Arcok > Irodalmi arcok > Gárdonyi Géza (1863 - 1922)

Eredetileg Ziegler. Apja az 1848-49-es szabadságharc fegyvergyárosa. Fiát Gárdonyban keresztelik, innen az írói névválasztás. Egerben tanítónövendék. Dunántúlon rövid idő alatt több helyen is néptanító: A lámpás (1894), ahogy első regénye címének szép metaforája mondja. Újságíró Győrben, Szegeden, Aradon, Pesten, mint író azután a századvégen Egerben talál igazi otthonra. Közéleti szerepléseitől és az irodalmi élettől visszavonul. Remetének nevezik, önkéntes magányában születik jelentős alkotásainak egész sora: Az én falum (1898), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1907), Szunyoghy miatyánkja (1916). De mint az író vallja: legjobb műve az Egri csillagok (1901), legkedvesebb A láthatatlan ember (1902), legszebb az Isten rabjai {1908). Mindhárom történelmi regény, és mindhárom ma már ifjúsági olvasmány. Az Egri csillagok azért, mert nem kizárólag az egri vár török ostromának és sikeres megvédésének története, hanem az ifjú Bornemissza Gergely életének krónikája is, amelyet a gyermekkortól mesél el, s egy diadalmas órában, a csodával határos győzelemmel zár le. Egy jobbágyivadékból lett vitéz katona emberi fejlődésének és társadalmi érvényesülésének tanúi lehetünk. A láthatatlan ember sem egyszerűen a népvándorlás korába, Attila hun birodalmába visszavezető szakszerű regény, hanem a főhős, Zéta és Emőke love storyja, gazdagon áradó, mindig eleven és fordulatos mese. Az Isten rabjai az író naiv katolicizmusával festi meg a középkori barátok és apácák kolostori életét. Boldog Margit szenvedéstörténetét mondja el a Nyulak szigetén, de egy jobbágyfiú, a kiskamasz Jancsi fráter szemszögéből és áhítatával. Gárdonyi Géza regényeinek vannak ifjúsági változatai, főleg a Dante-kiadásokban, amelyeket a szerző fia, Gárdonyi József (1891-1948) igazított át - irodalmilag megengedhetetlenül. Dicsérendő munkája az utókornak viszont az, hogy igyekezett összegyűjteni az író kisebb gyerekeknek szóló írásait: Cifra mese (1967). Lipp Tamás (1946-) felrajzolta a fiataloknak a pályaképet is: így élt Gárdonyi Géza (1989). Az író sírhelye az egri vár Bebek-bástyáján diákcsoportok zarándokhelye.

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.

• Gárdonyi Géza - Intelmek fiamhoz, rovásírással / 2010, 64 oldal
  
  
• Keller Péter - Dédapám, Gárdonyi Géza / 2011, 93 oldal
  
  
• Németi Imre - Gárdonyi Géza élete és A láthatatlan ember című regényének elemzése / 2003, 5 oldal
  
  
• Gárdonyi Géza - A légy meg a tej, rovásírással / 2011, 1 oldal
  
  
• Gárdonyi Géza - Egri csillagok elemzés, 2009 / 2009, 8 oldal
  
  

Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...

A XIX. és XX. század fordulóján Magyarország dinamikusan változott mind társadalmi, mind gaz-dasági szempontból. A többé-kevésbé végbement polgárosodási folyamat újfajta kultúra kialakulásával járt, így az irodalom is formálódott. Az ekkor kialakult városi értelmiség új életérzésével és gondolatiságával megreformálta a 19. század második felére jellemző életidegen...

Gárdonyi Géza kortársai:

- Ady Endre
- Arany János
- Babits Mihály
- Csáth Géza
- Déry Tibor
- Füst Milán
- Illyés Gyula
- Jókai Mór
- Juhász Gyula
- Karinthy Frigyes
- Kassák Lajos
- Kosztolányi Dezső
- Krúdy Gyula
- Márai Sándor
- Mikszáth Kálmán
- Móricz Zsigmond
- Németh László
- Szabó Lőrinc
- Tóth Árpád
- Vajda János
- Móra Ferenc