Móricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet akár egy mondatban is összefoglalható: egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből.
Szereplők:
- Veres Pál – tanító
- Felesége
- Veres Laci – tanító öccse
- Dvihally – Veres kollégája
- Dvihallyné
- Albíró
- Káplán
- Pap
- Kopó – tanár
- Njámnjám – igazgató
- Víg Pista – a rossz diákok vezére
- Gacsal – Laci barátja
- Marica – gazdatiszt leánya
A történet mindössze 48 óra alatt játszódik le, ennyi idő alatt ismerjük meg az események láncolatát, amihez csak háttér a kisváros nyomorúságos, sivár légkörének bemutatása. Maga a mű egy felvidéki kisvárosban, Ilosván, egy zárt közösségben játszódik, ahol mindenki tud mindent, s mindenkit csak az érdekel, hogy mi a legújabb pletyka a faluban.
A cselekmény lényege, hogy a faluba új káplán jön, akit Veres beszeretne bemutatni a feleségének. A közös vacsoránál kiderül, hogy az újonnan jött káplánnak megtetszik a tanító felesége, de érzéseivel nincs egyedül. Veres Laci, az érettségire készülő diák is mély érzelmeket táplál az asszony iránt. Mivel Laci érzi, hogy nem ő az egyedüli udvarló, nem bír otthon maradni, hanem elmegy barátjához.
Este a tanító és a káplán jól berúgnak, s a káplán szerelmet vall az asszonynak. Az asszony csak nehézségek árán tud megszabadulni a káplántól, akit Laci szobájában fekteti le. Másnap Laci nem tudja, hogy mit gondoljon sógornőjéről. Az asszony, hogy mentse magát azt hazudja, hogy Laci vitte a káplánt saját szobájába, mert este berúgott.
Közben kiderül az iskolában, hogy Laci házon kívül töltötte az éjszakát, ami tilos egy diáknak, sőt mi több, a hírhedt diáktanyán volt. Mikor Lacit hivatják, hazudik – azt mondja, hogy ő az egész estét otthon töltötte. Laci esetének híre futótűzként terjed a tanárok között. Veres Pálné közli, hogy ha a fiút kicsapják az iskolából, ő el fog költözni.
Vendégségbe jön hozzájuk az albíró, aki mindig csak Bovarynak szólítja Veres urat, ő azonban soha nem érti, hogy miért. Az albíró is oda van a tanítónéért. Megérkezik Laci a káplánnal, később pedig a pap és Dvihally a feleségével, az uradalmi gazdatiszt leányával együtt. A tanítónénak saját helyzete jut az eszébe a lány családjáról. Elkeseredve gondol arra, hogy milyen nagyra törő tervei voltak, s lám, hova jutott: egy unalmas helyen, egy szürke kis ember felesége. Férjét okolja elrontott életéért, s haragszik rá, amiért képes volt egy fiatal nőt elvenni amikor tudta, hogy nem nyújthat neki örömet.
A tanári karnál Laci bűnbocsánatot nyer, így társaival együtt leérettségizhet. A szegény tanítónét hódolók raja veszi körül, de még ahhoz is gyávák, hogy viszonyt kezdjenek vele. Pedig nem egyszer lehetett volna alkalmuk, hogy viszonyt kezdjenek az asszonnyal, amikor férje nem volt otthon.
A tanító leginkább azon bosszankodik, hogy amint eljön otthonról, rögtön történik valami. Egyedül azt nem érti, hogy az albíró miért szólítja őt idegen néven.
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A vámpírok eredete"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
A Csíksomlyói búcsú eredeteA székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
Kapcsolódó doksikSzent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...
Parasztábrázolás Móricz Zsigmond elbeszéléseibenMóricz Zsigmond A XX. századi kritikai realizmus egyik legkiválóbb képviselője. 1879-ben született Tiszacsécsén. Apja szegényparaszt, de vállalkozásai révén a módosabb gazdák közé küzdötte fel magát. Egy vállalkozása miatt tönkrementek, de édesanyja tovább taníttatja a fiatal Móriczot. Debrecenben, Sárospatakon, majd Kisújszálláson tanul. Kitűnően érettségizik. Az írói...
Rozgonyi CecíliaLegfontosabb szereplők: - Rozgonyi István – nagyúr, a galambóci magyar hadak fővezére - Cserni Száva – lengyel lovag, szerelmes Cecíliába - Szentgyörgyi Cecília – Templin gróf lánya, Hedvig királyné udvarhölgye - Hedvig – I. (Nagy) Lajos király leánya, Jagelló felesége - Jagelló – litván nagyfejedelem, később lengyel-litván király - Marina...