Középiskola > Kötelező olvasmányok > Móricz Zsigmond - Isten háta mögött

Móricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet akár egy mondatban is összefoglalható: egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből.

Szereplők:

- Veres Pál – tanító
- Felesége
- Veres Laci – tanító öccse
- Dvihally – Veres kollégája
- Dvihallyné
- Albíró
- Káplán
- Pap
- Kopó – tanár
- Njámnjám – igazgató
- Víg Pista – a rossz diákok vezére
- Gacsal – Laci barátja
- Marica – gazdatiszt leánya

A történet mindössze 48 óra alatt játszódik le, ennyi idő alatt ismerjük meg az események láncolatát, amihez csak háttér a kisváros nyomorúságos, sivár légkörének bemutatása. Maga a mű egy felvidéki kisvárosban, Ilosván, egy zárt közösségben játszódik, ahol mindenki tud mindent, s mindenkit csak az érdekel, hogy mi a legújabb pletyka a faluban.

A cselekmény lényege, hogy a faluba új káplán jön, akit Veres beszeretne bemutatni a feleségének. A közös vacsoránál kiderül, hogy az újonnan jött káplánnak megtetszik a tanító felesége, de érzéseivel nincs egyedül. Veres Laci, az érettségire készülő diák is mély érzelmeket táplál az asszony iránt. Mivel Laci érzi, hogy nem ő az egyedüli udvarló, nem bír otthon maradni, hanem elmegy barátjához.

Este a tanító és a káplán jól berúgnak, s a káplán szerelmet vall az asszonynak. Az asszony csak nehézségek árán tud megszabadulni a káplántól, akit Laci szobájában fekteti le. Másnap Laci nem tudja, hogy mit gondoljon sógornőjéről. Az asszony, hogy mentse magát azt hazudja, hogy Laci vitte a káplánt saját szobájába, mert este berúgott.

Közben kiderül az iskolában, hogy Laci házon kívül töltötte az éjszakát, ami tilos egy diáknak, sőt mi több, a hírhedt diáktanyán volt. Mikor Lacit hivatják, hazudik – azt mondja, hogy ő az egész estét otthon töltötte. Laci esetének híre futótűzként terjed a tanárok között. Veres Pálné közli, hogy ha a fiút kicsapják az iskolából, ő el fog költözni.

Vendégségbe jön hozzájuk az albíró, aki mindig csak Bovarynak szólítja Veres urat, ő azonban soha nem érti, hogy miért. Az albíró is oda van a tanítónéért. Megérkezik Laci a káplánnal, később pedig a pap és Dvihally a feleségével, az uradalmi gazdatiszt leányával együtt. A tanítónénak saját helyzete jut az eszébe a lány családjáról. Elkeseredve gondol arra, hogy milyen nagyra törő tervei voltak, s lám, hova jutott: egy unalmas helyen, egy szürke kis ember felesége. Férjét okolja elrontott életéért, s haragszik rá, amiért képes volt egy fiatal nőt elvenni amikor tudta, hogy nem nyújthat neki örömet.

A tanári karnál Laci bűnbocsánatot nyer, így társaival együtt leérettségizhet. A szegény tanítónét hódolók raja veszi körül, de még ahhoz is gyávák, hogy viszonyt kezdjenek vele. Pedig nem egyszer lehetett volna alkalmuk, hogy viszonyt kezdjenek az asszonnyal, amikor férje nem volt otthon.

A tanító leginkább azon bosszankodik, hogy amint eljön otthonról, rögtön történik valami. Egyedül azt nem érti, hogy az albíró miért szólítja őt idegen néven.

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

• Móricz Attila - Bemutatók PowerPointban / 2001, 33 oldal
  
  
• Móricz Zsigmond - Sárarany / 2007, 5 oldal
  
  
• Móricz Zsigmond műveinek elemzése / 2000, 14 oldal
  
  
• Móricz Zsigmond, Tragédia című művével kapcsolatos kérdések, válaszok / 2006, 2 oldal
  
  
• Móricz Attila - WAP használati útmutató / 2000, 34 oldal
  
  

A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a...

Harmadik könyv 1. Báthory csodálattal vegyes áhítattal állt a szebeni vár főterén. Elmondása szerint látogatóba érkezett a gazdag szász városba, valójában azonban csellel be akarta venni azt. Kérte, sorakoztassák fel neki a város hadseregét, csak úgy, fegyverek nélkül. Mikor aztán mindenki, még az őrök is a nagy felvonulást figyelték, katonái, akik már...

Mikszáth parasztábrázolása Mikszáth műveire kezdetben nagy hatással volt Jókai romantikája, később eltért tőle. Mikszáth egy teljesen új világot mutat be, a parasztok világát. Parasztábrázolása csendes líraiság és a szelíd humor jellemző. A népmesékből, balladákból sokat merített, ez alakította ki a stílusát, az ún. asztali beszélgetéseket. Történeteinek hangneme nem...