A történet egy családról s egy leányról szól. A család Sárszegen él, egy unalmas, poros kisvárosban. A férj, Vajkay Ákos feleségével és leányával, Pacsirtával él itt. Megtudjuk, hogy Pacsirta már nem fiatal, s nagyon csúnya, emiatt lehetséges, hogy sohasem talál már férjet magának.
Nagy az izgalom a családban, mivel Pacsirta utazni készül – édesanyja testvéréhez, Béla bácsiékhoz utazik a tarkövi pusztára. A szülők féltő gondoskodással készítik fel leányukat az útra.
A szülők már jó ideje nem járnak el sehova sem, társaságban is régen voltak. Egyedül templomba járnak, aminek fő oka Pacsirta csúnyasága – félnek ugyanis, hogy lányukat kigúnyolnák.
Most, hogy Pacsirta elutazik, a szülők elhatározzák, hogy abban az egy hétben nem fognak főzni otthon, hanem ellátogatnak Sárszeg legjobb éttermébe, a Magyar Királyba, s ott fognak étkezni. Pacsirtát felteszik a vonatra, de otthon mindkét szülő magányosnak érzi magát. Megjön a sürgöny, hogy Pacsirta épségben megérkezett.
Az elkövetkező egy hétben a szülők olyan jól érzik magukat, mint még soha életükben. Hiányzik nekik a lányuk, de újra elkezdenek társasági életet élni. Az étteremben ismét szóba elegyednek a régi barátokkal, s vendégségbe is hivatalosak lesznek.
Az egyik alkalommal a férj barátaival kártyázik, iszik az étteremben, s közben felesége nem tudja, hogy hol marad, hiszen éjfélig mindig haza szokott érni. A férfi köszönés nélkül otthagyja barátait, majd hazamegy, de otthon veszekedni kezdenek a feleségével. Enyhén ittas állapotában nyíltan beszél lánya csúfságáról, s úgy véli, tán jobb volna neki is és nekik is, ha nem is volna a lány. Az anya tudja, hogy igaza van férjének, hiszen lányuk nagyon csúnya, s így nehéz beilleszkednie a társadalomba, mégis védi gyermekét. Egy szülő csak nem akarhatja lánya halálát?
Másnap kora délután ébrednek fel. Eltelt az egy hét, s Pacsirta hamarosan hazaérkezik. Mindketten lebaktatnak a vonatállomásra, s együtt várják lányukat. A vonat késik, ezért már kezdenek rosszra gondolni, de végül megérkezik lányuk, Pacsirta.
A lányt még a vonatállomáson kicsúfolja egy kisfiú, de a szülők nagy örömmel fogadják őt. Az apa érzi, hogy nincs minden rendben Pacsirtával. Megtudja, hogy a lány igazából mindenkinek a terhére volt, s nem igazán tudott beilleszkedni, nem fogadták el Béla bácsi vendégei sem. Közös fényképe azonban van azokkal, akikkel ebben az egy hétben együtt volt.
Pacsirta lefekszik a szobájában, s gondolkodni kezd. Rádöbben, hogy hiába volt távol a szülői háztól, újra szembesülnie kellett azzal, hogy bár szeretettel fogadták őt, és végig kedvesen bántak vele, mégis mindenkinek az útjában volt. Lepereg előtte a saját élete, ami nem tartalmaz mást, mint főzést, mosást, takarítást nap mint nap. Zokogni kezd, s hogy szülei ne hallják sírását, száját a párnához nyomja – ebben nagy gyakorlatra tett szert az évek során.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Babits Mihály Strófák a wartburgi dalnokversenyből c. költeményének bemutatása
A vers költője; Babits Mihály a 19. század végétől a 20. század elejéig élt és alkotott. Egyik legjelentősebb alkotása az 1909-ben megjelent „Levelek Iris koszorújából” című versgyűjteménye, mely az 1902 és 1908 között keletkezett költeményeket tartalmazza. A cím jelképes értelmű, a költői program kifejezője is. Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ...
Ady Endre élete, költészete
ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest
Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...
Esti Kornél utazása a halálba (összehasonlító novellaelemzés)
Esti Kornél egy Kosztolányi Dezső által kitalált személy, aki foglakozását tekintve költő. Mint tudjuk Kosztolányi is költő és író, ezért joggal gondolhatnánk, hogy Esti nem más, mint Kosztolányi. Ebben igazunk is van, részben. Esti Kornél azonban nem maga Kosztolányi, hanem egy személy, aki Kosztolányihoz hasonló körülmények közt él, hasonló cselekedetei vannak, azonban számos...
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
