Középiskola > Kötelező olvasmányok > Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg

A kis herceg hatalmas sikerét bizonyítja, hogy szinte valamennyi nyelvre lefordították, de filmek is készültek belőle. A regény nyelvezete egyszerű, költői szépségű és tisztaságú. Egy képzelet szülte bolygón, az író fantáziájában, néhány térdig érő vulkán és egy rózsa közt él a kis herceg, aki a természet és az ember harmóniájára törekszik.

Őszinte és igazságos kis teremtmény, ki kalandjai során döbben rá, hogy a világ korántsem olyan ártatlan, mint amilyennek ő maga gondolta.

A kis herceg írója emlékeiből formálja főhőseit, a pilótát és a gyermeket, akik őt magát jelentik. E két szereplő voltaképpen tehát egyet alkot. A kis herceg az író gyermekkori gondolatait, a pilóta a felnőtt ember érzéseit, tapasztalatait, a gyermeki őszinteségre és igazságérzetre való felnőttes reakciókat közvetíti.

A regény fontosabb szereplői:

- A pilóta
- A kis herceg
- A virág
- Király
- Hiú
- Iszákos
- Üzletember
- Lámpagyújtogató
- Földrajztudós
- Kígyó
- Róka
- Rózsák

A regény 27 fejezetből áll. A terjedelmesnek éppen nem mondható könyv ajánlásában az író felhívja a figyelmet arra, hogy könyve nem meseregény, felnőttek is olvashatják, sőt talán ők értik meg igazán. Ugyanis van a regénynek néhány titka, amit a gyerekek még nem biztos, hogy felismernek. Ezen titkok egyike a regénybeli idősíkok keveredése.

A történet úgy indul, hogy az író saját gyermekkori emlékeit eleveníti fel, vagyis a hatéves emberke első tapasztalatait a felnőttekkel való társalgás eredményeiről. A regény visszaemlékezések sorozata. Az elbeszélt történet jelene egy, az íróval hat évvel korábban megtörtént esemény ideje.

A kis herceg vándorútja kereken egy évig tartott – ennek az évnek az utolsó hetét töltötte együtt a pilótával. Azt látjuk, hogy bármennyire is kalandos egy-egy epizód, mindig elgondolkodtat bennünket. Néhány vezérgondolat vonul végig az egész könyvön. Ilyen például a felelősség tudata, vagy az, hogy megértsük, mi dolgunk a világban, mi tesz bennünket egyénivé, másokkal összetéveszthetetlenné.

Az első fejezetben megismerkedünk a kis herceg bolygójával, amely a B 612. számú bolygó. Innen indul útjára a kis herceg, hogy elhagyván bolygóját, barátokat és ismereteket szerezzen, miközben sorra járja a környező bolygókat.

Első állomása a király golyóbisa. Megtudja, hogy a király mindenen uralkodik, mégis mikor a kis herceg naplementét kér a királytól, ő hűvösen elmagyarázza a kis hercegnek, hogy csak azt lehet megparancsolni, ami magától is végbemenne, s mivel nem jött el a naplemente ideje, ő nem adhat parancsot ilyesmire. A kis herceg hamar átlátja a helyzetet, ezért otthagyja a királyt.

A második bolygón ahova eljut, egy hiú ember lakik, aki talán még szánalmasabb, mint a király. Nem is parancsolja, hanem kéri a kis hercegtől, hogy csodálja őt. Ezek mind-mind a felnőttek hibái: hiúak, uralkodni akarnak mindenen, s közben úgy élnek, mint valami kisbolygón, ahol nincs más számára szabad hely. Így a kis herceg innen is hamar továbbáll, s folytatja útját.

A következő bolygón egy iszákos lakik. A kis herceg látogatása itt igen rövid ideig tart. A negyedik bolygó az üzletemberé. A férfi annyira el van foglalva, hogy még a fejét sem emeli fel a kis herceg érkezésére. A gyermek, kinek minden vagyona egy szál virág, s közben mérhetetlenül gazdagnak hiszi magát, értetlenül és némi ellenszenvvel tekint arra az emberre, aki úgy gondolja, hogy őt illeti minden körülötte ragyogó csillag.

Az ötödik állomás a lámpagyújtogató bolygója. E furcsa bolygó valamennyi közt a legkisebb, ahol egy nap egy percnek felel meg.

A hatodik bolygó tízszer ekkora, ahol egy öreg bácsi éldegél, s hatalmas könyveket írogat. A földrajztudós él ezen a bolygón; ő a tudomány embere.

Miután egyenként végigjárta a magány, az önzés, a nyomorúság és a rabszolgaság külön-külön is abszurdnak tetsző állomásait, a kis herceg a Földre érkezik. Itt mindenből több van, amit eddig a világban megismert – hamarosan rájön, hogy kedvenc virágából, a rózsából is.

A Földön az első élőlény, akivel találkozik, a kígyó. Hűvös és bölcs, tekergőzik a homokban. A kis herceg tovább bolyong, s rábukkan egy útra: virágzó rózsakert előtt áll, s beszédbe elegyedik a virágokkal. Megtudja, hogy nemcsak az ő egyetlen rózsája létezik a világon, hanem itt a Földön hatalmas, virágzó rózsabokrok találhatók. Megismerkedik a rókával, akit annak útmutatása szerint türelmesen megszelídít, majd később a pilótával is.

A rókától való elválás után egy pályaudvaron találja magát. Lélekben már készül arra, hogy hamarosan el kell hagynia ezt a bolygót is.

A huszonötödik fejezetben járunk. E részben értesít minket az író, hogy a kis herceg már egy éve elhagyta bolygóját. Annak érdekében, hogy hazajusson, a kígyóhoz fordul segítségért: arra kéri, hogy mérgezze meg őt.

A pilóta talán megérti, hogy másként nem térhet vissza a kis herceg a bolygójára, csak úgy, ha a kígyó halálra sebzi. A gyermek a mese, az emlék világából érkezett a földi ember mindennapi életének színhelyére, a Föld nevű bolygóra. A kis hercegnek a pilótától való elválása talán a legmegrázóbb momentum.

A regény utolsó képsorai gyorsan leperegnek. A gyermeket a kígyó halálra marja, ő meghal, de testét a pilóta nem találja meg. Hogyan is találná, hiszen a kis herceg mindvégig a felnőtt ember gyermekkori emlékeinek megtestesülése volt.

Az utolsó fejezetben az író elmondja, hogy mindaz, amit leírt, már hat évvel korábban megtörtént.

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Az ókori görög irodalom jelentősége Az európai gondolkodás alapja az ókori görögség kultúrája. Világszemléletük újdonsága az „ember felfedezése”, világszemléletük emberközpontú. Isteneiket ember alakúvá formálták, s halhatatlanok. A görög dráma Kr.e. 5. század, Periklész kora, a demokrácia ideje. Virágzott a szobrászat, az építészet és a...

Az induló Vajda Jánost Petőfi-epigonként aposztrofálta a korabeli irodalmi közélet. Politikai költészetének legértékesebb darabjai mégsem Petőfi aktuállírájára emlékeztetnek, hanem sokkal inkább Arany János jóval modernebbnek mondható allegorikus költeményeivel mutatnak rokonságot. Sőt, Vajda költészete - mint látni fogjuk - ezen is túlmutat, allegóriái ugyanis többféleképpen...

I. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...