A Fanni hagyományai valójában egy ifjú hajadon, Fanni naplója. A naplót egy ismeretlen férfi küldi el az Uránia szerkesztőségébe azokkal a levelekkel együtt, amelyeket Fanni a barátnőjének írt.
A lány története szomorú, hiszen édesanyja korán meghalt, s édesapja új asszonya nem törődik a lánnyal. Megtudjuk, hogy apja ridegen bánik leányával, s mostohája sem túl kedves hozzá. Csupán arra vélik alkalmasnak, hogy mindenkit kiszolgáljon, beleértve mostohatestvéreit is. A kedves lány azonban beteg lesz, szenvedéseit pedig némán tűri. Édesapja rájön, hogy vétett lánya ellen, s azzal próbálja bűnét jobbá tenni, hogy Fannit lelkiismeretesen ápolja betegágyán.
A bevezetés után olvashatjuk a „napi jegyzéseket, leveleket”. Fanni, ha egy kis nyugalomra vágyik, a kertben lévő veteményeskert lugasába menekül. Életében nagy változás történik, amikor megismerkedik a falu zsellérkunyhójába költöző asszonnyal, s két kedves gyermekével. Az asszony elmeséli, hogy valójában nemesi származású, s fiatalon lett egy báró felesége, azonban a báró meghalt, s ő nem tudta a hitelezőket kifizetni, így mindenét el kellett adnia. Így történt, hogy szegény sorsra jutott. Fanni mindenben próbálja segíteni az asszonyt, családja azonban nem nézi jó szemmel, hogy egy nem megfelelő rangú emberrel barátkozik.
Fanni egyre jobban vágyik a szeretetre, a megértésre, a kedvességre, amit családjától sohasem kap meg. Barátnője, az elszegényedett asszony beszél neki először a szerelemről, s bíztatja, hogy járjon társaságba, ne ítélje magát magányosságra.
A lány családjával együtt lesz hivatalos a szomszédságban lévő nemesi kúriába. A család készülődésének segítése Fanni minden idejét lefoglalja, így magára alig jut ideje – csak egy egyszerű kis ruhácskát talál, amiben elmehet a rendezvényre.
Megismerkedik T. Józseffel, majd hamarosan egymásba szeretnek. Az ifjú gyakori vendég lesz Fanniék házában, így néhány boldog hetet tölthetnek együtt. Később a szomszéd leány, akit Teréznek hívnak, ismét összehozza a korábbi társaságot, így a két szerelmes újra együtt lehet, de boldogságuk nem felhőtlen, mivel pletykálni kezdenek róluk. Fanni édesapja felháborodik, hogy mit képzel lánya – ingyenélővel szűri össze a levet, amikor szerinte csak a pénz és a föld számít. Teréz nagy nehezen eléri, hogy Fanni még egy hetet velük tölthessen, azonban a boldogságnak hamarosan vége szakad.
Később megérkezik gróf É-né, aki összebarátkozik Fannival. A lány elmeséli neki barátnője sorsát, vagyis, hogy nemesi származású, de mégis nyomorban kénytelen élni. Kiderül, hogy a két asszony ismeri egymást, ezért É-né azonnal kocsit küld a bárónéért és gyermekeikért. Fanni ezzel jót tesz barátnőjével, de azon az áron, hogy ismét magányos lesz.
Még egy utolsó összejövetelre elmegy, ahol azonban rádöbben, hogy hírbe hozták ifjú szerelmével, ezért mindenki eltávolodott tőle. El kell viselnie azt is, hogy mostohaanyja kegyetlenkedik vele, s szemrehányásait is el kell viselnie. A sorozatos megrázkódtatások következtében Fanni egyre betegebb lesz, s csendesen hal bele a bánatba.
Írásait, leveleit lepecsételve küldi el szerelmének, aki miatt oly sokat szenvedett, s akivel a boldogságot csak a másvilágon találhatja meg.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Pálmák
A pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje, aminek egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae). Korábbi rendszerekben vagy hasonlóan önálló rendnek tekintették (pl. Urania Pflanzenwelt), vagy a torzsavirágzatúak rendjének (Spadiciflorae) egyik családjaként (Arecaceae, Palmaceae) szerepelt.
A munka ünnepének eredete
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kölcsey Ferenc élete és munkássága
I. A reformkor
A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...
József Attila - Utolsó vershármas c. versének elemzése
Tájverseinél hatottak rá Petőfi Sándor, Vajda János és az Ady- féle vonal, vagyis a lelki állapotok tükrözése, de szimbólumokat nem használ. Érzékenysége a közösségi költészetében is megfigyelhető. Költeményeiben saját magát értékeli, amit végigkísér a magány és a bizonytalanság. Juhász Gyula ismerte fel tehetségét. Megfigyelhető az impresszionista hatás, és az igényes...
József Attila Óda című versének elemzése
- 1933-ban született a vers Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán.
- Ihletője - feltehetően - dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt.
Előzmények:
A már említett múzsa csak közvetlen kiváltója lehetett a vallomásnak, hiszen a versből egy már megérlelt szerelmi élmény tükröződik.
Korábbi szerelmi élmények:
- Gebe Márta (makói...
Évről-évre egyre jelentősebbé válik az internetes álláspiac, hiszen számos offline hirdetési forma szűnt meg az álláskereső portálok térnyerésével. A gördülékeny egymásra találásnak köszönhetően a munkahelyváltás könnyebb, mint valaha. Tudd meg, hogyan!
