|
Dátum: 2008. január 17. | 15:57:38. Forrás : doksi.net/hu |
A magyarországi reformkor az 1825 és 1848 közötti időszak. Polgárság híján a felvilágosodott nemesség próbálta újraszervezni nemzetünk politikáját és kulturális életét. A politika és a művészetek -főképp az irodalom, a színjátszás- szorosan összefonódva, egymást kiegészítve és segítve igyekezett törvényes úton megreformálni a magyar társadalmat.
Herder negatív utópiája nemcsak sértette a nemzet önérzetét, de ösztönzőleg is hatott rá. A gondolat, hogy a magyarság csupán a kereszténység bástyájaként az európai hitet és kultúrát volt hivatott védeni, és most szerepének betöltése után mint használt árucikk eltűnhet a történelem süllyesztőjében, megrázta értelmiségi köreinket. A vészjósló jövőkép és a felismerés reformok sorozatát indította el. Bessenyei György -Mária Terézia bécsi testőrgárdájának tagja- az első, aki felismeri, hogy egy nemzet a nyelvétől nagy és büszke. "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenen sohasem." Anyanyelvünk fontosságának belátása megindította a nyelvújítást. Kazinczy, Kölcsey és társai megújították, köznyelvi és kulturális használatra is alkalmassá tették a nyelvet, mely újabb reformok lavináját indította el.
A nemesi réteg felismerte, hogy reformokra szükség van, többek közt azért is, mert az elavult feudális törvények az ő kezeiket is megkötik. A gazdaság újjászervezése döntő szerephez jutott. Széchényi Ferenc felajánlotta a nemzetnek, fia pedig egyévi jövedelmét áldozta egy Tudós Társaság (később Magyar Tudományos Akadémia) felállítására.
A politika és az irodalom egymással párhuzamosan lendítette a társadalmat előre. Verseikben a reformer költők romantikus stílusban énekelték meg a dicső múlt és a silány jelen közötti szakadékot, ezzel ösztönözve mindenkit a haladás fontosságának felismerésére. Hirdették, hogy boldog csak úgy lehet az ember, ha fáradságot és áldozatokat nem kímélve a hazát és annak haladását szolgálja. Példával elöljárva áldozták életüket és tehetségüket egy jobb jövő megalapozására.
Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata egyaránt büszke az értékgazdag múltra, de feladatának a jövő (és jelen) hasonlóan virágzó állapotának megteremtését tekinti. A reformok törvényes úton való, békés érvényre juttatása a felvilágosult nemesség és az értelmiségiek feladatává és életcéljává vált. Kölcsey Szatmár megye küldöttjeként próbálja a nemzetet az "épen maradással" párhuzamosan kor szerinti haladásra bírni. Mikor lemond képviselői tisztéről, Búcsú az Országos Rendektől című prózai művében összefoglalja politikáját. Sorsunk, létünk boncolgatása után nem ad egyértelműen optimista, elégedett választ. Az utolsó szó, az örök jelszó: "A haza minden előtt" (Parainesisből)
Vörösmarty egy új generáció vezéregyéniségeként -kevésbé konzervatívan és pesszimistán, mint Kölcsey- szolgálja tehetségével a nemzet fejlődését. Fiatalon írja meg Zalán futása címmel műeposzát, kitöltendő a magyarság naiv eposzának helyén tátongó űrt. Kisfaludy Károly, Toldy Ferenc és Vörösmarty lesznek az irodalmi élet vezérei. A könyvnyomtatás négyszázadik évfordulójára írott alkalmi, filozófiai vers a tudományt, az írásba foglalt értékeket, a könyveket magasztalja. A könyv -mint irodalmi toposz- több önmaga tárgyi valójánál; az emberiség történelmi és kulturális fejlődésének lenyomata, amelyből nemcsak a jelen, de a jövő is tanulhat.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Az anarchizmusAz anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Kapcsolódó doksik- Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba / 2014, 12 oldal
- Magyar nyelv és Irodalom középszintű írásbeli érettségi tételek, megoldással, 2006 / 2006, 41 oldal
- Fővárosunk a szépirodalomban / 2006, 2 oldal
- Róma, a hét domb városa, egy világbirodalom központjává vált / 2008, 2 oldal
- Kis Anna - Az oszmán birodalom terjeszkedése / 2008, 7 oldal
Janus Pannonius magyarországi epigrammái, elégiái
Itáliában a qiattrocento, az 1400-as évek már a reneszánsz kultúra második százada, addig Mo-on még csak a reneszánsz első csírái jelennek meg. Hunyadi Mátyás műveltsége, illetve felesége, a nápolyi Beatrix révén itáliai udvartartása teremti meg a reneszánsz térnyerésének lehetőségét. Néhány év alatt e humanista légkörben bontakozott ki Janus Pannonius Ferrarában és Páduában...
Ady Endre: Őrizem a szemed című versének elemzéseA hazaérkezés verse Keletkezés: 1916. január első fele Megjelenés: A halottak élén című, 1918-ban megjelent kötetben. Kötetről: A kötet verseiben a rémület mellett is él a remény, hogy tévedéseken, szenvedéseken keresztül, de végül is az ember otthont, emberhez méltó létet fog majd teremteni magának ebben a világban. Csinszka versek néhány...
Satyricon, 1. részElőszó az íróról és a műről: Petroniusról keveset tudunk. Teljes nevét sem (T. Petronius). Augustus uralkodása alatt született, és Kr.u. 66. évben halhatott meg, egy Nero elleni összesküvés utáni kivégzéshullámban. Petronius az első európai regényíró, utána Apuleius következik (ő száz év múlva). Petronius Satyriconja az antik prózairodalomnak legérdekesebb és...
