Arcok > Történelmi arcok > Joachim von Ribbentrop (1893 - 1946)

1893. április 30-án született Weselben. Édesapja a főhadnagy, Richard Ullrich Friedrich Wilhelm Ribbentrop, édesanyja Johanne Sophie Hertwig. 1925. május 15-én egy távoli nagynéninek köszönhetően – akinek édesapját nemesi rangra emelték – vehette fel a Von Ribbentrop nevet. [1]

1920. július 5-én vette el Anna Elisabeth Henkell-t, akinek apja pezsgőkészítő volt. 5 gyermekük született: Rudolf, Bettina, Ursula, Adolf és Barthold. [1]

1908 és 1914 között legfőképp külföldön tartózkodott, s 1910-től Kanadában élt, ahol Németországból hozatott borokkal kereskedett, és a kanadai jéghoki csapat tagja is volt. Folyékonyan megtanult angolul és franciául is. [1]

Az első világháború kitörésekor azonnal elhagyta az országot, hogy Németország oldalán harcolhasson. A háborúban mutatott bátorságáért és helytállásáért Vaskereszttel tüntették ki és főhadnaggyá léptették elő. Egy sérülés miatt azonban áthelyezték a németek konstantinápolyi nagykövetségére. [1]

1932-ben megismerkedett Adolf Hitlerrel, majd belépett az NSDAP-be. Az osztrák Hitler iránt érzett csodálata arra ösztönözte őt, hogy segítsen neki a kapcsolatépítésben és a hatalom megszerzésében. Többek között ez az ismeretség tette lehetővé Hitler számára a „Machtergreifung”-ot, vagyis az erőszakos hatalomátvételt 1933-ban. [1]

1930. január 30-án Hindenburg Hitlert nevezte ki kancellárrá, így szabaddá vált az út a totális diktatúra felé. Von Papennek az alkancellári tisztség jutott. Amikor Hindenburg elnök 1934. augusztus 2-án meghalt, az állam- és kormányfői tisztség egyesítve lett – a hadsereg hűségesküt tett a "vezérre és kancellárra", Adolf Hitlerre. [1]

Ribbentrop nem lett tagja az átalakított kormánynak, hiába remélte, hogy pozícióhoz juthat. 1934 és 1938 között utazó nagykövetként tevékenykedett; beiktatása után nem sokkal sikerült elérnie, hogy megkössék Nagy-Britanniával a német-brit flottaegyezményt, ami megengedte, hogy a hitleri birodalom az angol flotta számának kétharmadával azonos méretű tengeri haderővel rendelkezzék. [1]

Egy évvel később Japán és a Német birodalom megkötötte a Ribbentrop által megtervezett Antikomintern Paktumot. Ez az együttműködés tervbe vette a kommunista komintern (Kommunista Internacionálé) legyőzését. [1]

1936. júliusában Ribbentrop megkapta a londoni nagyköveti címet, majd a Fritsch-Blomberg-affér (mindketten a Wehrmacht főparancsnoki posztjára aspiráltak) után a birodalmi külügyminiszteri címet is megszerezte, mint Neuraths utódja (1938). Ribbentrop végül Hitler feltétel nélküli kísérőembere és a külügyi hivatal főnöke lett. [1]

1939. márciusa után a birodalmi csapatok bevonultak Csehszlovákiába, majd megpróbáltak a britekkel és szovjetekkel egy szövetséget tető alá hozni. [1]

Ennek eredményeként írta alá Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter a német–szovjet megnemtámadási szerződést Moszkvában, 1939. augusztus 23-án. A Molotov-Ribbentrop paktum néven elhíresült szerződés nyilvános része egymás kölcsönös tiszteletben tartásának és meg nem támadásának szándéka mellett rögzítette, hogy amennyiben valamelyik fél harmadik féllel háborúba lép, a másik fél semleges marad. A szerződés titkos záradéka rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és déli részeinek érdekszférák szerinti felosztását. A német fél pedig lemondott Besszarábiáról, pontosabban nem tartott igényt rá. A balti államokat és Finnországot Litvánia kivételével, mint szovjet érdekszférát rögzítették. [2] [3]

Ezután a német külpolitika célja az I. világháború után elvesztett területek visszaszerzése volt. Hitlert nagyon felbátorították a Rajna- vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiában elért sikerek, de tisztában volt azzal, hogy Lengyelország felett nem győzedelmeskedhet a Wehrmacht nélkül – a "Fall Gelb" (a franciaországi hadjárat) fedőnevű terv már készen állt, a Molotov-Ribbentrop paktum pedig védelmet nyújtott egy kétfrontos háború ellen. Az invázió kezdeteként Hitler 1939. szeptember 1-jét, azon belül is a hajnali 4:45-ös időt jelölte meg. [2]

Kezdetét vette a második világháború. Németország első villámháborúja szeptember 29-én, Lengyelország kapitulációjával ért véget. A gyors német siker sokkolta a világot, s megmutatta a páncélos egységek progresszív alkalmazásának előnyeit. A német jelentések viszont paradox módon, inkább a tradicionális gyalogosütközetek jelentőségét emelték ki a harcok elemzésekor. [2]

A II. világháború idején Ribbentrop szorosan együttműködött az SS-el. Ennek köszönhetően tudták többek között megakadályozni Magyarország háborúból történő kiugrását, valamint elérni Horthy Miklós kormányzó lemondatását.

A világháború befejeztével Ribbentroppal együtt számos állami tisztségviselőt állítottak törvényszéki bíróság elé Nürnbergben. A történelemben ez volt az első alkalom, amikor politikusokat, állami vezetőket nemzetközi bíróság elé állítottak. Ebben a perben az egész német állami struktúrát képviselték a vádlottak – a katonasággal és a rendőrséggel együtt. Az első ülést 1945. október 18-án tartották Berlinben, majd november 20-tól Lord Geoffrey Lawrence elnökletével Nürnbergben folytatódott a per. [2]

1946. október 1-jéig, az ítélethirdetésig 236 tanút hallgattak meg, negyedmillió írásbeli tanúvallomást használtak fel és egy tizenötezer oldalas jegyzőkönyvet készítettek. A per során fontos párt- és rendvédelmi intézményeket (Gestapo, SD, SS) nyilvánítottak bűnszervezetté. [3]

A vádirat az alábbi főbb vádakat tartalmazta: béke elleni bűncselekmény, emberiesség elleni bűncselekmény, háborús bűncselekmény, végül összeesküvés az előző 3 bűncselekmény elkövetésére. [3]

12 vádlottat, köztük Ribbentropot is halára ítéltek. A néhai külügyminisztert 1946. október 16-án Nürnbergben felakasztották. Holttestét Dachauban hamvasztották el. [3]

Forrás:

[1] http://de.wikipedia.org/wiki/Joachim_von_Ribbentrop
[2] http://www.shift.sk/military/test_page_10/lengyel.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%BCrnbergi_per

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).

Bár a felszín nem ezt tükrözi, a Szahara valójában egy hatalmas víztározó: az utolsó jégkorszak során a föld mély-rétegeibe került víz Észak-Afrika vízellátási gondjait is megoldhatja, amennyiben az afrikai országok követik Líbia példáját, és hatalmas befektetés révén kiaknázzák a sivatag alatt megbújó kincset.

• Nagy Ágnes - Joachim Bauer, Az együttműködő ember / 2016, 4 oldal
  
  
• Joachim Wieder - A volgai katasztrófa / 1969, 116 oldal
  
  

Az 50-es éveket Arany életében a bizonytalanság, a céltalanság és a fölöslegesség életérzése töltötte be. Verseiben is ez a keserűség, kiábrándultság és illúzióvesztés szólal meg. Arany műve, mely 1851-ben keletkezett, a korszak egyik legjellegzetesebb alkotása. A mű helyszíne a kert, mely a valóságban a költő házához tartozott. A vers méltán viseli ezt a címet, hiszen a...

A mű az 1500-as évek végéről származik. Műfaja ballada. Greguss Ágost fogalmazása szerint: „tragédia dalban elbeszélve”. Ez azt tükrözi, hogy a ballada a három műnem - líra, epika, dráma – határán van. Cselekménye sűrített, elbeszélésmódja szaggatott, s az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai monológokból áll össze. A balladák rendszerint...

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...

Joachim von Ribbentrop kortársai:

- Lev Davidovics Trockij
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Charles De Gaulle
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Edmund Veesenmayer
- Nyikolaj Buharin
- Adolf Hitler
- Hermann Göring
- Reinhard Heydrich
- Paul von Hindenburg
- Joseph Goebbels
- Heinrich Luitpold Himmler
- Francisco Franco
- Jozef Tiso
- Michinomiya Hirohitó
- Mao Ce Tung
- Csang Kaj-sek
- Kim Ir Szen
- Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
- Erwin Rommel
- Isoroku Yamamoto
- Dwight David Eisenhower
- Josip Broz Tito
- George Catlett Marshall
- David Ben Gurion
- Ho Si Minh
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- John Fitzgerald Kennedy
- Fidel Castro
- Willy Brandt
- Margaret Thatcher
- Richard Milhous Nixon
- Henry Kissinger
- Augusto Pinochet
- Lech Walesa
- Ronald Wilson Reagan
- Nicolae Ceauşescu
- Nelson Mandela
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi