (dare iudicem) eldönti, melyik eskü (sacramentum) hamis ha a ténykérdés vitás, és nem tudnak megegyezni a bíró személyében, bírót jelölnek ki nekik, az dönt (litis contestatio) 20 21 közzel szembeni cselekmények (crimen), közbékét zavaró jelenségek meggátlására, visszaélések ellen kihasználják a coercitiós jogot. A magistratus döntése deklaratív (adott esetre jogot alkalmazó) Az esküdtbíróé konstitutív (jogot létesítő) quaetio szervezett társasbíróságok a II. sz-tól provinciák - minden a proconsul kezében - megtartják a helyi népjogot principátus a

princeps kezében a hadügy, az erkölcsfelügyelet, a kp-i igazgatás + azon provinciák, ahol légiók vannak a senatus kezében a többi provincia, előkelők + más fejedelmek feletti bíráskodás törv.hozás: senatus + princeps - u ők bíráskodhatnak is később: a princepsnél már csak rendkívüli perorvoslat. Diocletianus - ¤ egységes imperium - különválasztja a katonai és a polgári közigazgatást - igazságszolgáltatás: a polgári közigazgatás alatt - alá- és fölérendeltség, többszintűség (rendes fellebbviteli rendszer) - bírák minden esetben eljárnak: polgári ügyekben a magánfél kérése alapján büntetőügyekben államilag - perek írásban a fellebbezés miatt. 21