Cikkek » A varázshegy

A varázshegy Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27.
Forrás : doksi.net/hu



Ebben a műben az író a polgárság beteg mivoltát ábrázolja, a polgárok életének kilátástalanságával. A Varázshegy betegségregény. Egy tüdőszanatóriumban játszódik, ahol mindenki beteg, s nem is hisznek az egészséges ember létében, s ahol különféle alakok, különféle véleményekkel a reménytelenül beteg polgárságot példázzák. Itt az emberek megfeledkeznek az időről, de az idő nem feledkezik meg róluk. Jön az első világháború, és a regény sokféle befolyásnak kitett hősét, Hans Castorpot kiráncigálja az időtlenségből. A katonai behívóval végződik a céltalan vitákba torkolló időtlenség.

Egy egyszerű, huszonhárom éves fiatalember, egy átlagember, akit Hans Castorpnak hívnak, 1907-ben Hamburgból a Graubünden-kantonbeli Davos-Platzba, egy tüdőszanatóriumba utazik unokatestvéréhez látogatóba, több napra. Unokatestvére enyhe tüdőbajt kapott három hónappal ezelőtt, s most a szanatóriumba kezelik betegségét.

Sok minden meghökkenti hősünket a szanatóriumban, de hamar megszokja az új környezetet. Megismeri a lakókat, akik a világ minden tájáról érkeztek, s folyamatosan érkeznek, hogy itt gyógyíttathassák különböző súlyosságú betegségüket. Hans napirendje ugyanúgy alakul, mint fivéréé és a többi könnyebb állapotú betegé. Naponta többször étkeznek a szanatórium éttermében, amitől először kicsit tart Hans, de később megszokja ezt is. Az étteremben étkezvén felfigyel egy hölgyre, aki mindig becsapja maga mögött az ajtót. Sokat töpreng a ezen, végül felfedezi benne régi osztálytársát, akitől az iskolában egyszer ceruzát kért.

Sokat beszélget unokatestvérével és a bentlakókkal. Mindenkit kezd megismerni, de egyedül Settembrini úr nevét jegyzi meg a sok bemutatás során. Settembrini úr már a kezdetek óta azt tanácsolja Hansnak, hogy amint lehet, utazzon haza, s éljen normális életet, ne legyen itt a betegek között, mert még a végén ő is végleg itt marad.

Hans elutazása előtt megbetegszik, s a főorvos megállapítja, hogy a szanatóriumban kell maradnia, de most már betegként. Családja megérti, hogy később fog hazatérni, a gyakornoki állása is megvárja, és anyagilag is megengedheti magának, hogy itt kezeltesse magát.

Hosszú időn át a szanatóriumban marad, s úgy telnek napjai, ahogyan a többi betegé is. Az időről megfeledkeznek, s csak azt veszik észre, hogy már több hónapja a szanatórium betegei. Settembrini úr elbúcsúzik az unokatestvérektől, mikor megtudja, hogy állapotában már nem lesz számottevő javulás – elhagyja a szanatóriumot. Hans unokatestvére is egyre türelmetlenebb az idő múlásával, hiszen mihamarabb vissza szeretne térni alakulatához. Így saját felelősségre elhagyja az intézetet. Hans kikíséri őt a vasútállomásra. Folyamatosan tartják a kapcsolatot. Eleinte csupa jó hírt kap fivérétől, állapota azonban egyre rosszabbra fordul, s ismét visszatér a szanatóriumba.

A szanatórium lakói mindannyian megpróbálják valamivel elfoglalni magukat; néhányan az eszperantó nyelvet tanulják, többen bélyeggyűjtéssel foglalkoznak, páran szenvedélyesen pasziánszoznak. A szanatórium beszerez egy gramofont, és ettől kezdve a kártyajáték helyett ez lesz Hans Castrop új szenvedélye. A hangok elbűvölik, szinte szenvedéllyel veti rá magát a művészlemezekre. Kedvence lesz az Aida és a Carmen.

Unokatestvére rövid szenvedés után meghal. Hans már évek óta a szanatórium lakója, már ő maga sem tudja megmondani, hogy mióta. A külvilággal minden kapcsolata megszakad. Igazi betegsége az, hogy teljesen elidegenedett a világtól, tart tőle, elképzelhetetlennek tartja, hogy újra a síkföldön éljen, kitéve a világ minden fenyegetésének.

Hét éve van a szanatóriumban, mikor eldördül egy pisztolylövés, ami felrázza egész Európát. Meggyilkolják a Habsburg trónörököst, kitör az első világháború, s a mennydörgés zajai a szanatórium faláig is eljutnak. Hans csak ekkor tér vissza a síkföldre, ahonnan jött, hogy részt vehessen a háborúban.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Berzseni Dániel élete és munkássága

1776. május 7-én született Hetyén (Vas megye, Kemenesalja) egyetlen gyerekként, meghalt: 1836-ban. Apja jogvégzett, de gazdálkodó ember volt. Erőtlen fiát ő tanította, nevelte otthon. Izmos fiúként 1788-ban kerül a soproni líceum előkészítő osztályába és 7 évet tanul itt. Sokat olvasott, főleg latin műveket. 1793-ban elszökik Sopronból, katonának áll be, majd onnan is menekül. 1795-ben...

Kölcsey Ferenc élete és munkássága

I. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...

Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzése

Arany János leghatásosabb műveit élete alkonyán, 1877-ben, a Kapcsos könyvbe írta. Számos olyan költemény született ekkor, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom palettáját is új színnel gazdagítja. Világirodalmi szempontból talán legjelentősebb művei a balladák. Balladákat Arany addig is írt – a legtöbbet Nagykőrösön –, ám ezekben a hangsúlyt a történelmi...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!