A mű a honfoglalás után játszódik, amikor Árpád fejedelem felosztja az országot vezérei között.
Főbb szereplők:
- Árpád fejedelem
- Zoltán – Árpád fejedelem fia
- Hanzár – Árpád fejedelem felesége
- Huba vezér
- Világos – Huba vezér leánya
- Gyula – Huba vezér hadnagya
- Etelka – Gyula leánya
- Rima – Etelka dajkája
- Róka – a fejedelem tót származású tanácsadója
- Uszuba – a fejedelem bizalmasa
Történet:
Az ország szétosztása során Árpád Huba vezérnek ajándékozta Világos várát, ezért Huba vezér Világosnak nevezte el leányát. A Világosi templom felszentelésére sok ember érkezik. Huszonnégy szűz közül választják ki azt az egyet, aki áldozatot mutathat be. A választás Gyula leányára, Etelkára esik. Az érkező vendégek között megtaláljuk Szeged urát, Zalanfit is, aki szerelmes lesz Etelkába. Zalanfit azonban mind a leány, mind az édesapja, Gyula türelemre inti.
Etelkát már a templom bejáratánál várja a főpap, aki majd szózatot intéz a néphez, miután megölték az áldozati bárányt. Etelka fáklyás ifjak előtt vonul el, s az utolsó, aki átadja Etelkának a fáklyát, ismeretlenül is nagyon megtetszik a leánynak.
A felszentelés után megtudjuk az ismeretlen nevét, s hogy mesterséget jött tanulni. Eteléről van szó, aki megtetszik Világosnak, Huba vezér leányának is. Etelka szerelemre lobban Etele iránt, s szerelme jeléül egy kardot ajándékoz neki – Etelét a fejedelem Budára szeretné hívni.
Árpád fejedelem Szegedre, Zalánfihoz megy vadászatra, ahol Etelka kutyája egy faládát talál, benne egy halott gyermek csontvázával. A titkot egyedül a dajka, Rima ismeri.
Világos eközben mindent megpróbál, hogy Etele édesapja seregébe kerüljön. Etelka mindenre rájön, és próbálja megakadályozni Világos cselszövését. A fejedelem mindent elintézne: Világos legyen Eteléé, Etelkát pedig Zalánfi vegye el. Etelének Világossal kéne Budára érkeznie, amit Etele elutasít, és bosszút esküszik. Azért, hogy tervét sikeresen véghez tudja vinni, megszerzi magának a fejedelem tót származású tanácsadóját, Rókát.
Róka minden aljasságra képes, s igazából semmi sem érdekli őt saját sorsán kívül. Árpád fejedelem meghal, Róka pedig Zoltánt, Árpád fiát nevezi ki fejedelemnek. Az új ifjú fejedelem teljesen megbízik Rókában, így a ravasz tanácsadó befolyása tovább növekszik.
Róka mindent összekuszál: börtönbe juttatja Etelét, s elterjeszti, hogy Zoltán szerelmes Etelkába. Hanzár, a fejedelem felesége azonban rájön a tanácsadó aljasságaira, ezért Rókát elítélik, majd kivégzik. A dolgok rendeződni látszanak.
Etele felfedi kilétét: elárulja, hogy ő a Krjelbe szakadt magyarok fejedelme, s Zoltánnal már, mint fejedelem találkozik. Etelkáról kiderül, hogy valójában nem is Gyula leánya, hanem a fejedelem gyermeke. Gyula és a fejedelem felesége korábban egy időben szült. Gyula feleségének gyermeke halva született, miközben a fejedelem felesége megszülte második gyermekét, Etelkát. A fejedelem azonban nem szerette a több gyermekes nőket, ezért Gyula felesége lett a kislányt anyja.
Etelka és Zalánfi esküvője már akadályozható meg, ezért Etele párbajra hívja Zalánfit, hogy elnyerje Etelka kezét. Zalánfi halálosan megsebesül, de Etelkát is megsebesíti. Később kiderül, hogy a leány sebe nem súlyos. Etele és Etelka összeházasodnak.
Zoltán úgy rendelkezik, hogy ameddig az ifjú házasok Magyarországon tartózkodnak, megilleti őket Zalánfi szegedi tulajdona.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Fertő tó
A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó.
A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Középiskolai anyagok
Etelka
A mű a honfoglalás után játszódik, amikor Árpád fejedelem felosztja az országot vezérei között.
Főbb szereplők:
- Árpád fejedelem
- Zoltán – Árpád fejedelem fia
- Hanzár – Árpád fejedelem felesége
- Huba vezér
- Világos – Huba vezér leánya
- Gyula – Huba vezér hadnagya
- Etelka – Gyula leánya
- Rima – Etelka dajkája
- Róka...
Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében
Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...
Szent László alakja a himnuszok tükrében
Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.
László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
Mikoron méglen gyermekded volnál,
Kihoza Béla király jó Magyarországba,
Hogy dicsekednél te...
