Középiskola > Kötelező olvasmányok > Németh László - Gyász

A mű egy nő életéről szól, aki korán elveszíti férjét. Kurátor Zsófi urát a februári körvadászaton szerencsétlenség éri. Így Zsófi már huszonkét évesen özvegy lesz, s egyedül marad két éves kisfiával.

Két hónap telik el, mire élete kezd lassan visszatérni a régi kerékvágásba. Észreveszi, hogy a fiatal tanító a templomban őt nézi, és máshol is felkelti a férfiak érdeklődését. Eszébe jut, hogy férje mellett boldogtalan lett volna az élete. Még anyósa házában lakik, de az asszonnyal egyre jobban megromlik a viszonyuk. Anyósa azt szeretné, hogy Zsófi eltávozott férjének testvéréhez menjen feleségül, de Zsófi erről hallani sem akar.

Végül Józsi, férjének testvére megnősül, ezért Zsófi és az anyósa között teljesen megromlik a viszony. Zsófi a szüleihez sem szeretne visszamenni, így apja vesz neki egy kis házat, ahová a két éves gyermekkel beköltözhet. A költözködés során egyre közelebb kerül kisebbik húgához, Marihoz. Mari elmeséli, hogy az új csendőrőrmester tetszik neki, s együtt beszélik ki Ilus testvérük szerencséjét is, aki a szüleik nagy örömére egy jegyzőhöz készül férjhez menni.

Zsófi próbálja segíteni a fiatalokat, de a faluban egyre többször válik a pletyka tárgyává, s édesanyja sem bízik már benne. Összeveszik a húgával, s hogy a falu ne vegye a szájára elhatározza, hogy egy idősebb asszonyt vesz maga mellé, hogy az emberek ne hozhassák hírbe senkivel.

Kiszeláné, egy özvegy úriasszony költözik Zsófihoz, aki Pestről érkezik. Zsófi eleinte túlzottan is szolgálatkész, szinte alázatos az asszonnyal. Kiszeláné szeretne bizalmasabb kapcsolatba kerülni új lakótársával, ezért előbb a gyerekkel próbál kiemelt figyelemmel lenni, később pedig Zsófinak segít a házimunkában.

Ahogy múlik az idő, viszonyuk megváltozik. Hol összevesznek, hol kibékülnek, de tudják, hogy egymás nélkül nem tudnának élni. Zsófi is beavatja az asszonyt családi gondjaiba, de Kiszeláné is panaszkodik Zsófinak.

Zsófi egyre kevesebbet foglalkozik gyermekével; a fiú beteg lesz, s nem sokkal később meg is hal. Mindenki úgy gondolja, hogy Zsófinak szüksége lenne egy új házastársra. Kiszeláné saját fiát, Jánost szemeli ki a lány férjéül.

Kiszeláné próbál minél közelebb kerülni Zsófihoz, ezért még a temetőbe is vele tart. Zsófi tudja, hogy János meg akarja nyerni őt magának, de visszautasítja a férfit. Otthon csúnyán összeveszik Kiszelánéval – kéri, hogy fia soha többet ne tegye be a lábát házba. Másnap Ilus húgát, és apját is csúnyán megbántja. Kiszeláné elköltözik a házból, s azt terjeszti, hogy Zsófi megzavarodott.

Zsófi elkezdi kerülni az embereket, s csak a temetőbe jár el – sokat beszélget egy bolond lánnyal, Móri Zsuzsival. Az emberek szánakozva nézik, ha meglátják az utcán, s szinte megfagy körülötte a levegő, a beszélgetők elhallgatnak, a gyerekek nem merik lába elől felvenni az odagurult labdát.

Egyedüli éli az életét, s már csak édesapja látogatja néhanapján.

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

• Németh Imre - Természetismereti séta a Gellért-hegyen / 2015, 16 oldal
  
  
• Németh Nikolett - Külkereskedelmi stratégia / 2004, 9 oldal
  
  
• Kovátsné Németh Mária - A hatékony tanulást elősegítő módszerek / 2009, 11 oldal
  
  
• Németh Zsolt - Kényszer és lehetőség / 2015, 7 oldal
  
  
• Németh Gábor - Látható vonalak meghatározása / 2015, 27 oldal
  
  

A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...

A mű eredete: Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. Szereplők: - Toldi Miklós - Bence, a szolgája - Pósafalvi János, hírnök - Lajos...

A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...