A Pál utcai fiúk ifjúsági regény. Az ifjúsági regény alkalmas az ifjúság szórakoztatására és okulására. Írója jól ismeri a gyerekek és a serdültebb ifjúság érzelmi és gondolatvilágát. Azonosul a gyermekkel, de közben véleményt is formál arról, hogy a gyermekhősök döntései helyesek-e vagy hibásak. Ezért műve nevelő hatású.
A jó ifjúsági regény olvasója úgy érzi, hogy „nem tudja letenni” a könyvet. Átéli azt, amit olvas. Együtt szenved és örül a mű főszereplőjével. A mű megismerése nyomán úgy érzi, hogy a regény része lett életének.
Két tábor áll szemben és küzd egymással: a Pál utcaiak és a füvészkertiek. Azért harcolnak egymással, hogy legyen hol játszaniuk. Mind pesti gyerekek, és Pesten kevés a labdázásra és gyermekjátékokra alkalmas hely. Az olvasó a Pál utcaiakkal érez együtt. Az író az ő szempontjukból mutatja be az eseményeket.
1. A Pál utcaiak
A Pál utcaiak és a füvészkertiek harca a jók és a rosszak küzdelme, de nem a hibátlanoké és a javíthatatlanoké. A regény megmutatja, hogy a Pál utcaiak között van irigykedés, civakodás. A nagyobbak sokáig lenézik a legkisebbet.
A gittegylet tagjai — akik a grund védelméből derekasan kiveszik részüket — a felnőttek rossz szokásait utánozzák értelmetlen szervezkedésükkel. Nemecsekkel szemben igazságtalanok. A Pál utcaiak közt áruló is akad Geréb személyében, de végül ő is mindent megtesz azért, hogy hibáját jóvátegye.
2. A füvészkertiek
A füvészkertiek közt vannak a kisebbekkel erőszakoskodó fiúk — ilyen a két Pásztor. De egyikük sem javíthatatlan. Ők is szeretnének maguknak a labdajátékhoz helyet szerezni, és a háborúban betartják a játékszabályokat.
Vezérük, Áts Feri lenézi Gerébet, aki elárulja saját csapatát, és megveti, amikor megtudja, hogy lefizeti a grund őrét. Megbünteti a két Pásztort az einstand miatt, és őszintén sajnálja Nemecseket, amikor megtudja, hogy súlyosan megbetegedett. Köztük is van egy legkisebb fiú, Wandauer, aki olyan kicsi, mint Nemecsek.
Nemcsak a főszereplőket, hanem a mellékszereplőket is jellemzi az író egy-egy jellegzetes tulajdonságukkal.
A gyerekek háborúját komolyan vesszük. Többnek érezzük, mint játéknak, mert a játszóhelyért folyik a küzdelem a pesti kőrengetegben. A grund védői igazságos harcban győznek. Úgy védik játszóterüket, mint akik a hazájukat védik a rátörő ellenségtől, mégis mulatságosnak érezzük, hogy Bokát Hunyadi Jánoshoz, a nándorfehérvári győzteshez, Áts Ferit pedig Tomori érsekhez, a mohácsi csata veszteséhez hasonlítják.
A humor a nagy dolgokat eltörpíti, a kicsiket pedig óriásira nagyítja. A jelentéktelen dolgok felnagyítása jellemzi a gittegylet működését. Humorosnak érezzük azt is, amikor Nemecsek Hektórhoz hasonlítja magát: sokáig ők a „közlegények” a grundon. Ebben az esetben a jellemzésben rejlik a humor. Humoros lehet a helyzet is: például Boka zsebtintatartója akkor kezd szivárogni, amikor az elnök zsebre vágja.
A gyerekháborút azért vesszük komolyan, mert maguk a résztvevők is annak veszik. Áldozatokra készek, szembeszállnak az erősebbel, és a csatában becsülettel helytállnak. Mindegyik fiú több lesz önmagánál a háború végére. A félénkek hősökké lesznek, a durvábbak megemberelik magukat. A gyöngék ésszel, bátorsággal pótolják a testi erőt. A küzdők saját csapatukban is elutasítanak minden csalást, durvaságot és szabálytalanságot. Az ellenfelek végül sorstársak lesznek azáltal, hogy mindkét csapat elveszti a grundot, gyülekezőhelyét és játékterét.
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
A bűnüldözés mesterei: Török JánosThaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
Tibet és Kína viszonya 1959-igTibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Kapcsolódó doksikA Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...
Vörösmarty Mihály Szózat c. versének elemzéseA költemény erőteljes felszólítással indul, melyben a költő a magyar nemzetet szólítja fel cselekvésre a magyarság megőrzése érdekében. Hazaszeretetre, a haza iránti hűségre és ennek vállalására szólít fel. Indokul a származást hozza fel: „Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar.” Ennek az indoklásnak nagy nyomatékot adnak az ellentétek: „Itt élned...
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c. költeményeik összehasonlító elemzéseA tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyar nemzet – Herder jóslatának megfelelően – megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett...