A mű egy nő életéről szól, aki korán elveszíti férjét. Kurátor Zsófi urát a februári körvadászaton szerencsétlenség éri. Így Zsófi már huszonkét évesen özvegy lesz, s egyedül marad két éves kisfiával.
Két hónap telik el, mire élete kezd lassan visszatérni a régi kerékvágásba. Észreveszi, hogy a fiatal tanító a templomban őt nézi, és máshol is felkelti a férfiak érdeklődését. Eszébe jut, hogy férje mellett boldogtalan lett volna az élete. Még anyósa házában lakik, de az asszonnyal egyre jobban megromlik a viszonyuk. Anyósa azt szeretné, hogy Zsófi eltávozott férjének testvéréhez menjen feleségül, de Zsófi erről hallani sem akar.
Végül Józsi, férjének testvére megnősül, ezért Zsófi és az anyósa között teljesen megromlik a viszony. Zsófi a szüleihez sem szeretne visszamenni, így apja vesz neki egy kis házat, ahová a két éves gyermekkel beköltözhet. A költözködés során egyre közelebb kerül kisebbik húgához, Marihoz. Mari elmeséli, hogy az új csendőrőrmester tetszik neki, s együtt beszélik ki Ilus testvérük szerencséjét is, aki a szüleik nagy örömére egy jegyzőhöz készül férjhez menni.
Zsófi próbálja segíteni a fiatalokat, de a faluban egyre többször válik a pletyka tárgyává, s édesanyja sem bízik már benne. Összeveszik a húgával, s hogy a falu ne vegye a szájára elhatározza, hogy egy idősebb asszonyt vesz maga mellé, hogy az emberek ne hozhassák hírbe senkivel.
Kiszeláné, egy özvegy úriasszony költözik Zsófihoz, aki Pestről érkezik. Zsófi eleinte túlzottan is szolgálatkész, szinte alázatos az asszonnyal. Kiszeláné szeretne bizalmasabb kapcsolatba kerülni új lakótársával, ezért előbb a gyerekkel próbál kiemelt figyelemmel lenni, később pedig Zsófinak segít a házimunkában.
Ahogy múlik az idő, viszonyuk megváltozik. Hol összevesznek, hol kibékülnek, de tudják, hogy egymás nélkül nem tudnának élni. Zsófi is beavatja az asszonyt családi gondjaiba, de Kiszeláné is panaszkodik Zsófinak.
Zsófi egyre kevesebbet foglalkozik gyermekével; a fiú beteg lesz, s nem sokkal később meg is hal. Mindenki úgy gondolja, hogy Zsófinak szüksége lenne egy új házastársra. Kiszeláné saját fiát, Jánost szemeli ki a lány férjéül.
Kiszeláné próbál minél közelebb kerülni Zsófihoz, ezért még a temetőbe is vele tart. Zsófi tudja, hogy János meg akarja nyerni őt magának, de visszautasítja a férfit. Otthon csúnyán összeveszik Kiszelánéval – kéri, hogy fia soha többet ne tegye be a lábát házba. Másnap Ilus húgát, és apját is csúnyán megbántja. Kiszeláné elköltözik a házból, s azt terjeszti, hogy Zsófi megzavarodott.
Zsófi elkezdi kerülni az embereket, s csak a temetőbe jár el – sokat beszélget egy bolond lánnyal, Móri Zsuzsival. Az emberek szánakozva nézik, ha meglátják az utcán, s szinte megfagy körülötte a levegő, a beszélgetők elhallgatnak, a gyerekek nem merik lába elől felvenni az odagurult labdát.
Egyedüli éli az életét, s már csak édesapja látogatja néhanapján.
Kapcsolódó olvasnivalók
Matyóföld bemutatkozik
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzése
Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...
István, a király című rockopera bemutatása
Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon.
Cselekmény
A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel.
A darab négy részből...
A Kuruc kor költészetéről
A vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17. század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó...
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
