Az idézet az Ószövetségből való, a bölcs Salamon király által szerzett Prédikátor könyvéből. Salamon refrénszerűen ismételgeti ebben: „minden hiábavalóság”, a költő a királyt felhasználva, álarcként maga elé téve elemzi a lét, a természet, a történelem állapotát. A cím jelentése hiúságok hiúsága, mint figura etimologica a fogalom felfokozott teljességét fejezi ki. A vers 1823-ban, a Himnusszal egy időben íródott, ugyanaz a pesszimizmus, kiábrándultság, cinizmus és szélsőségesség jellemzi.
A cím barokkos, elmélkedő verstípusra utal, amelynek témája a világiasság és az istenfélő vallásosság ellentéte. Nagy indulati töltése ellenére szerkesztett, tudatosan kimunkált alkotás.
Három versszak (2,7,8) a léttel, négy versszak (3,4,5,6) a történelemmel foglalkozik.
Arányaik alakulása (3:4=4:7) megfelel az aranymetszés szabályainak.
Az első versszakban a költő az olvasókat szólítja meg, s megjelenteti a sententiát, amire a vers egésze épül: „Mind csak hiábavaló!” Ezt az állítását igazolja különfélre képekkel a vers további szakaszaiban.
A második versszakban különféle költői képeket használ a földi létezéssel, az emberi léttel kapcsolatos filozofikus gondolatmenet kifejtésére. Halmozza a metaforikus ellentétpárokat rövid, tömör mondatokat használ, amik megkérdőjelezhetetlenné teszik a természettel kapcsolatos állításait. („Földünk egy kis hangyafészek, egy perchozta tűnemény”) A föld, a természeti jelenségek s maga a történelmi idő is mind pillanatig tartó, szétpattanó buborékhoz hasonló jelenség; az élet semmi több, mint értelmetlen és cél nélküli körforgás.
A harmadik versszakkal kezdődik a történelemmel foglalkozó egység. A történelem, a filozófia és a különböző művészetek kiemelkedő nagy személyiségeit és tetteiket, munkásságukat teszi a költő ironikussá. A humorosan lekicsinylő metaforikus ellentétek, szemléltetik jól: a költőnek nehezére esik saját, szent példaképeit leszállítani a nevetségesség szintjére. Ebben strófában megemlíti Nagy Sándor, makedón király csillogó pályáját, Mátyást, a magyar király dicső csatázásait, Bonaparte Napoleont, a híres francia hadvezért és a waterlooi diadalt. Az ítélet az urolsó verssorban hangzik el: ”Mind csak kakasviadal”.
A negyedik versszakban folytatja sententiájának kifejtését. Felhozza Szókratészt, a híres görög filozófust, Catot, a római államférfit, valamint Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát, aki hősiesen helytállt a török támadásakor. Munkáikat, életüket „egy bohóság láncsorának” tartja.
Az ötödik versszakban Platont, a görög filozófust, Arisztotelészt, az ókor híres polihisztorát szólítja meg, s egy kérdést tesz fel nekik. „Mit hozátok ami volna szép s jeles?Őket, munkásságukat és a tudományokat bírálja ebben a strófában. Kártyavárnak, légállítványnak tartja, ami nagyon labilis és hamar összedől, megdől.
A hatodik versszak szereplői Démoszthenész, görög államférfi, a szónoklat világirodalmi rangú művésze, Xenophón, görög filozófus, történetíró és hadvezér,Phindarosz, görög lírikus, valamint Pheidiasz, görög szobrász. Minden személyiséget egy pozitív jelzővel illet (állítás), majd a következős sorban lekicsinyli, nevetségessé teszi azt.
„Demosthén dörgő nyelvével szitkozódó halkufár”
„S Phidias amit farag, berovátkolt kődarab”
Ez a szerekezet a versben végig megfigyelhető.
A hetedik versszak már ismét a léttel foglalkozik, metaforáinak képi síkja csupa elomló, semmivé foszló fogalomhoz tapad, (pára, buborék, szivárvány, holdvilág, fuvallat, füst, illat) hasonlóan a második és a nyolcadik strófához. Ezt a szakaszt kérdésekkel indítja, amiket csak azért tesz fel, hogy rögtön meg is válaszolhassa azokat. „Mi az élet tűzfolyása?- Hulló szikra melege.” vagy „A szenvedelmek zúgása?- Lepkeszárny fergetege.” Az élet szerinte egy körforgás, amiben „kezdet és vég egymást éri”.
A nyolcadik versszakban a hetedik strófa gondolatát fejtegeti tovább. Olyan fontos dolgokat, mint a boldogság, a balsors, a világ és a halál hétköznapi jelzőkkel illet (holdvilág, füst, gyertyaláng, fuvallat), amelyek általában megfoghatatlanok, ezzel a lét bizonytalanságát tükrözve.
A kilencedik versszakkal véget ér a sententia kifejtése, a költő önmagát szólítja meg, saját magát próbálja biztatni. A szakasz saját lelki nyugalmát tükrözi, amit az olvasó kicsit erőltetettnek érezhet, de a költő ezt az egyetlen magatartásformát találja helyesnek az adott körülmények között.
A tizedik versszak végén ismét megjelenik az első versszak végén kimondott sentenita: ”Mind csak hiábavaló”, ezzel is keretet adva a vers egészének. Leírja hogy minden körülmény között, akár mozog, akár áll a föld, lengjen fényben, vagy homályon hold és nap fejünk felett, mindig minden sem nem rossz, sem nem jó, mind csak hiábavaló! Teljesen lesújtottan, mindenbe beletörődve írja már ezeket a sorokat, már kihúnyt belőlük a kezdeti tűz, ami a vers elejét jellemezte.
Szerkezete megfelel tanító jellegének, hangsúlyos, kétütemű versformája a Himfy-strófa.
A versszakok nyolcsorosak, egy négysoros keresztrímes és egy négysoros páros rímes egységből áll. A szakaszok 8 és 7 szótagos sorokból épülnek fel.
(8-7-8-7-8-8-7-7 rímképlete: a b a b (keresztrím) c c d d (párosrím)
Kölcsey hósszú ideig, hónapokig dolgozott ezen a költeményen, ezt jelzi a már megismert gondolatmenet következetes logikája és az különböző részek kiszámítottsága.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
József Attila Óda c. versének elemzése
József Attila Óda c. műve a legteljesebb összeolvadásról szól. A cím már magában műfaj jelölő (magasztos, ünnepélyes hangvételű, nem köznapi dologról szóló alkotás). A Világirodalom egyik legszebb verse.
Szakaszos elhelyezés adja a vers tagolását, és 6 egységből áll.
A vers hangulata: csendes, idilli, nyugodt. Érzékszervi hatást vált ki, ilyen a látás, hő érzékelés, illat...
Szent László alakja a himnuszok tükrében
Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.
László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
Mikoron méglen gyermekded volnál,
Kihoza Béla király jó Magyarországba,
Hogy dicsekednél te...
Balassi Bálint szerelmi költészete
Balassi a magyar nyelvű líra első kiemelkedő, világirodalmi szintű képviselője; új költői formák felismerője és új formák megalkotója. Költészetében a szerelmi líra összefonódott a török hódító elleni harc élményeivel. Kezdetben átvette a humanista szerelmi líra sablonját, de erős egyénisége hamarosan eredeti magyar költészetet teremtett. Igen nagy zenei műveltséggel...