Középiskola > Műelemzések > A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján

A romantika a francia román szóból származik, jelentése: regényes. Ez a XIX. század jellemző korstílusa. Kiváltó oka, az hogy csalódtak a polgári társdalomban. A romantika korstílus, tehát a művészet valamennyi ágában megtalálható. A romantika kezdeményezői olyan polgárok voltak akik kiábrándultak a francia forradalomból és szembefordultak a felvilágosodással. A romantikus irodalom Angliából indult ki 1798-ban. Fő elindítói Coleridge és Wordsworth, a Tóiskola tagjai. Ők az alkották az angol romantika első nemzedékét, a második nemzedékhez pedig Byron, Shelley és Keats tartozott. Amerikában élt Edgar Allan Poe akinek a nevéhez fűződik a detektívregény vagyis a krimi kitalálása.

E korstílus legfőbb jellemzői a szélsőséges érzelmek, a hatalmas ellentétek, továbbá a vízió-, álomképszerűség (a fantázia nagy szerepe), túlzások, zeneiség, szabadság, elmenekülés térben és időben, műfajkeveredés, és nem utolsósorban a rettegés, a rémek, a horror és az éjszaka. Ezeket ebben az időszakban találják ki vagy ekkor használják először.

Ezek a stílusjegyek kiválóan megfigyelhetők Edgar Allan Poe A holló című versében. A mű legelején rögtön megfigyelhető egy romantikus jegy mégpedig a rémület, a költő ül a szobájában és egy apró zaj hallatán hirtelen megrémül, majd próbálja magát megnyugtatni. A következő versszakban megjelenik a költői én, majd azt gondolja, hogy Leonóra az elhunyt szerelme zörög, majd ismét próbálja magát nyugtatni. Egyre jobban fokozódik a feszültség és a rémület. Az alkotó egyre jobban fél, amikor felbukkan egy kísértethez hasonló rém:

“nem búgott más, csak egyetlen szó: "Leonóra!" -- halk sovár
hangon én búgtam:“Leonóra!” s visszhang kelt rá, halk sovár,
ez hangzott s más semmi más”

Továbbra is egyre jobban fokozódik a hangulat, mikor kinyitja az ablakot és berepül egy Holló:
“Azzal ablakom kitártam s íme garral, hetyke-bátran
roppant Holló léptetett be, mesebeli vén madár,
s rám nem is biccentve orrot, meg sem állt és fennenhordott
csőrrel ladyt s büszke lordot mímelt s mint kit helye vár,
ajtóm felett, Pallasz szobrán megűlt, mint kit helye vár, --
ült, nem is moccanva már.”

Ebben a részben található utalás egy másik romantikus műfajra, a mesére: “mesebeli vén madár”, majd egy matamorfózis, ahogy a holló átváltozik szoborrá. Ekkor a költő megnyugszik, majd meglepődve hallotta, hogy a madár neve "sohamár" ami a végtelenséget szimbolizálja:

“S fenn a csöndes szobron ülve, az a Holló egyedűl e
szót tagolta, mintha lelke ebbe volna öntve már;
nem nyílt más igére ajka, nem rebbent a toll se rajta,
s én szólék, alig sohajtva: "Majd csak elmegy, messziszáll,
mint remények, mint barátok, holnap ez is messziszáll,"

S szólt a Holló: “Soha már!”.”

Innentől kezdve a végtelenség szimbóluma végigkíséri az égsz verset, minden versszak végén azt károgja a madár, hogy “Sohamár”. Megpróbálja megfejteni a Holló titkát, miért károgja folyamatosan, hogy “sohamár” megjelenik egy álomkép, egy vízió:

“Ekkor úgy rémlett, a légnek sűrüjén látatlan égnek
füstölők s a szőnyeg bolyhán angyaltánc kél s muzsikál;
“Bús szív” búgtam “ím Szent Ég szállt le hozzád, égi vendég
hoz vigaszt és önt nepenthét, jó felejtést ád e pohár,
idd, óh idd a hűs nepethét, jó felejtés enyhe vár”

S szólt a Holló: “Soha már!” ”

A következő szakaszban ismét megjelenik a sátán, ez is jellemzően romantikus vonás, ismét előkerül a végtelenség , az, hogy nincs gyógyír a lelki problémákra.

Poe gyakran ír lélektani témájú műveket, sokat foglalkozik a lélekkel és ez itt is megjelenik.

A következő versszakban előkerül Isten, és a vallás, itt látszik, hogy a romantika a középkorra tekint vissza, ahol a mennybeli ”lét” igen fontos. Itt utal arra, hogy éjfél van ami szintén egy fontos romantikus időpont:
“Hogyha istent úgy félsz mint én s van hited, mely égre száll,
mondd meg e gyászterhes órán: messze mennyben vár-e jó rám”

Ismét előjön a végtelenség képe, és egy alliteráció a romantika zeneiségének megfelelően: “vad vihar”.

A verset végén ismét megjelenik egy végtelenség motívum és ezzel zárja le a verset. A versben több helyen is megfigyelhető az enjambament, az áthajlás.

Ebben a versben valamennyi romantikus stílusjegy megtalálható. Edgar Allan Poe a romantika egyik legnagyobb alakja, ő a kitalálója a kriminek a lélektani regénynek, ez a tudása kiválóan tükröződik ebben a versében is.

Kapcsolódó olvasnivalók

Matyóföld bemutatkozik

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

A Cerberus hadművelet

A Cerberus hadművelet (németül: Unternehmen Cerberus) a második világháború azon áttörési kísérletének volt a fedőneve, mely során a német haditengerészet (Kriegsmarine) néhány kisebb hajója, valamint a Scharnhorst, a Gneisenau és a Prinz Eugen csatacirkálók megpróbáltak kitörni Brest kikötőjéből, majd németországi kikötőkbe jutni a La Manche csatornán keresztül. A hadművelet elnevezése utalás Kerberoszra, a görög mitológiában az alvilág kapuját őrző háromfejű kutyára.

Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Shakespeare szonettjei és az első szonett részletes elemzése

A szonettek általános jellemzése William Shakespeare (1564 - 1616) nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem az irodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját, huszonhárom éves korában színészként kezdte, ám a színházat inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Első műveit - a királydrámákat - azért írta, mert Londonban akkoriban kezdtek a...

Szabó Magda Kiálts város! című művének elemzése

"Holtig haza, Debrecen" A debreceniség bemutatása Szabó Magda: Kiálts város! című műve és az írónő emlékei alapján. Dicsőséges múltú szülővárosom, Debrecen számos irodalmi kiválóságot nevelt fel a történelem viharos évszázadaiban. Ebben a csodálatos városban töltötte gyermekkorát a XX. század egyik legnagyobb magyar írónője, Szabó Magda is . Szinte teljes egészében...

A kis herceg

A kis herceg hatalmas sikerét bizonyítja, hogy szinte valamennyi nyelvre lefordították, de filmek is készültek belőle. A regény nyelvezete egyszerű, költői szépségű és tisztaságú. Egy képzelet szülte bolygón, az író fantáziájában, néhány térdig érő vulkán és egy rózsa közt él a kis herceg, aki a természet és az ember harmóniájára törekszik. Őszinte és igazságos kis...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!