A mű a trilógia második része. Ábel elhatározza, hogy új életet fog kezdeni, immáron a városban. Útja során sokféle emberrel ismerkedik meg, az állomáson már rögtön becsapják, mikor megvetetik vele a kutyájának is a jegyet.
A legfontosabb személy új életében Garmada úr lesz, akivel rendszeresen utazgat. A férfi a vonaton foghúzással foglalkozik. Mellé szegődik Ábel is, munkatársnak. Garmada úrral jut el Kolozsvárra, s az ő lakásában bontakozik ki szívében egy új érzés, a szerelem, Blanka kisasszony iránt, akinek alakja Amerikában még sokszor megjelenik képzeletében.
Garmada úr elviszi a borbélyhoz, s tiszta ruhát, cipőt ad neki, így a fiúból városi legény lesz. Garmada úrral sokat utazik, az üzletük is jól megy. Ám az egyik alkalommal egy foghúzás rosszul sül el, aminek következtében Garmada urat félholtra verik a vonaton, s Ábel is csak az utolsó pillanatban menekül meg. Egyedül indulna haza Kolozsvárra, de nem jut be Garmada úr lakásába, így jobb híján egy padon hatja álomra fejét, ahol egy rendőr ébreszti fel. Elveszi a táskáját, benne a foghúzó szerszámokkal, melyeket a rendőr betörőszerszámoknak hisz, s letartóztatja.
Segítséggel szabadul ki a börtönből, s felkeresi Garmada urat, aki betegen fekszik ágyában. Ábel meg szeretné leckéztetni azokat az embereket, akik ezt művelték a barátjával, de lebukik, s épphogy haza tud osonni.
Ábel és Garmada úr új foglalkozás után néznek. Elhatározzák, hogy lapkiadással foglalkoznak majd. Mielőtt az első szám megjelenne, Ábel egy levelet kap, benne a következő üzenettel: „Vasárnap reggel búcsúzunk apádtól, rögtön gyere haza!”
Otthon kiderül Ábel számára, hogy apja nem haldoklik, hanem újra megnősül. A lakodalmas vacsorán ott az egész falu. Ez az est indítja útjára Ábelt Amerika felé. Egy Madarász Ferenc nevű ember, aki Amerikából jött ide látogatóba, igencsak felönt a garatra. Éjfél felé feláll az asztalra, s szónokolni kezd. Megkérdi, hogy ki volt az, aki kitette a Hargitán az amerikai zászlót, mert annak ad egy húszdollárost – Ábel jelentkezik. Nagy öröm számára ennyi pénzhez jutni.
Madarász az este folyamán kikezd az egyik asszonnyal, akinek férje bicskával ront neki. Madarász átnyújt Ábelnek egy hajójegyet, mondván boldogítsa azt, aki az amerikai zászlót kitette a Hargitára. Madarász másnap meghal.
Így történik, hogy Ábel életútja Amerikában folytatódik.
Kapcsolódó olvasnivalók
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
A Balaton
A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Goriot apó (tartalom)
Az idős, özvegy Vauquer-né immár negyven éve tart fenn polgári penziót Párizsban, a Neuve-Sainte-Genevičve utcában. Az épület nem túl szép és nem túl kényelmes, de éppen megfelel lakóinak, akik Párizs szegényebb rétegeiből kerülnek ki. A történet kezdetén, 1819-ben a penzióban majdnem teltház volt. A személyzetet maga Vauquer-né és két cselédje, Sylvie, a szakácsnő és Christophe...
Shakespeare szonettjei és az első szonett részletes elemzése
A szonettek általános jellemzése
William Shakespeare (1564 - 1616) nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem az irodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját, huszonhárom éves korában színészként kezdte, ám a színházat inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Első műveit - a királydrámákat - azért írta, mert Londonban akkoriban kezdtek a...
Kosztolányi Dezső három verse
Hajnali részegség
A gyermek mennyország emléke, a csillagok rejtélye, az „ég és föld” ellentéte évtizedeken át jelen volt Kosztolányi költészetében. E témák, motívumok végül lírája egyik csúcsteljesítményében, a Hajnali részegség című versében összegződtek (1933). A költő ekkor már gyógyíthatatlanul beteg. A közeledő halál sejtelmében felfokozódik...
