A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura inkább testvéréhez, özvegy Naprádiné Tarnóczy Judithoz fordult, vagy a szomszéd pápista család, Mikes Zsigmondék házába menekült.
Tarnóczy Sebestyén és Mikes Zsigmond, mint két régi jó barát abban is megállapodott, hogy Sára, és a Mikes család legkisebb fia, Kelemen egy pár lesz. Ám miután a férj meghal, az özvegy Tarnóczyné eltiltja gyermekét Sárától, mert úgy véli, hogy egy pápista nem lehet az ő leányának férje. Helyette a dúsgazdag Haller Péter fejedelmi tanácsost nézi ki.
Míg Tarnóczyné peres ügyeit intézi Szebenben, leányát az özvegy Naprádiné felügyeletére bízza. Sárának egyetlen szórakozása az olvasás. Érdeklődően tanulmányozza Naprádiné könyveit – főként a szerelemes történeteket –, mivel édesanyja házában ezekkel nemigen találkozott.
Sára Bethlen Istvánné házában nevelkedett, ahol egyedül Francisco históriáját ismerhette meg – ezt elő is adták az ott nevelkedett ifjú hölgyekkel. Francisco szerepét akkor egy ifjú lovag játszotta, akit Sára névről nem ismert, mindazonáltal szerelemre gyúlt az ifjú iránt.
Naprádiné is rájön, hogy Sára szíve nem Kelemenért, s nem is Haller Péterért dobban. Naprádiné is szerelmes, méghozzá Mikes Zsigmond testvérébe, Mikes Mihályba, s titokban reménykedik, hogy egyszer majd feleségül mehet hozzá.
Hazatér Mikes Zsigmond legidősebb fia, János, aki Lupuj vajda testőrségében szolgál már egy ideje. János is elmeséli a vele történteket: járt ő is Bethlen Istvánné udvarában, ahol az egyik ifjú hölgyet találta a legvonzóbbnak. Közben Kelemen, az öcs csak arról beszél, hogy nem láthatja szerelmét, Sárát.
A nagybáty okozza az egész regény konfliktusát amikor kitalálja, hogy szöktessék meg Sárát az otthonából, s vigyék el a Mikes várba, ahol majd Kelemen fogja várni. Tervei szerint apja kéri meg Tarnócsynétól a lányt, aki a szöktetés után már nem mondhat nemet.
Miután sikerül a leányrablás, a várban minden kiderül. Sára rájön, hogy ideálja –aki Francisco szerepét játszotta – nem más, mint Mikes János, Kelemen testvére. Kéri, hogy szökjenek el, s együtt legyenek boldogok. János megismeri a lányt, de palástolja érzéseit, majd elrohan a várból – úgy érzi, nem tehet mást, hiszen a lány testvére szerelme,.
Végül Sára beleegyezik, hogy Haller Péter felesége lesz. Közben a Mikes család azon tagjai, akik megszöktették a lányt, Moldva felé menekülnek, ugyanis a lányszöktetés főben járó bűn. Tarnócsyné azt reméli, hogy az ifjak megkapják méltó büntetésüket nemcsak a leányszöktetés miatt, hanem azért is, mert kezdte megutálni a családot.
A regény zárásaként Tarnóczyné megmondja leányának, hogy mennyire örül a Mikes családra kiszabott halálos ítéletnek. Arra azonban nem gondol, hogy a fejedelemnek köszönhetően megmenekülhet a család. Sára a hír hallatán bezárkózik a szobájába, majd végez magával.
Miután Tarnóczyné ördögi cselszövései visszaütnek rá, s megtudja, hogy egyetlen lánya halott, ő is holtan esik össze. A Mikes családban mindhárom fiú életben marad; János később szerez halálos sebesülést egy csatában. Naprádinét pedig nem Mikes Mihály, hanem Haller Péter veszi feleségül.
Kapcsolódó olvasnivalók
Vajon mitől ugrik akkorát a bolha?
Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képest hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. A megfejtés egy különleges fehérjemolekula, a rezilin, ami egyébként a legtöbb rovarban megtalálható az állat testét borító képződmény, a kutikula bizonyos részeiben.
A betyár Rózsa Sándor élete
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A nukleáris fegyverekről
Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Szabó Magda Kiálts város! című művének elemzése
"Holtig haza, Debrecen"
A debreceniség bemutatása Szabó Magda: Kiálts város! című műve és az írónő emlékei alapján.
Dicsőséges múltú szülővárosom, Debrecen számos irodalmi kiválóságot nevelt fel a történelem viharos évszázadaiban. Ebben a csodálatos városban töltötte gyermekkorát a XX. század egyik legnagyobb magyar írónője, Szabó Magda is .
Szinte teljes egészében...
Vörös és fekete (elemzés)
Stendhal kései remekművének, a Vörös és feketének ötletét több újsághírből meríti; legfontosabb nyersanyagát, egy falusi nevelő bosszútörténetét, kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. a mű mottóját) - a színlelés problematikájának felhasználásával - Julien...
Móricz Zsigmond - Barbárok c. művének elemzése
Móricz Zsigmond a ’30-as években újra a nép problémái felé fordult és regényekben, novellákban számolt be a gazdasági világválság utáni parasztok helyzetéről. Ebből az időszakból az egyik legkiválóbb műve az 1931-es Barbárok.
A cím utal arra, hogy az író egy olyan világba „viszi el” az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is. Petőfi...
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
