Középiskola > Kötelező olvasmányok > Jókai Mór - Rozgonyi Cecília

Legfontosabb szereplők:

- Rozgonyi István – nagyúr, a galambóci magyar hadak fővezére
- Cserni Száva – lengyel lovag, szerelmes Cecíliába
- Szentgyörgyi Cecília – Templin gróf lánya, Hedvig királyné udvarhölgye
- Hedvig – I. (Nagy) Lajos király leánya, Jagelló felesége
- Jagelló – litván nagyfejedelem, később lengyel-litván király
- Marina – Templin gróf idős cselédje
- Vilmos – Hedvig gyerekkori jegyese
- Rozgonyi István fia

Történet:

A 14-15. század fordulóján vagyunk. I. (Nagy) Lajos királyunk (1342-1382), ki az Anjou-dinasztia leszármazottja, 1370-ben lengyel királlyá koronáztatja magát, s létrehozza az ún. perszonáluniót. Mivel három lánya születik, s fia nem, el kell fogadtatnia a rendekkel a leányági trónutódlást. Halála után a király végakaratának megfelelően lánya, Mária örökli a lengyel trónt. A lengyelek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy új uralkodójuk székhelye náluk legyen. Erzsébet, az anyakirályné, aki régensként gyakorolja a hatalmat kiskorú lánya helyett, kénytelen engedni, és Mária helyett húgát, Hedviget küldi Lengyelországba, akit 1384-ben koronáznak meg.

Két évvel később hozzákényszerítik a litván nagyfejedelemhez, aki II. Ulászló néven lengyel király lesz, és megalapítja az 1572-ig uralkodó Jagelló-dinasztiát, felszámolva az országban uralkodó anarchiát.

E rövid áttekintés után érkezünk el az elbeszélésünk kezdetéhez:

Hedviget tehát hozzákényszerítik Jagellóhoz, hiába van már vőlegénye, akit szeret is. Az államérdek azonban mást kíván meg. Még mielőtt megtartanák az esküvőt, Hedviget meglátogatja gyerekkori jegyese Vilmos; a találkozás egy templomban zajlik le, Hedvig kísérete körében. A búcsúnak szem és fültanúja egy fiatal pár: Cserni Száva, és Templin gróf leánya, Cecília.

Hamarosan lezajlik Jagelló és Hedvig esküvője, megpecsételve a litván és a lengyel nép barátságát.

Cecíliának van még egy udvarlója, aki nem más, mint Rozgonyi István, a magyar főnemes. Sok év telik el az esküvő után. Rozgonyi visszatér Magyarországra, Száva pedig az orosz hadba távozik a király oldalán.

Sokat szenved a lengyel nép az állandó háborúktól. Meghal Hedvig királyné, akit holta után szentként kezdenek tisztelni. Száva megelégeli a vérontást, és felkerekedik, hogy meglátogassa régi szerelmét, Cecíliát, akitől elsodorta a háború. Templin gróf kastélya felé veszi útját. A gróf régen meghalt, ezért Marina, az idős cseléd fogadja Száva lovagot, s beszámol neki a Cecíliával történtekről. Kiderül, hogy Rozgonyi nyerte el Cecília kezét, s Templin gróf halála előtt egyetlen kívánsága az volt, hogy lánya férjhez menjen,; így vette el feleségül Rozgonyi István Cecíliát.

Száva tudja tehát, hogy Cecília korábbi riválisa, a magyar Rozgonyi István asszonya lett. Attól tart, hogy – miként királynéja, a halott Hedvig – kényszerűségből fogadta el a magyar úr kezét. Haragra gerjed. Tudni akarja, hogy Cecília kit szeret valójában: őt vagy a férjét. Ha nő nem szereti urát – tökéli el magában Száva –, megbünteti Rozgonyit, amiért boldogtalanná tette Templin gróf lányát.

Száva számításai nem jönnek be. Útközben Rozgonyival találkozik, de nem fedi fel előtte kilétét, hanem csak azt mondja, hogy egy lengyel lovag, ami igaz is. Rozgonyi palotájába tart, ahol egy kellemes vacsorán vesz részt, de hiába is várja, hogy valaki rosszat mondjon rá, nem ránthat kardot senkire. A vacsora alatt mindenki udvarias Szávával. A vacsora végeztével lefekvéshez készülődnek, s Szávát is szobájába vezeti Rozgonyi és neje, de ekkor a lengyel lovag hirtelen színt vall. A falon egy csodálatos festményt lát, mely három fiatal alakot ábrázol: Cecíliát, Rozgonyit és Cserni Szávát. Akkor készülhetett, amikor a két férfi még egymással versengve küzdött Cecília kezéért.

Rozgonyi közli Szávával, hogy ameddig ő Zsigmond királlyal harcba megy, addig ő vigyáz feleségére. Száva mindent megígér, majd Rozgonyi csatalakozik Zsigmond bandériumához.

Elkezdődik a harc. Hol Rozgonyiék, hol a török sereg bizonytalanodik el harc közben. Mindkét sereg erősítést kap – a magyarok egy fehér ruhás nő és egy fekete lovag által kapják a segítséget. A nő Cecília, a fekete lovag pedig Száva, aki igyekszik titkolni kilétét.

A mű végén Cecília elárulja férjének, hogy a fekete öltözék Szávát rejti. S a novellának ezzel a pár sorral lesz vége: „Te megcsaltál, elárultad előtte a nevemet, most én is megcsallak téged!”. Száva a török gyűrűbe veti magát. „Az utolsó kard villogott még néhány percig az utolsó bajnok kezében, végre az is lefeküdt az ellenségei holttestéből vetett ágyra. Cserni Száva megmutatta, hogyan hal meg egy lovag a szerelméért.”

A szarvasmarha (latinul Bos primigenius taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Genetikai állományuk alapján két csoportba sorolhatók, az ún. "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg Európában a púp nélküli változat a megszokott. A kettőt az őstulok két különböző alfajából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól.

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

• Jókainé Szatura Zsuzsanna - Általános és szervetlen kémia / 2006, 107 oldal
  
  
• Egy szabadon választott Jókai és Mikszáth regény elemzése a romantika jegyében / 2000, 12 oldal
  
  
• Jókai Mór Az arany ember toposzai / 2008, 1 oldal
  
  
• Jókai Mór műveinek elemzése / 2000, 12 oldal
  
  
• Jókai Mór regények eszköztára / 2008, 2 oldal
  
  

A mű ún. könyvekre oszlik, az egész történet pedig négy könyvben olvasható. Teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon. A főszereplő maga Dorottya, aki olyan idős, csúnyácska és fogatlan, hogy a hamut már mamunak, a szöszt pedig pösznek ejti. 1799-ben Csokonai Somogy megyében tartózkodott, részt vett az ottani farsangi mulatságon, s itt látott modelleket...

A tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyar nemzet – Herder jóslatának megfelelően – megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett...

Tájverseinél hatottak rá Petőfi Sándor, Vajda János és az Ady- féle vonal, vagyis a lelki állapotok tükrözése, de szimbólumokat nem használ. Érzékenysége a közösségi költészetében is megfigyelhető. Költeményeiben saját magát értékeli, amit végigkísér a magány és a bizonytalanság. Juhász Gyula ismerte fel tehetségét. Megfigyelhető az impresszionista hatás, és az igényes...