Arany ezt a balladáját a nagykőrösi tanárság évei alatt írta. A nagykőrösi balladák jellemzője a történelmi téma, ami kora jelenének szól. Forrása Tinódi Lantos Sebestyén Cronicája.
Ebben a műben nem a hősiességet mutatja be, hanem az apródok hazához való hűségét. Az apródok itt nem fegyverhordozó katonák, hanem históriás énekeket szereznek és énekelnek.
A mű nagyon magasról indul:
“Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja”
Ezzel szemközti dombon pedig a két apród térdel. A helybeliek elbeszélése szerint Arany járt a drégeli várban, mert csak így tudta ilyen pontosan leírni a tájat.
A mű története három helyszínen zajlik. Az egyik helyszín a harc helyét mutatja be. A másik helyszín Szondi magasztalása, nyugalmát ábrázolja. A har¬ma¬dik helyszín lent a faluban, ahogy a győztesek ünneplik a diadalt. Az apródok énekében sok kép ta¬lálható. Énekük az el¬be¬szélő hangtól halad az ünnepélyesség felé. A törökök éneke a jelenről beszél és a jövő lehetőségeivel hitegeti őket:
“Mit csak terem a nagy szultán birodalma”
A további részekben Ali azt akarja, hogy az apródok az ő diadalát énekeljék, ez az apródokban ellenszenvet vált ki. Az apródok Szondi hősiességéről énekelnek. Szondi igen-igen hősies volt, semmiképpen nem akarta a várban levő értéktárgyak török tulajdonába kerüljenek. Inkább megsemmisíti a várban található értékeket, minthogy a török kezére kerüljön. Szondi az apródokat szépen felöltözteti, hogy ne ócska ruhában haljanak meg. Az apródok dicsőítik Szondit, Ali ezt egyre jobban sokkalja, és börtönbe viteti a két apródot.
Arany a magyarokat fenn a hegyen, a törököket, pedig lent a faluban ábrázolta. Érdekes, hogy Ali alapvetően pozitív figura, és csak a több török mondható negatívnak. A mű végén megjelenik az átok, (utolsó versszak).
A vers formája zaklatott hangvételű, nyugtalan váltakozó ritmus. Az egyes sorok eltérő szótagszánúak, ezzel a költő izgatottságot fejez ki. A műben két különböző értékrend áll egymással szemben.
Kapcsolódó olvasnivalók
Don kanyar, 2. magyar hadsereg
Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.
A Kötvény ETF befektetésekről
Számos befektetési lehetőség érhető el egy kisbefektető számára. A részvények, kötvények, opciók, árutőzsdei ügyletek, befektetési alapok lehetőséget nyújtanak a diverzifikálásra, hasonlóan a kötvény ETF-ekhez. Azon befektetőknek ajánljuk cikkünket, akik érdeklődése túlmutat a magyar állampapírokon, a kötvénypiacon szeretnének olcsón diverzifikálni, akár kontinensen-, szektorokon átnyúlóan.
A parlagfűről
Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ady Endre élete, költészete
ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest
Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...
Arany János balladáiról
Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...
Az arany ember (elemzés)
A regény közlését „A Hon” című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg. Valószínű, hogy ekkor a mű nagy része, esetleg már az egész készen állt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. Jókai két életrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják, hogy egy regénye sem készült olyan gyorsan, mint „Az arany ember”.
S Balatonfüreden...
