Albert 1397. augusztus 16-án született Bécsben, Habsburg Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő fiaként. [1]
1421-ben Zsigmond király leányával, Erzsébettel kötött házasságot. Zsigmond utódjául jelölte, s 1424-ben Morvao kormányzását bízta rá. [1]
1437. december 9-én meghalt Habsburg Albert apósa, Luxemburgi Zsigmond. A főurak és a főpapok december 18-án Pozsonyban koronázták királlyá, de mindezt feltételekhez kötötték. A magyar koronázás után 1437-ben cseh királlyá, míg 1438. január 1-jén Frankfurtban német-római királlyá koronázták. Albert az államszövetségben Magyarországnak szánta a vezető szerepet, ezért saját székhelyét Budára helyezte át. [1] [2]
Anyósa, Borbála királyné összeesküvése miatt a lengyelekkel kisebb háborút kellett viselnie Sziléziában, mégpedig a cseh koronáért. A tartományokban mutatkozó nehézségek miatt szintén el kellett hagynia Magyarországot. Eközben a törökök és a velük szövetséges Vlad Dracul román vajda betörtek Erdélybe, rengeteg fogollyal távozva. [3]
Albert, hogy az uralma elleni engedetlenséget csillapítsa, 1439-ben rendi országgyűlést hívott össze, ahol a következőket hirdették ki:
- A király lányainak kiházasítása csak a királyi tanács belegyezésével történhet;
- A király egyedül nem nevezhet ki nádort;
- A pénz értékének megváltoztatása nem áll a király hatalmában;
- A Délvidék védelme Albert feladata.
Mint magyar király a főnemesség kiszolgáltatottja volt, így hosszas külföldi tartózkodásai idején nem is tudta kezében tartani a hatalmat.
Emiatt az 1439-i országgyűlésen a köznemesi rend hangoztatni kezdte követeléseit, a honvédelem feladatait pedig a királyra hárították. 1439-ben török harcok közepette esett el Szendrő városa, ezért a török fenyegetés miatt 1439-ben Albert hadjáratra határozta el magát, seregével azonban csak Titelig jutott. Részben azért, mert a törökök Magyarország helyett Bosznia ellen fordultak, részben pedig, mert seregét vérhasjárvány támadta meg. Csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, s 1439. október 27-én Neszmélyben halt meg. Székesfehérváron temették el. [3] [4]
Forrás:
[1] http://gyurkovics.freeweb.hu
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_magyar_kir%C3%A1ly
[3] Officina Nova Királyok Könyve
[4] Nógrády Árpád-Pálffy Géza-Velkey Ferenc - Magyar Uralkodók
A horvátok eredete
Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.
A Trianoni békeszerződésrőlMagyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
A Kokárda történeteA trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Kapcsolódó doksik- Savoyai Jenő, a Habsburg császár hadvezére / 2008, 16 oldal
- Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében / 2010, 4 oldal
- Habsburg Birodalom 1711-1848 között / 2000, 3 oldal
- Magyarország a Habsburg birodalomban / 2010, 2 oldal
- Habsburg I. Lipót abszolutizmusa / 2010, 2 oldal
A varázshegy
Ebben a műben az író a polgárság beteg mivoltát ábrázolja, a polgárok életének kilátástalanságával. A Varázshegy betegségregény. Egy tüdőszanatóriumban játszódik, ahol mindenki beteg, s nem is hisznek az egészséges ember létében, s ahol különféle alakok, különféle véleményekkel a reménytelenül beteg polgárságot példázzák. Itt az emberek megfeledkeznek az időről, de az idő...
A Kuruc kor költészetérőlA vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17. század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó...
A reneszánsz és Balassi BálintAz olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...
