Középiskola > Kötelező olvasmányok > Móra Ferenc - Rab ember fiai

A történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni, hogy a török kiűzésére szövetkezett országokhoz önállóan is csatlakozhasson Erdély, ezért 1687-ben elfogták – élete utolsó időszakát búskomorságban élte le.

A Rab ember fiai ifjúsági történelmi regény. A Szitáry fiúk és apjuk története az író képzeletének szülöttei, de a történelmi helyzet, Erdély akkori állapotának leírása valóságos.

Apafi Kolozsvárott élő, tehetetlen erdélyi fejeledelem. A valódi kormányzó a Nagyváradon élő török basa, aki kénye-kedve szerint sarcolja az erélytelen Apafit. Számtalan a bujdosó szegény, az emberélet pedig hihetetlenül olcsó. Nem kevés az olyan ember sem, aki a lehetetlen helyzetet próbálja kihasználni: hazug, csaló kereskedők, fogadósok, stb. Az önző nemesek csak a maguk hasznát nézik.

Móra szeretettel és hitelesen mutatja be a sokat szenvedő, a megpróbáltatásokat erős szívvel álló, a szépre és igazra áhítozó, tiszta szívű erdélyi embereket.


Fontosabb szereplők:

- Apafi Mihály – Erdély fejedelme
- Apafi Mihályka – a fejedelem gyermeke, a Szitáry fiúk pajtása
- Szitáry Kristóf – Apafi hűséges embere
- Szitáry testvérek (Tamás és Ádám) – Szitáry Kristóf fiai
- Pipitér – Isten Sziget-i bujdosó, a rongyosok vezére, szegény erdélyi paraszt
- Buzáth Gáspár (később Ebeczki uram) – sárvári kapitány
- Hajdár basa – nagyváradi kormányzó, Erdély tényleges uralkodója
- Cselebi bég – Hajdár basa követe, igaz ember
- Piszliczár – hazug görög marhakereskedő, neve beszélő név (piszlicsár: „jelentéktelen, apró-cseprő)
- Murmuc – „egy bolond majom”
- Iluci – Piszliczár angyali leánya, a kis Ádám kiszemeltje
- Rongyosok – Pipitér „hada”: nincstelenek, árvák – gyerekek

A regény tizenhét rövidke fejezetből áll, de a történet folyamatos, fejezetről fejezetre követhető.

Apafi Mihály az egyik éjszaka rosszat álmodik: egy gonosz, sebes szárnyú sólyomról, mely elragadta tőle fejedelmi süvegét, mikor azt Mihályka fejére akarta helyezni. Később megjelenik Cselebi bég, aki előadja Apafinak, hogy Hajdár váradi basának „elszökött a sólyommadara, akivel vadászni szokott járni”. A madár említése felidézi a fejedelemben az éjszakai álmot.. Zavartan ígéretet tesz a török követnek, hogy ha a föld alól is, de előkeríti ura sólymát. Cselebi bég még azt is elmondja, hogy a basának aranyos szárnyú sólyommadara volt, Ilyet pedig már nem találni minden erdélyi bokorban.

Apafi hivatja is Szitáry Kristófot, hűséges vitézét, hogy rendbe tegyék ezt az aranyos szárnyú sólyomügyet. Elővesznek két selyemerszényt, beletesznek száz aranyat ebbe is, a másikba is, majd odakötözik mindkettőt a sólyom szárnyai alá. Mehet tehát a madár a basához.

Úgy is lesz. Szitáry Kristóf a két fiával útnak indul, hogy elvigye a sólyommadarat a basához. Útközben megszállnak Piszliczárnál, akinek van egy gyönyörű leánya, Iluci, valamint egy bolond majma, Murmuc. A majom még a gazdájánál is cserfesebb, eszesebb.

Az éjszaka folyamán a hazug Piszlicsár meglopja őket, így amikor Szitáryék a basához érnek, s átnyújtják a sólyommadarat, a basa felháborodik, hogy Apafi ki akarja gúnyolni. Szitáry rab lesz, s a rab ember fiai pedig az utcán találják magukat.

Ám ahol a legnagyobb a baj, ott a legközelebbi a segítség. A rab ember fiai megismerkednek Pipitérrel. Ő az, aki egész végig a két fiú mellett marad, s segíti őket, hírt hoz apjukról. Így kerülnek előbb-utóbb az Isten Szigetre, a rongyosok közé. Apjuk hosszú időn át raboskodik.

Apafi fejedelemnek fel sem tűnik, hogy fia, Mihályka is csatlakozik a rongyosokhoz. A két Szitáry fiú is itt van, így nagy az öröm, amikor a három jóbarát ismét együtt lehet. Pipitér vezetésével beveszik a Buzáth uram által védett Sárvár várát, egy csel segítségével. Apafi is megtudja, hogy mi történt – megígéri, hogy segít visszaszerzni a várat. A küzdelemben döbben rá, hogy fiai is a rongyosok között vannak a Szitáry fiúkkal együtt.

Kolozsvár és Erdély igaz ura beleegyezik, hogy Szitáry Kristófot szabadon engedjék. Rájönnek a turpisságra is, vagyis, hogy a kétszáz aranyat a hazug görög, Piszliczár vette el a Szitáryaktól. Ádám, a kisebbik fiú még láthatja szerelmét, Ilucit is.

A regény azzal ér véget, hogy találkozik a három Szitáry, s az Apafi családdal együtt boldogan megvacsoráznak. Apafi felajánlja Szitáry Kristóf számára a gaz Piszlicsártól elvett hídalmási kastélyt, amit ő boldogan el is fogad.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

• A Mórahalmi kistérség / 2006, 4 oldal
  
  
• Bajnai Edina - Drámajáték az irodalomórán / 2013, 10 oldal
  
  
• Kopeczky Rita - Gladiátorjátékok és katonai morál a köztársaságkori Rómában és Rómán kívül / 2014, 4 oldal
  
  
• SZHF Tóth Mihály - Morálteológia bevezető / 1999, 48 oldal
  
  
• Dr. Tuba Iván - Morális, általános erkölcsteológia / 2006, 110 oldal
  
  

A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...

Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását. A parasztábrázolásnak hagyományai: Jókai epizódfigurákat rajzolt, Mikszáth pedig romantikus bájával vonta be a falusi világot. A korábban kialakult képet népszerűsítették az ún. népszínművek a XIX. század második felében. Cselekményüket általában egy-egy falusi ünnep köré csoportosították. A kor csak a...

A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...