Középiskola > Kötelező olvasmányok > Sarkadi Imre - Elveszett paradicsom

Szereplők:

- Sebők Imre – nyugdíjas tanár
- János – Sebők Imre rokona, Mira apja
- Mira – rokon kislány Erdélyből
- Zoltán – Sebők orvos fia
- Gábor – Sebők fia
- Éva – Sebők menye
- Klári – Sebők leánya
- Jóska – Sebők veje
- Zsófi – Sebők szomszédasszonya

Történet:

Sebők Imre, a nyugdíjas tanár dolgozik és Zsófival, a háztartását vezető szomszédasszonyával beszélget az ünnepi ebédről. Mira egy óriási virágcsokorral érkezik rokonlátogatóba, édesapja társaságában, Az újságban is szerepel, hogy Sebők Imre nyugdíjas tudós, tanár ma ünnepli a hetvenötödik születésnapját. Mira fiatalsága, vidámsága jó kedvre deríti az öreg tanárt.

Zoltán is megérkezik, aki az Imre bácsi nevű orvos fia. Zoltán hírére átjön Zsófi is, aki szeretné, hogy lányát megvizsgálja a fiú. Zoltán azonban eltör egy poharat, amivel összevágja a kezét, hogy ne kelljen átmennie. Meglepő tettét megdöbbentő mondattal indokolja édesapjának: „Ma reggel megöltem egy embert…”.

Zoltán otthonában tiltott műtétet hajtott végre szeretőjén. Valami műhibát követett el, az asszony pedig meghalt. Tettéért börtönbüntetéssel kell felelnie attól függően, hogy műhibának vagy gyilkosságnak ítélik.

Imre bácsi másik két gyermeke is megérkezik. Az ünnepi vacsorán egymás után felköszöntik az ünnepeltet, a boldog felszín alatt azonban igen feszült a hangulat, mivel Imre bácsi házas gyermekeinek nem problémamentes a kapcsolatuk.

Zoltán félig részegen felajánlja sógornőjének, hogy ha vele tölti az éjszakát, neki adja autóját, vagy százezer forintot. Klári nővérének pedig felajánlja pesti lakását, hogy elhagyhassa a férjét. Az igazi okot azonban nem mondja meg. Azt hazudja, hogy egy vidéki szanatóriumban vállalt állást. Mira fiatalsága, tisztasága, szépsége és jókedve azonban megfogja – úgy érzi, hogy ő lenne az a lány, akibe képes lenne beleszeretni.

Másnap Mira kedvesen ébreszti fel Zoltánt, aki örül, hogy a lány kelti fel. Megbeszélik, hogy a reggeli után leugranak fürdeni a Tiszához. Míg Mira elmegy összeszedelőzködni, Zoltán sógornője, Éva bemegy Zoltánhoz, és szinte felkínálkozik a férfinak, de a férfi megalázó módon elutasítja.

Zoltánék távollétében zajlik a családi sakkparti, de egyre türelmetlenebbül várják haza Zoltánt és Mirát, a férfi ugyanis megígérte sógornőjének és bátyának, hogy kocsival viszi haza őket. Végül Éváékat a másik sógo, Józsi viszi el, de Klári nem vele megy haza. Ő már előbb elmegy, hogy elhozza otthonról a gyerekeket, így mire a férje hazaér, egyiküket sem találja otthon. Élve bátyja ajánlatával rászánja magát, hogy elhagyja a férjét.

Megjönnek Miráék. Mira játékosan megkéri Imre bácsitól Zoltán kezét, Sebők azonban rosszkedvűen kitér a válasz elől. Zoltán egy gyűrűt ajándékoz Mirának. Elmond mindent a lánynak, azt is, hogy a gyűrűt nem jegygyűrűnek, hanem ajándéknak szánja, hiszen tettéért börtönnel kell felelnie. Mira megígéri a férfinak, hogy akármeddig hajlandó várni rá.

Mira másnap reggel indul haza édesapjával Erdélybe. Mintha egy éjszaka alatt felnőtt volna a lány – ezt a változást még Zoltán is érzi. A férfi legszemélyesebb gondolatait, érzéseit osztja meg a lánnyal. A lány állhatatos, s mindenáron kitart a férfi mellett. Zoltán egy csókkal köszön el Mirától. Sebők is könnyezve búcsúzik Mirától, akit nagyon megkedvelt. Kiviszi őket az állomásra.

Miután Sebők visszatér, fiával kezd beszélgetni. Új lehetőséget vázol fel neki: ha tényleg börtön lenne a sorsa, akkor ott megtanulhatna egy új tudományt, a mikrobiológiát, s kiszabadulásakor kész tudós lehetne.

Zoltánon azonban nem segít apja biztatása. Keserűen szakad ki belőle, hogy: „Ezért a lányért éltem volna…”. Apja csak annyit mond neki, hogy próbálja meg, mire fia leül az asztal mellé, karjára borul, és kitör belőle a mindent érzést felszabadító, megtisztító férfisírás.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.

• Apáti-Uher-Sarkadi - Őssejtek a kutatásban és az orvosi gyakorlatban / 2013, 27 oldal
  
  
• Sarkadi Ágnes - A diszlexiásnyelvtanulók angoltanításának kérdései / 2006, 8 oldal
  
  
• Sarkadi-Vámos - Diszlexia és idegennyelvtanulás / 2016, 24 oldal
  
  
• Bíró-Bodor-Sarkadi - Játékos sportverseny gyakorlatanyaga / 2016, 24 oldal
  
  

1881-ben jelent meg Mikszáth Kálmán első két novelláskötete, melyek a harmincnégy éves írónak végre meghozták a várva-várt elismertséget, hírnevet. A Tót atyafiakban Mikszáth négy, viszonylag hosszabb lélegzetű, egymáshoz lazán kapcsolódó elbeszélésben mutatja be gyermekkorának, diákéveinek helyszíneit, jellegzetes alakjait. A jó palócokban tizenöt rövid történet található...

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...

Madách Imre (1823-1864) legmaradandóbb alkotása Az ember tragédiája című drámai költemény. A mű máig nem veszítette el aktualitását, hiszen az író olyan lényeges kérdéseket boncolgat benne, amelyek bármelyik kor emberét foglalkoztathatják, mint például: van-e értelme az életnek és mi teszi az embert boldoggá. Fontos eleme a műnek a férfi és női nem kapcsolatának bemutatása, Ádám...