Arcok > Magyar uralkodók > III. Béla (1172 - 1196)

III. Béla 1148-1149 körül született, s árpád-házi magyar királyként 1172-től egészen haláláig uralkodott. [2]

Apja II. Géza magyar király, anyja Eufrozina kijevi hercegnő volt. Mivel az elsőszülött III. István volt a trónörökös, Bélának jutott a Magyarország és Bizánc kapcsolatát erősítő szerep. Ennek érdekében – és a két ország szövetségének zálogaként – a bizánci udvarba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezte a bizánci császár Mária nevű leányát. Új méltóságot létesítettek kedvéért, így ő lett a császár után a második ember, a deszpotész, majd 1165-ben ünnepélyesen a Bizánci Császárság trónörökösének nyilvánították. [2]

I. Mánuel bizánci császárnak később fia született, ezért Bélát megfosztották méltóságától, jegyességét pedig felbontották. Kárpótlásul I. Mánuel feleségének féltestvérét, Châtillon Anna antiochiai hercegnőt vehette feleségül. Mánuel oldalán harcolt testvére, III. István ellen. Bátyja, egyes feltételezések szerint mérgezés miatt bekövetkezett halála (1172. március 4.) után hívei neki ajánlották fel a trónt. 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem osztatlan a támogatottsága, mivel egyesek – saját anyja is – öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét; miután Géza fellázadt, börtönbe záratta. [2]

1173. január 13-án a kalocsai érsek megkoronázta Béla herceget. [1]

1174 májusában III. Béla király fogságban tartott öccse, a trónt önmagának követelő Géza herceg megszökött börtönéből és Ausztriába menekült. 1176 nyarán III. Béla, miután előzőleg hiába kérte II. Henrik osztrák hercegtől Géza herceg kiadatását, szövetségesével, II. Szobeszláv cseh herceggel támadást intézett Ausztria ellen. [1]

1176. szeptember 17-én a Mánuel császár vezette bizánci hadsereg, melynek soraiban III. Béla által küldött magyar segédcsapatok is harcoltak, vereséget szenvedett a kisázsiai Myriokephalon mellett az ikoniumi szeldzsük szultántól. [1]

1177. januárjában II. Henrik osztrák herceg halálát követően a trónkövetelő Géza herceg II. Szobeszláv udvarába távozott. A cseh herceg kiszolgáltatta III. Bélának, aki ismét foglyul ejtette öccsét. [1]

1179 tavaszán súlyos ellentétek terhelték a kalocsai érsek és III. Béla király kapcsolatát. A viszályba III. Sándor pápa is beavatkozott. [1]

1180. szeptember 24-én meghalt I. Mánuel bizánci császár. Ezt kihasználva 1181 elején III. Béla visszafoglalta Bizánctól Dalmáciát. [1]

1182. május 16-án III. Béla megkoronáztatta idősebb fiát, Imre herceget. [1]

1183-ben III. Béla kiváltságokban részesítette az országában már meglévő és az ezután létesülő ciszterci monostorokat. [1]

1183 őszén III. Béla Nemanja István szerb fejedelem szövetségeseként hadjáratot vezetett a Bizánci Birodalom ellen. [1]

1184-ben meghalt Chatillon Ágnes, III. Béla első felesége. [1]

1185 körül összeíratta jövedelmeit. 1185 után önállósult a királyi oklevelek kiadását intéző kancellária. [1]

1186-ben III. Béla felülvizsgáltatta a királyi udvari birtokok helyzetét, megállapította az ahhoz tartozó népek kötelezettségeit és meghatározta az udvarnokok kötött szabadsággal rendelkező rétegének, az „udvarnokok szabadjainak” számát. III. Béla Bizáncba száműzte a vele politikai ellentétekbe bonyolódó, egy ideje már fogságban tartott anyját, Eufrozina királynét. [1]

1186 őszén III. Béla feleségül vettei II. Fülöp francia király testvérét, Capet Margitot.

1188-ben a trónjáról elűzött halicsi fejedelem III. Béla udvarába menekült, aki azonban foglyul ejtette, majd seregével elfoglalta Halicsot, melynek kormányzását ifjabb fiára, András hercegre bízta. II. Henrik angol király és III. Béla levelet váltottak egymással, a Jeruzsálem visszafoglalása érdekében meghirdetett III. keresztes hadjárat előkészületeinek ügyében. [1]

1189-ben III. Béla sereget küldött a szorongatott helyzetben lévő, orosz támadásoknak kitett András hercegnek Halicsba. Eközben I. Frigyes német–római császár keresztes serege átvonult Magyarországon. [1]

1190. augusztus 6-án a III. Béla fogságából megszökött halicsi fejedelem elűzte András herceget, majd visszafoglalta országát és trónját. [1]

1190 körül III. Béla ezüstpénzein feltűnt a kettős kereszt motívuma. 1192-ben sószállítási kiváltságot adományozott a szentmártoni apátságnak; s az ő szorgalmazására avatták szentté I. László királyt.. 1193-ban III. Béla a horvátországi Modrus ispánságot megszabott katonai kötelezettségek mellett a Frangepán család ősének, Bertalan ispánnak adományozta. [1]

1194-ben III. Béla idősebb fiát, Imre herceget Horvátország és Dalmácia kormányzásával bízta meg. 1196 áprilisában III. Béla ifjabb fiára, András hercegre bízta a keresztes hadjárat megindítására vonatkozó fogadalmának teljesítését. [1]

1196. április 23-án meghalt III. Béla magyar király. Székesfehérvárott temették el. [1]

Forrás:

[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido3.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

• Egyenáram III / 2004, 9 oldal
  
  
• Versek, mondókák gyerekeknek rovásírással III / 2008, 13 oldal
  
  
• A felvilágosult abszolutizmus, avagy Magyarország a XVIII. században / 2010, 3 oldal
  
  
• Gerő-Seres - Biztonságosan és magabiztosan III., az OpenOffice.org Impress bemutatókészítő / 2010, 76 oldal
  
  
• Szalánczi Gábor - Magasépítés III / 2006, 106 oldal
  
  

Rövid tartalom Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki...

Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak az eseménytelenség, az unalom, a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság, alaptémája az emberi butaság; műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. Ötvenöt hónapi megfeszített munka után, 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni -...

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása annyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e...