A történet egy családról s egy leányról szól. A család Sárszegen él, egy unalmas, poros kisvárosban. A férj, Vajkay Ákos feleségével és leányával, Pacsirtával él itt. Megtudjuk, hogy Pacsirta már nem fiatal, s nagyon csúnya, emiatt lehetséges, hogy sohasem talál már férjet magának.
Nagy az izgalom a családban, mivel Pacsirta utazni készül – édesanyja testvéréhez, Béla bácsiékhoz utazik a tarkövi pusztára. A szülők féltő gondoskodással készítik fel leányukat az útra.
A szülők már jó ideje nem járnak el sehova sem, társaságban is régen voltak. Egyedül templomba járnak, aminek fő oka Pacsirta csúnyasága – félnek ugyanis, hogy lányukat kigúnyolnák.
Most, hogy Pacsirta elutazik, a szülők elhatározzák, hogy abban az egy hétben nem fognak főzni otthon, hanem ellátogatnak Sárszeg legjobb éttermébe, a Magyar Királyba, s ott fognak étkezni. Pacsirtát felteszik a vonatra, de otthon mindkét szülő magányosnak érzi magát. Megjön a sürgöny, hogy Pacsirta épségben megérkezett.
Az elkövetkező egy hétben a szülők olyan jól érzik magukat, mint még soha életükben. Hiányzik nekik a lányuk, de újra elkezdenek társasági életet élni. Az étteremben ismét szóba elegyednek a régi barátokkal, s vendégségbe is hivatalosak lesznek.
Az egyik alkalommal a férj barátaival kártyázik, iszik az étteremben, s közben felesége nem tudja, hogy hol marad, hiszen éjfélig mindig haza szokott érni. A férfi köszönés nélkül otthagyja barátait, majd hazamegy, de otthon veszekedni kezdenek a feleségével. Enyhén ittas állapotában nyíltan beszél lánya csúfságáról, s úgy véli, tán jobb volna neki is és nekik is, ha nem is volna a lány. Az anya tudja, hogy igaza van férjének, hiszen lányuk nagyon csúnya, s így nehéz beilleszkednie a társadalomba, mégis védi gyermekét. Egy szülő csak nem akarhatja lánya halálát?
Másnap kora délután ébrednek fel. Eltelt az egy hét, s Pacsirta hamarosan hazaérkezik. Mindketten lebaktatnak a vonatállomásra, s együtt várják lányukat. A vonat késik, ezért már kezdenek rosszra gondolni, de végül megérkezik lányuk, Pacsirta.
A lányt még a vonatállomáson kicsúfolja egy kisfiú, de a szülők nagy örömmel fogadják őt. Az apa érzi, hogy nincs minden rendben Pacsirtával. Megtudja, hogy a lány igazából mindenkinek a terhére volt, s nem igazán tudott beilleszkedni, nem fogadták el Béla bácsi vendégei sem. Közös fényképe azonban van azokkal, akikkel ebben az egy hétben együtt volt.
Pacsirta lefekszik a szobájában, s gondolkodni kezd. Rádöbben, hogy hiába volt távol a szülői háztól, újra szembesülnie kellett azzal, hogy bár szeretettel fogadták őt, és végig kedvesen bántak vele, mégis mindenkinek az útjában volt. Lepereg előtte a saját élete, ami nem tartalmaz mást, mint főzést, mosást, takarítást nap mint nap. Zokogni kezd, s hogy szülei ne hallják sírását, száját a párnához nyomja – ebben nagy gyakorlatra tett szert az évek során.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban c. versének elemzése
"Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel."
/Dante/
Jól véssük emlékezetünkbe e sorokat, mert amint belépünk Vörösmarty könyvtárának kapuján, ez a gondolat, a reménytelenség és a hiábavalóság gondolata cseng vissza fülünkbe. A Gondolatok a könyvtárban című filozófiai-bölcselkedő költeményt...
Kosztolányi Dezső Esti Kornél éneke című művének elemzése
„A humort akár avultnak sejteném”, „sőt, külön és rövid szavakkal elmondva, az ötleteket talán kissé üresnek is találnám.”
Babits Mihálynak, az Esti Kornél novellafüzér elsőszámú értelmezőjének, a Nyugatban megjelent kritikája e szavakkal illette Kosztolányi írásművészetét.
A felszínességre és az ürességre mondott kritika talán nem teljes mértékben...
Kosztolányi Dezső élete és novelláinak elemzései
1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Hatással vannak rá a...
