A történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni, hogy a török kiűzésére szövetkezett országokhoz önállóan is csatlakozhasson Erdély, ezért 1687-ben elfogták – élete utolsó időszakát búskomorságban élte le.
A Rab ember fiai ifjúsági történelmi regény. A Szitáry fiúk és apjuk története az író képzeletének szülöttei, de a történelmi helyzet, Erdély akkori állapotának leírása valóságos.
Apafi Kolozsvárott élő, tehetetlen erdélyi fejeledelem. A valódi kormányzó a Nagyváradon élő török basa, aki kénye-kedve szerint sarcolja az erélytelen Apafit. Számtalan a bujdosó szegény, az emberélet pedig hihetetlenül olcsó. Nem kevés az olyan ember sem, aki a lehetetlen helyzetet próbálja kihasználni: hazug, csaló kereskedők, fogadósok, stb. Az önző nemesek csak a maguk hasznát nézik.
Móra szeretettel és hitelesen mutatja be a sokat szenvedő, a megpróbáltatásokat erős szívvel álló, a szépre és igazra áhítozó, tiszta szívű erdélyi embereket.
Fontosabb szereplők:
- Apafi Mihály – Erdély fejedelme
- Apafi Mihályka – a fejedelem gyermeke, a Szitáry fiúk pajtása
- Szitáry Kristóf – Apafi hűséges embere
- Szitáry testvérek (Tamás és Ádám) – Szitáry Kristóf fiai
- Pipitér – Isten Sziget-i bujdosó, a rongyosok vezére, szegény erdélyi paraszt
- Buzáth Gáspár (később Ebeczki uram) – sárvári kapitány
- Hajdár basa – nagyváradi kormányzó, Erdély tényleges uralkodója
- Cselebi bég – Hajdár basa követe, igaz ember
- Piszliczár – hazug görög marhakereskedő, neve beszélő név (piszlicsár: „jelentéktelen, apró-cseprő)
- Murmuc – „egy bolond majom”
- Iluci – Piszliczár angyali leánya, a kis Ádám kiszemeltje
- Rongyosok – Pipitér „hada”: nincstelenek, árvák – gyerekek
A regény tizenhét rövidke fejezetből áll, de a történet folyamatos, fejezetről fejezetre követhető.
Apafi Mihály az egyik éjszaka rosszat álmodik: egy gonosz, sebes szárnyú sólyomról, mely elragadta tőle fejedelmi süvegét, mikor azt Mihályka fejére akarta helyezni. Később megjelenik Cselebi bég, aki előadja Apafinak, hogy Hajdár váradi basának „elszökött a sólyommadara, akivel vadászni szokott járni”. A madár említése felidézi a fejedelemben az éjszakai álmot.. Zavartan ígéretet tesz a török követnek, hogy ha a föld alól is, de előkeríti ura sólymát. Cselebi bég még azt is elmondja, hogy a basának aranyos szárnyú sólyommadara volt, Ilyet pedig már nem találni minden erdélyi bokorban.
Apafi hivatja is Szitáry Kristófot, hűséges vitézét, hogy rendbe tegyék ezt az aranyos szárnyú sólyomügyet. Elővesznek két selyemerszényt, beletesznek száz aranyat ebbe is, a másikba is, majd odakötözik mindkettőt a sólyom szárnyai alá. Mehet tehát a madár a basához.
Úgy is lesz. Szitáry Kristóf a két fiával útnak indul, hogy elvigye a sólyommadarat a basához. Útközben megszállnak Piszliczárnál, akinek van egy gyönyörű leánya, Iluci, valamint egy bolond majma, Murmuc. A majom még a gazdájánál is cserfesebb, eszesebb.
Az éjszaka folyamán a hazug Piszlicsár meglopja őket, így amikor Szitáryék a basához érnek, s átnyújtják a sólyommadarat, a basa felháborodik, hogy Apafi ki akarja gúnyolni. Szitáry rab lesz, s a rab ember fiai pedig az utcán találják magukat.
Ám ahol a legnagyobb a baj, ott a legközelebbi a segítség. A rab ember fiai megismerkednek Pipitérrel. Ő az, aki egész végig a két fiú mellett marad, s segíti őket, hírt hoz apjukról. Így kerülnek előbb-utóbb az Isten Szigetre, a rongyosok közé. Apjuk hosszú időn át raboskodik.
Apafi fejedelemnek fel sem tűnik, hogy fia, Mihályka is csatlakozik a rongyosokhoz. A két Szitáry fiú is itt van, így nagy az öröm, amikor a három jóbarát ismét együtt lehet. Pipitér vezetésével beveszik a Buzáth uram által védett Sárvár várát, egy csel segítségével. Apafi is megtudja, hogy mi történt – megígéri, hogy segít visszaszerzni a várat. A küzdelemben döbben rá, hogy fiai is a rongyosok között vannak a Szitáry fiúkkal együtt.
Kolozsvár és Erdély igaz ura beleegyezik, hogy Szitáry Kristófot szabadon engedjék. Rájönnek a turpisságra is, vagyis, hogy a kétszáz aranyat a hazug görög, Piszliczár vette el a Szitáryaktól. Ádám, a kisebbik fiú még láthatja szerelmét, Ilucit is.
A regény azzal ér véget, hogy találkozik a három Szitáry, s az Apafi családdal együtt boldogan megvacsoráznak. Apafi felajánlja Szitáry Kristóf számára a gaz Piszlicsártól elvett hídalmási kastélyt, amit ő boldogan el is fogad.
Kapcsolódó olvasnivalók
Tibet és Kína viszonya 1959-ig
Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
A Balaton
A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Az eszmék szerepe és változása a Tragédiában
Madách Imre 1823. január 21-én született Alsósztregován. Gazdag köznemesi családból származott. Pesten tanult jogot. 1840-ben jelent meg első verseskötete Lantvirágok címmel. Fő műve, Az ember tragédiája (1859-60) tette őt ismertté az irodalmi életben.
A mű alapvetően két részre osztható, a bibliai keretszínek és történelmi színek. A keretszínekben nincs eszme, itt bontakozik az...
Satyricon, 1. rész
Előszó az íróról és a műről:
Petroniusról keveset tudunk. Teljes nevét sem (T. Petronius). Augustus uralkodása alatt született, és Kr.u. 66. évben halhatott meg, egy Nero elleni összesküvés utáni kivégzéshullámban. Petronius az első európai regényíró, utána Apuleius következik (ő száz év múlva).
Petronius Satyriconja az antik prózairodalomnak legérdekesebb és...
Tóth Árpád - Isten oltó-kése c. versének elemzése
Tóth Árpád érdekes alakja a magyar irodalomnak. Különlegessége abban rejlik, hogy költészetét nagyon szűk területre korlátozva volt képes világirodalmi szintű életművet alkotni. Barátja és tisztelője, Babits Mihály szerint lírája „egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan”. Frappánsabb elemzést valóban nehéz lenne adni Tóth Árpád...
Évről-évre egyre jelentősebbé válik az internetes álláspiac, hiszen számos offline hirdetési forma szűnt meg az álláskereső portálok térnyerésével. A gördülékeny egymásra találásnak köszönhetően a munkahelyváltás könnyebb, mint valaha. Tudd meg, hogyan!
