Szereplők:
- Orbánné, Erzsike
- Gizi – Erzsike testvére
- Paula – Erzsike barátnője
- Egérke – Erzsike szomszédja
- Ilus – Orbánné lánya
- Józsi – Ilus férje
- Csermlényi Viktor – Erzsike lovagja
- Pincér
Egy régi, elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. 1918-ban, vagy talán 1919-ben készülhetett: két elmosódott lányalak, a Szkalla lányok látszanak rajta, amint kitárt karral futnak a víz felé. Orbánné tárgyilagos szavaiból tudjuk meg a kép eredetét, ahogy ő megőrizte az emlékezetében. A két homályos alakból ma már nehezen vehető ki, hogy hajdanán ők voltak Szolnok megye szépei; szélfútta hajjal, első tüllruhájukban örökítették meg őket.
A hajdanán híres Szkalla lányok ma már távol élnek egymástól. Orbánné Erzsi egy zöldövezetes házban, társbérletben lakik, egy adjunktus házaspárral. Testvére, Gizi megbénult; fiánál, luxuskörülmények között éli mindennapjait. Az idős nővérek mindennap beszélnek egymással telefonon – már csak így tartják a kapcsolatot.
Erzsi elmeséli testvérének, hogy a minap megismerkedett Paulával, s barátságot kötöttek. Úgy érzi, hogy először figyel rá valaki azóta, hogy Gizi elhagyta. A barátnők a Nárcisz presszóban találkoznak. Kiderül, hogy az ostrom alatt valószínűleg Paula mentette meg Orbánék életét.
Az asszony barátsága motiválja Orbánnét, így újra ad magára, befesti haját, de fiatalosabban is öltözködik, mint barátnője, Paula. Annyira jó barátok lesznek, hogy Erzsi minden féltett titkát elmondja Paulának – azt is, hogy Viktor, aki hozzá szokott járni ebédelni, valaha a szeretője volt.
Viktor rendszerint feljár Erzsihez ebédre, s csodálja az asszony új külsejét. Erzsi egyszer őt is elhívja a presszóba, mikor Paulával találkozik, de ez nagy hibának bizonyul. Paula és Viktor megszakítják a kapcsolatot az asszonnyal.
Kiderül, hogy Paula és Viktor egymásra találtak, s esküvőjüket tervezgetik. Erzsi rájön, hogy még mindig szerelmes Viktorba, s mindent elkövet, hogy visszakapja. Közben lánya és veje igyekszik elterelni figyelmét a férfiről. Testvére, Gizi meghallgatja ugyan Erzsikét, de nem akar beavatkozni.
A mű végén Erzsi öngyilkos akar lenni, de nem sikerül neki. Mire magához tér, az ágya szélén ott ül Gizi, a testvér, akitől már oly sok ideje távol élt. Most újra itt van, s új életet tervez maguknak: együtt élhetnének gyermekkoruk boldog színhelyén, Létán. Hazaér Egérke is, s Gizivel együtt eljátsszák a szokásos nyávogós, kergetőzős macskajátékukat.
A háttérben újra megjelenik a régi fénykép. Orbánné tárgyilagosan beszél róla. A képről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy a szép Szkalla lányokat ábrázolja Létán, a Holt-Tisza partján, habos tüllruhában, szélfútta hajjal, nevetve, integetve. Azt, hogy mikor készült, honnan és ki elé futnak, nem lehet tudni.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A Csíksomlyói búcsú eredete
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
A Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Ukrajna, Románia, Szlovákia, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Légy jó mindhalálig
A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...
Faludi Ferenc élete és munkássága
Élete
Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar...
Az arany ember (tartalom)
Szereplők:
Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő
Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár
Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár
Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége
Teréza, özvegy...
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
