A mű nyolc részen keresztül meséli el Anna Karenina életét, amivel párhuzamosan két további család történetét ismerhetjük meg. A három család jól ismeri egymást.
Először az Oblonszkij család békés, nyugodt életének felborulásának lehetünk tanúi. A feleség megtudja, hogy férje, Oblinszkij megcsalta őt. A férfi nővéréhez, Anna Kareninához fordul: arra kéri őt, hogy jöjjön el hozzájuk, s beszéljen Dollyval. Anna segít testvérének, így Dolly hamarosan megbocsát férjének.
Közben Levin, Oblinszkij barátja szerelmes lesz Kitty Scserbackaja hercegnőbe, akinek egyébként Vronszkij gróf is udvarol. Kitty kikosarazza Levint, mert abban reménykedik, hogy a jóval gazdagabb Vronszkij gróf kéri majd meg a kezét azon a bálon, amit Moszkvában rendeznek.
Anna a bál helyszínére tart, amikor találkozik Vronszkij gróffal – az ismeretség mély nyomott hagy benne. A bál után hazaindul férjéhez és egyetlen fiához. A vonaton ismét összefut Vronszkij gróffal, akitől meg is kérdezi, hogy hozta őt is Pétervárra. A válasz egyértelmű: nemcsak Annában hagyott mély nyomott a találkozás, hanem a gróf is mély érzelmeket táplál iránta.
Anna soha nem volt boldog házasságában, hiszen szerelem nélkül ment férjhez, a nála húsz évvel idősebb urához. A férje, ahogy Anna is gondolta, derék ember, s a maga szintjén még jelentős személyiség is.
Innentől kezdve Annáék élete sem lesz egyszerű. Anna és a gróf viszonyt kezd, amire Anna férje is hamarosan rájön. Kéri is feleségét, hogy viselkedjen illő módon, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy mindenre fény derüljön –főleg fiuk miatt.
Visszatérve Levin történetére megtudjuk, hogy bár először kikosarazta őt Kitty, később mégis összeházasodnak, s nagy nehézségek árán, de fiuk születik.
Rá kell döbbenjen, hogy az álmaiban élő mintaházasság, s a mintacsaládapa szerepe sajnos távol áll a valóságtól. Levin úgy véli, hogy Kittyvel kötött házasságában a féltékenység megjelenése egyszerűen elképzelhetetlen, később azonban re kell döbbennie, mekkorát tévedett. Kitty féltékeny típus, amit Levin nem igen tud elviselni, de végül Kitty vallásossága áthatja őt is, s rendeződik házasságuk.
Anna közben egyre jobban beleszeret a grófba. Teherbe is esik, s végül úgy dönt, hogy a gróffal éli le az életét. Férje semmiképpen sem akar elválni tőle, de abba beleegyezik, hogy külön éljenek. Annának leánya születik, akit Vronszkijjal nevel, míg kisfia férjénél marad.
Hiába telt el több hónap, tette miatt mindenki elítéli – senkinek sem tetszik, hogy férjét és gyermekét a gyönyör miatt hagyta el.
Anna úgy érzi, hogy Vronszkij egyre távolodik tőle, talán azért, mert már mást szeret. Elkeseredettségében egyik alkalommal, amikor férjét várja otthonukban úgy dönt, hogy megleckézteti Vronszkijt. Kétségbeesésében a vonat elé ugrik, távozva az élők sorából. Anna halála után Vronszkij katonaként vesz részt a háborúban, s igyekszik túltenni magát a tragédián. Gyermeküket Anna első férje neveli tovább.
Kapcsolódó olvasnivalók
Van egy második agyunk
Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.
Denevérek
A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.
A hó
A hó 0 °C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A rajongók
A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Politikus és publicista is volt, a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt, aprólékos lélekábrázolás adja; szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A...
Üvöltő szelek
Az angliai Yorkshire-ban a XIX. század első felében egy korán megözvegyült, ír származású falusi papnak három lánya volt, mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Emily Bronte (1818-1848) volt a középső nővér, és jóllehet egykönyvű író maradt, de egyetlen regénye világsiker lett. Az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. századi angol irodalom legdémonibb műve. Romantikus és...
Radnóti Miklós Negyedik ecloga című művének elemzése
Radnóti Miklós 1938-ban a Pásztori Magyar Vergilius című kötet egyik fordítójaként lefordította Vergilius kilencedik eclogáját. A polgárháborúk alatt született latin vers világában Radnóti saját helyzetére ismert rá, s ekkor fogant meg benne további eklogák írásának szándéka.
Azonban a költő ebben a versében már nem alkalmazta a pásztori műfaj kellékeit, a párbeszédes...
Jutas (Jutotzasz) fia, Árpád unokája, s a magyarok fejedelme a X. század közepe táján. Fejedelemségéről a magyar hagyományok mit sem tudnak, de a vele egy időben élt Konstantin bizánci császár úgy említi, mint korabeli fejedelmet (ton nuni arconta) s így semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy Zolta után nem mindjárt fia, Taksony következett – ahogy Anonymus
