Főbb szereplők:
- Szilvai Tódor
- Mariska – árva leány, Szilvai gyámleánya
- Kamilla kisasszony – Mariska nevelőnője
- Szilvai Gyula, alias Liliomfi – Szilvai Tódor unokaöccse, színész
- Szellemfi – Liliomfi barátja, színész
- Kányai – fogadós
- Erzsi – fogadós leánya
- Swartz – pesti fogadós
- Swartz Adolf – a pesti fogadós fia
Történet:
Az első felvonásban megtudjuk, hogy Szilvai Tódor barátja halálos ágyán megígérte, hogy annak leányára, Mariskára gondot visel. Azonban a feleség nem engedte meg, hogy árvát hozzon a házba, ezért felkérte Kamilla kisasszonyt, hogy nevelje fel gyámleányát. Szilvai Tódor elhatározta, hogy gyámleányát unokaöccséhez, Szilvai Gyulához fogja feleségül adni.
Szilvai Gyula álnéven száll meg Kamilla kisasszony házában: Liliomfi néven jelentkezik be és kér egy szobát. Kamilla kisasszonynak megtetszik Liliomfi, viszont Liliomfi Mariskába szerelmes – a leány viszonozza érzéseit. Mikor Kamilla rájön erre, közli a fiúval, hogy Mariska el fog utazni pártfogójával, Szilvai professzorral. Liliomfi levelet kap nagybácsikájától, amiből megtudja, hogy minden adósság el van rendezve, valamint bácsikája elveszi gyámleányát, mert ha nem, akkor ő fog megnősülni, s Gyula elesik az örökségtől.
Megérkezik a házba Szilvai Tódor, aki Kamilla kisasszonnyal beszélget. A szomszéd szobából Liliomfi hallgatózik, s teljesen félreérti a beszélgetést. Azt hiszi, hogy nagybátyja azért jött, hogy magával vigye a leányt, és feleségül vehesse őt. Szilvai haragra gerjed, amikor Mariska tudatja vele, hogy márpedig ő egy vándorszínésszel, Liliomfival akar egybekelni. Liliomfi, hogy ne bukjon le, megkéri barátját, Szellemfit, aki szintén színész, hogy játssza el Liliomfi szerepét. Szellemfi ötven pengőért aláír egy levelet, amelyben bevallja, hogy csak bolondította Mariskát, s hogy valójában már nős. Ám Mariskának sikerül beszélnie Liliomfival, aki tudatja vele, hogy a levelet nem ő írta, s utazzon el Szilvai Tódorral, s majd ő utána megy. Ennek fejében Mariska Váradra utazik Szilvai Tódor professzorral.
A második felvonásban tovább bonyolódik a történet, ami most Tegeden, Kánya uram fogadójában játszódik. A fogadós lánya szerelmes a pincérbe, Gyuriba. Kánya úr azonban egy pesti fogadós, Swartz fiához, Swartz Adolfhoz adná a lányt.
A fogadóba érkezik Liliomfi és Szellemfi, akik szeretnének egy jót enni, de nincs pénzük, hiszen amit Szellemfi még Szilvai úrtól kapott, azt Liliomfi elkártyázta. Grófnak adja ki magát, de a pincér, Gyuri felismeri őt, mivel Liliomfi korábbról tartozik neki. Gyuri elmondja, hogy mennyire szerelmes a fogadós lányába, Liliomfi pedig megígéri, hogy segít neki, csak hadd maradhassanak egy éjszakát, s ehessenek-ihassanak kedvükre.
Liliomfi megint szerepet vált, s az ifjú Swartznak adja ki magát. Pökhendin viselkedik a fogadóssal, aki mint tudjuk neki szánta a leányát, s Erzsikével is modortalan. Közben megérkezik az igazi Swartz, akit a fogadós kidob, hiszen nem hiszi el róla, hogy ő az.
Később a fogadóba érkezik Szilvai professzor Mariskával. Liliomfi megkéri Gyurit, hogy a mellettük lévő szobában kaphassanak helyet, s újfent elváltoztatott külsővel ő lehessen a pincér.
A harmadik felvonásban már teljes káosz alakul ki. Bár az ételeket, italokat a pincér hozza fel Szilvaiéknak, onnan Liliomfi viszi be azokat a szobába. Liliomfi virágnyelven biztosítja Mariskát szerelméről, akire Szilvai kérésére Erzsike, a fogadós leánya vigyáz.
Mariska és Erzsike jó barátnők lesznek. Mariska elkezd áradozni a pincérről Erzsikének, aki azt hiszi, hogy a leány a szerelméről, Gyuriról beszél. Majd közli Mariskával, hogy a pincérrel ők ketten közös jövőt terveznek, aki e hír hallatán a következő találkozásnál elutasítja Liliomfi közeledését. Szilvai felismeri unokaöccse hangját, becsalja a szobába és rázárja az ajtót, majd ragaszkodik hozzá, hogy hazavigye Váradra.
Ezután Szilvai hívatja Kányai fogadóst, hogy vigyázzon a szobájába bezárt pincérre, hiszen az az ő gyámfia minden vagyonának örököse. Kányai azt hiszi, hogy Gyuriról van szó – úgy gondolja, hogy a fiatalember azért állt be hozzá dolgozni, hogy megszerezze a lányát. Kányai beszél a lányával, s maga ajánlja az esküvőt a fiataloknak, mert úgy hiszi, Gyuri gazdag ember.
Megérkezik az ifjú Swartz az édesapjával. Teljes a felfordulás. A végén Liliomfi és Mariska egymáséi lesznek, Szilvai pedig boldogan adja áldását az ifjú párra. Kányai egyedül azt bánja, hogy Erzsike közben férjhez ment Gyurihoz, aki valójában nem is dúsgazdag örökös.
Kapcsolódó olvasnivalók
Gazdaságpolitika és válság
Egy pénzügyi-gazdasági válság idején vállalatok és magánszemélyek tömegei mennek tönkre. A gazdasági visszaesésekkel együtt járó tőzsdei árfolyamzuhanások idején a stabil pénzügyi helyzetű befektetők is érzékeny veszteségeket szenvednek el. A pénzügyi válságok menetrendszerűen, körülbelül négy évenként követik egymást. Felmerül a kérdés, hogy a gazdaságpolitika irányító miért nem akadályozzák meg ezeket a ciklikusan jelentkező visszaeséseket.
A lemeztektonikáról
A lemeztektonika (tektonika, görög tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet amely a Föld litoszférájának (szilárd kérgének) nagyléptékű mozgásait magyarázza. Magába olvasztotta és meghaladta a kontinensvándorlás kora 20. századi és a tengeraljzat szétterülés 1960-as években kifejlesztett elméleteit.
A Goldenhar szindróma
A Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.
Középiskolai anyagok
Babits Mihály világháborús költészete
Babits háborúellenes költészete az I.Világháború idején
Mint minden problémát, a háborúhoz való viszonyát is először bölcseleti szinten tisztázza Babits. Kant „Az örök béke” című művéhez írt tanulmányában mutat rá a háborúnak erkölcsfilozófiai szinten embertelen voltára. Azért, mert az örök béke a valóságban nem valósulhat meg, az ember, illetve az...
Arany János lírája
Bár Arany János (1817-1882) inkább epikus műveit vallotta életútjának, elsősorban lírai költő. Költészetére jellemző a tárgyasítás. A verseiben megjelenő alapvető életérzés a keserű kiábrándultság, reménytelenség, rezignáció, bezártság, kirekesztettség. A tűnődő, töprengő, önvizsgáló magatartás vé-gigkíséri pályáján, gyakori a létösszegző, az önmegszólító vers...
József Attila költészete a 30-as évek második felében
Ezidőtájt élethelyzetében a történelmi és az egyéni sors egyaránt negatívra fordult. A kettős veszélyhelyzet, növelte az érzékenységet, és a gondolati tisztázás igényét. Próbálta megérteni, hogy az emberek egyes csoportjai miért cselekszenek önmaguk és az emberiség értékei ellen. Ennek érdekében megkülönböztette az ösztönt és az értelmet, valamint vizsgálta az elidegenedés...
