Arany ezt a balladáját a nagykőrösi tanárság évei alatt írta. A nagykőrösi balladák jellemzője a történelmi téma, ami kora jelenének szól. Forrása Tinódi Lantos Sebestyén Cronicája.
Ebben a műben nem a hősiességet mutatja be, hanem az apródok hazához való hűségét. Az apródok itt nem fegyverhordozó katonák, hanem históriás énekeket szereznek és énekelnek.
A mű nagyon magasról indul:
“Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja”
Ezzel szemközti dombon pedig a két apród térdel. A helybeliek elbeszélése szerint Arany járt a drégeli várban, mert csak így tudta ilyen pontosan leírni a tájat.
A mű története három helyszínen zajlik. Az egyik helyszín a harc helyét mutatja be. A másik helyszín Szondi magasztalása, nyugalmát ábrázolja. A har¬ma¬dik helyszín lent a faluban, ahogy a győztesek ünneplik a diadalt. Az apródok énekében sok kép ta¬lálható. Énekük az el¬be¬szélő hangtól halad az ünnepélyesség felé. A törökök éneke a jelenről beszél és a jövő lehetőségeivel hitegeti őket:
“Mit csak terem a nagy szultán birodalma”
A további részekben Ali azt akarja, hogy az apródok az ő diadalát énekeljék, ez az apródokban ellenszenvet vált ki. Az apródok Szondi hősiességéről énekelnek. Szondi igen-igen hősies volt, semmiképpen nem akarta a várban levő értéktárgyak török tulajdonába kerüljenek. Inkább megsemmisíti a várban található értékeket, minthogy a török kezére kerüljön. Szondi az apródokat szépen felöltözteti, hogy ne ócska ruhában haljanak meg. Az apródok dicsőítik Szondit, Ali ezt egyre jobban sokkalja, és börtönbe viteti a két apródot.
Arany a magyarokat fenn a hegyen, a törököket, pedig lent a faluban ábrázolta. Érdekes, hogy Ali alapvetően pozitív figura, és csak a több török mondható negatívnak. A mű végén megjelenik az átok, (utolsó versszak).
A vers formája zaklatott hangvételű, nyugtalan váltakozó ritmus. Az egyes sorok eltérő szótagszánúak, ezzel a költő izgatottságot fejez ki. A műben két különböző értékrend áll egymással szemben.
Kapcsolódó olvasnivalók
Miért fontos a testzsír-százalék?
Aki azt gondolja, hogy a testsúlya az egyetlen fontos mérőszám, amely megmutatja, milyen formában van, az téved. Hiszen pusztán a kilogrammok számából nem derül ki, milyen arányban zsíros vagy izmos a testünk. Egy nyolcvan kilós férfi lehet elhízott és csupa izom – ennek a pontos kiderítésére szolgál a testzsír-százalékmérés. – ismerteti dr. Babai László, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója.
Amit a paradicsomról tudni illik
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a XVII-XVIII. században. Mára lényegében az egész világon termesztik.
Burgenland (Őrvidék) bemutatkozik
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton.
Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas című versében
A Vanitatum vanitas „a sokat vesztett kebelből azután származhatott, minekutána veszteségeit az emberi élet nevetséges parányiságához és múlandóságához mérve, nyugalmas megvetéssel tekinthette.” – értelmezi saját művét Kölcsey, melynek latin címét „hiúságok hiúságának” vagy „hiábavalóságok hiábavalóságának” fordíthatjuk. A költő teljes...
Az aranyszamár, 2. rész
Thiasusnál, az előkelőnél:
Az előkelő, akit Thiasusnak hívnak, egyik szolgájára bízza a szamarat. A szolga számtalan mutatványra meg tanítja meg Luciust. A csodaszamár gazdája hírét növeli, vannak akik csak ismerik meg Thiasust. Egyszer amikor az hivatalra tesz szert, játékokat rendez, amelyekre csodaszamarán érkezik. Ketrece előtt, hogy láthassák, sorban állnak az emberek, és...
A legyek ura
Az ún. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. műve nyitotta meg. Gyerekhősök a XIX. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. A nevelési célzatú, romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon, az ősi, vad környezeten, a természeti erőkön. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a...
