Középiskola > Kötelező olvasmányok > Szigligeti Ede - Liliomfi

Főbb szereplők:

- Szilvai Tódor
- Mariska – árva leány, Szilvai gyámleánya
- Kamilla kisasszony – Mariska nevelőnője
- Szilvai Gyula, alias Liliomfi – Szilvai Tódor unokaöccse, színész
- Szellemfi – Liliomfi barátja, színész
- Kányai – fogadós
- Erzsi – fogadós leánya
- Swartz – pesti fogadós
- Swartz Adolf – a pesti fogadós fia

Történet:

Az első felvonásban megtudjuk, hogy Szilvai Tódor barátja halálos ágyán megígérte, hogy annak leányára, Mariskára gondot visel. Azonban a feleség nem engedte meg, hogy árvát hozzon a házba, ezért felkérte Kamilla kisasszonyt, hogy nevelje fel gyámleányát. Szilvai Tódor elhatározta, hogy gyámleányát unokaöccséhez, Szilvai Gyulához fogja feleségül adni.

Szilvai Gyula álnéven száll meg Kamilla kisasszony házában: Liliomfi néven jelentkezik be és kér egy szobát. Kamilla kisasszonynak megtetszik Liliomfi, viszont Liliomfi Mariskába szerelmes – a leány viszonozza érzéseit. Mikor Kamilla rájön erre, közli a fiúval, hogy Mariska el fog utazni pártfogójával, Szilvai professzorral. Liliomfi levelet kap nagybácsikájától, amiből megtudja, hogy minden adósság el van rendezve, valamint bácsikája elveszi gyámleányát, mert ha nem, akkor ő fog megnősülni, s Gyula elesik az örökségtől.

Megérkezik a házba Szilvai Tódor, aki Kamilla kisasszonnyal beszélget. A szomszéd szobából Liliomfi hallgatózik, s teljesen félreérti a beszélgetést. Azt hiszi, hogy nagybátyja azért jött, hogy magával vigye a leányt, és feleségül vehesse őt. Szilvai haragra gerjed, amikor Mariska tudatja vele, hogy márpedig ő egy vándorszínésszel, Liliomfival akar egybekelni. Liliomfi, hogy ne bukjon le, megkéri barátját, Szellemfit, aki szintén színész, hogy játssza el Liliomfi szerepét. Szellemfi ötven pengőért aláír egy levelet, amelyben bevallja, hogy csak bolondította Mariskát, s hogy valójában már nős. Ám Mariskának sikerül beszélnie Liliomfival, aki tudatja vele, hogy a levelet nem ő írta, s utazzon el Szilvai Tódorral, s majd ő utána megy. Ennek fejében Mariska Váradra utazik Szilvai Tódor professzorral.

A második felvonásban tovább bonyolódik a történet, ami most Tegeden, Kánya uram fogadójában játszódik. A fogadós lánya szerelmes a pincérbe, Gyuriba. Kánya úr azonban egy pesti fogadós, Swartz fiához, Swartz Adolfhoz adná a lányt.

A fogadóba érkezik Liliomfi és Szellemfi, akik szeretnének egy jót enni, de nincs pénzük, hiszen amit Szellemfi még Szilvai úrtól kapott, azt Liliomfi elkártyázta. Grófnak adja ki magát, de a pincér, Gyuri felismeri őt, mivel Liliomfi korábbról tartozik neki. Gyuri elmondja, hogy mennyire szerelmes a fogadós lányába, Liliomfi pedig megígéri, hogy segít neki, csak hadd maradhassanak egy éjszakát, s ehessenek-ihassanak kedvükre.

Liliomfi megint szerepet vált, s az ifjú Swartznak adja ki magát. Pökhendin viselkedik a fogadóssal, aki mint tudjuk neki szánta a leányát, s Erzsikével is modortalan. Közben megérkezik az igazi Swartz, akit a fogadós kidob, hiszen nem hiszi el róla, hogy ő az.

Később a fogadóba érkezik Szilvai professzor Mariskával. Liliomfi megkéri Gyurit, hogy a mellettük lévő szobában kaphassanak helyet, s újfent elváltoztatott külsővel ő lehessen a pincér.

A harmadik felvonásban már teljes káosz alakul ki. Bár az ételeket, italokat a pincér hozza fel Szilvaiéknak, onnan Liliomfi viszi be azokat a szobába. Liliomfi virágnyelven biztosítja Mariskát szerelméről, akire Szilvai kérésére Erzsike, a fogadós leánya vigyáz.

Mariska és Erzsike jó barátnők lesznek. Mariska elkezd áradozni a pincérről Erzsikének, aki azt hiszi, hogy a leány a szerelméről, Gyuriról beszél. Majd közli Mariskával, hogy a pincérrel ők ketten közös jövőt terveznek, aki e hír hallatán a következő találkozásnál elutasítja Liliomfi közeledését. Szilvai felismeri unokaöccse hangját, becsalja a szobába és rázárja az ajtót, majd ragaszkodik hozzá, hogy hazavigye Váradra.

Ezután Szilvai hívatja Kányai fogadóst, hogy vigyázzon a szobájába bezárt pincérre, hiszen az az ő gyámfia minden vagyonának örököse. Kányai azt hiszi, hogy Gyuriról van szó – úgy gondolja, hogy a fiatalember azért állt be hozzá dolgozni, hogy megszerezze a lányát. Kányai beszél a lányával, s maga ajánlja az esküvőt a fiataloknak, mert úgy hiszi, Gyuri gazdag ember.

Megérkezik az ifjú Swartz az édesapjával. Teljes a felfordulás. A végén Liliomfi és Mariska egymáséi lesznek, Szilvai pedig boldogan adja áldását az ifjú párra. Kányai egyedül azt bánja, hogy Erzsike közben férjhez ment Gyurihoz, aki valójában nem is dúsgazdag örökös.

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.

A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.

Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját), e lap hasábjain közli folytatásokban újabb epikai művét, amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. A regény egy hajtóvadászat leírásával...

A ballada tipikusan romantikus műfaj, az epika műnemébe tartozik. A három műnem elemei keverednek benne: versben íródik, történetet mesél el, párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus. Előadásmódja szaggatott, jellemzi a balladai homály. Mély lélektani elemzés jelenik meg benne. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre; a dán, a skót, és a székely népballadákat...

A romantika a francia román szóból származik, jelentése: regényes. Ez a XIX. század jellemző korstílusa. Kiváltó oka, az hogy csalódtak a polgári társdalomban. A romantika korstílus, tehát a művészet valamennyi ágában megtalálható. A romantika kezdeményezői olyan polgárok voltak akik kiábrándultak a francia forradalomból és szembefordultak a felvilágosodással. A romantikus irodalom...