Középiskola > Kötelező olvasmányok > Tamási Áron - Ábel a rengetegben (tartalom)

A mű a trilógia első része. Az Ábel a rengetegben Ábel bemutatkozásával kezdődik: már az első bekezdésben sok mindent megtudunk róla, családi állapotáról, körülményeiről, de a történelmi korszakról is képet kapunk – látható, hogy egy nagyobb közösség láncolja magához a kisebbséget.

Ábel édesapja közbiztonsági erdőpásztor, aki fenn lakik a hegyen egy kis kalyibában, s csak akkor tér haza, mikor élelme fogytán van. Ábel egyedüli gyermek, amit nem bán, mivel szülei őt is csak bajosan tudják iskolába járatni és ruhával ellátni. Még fiatal, csupán tizenöt éves.

A nevezetes nap, amely fordulatot hoz Ábel életében, a Szent Mihály napját követő nap, vagyis szeptember harmincadika. A cselekmény tehát Mihály napon kezdődik el. Ábel édesapja hazatér és a családi vacsoránál csapdát állít fiának. Elszegődteti őt a Hargitára erdőpásztornak. A párbeszéd stílusa, fondorlatossága, ami Ábel és édesapja közt lejátszódik, csak ízelítő. A cselekményben sokszor találkozhatunk és szórakozhatunk majd a szellemességeken, amikor Ábel az eszével győz.

Ábel és édesapja másnap elindulnak a Hargitára. A családtól kap egy kecskét, két tyúkot és elemózsiát is. Mikor elérnek a kunyhóhoz, ott találnak egy beteg kutyát, akit megetetnek, s meggyógyítanak. Ábel el is nevezi őt Bolhának. Hűséges, hasznos társsá válik gazdája mellett.

Másnap megjelenik a bank igazgatója, s tájékoztatja Ábelt arról, hogy mi a munkája, mit várnak tőle. A kitermelt fáért vásárlók fognak jönni szekerekkel, nekik kell átadni, de ellenőrizendő a felrakott mennyiség is, majd át kell venni a pénzt, és a könyvelést is meg kell csinálni. Azokkal a fákkal pedig, amelyeket a vihar dönt ki, s a favágók nem dolgoznak fel, szabadon gazdálkodhat.

Ábel rövid idő alatt berendezkedik, a sajátjából eladott fa ellenében könyveket kér, ami a fizikai igénybevétel utáni felfrissülést, s egyben művelődést jelent számára. Nagyon hiányzik neki otthona, ráadásul a tél is korán beköszönt.

A Hargitán különféle embertípusokat ismerhet meg, jót és rosszat egyaránt. Egy csaló miatt életveszélyes helyzetbe is kerül. A csaló neve Fuszulán. Teherautóval szállítja el a több szekérnyi fát, s mikor fizetésre kerülne a sor, csak egy papírdarabot mutat fel Ábelnek, amivel igazolja, hogy ő a pénzt már előre kifizette a banknál. Még szerencse, hogy a bankigazgató éppen akkor jön Ábelhez, sikerül megkötözniük a csalót, s az igazgató magával viszi.

Másnap azonban megjelenik az egyik bank pénztárosa és egy csendőr. Ábellel tudatják, hogy az igazgató és Fuszulán autóbalesetet szenvedtek. Az igazgató súlyos sebeket ejtett magán, meg kellet operálni, s Fuszulánnak nyoma veszett. Ábel remegni kezd a hír hallatán.

A bank pénztárosa a terepfelmérést követően elmegy, de a csendőr marad, hiszen bármikor felbukkanhat a csaló, hogy bosszút álljon, amiért Ábel segédkezett elfogásában. A csendőr szinte minden elemózsiát képes felfalni Ábel elől, aki ezt nem nézi jó szemmel.

Egyik alkalommal a csendőrnek már valami jó kis pecsenyére fáj a foga, ezért elmegy vadászni, s egy dögevő sassal tér haza. A sas húsának undorító bűze van, de a csendőr utasítására Ábelnek is enni kell belőle. Ábel beteg lesz, s napokig csak fekszik a kunyhóban, míg csendőr társa el-eltűnik hosszabb időkre, s eközben leöli, majd megeszi Ábel háziállatait.

Ábel gyanít valamit, s kiderül, hogy a csaló és a csendőr összejátszanak. A történet végén mind a ketten önkéntesen feladják magukat a rendőrségen. Ábel édesapja szomorú hírt közöl Ábellel: szeretett édesanyja betegeskedése után meghalt.

A mű végén olvashatjuk, hogy Ábel visszamondja az erdőpásztori állását, s nekiindul meghódítani a várost.

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

• Tamási Zsolt - A felcsíki római katolikus papság az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban / 2015, 17 oldal
  
  
• Balázs Géza - Folklórból stilizált világkép, Nyelv és stílus Tamási Áron csonka trilógiájában / 2022, 18 oldal
  
  
• Tamási Áron, prezentáció / 2019, 10 oldal
  
  
• Tamási Áron, Ábel a rengetegben, tartalom / 2016, 4 oldal
  
  
• Tamási Áron, Ábel a rengetegben, tartalom és rövidített részletek / 2016, 26 oldal
  
  

A regény tartalmának forrása Móricz Zsigmond utolsó éveinek szívbemarkoló, nagyhatású remekműve az Árvácska. A történet a 20-as évek Magyarországán, a Kecskemét környéki tanyavilágban játszódik. Egy 7 éves lelenckislány kegyetlen sorsának néhány évét választja témaként. Az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az...

Jelentősége Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a ’45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó. Élete 1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek...

Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...