|
Dátum: 2010. május 24. | 13:15:37. Forrás : doksi.net/hu |
Realizmus:
A szó jelentése: valósághű ábrázolás
A 19. században a romantika mellett kialakult művészeti irányzat, amely a polgársághoz kapcsolódik. a realista művész feladata a társadalmi valóság átfogó, hiteles ábrázolása, az ellentmondások és hibák föltárása, a társadalmi erőviszonyok tükrözése.
Ábrázolásmódja: a valóság pontos megfigyelése és tárgyilagos bemutatása, objektivitása
Módszere: a típusalkotás. A típus általános tulajdonságokat hordoz, a társadalom egy-egy csoportját képviseli, de az általános tulajdonságok mellett egyedi vonásokkal is rendelkezik. A tipikus hősök tipikus körülmények között szerepelnek.
Stílusára jellemző: a beszélt nyelv fordulatainak alkalmazása, a hosszú romantikus körmondatok elhagyása. Előadás módja részletező, felsoroló. A romantikus és realista vonások gyakran egyazon művön belül is megfigyelhetők.
Az Orosz realizmus:
1. Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852)
Az orosz kritikai realizmus megteremtője.
Ukrajnában, Szorocsinciben született. Pétervárott hivatalnok, segédírnok lesz. Éhbérért dolgozik, és nyomorúságos körülmények között él. Ekkor ismeri meg a hivatalnokok szürke, egyhangú életét, lélekölő munkáját. Végül Puskin segítségével egyetemi katedrát kap, és történelmet tanít. Közben elbeszéléseket, regényeket ír. Írásai miatt gyakran zaklatják. A támadások elől 1836-ban külföldre utazik és csak 1848 tavaszán tér vissza Oroszországba. 1852-ben Moszkvában hal meg.
Művészete: az úgynevezett kisember-irodalom megteremtője. Műveiben a realizmus jellegzetes vonásai figyelhetők meg. Romantikus elbeszélésekkel kezdi pályáját. Ezek lírai, tréfás, fantasztikus történetek.
A köpönyeg (groteszk elbeszélés, 1842):
Főhőse: Akakij Akakijevics a kisember, a kishivatalnok típusa.
Gogol az első az irodalomban, aki a kisember nyomorúságát, kiszolgáltatottságát, megalázottságát ábrázolja. A kishivatalnok (csinovnyik) monoton, egyhangú munkát végez, képtelen a magasabb rendű szellemi tevékenységre. Élete szürke, egyhangú és sivár, de ő ezt már nem is érzi, lelkileg már eltorzult.
Fordulópont: elszakad a köpenye, újat kell csináltatni. Ettől megváltozik a viselkedése, hirtelen lesz célja, értelme az életének, de ebben az a tragikus, hogy e kisszerű cél jelenti számára az élet értelmét.
Az író kemény bírálatot mond a cári Oroszország hivatalnokrendszeréről. Gogol nem neveti ki hősét, hanem szánalommal és részvéttel ábrázolja nyomorúságos sorsát. Mint groteszk művet, a szélsőség a túlzás, a tragikum és komikum vegyülése jellemzi.
A mű fantasztikus fordulattal zárul: Akakij szellemként visszajár és ellopja az emberek köpenyét.
Groteszk: összetett esztétikai kategória, amelyben a fenséges, a félelmetes és torz elemek ötvöződnek a mulatságos, nevetséges és bájos vonásokkal, így hatásuk egyszerre komikus és tragikus.
2. Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)
Az orosz realizmus legnagyobb alakja.
Jasznaja Poljanában született. Iskoláit Moszkvában végzi, 1857-ben külföldi utazásra indul (Németország, Franciaország). Külföldi útja előtt részt vesz a Krími háborúban (1853-1856). Visszatér Moszkvába.
Sajátos erkölcsi elveket vall, ez a tolsztojanizmus: a szeretet erejét és hatalmát hirdeti, a jövőt a parasztságban látja, prófétaszerepet vállal, célja a világ boldogítása.(Két tiszta erkölcsű ember létezik számára: a paraszt és a gyermek). Iskolát alapít parasztgyermekek számára, ahol ő maga is tanítja a diákokat. Idő korában elindul, hogy eszméit hirdesse, s egy kis falu állomásán hal meg, onnét viszik vissza Jasznaja Poljanára.
Műveit a realista stílus jellemzi. Célkitűzései, eszmerendszere idealista, nem megvalósítható.
Ivan Iljics halála (kisregény, 1886)
Sajátos a regénykezdet és a szerkesztés: Ivan Iljics halálával indul (megfordított időszerkesztés). Az író különböző emberi kapcsolatokat mutat be a mű elején. Konkrétan azt, hogyan viszonyulnak a halálhírhez a főhős munkatársai és családja (felesége, kamasz lánya, kisfia - a 10 éves Kolja). Senki nem sajnálja, egyedül a kisfia érez részvétet iránta.
A mű második része Ivan Iljics visszaemlékezése a gyermekkorára, az ifjúkorra és a felnőttkorra. A főhős teljesen hétköznapi módon, az elvárásoknak megfelelően él. Nem tesz semmi különlegeset, nem lóg ki a sorból, azt teszi, amit elvárnak tőle, méh a házassága is megszokáson alapul, nem szerelmi házasság. Halála is csak egy egyszerű, kis dolgon múlik (függöny felrakása közben leesik a létráról). A főhős lelkében lejátszódó folyamatokat mutatja be.
A mű értéke a bírálatban rejlik. Az író kemény bírálatot mond a kapitalista iszonyokról, az orosz hivatalnokrendszerről és az emberi jellemről.
3. Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
Csehov a 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb megújítója. A novella műfajának megújítója, s az ún. „drámaiatlan” dráma megteremtője.
Taganrogban született. Moszkvába költözött és orvosi egyetemet végzett. Hivatásával hamar felhagyott és hivatásos író lett. Badenweilerben halt meg, ahová tüdőbaját gyógyítani utazott.
Drámáit drámaiatlan drámáknak szokás nevezni a cselekmény hiánya miatt. Nincs bennük érdekfeszítő történet, hagyományos konfliktus. A hősök fölösleges emberek, mindenki szenved saját elrontott, kisiklott élete miatt. Nem tudnak sem önmagukon, sem másokon segíteni. Vágyakoznak valami szebb, boldogabb, tartalmasabb élet után, de ezek a légvárak semmivé foszlanak. Keresik ugyan egymást, mégis mindenki végzetesen magára marad szorongásaival, kételyeivel sorsuk egyszerre tragikus és komikus. Drámáiban az összetűzések a lelkek mélyén zajlanak, és hirtelen robbannak ki, ezért tekintik darabjait a lélektani dráma előfutárainak.
A csinovnyik halála (novella, 1883)
A történet semmiről sem szól. Ironikus és groteszk. A hivatalnok végtelen megalázkodása a túlzásokig jut el. Nincs jelentősége. A hivatalnoki réteg megalázkodását ábrázolja, kiszolgáltatottak, a végtelenségig feszíti a húrt, aztán meghal. Karikatúra, torztükör a hivatalnoki réteg elé. Nem élő figura, egy tulajdonságot nagyít ki, karcolat. Megalázkodás, talpnyalás. A történet egyetlen rövid kis cselekményt tartalmaz, hangvétele groteszk. Az egész mű paródia, a hivatalnok természetéről, melynek egyik jellemvonása a szolgalelkűség, a megalázkodás. A csinovnyik létnek ez az eleme, a kiszolgáltatottság érzéséből is fakad. Csehov eszköze a túlzás,a nagyítás,a befejezés pedig abszurd és tragikomikus.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az acélról átlagembereknek
Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Tibet és Kína viszonya 1959-igTibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Karácsony ünnepének eredeteA Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
Kapcsolódó doksik- A hivatalnok társadalom bemutatása az orosz irodalomban / 2008, 3 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsga megoldással, 2011 / 2011, 51 oldal
- Irodalomtudomány közérthetően 4., A líra jellemzői, műfajai / 2022, 40 oldal
- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom I / 1994, 45 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 1995 / 1995, 103 oldal
Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című művének elemzése
Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...
A humor megjelenése Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regényébenSütő András könyve az író szülőfalujáról, a mezőségi Pusztakamarásról szól, ahol együtt élnek magyarok és románok, de az előbbiek már erősen „elmorzsolódóban”. „Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul.” – vallja az író. Milyen indításra, ösztönzésre született ez a könyv? Az egyik az anya biztató...
TangóSlawomir Mrozek (szül.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk, vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire...
