Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden,
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimban
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az énértem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sirást,
Köszönöm tört szivü édesanyámat,
Fiatalságomat és bűneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozom senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.
Ady Endrének ez a verse az 1912-ben megjelent A menekülő Élet című kötetéből való. Ez is, mint minden Ady-kötet tudatos szerkesztői munka eredménye, amelynek révén az egyes lírai elemek sajátos jelentőséget kapnak. Jellemző az átgondolt kompozíció, a régies-új kifejezések használata, a jelzőkkel való érzékeltetés és a markáns igék jelenléte.
Ha e költemény a maga egészében nem is nevezhető szabadversnek, de nagyon is sok erre utaló motívum fedezhető fel benne.
A vers huszonhét rendszertelen rímelésű sorból áll. A sorok lényegesen hosszabbak, összetettebbek, mint az Ady-versek legtöbbjében, ezzel töprengő jelleget kölcsönözve a műnek. A vers elsősorban az ütembeosztás szokatlanságával különbözik Ady verseitől. Ebből is kitűnik, hogy Ady nem egy tudatos ritmikai koncepció alapján jutott el a szabadvershez. Ebben a kötetben is tovább lazítja a kötött formai elemeket; valószínűleg benne sem tudatosodott, hogy hol és milyen módon lépte át a szabadvers határait. A Köszönöm, köszönöm, köszönöm mellett jó néhány olyan verset találunk, amelyeknek egyes sorait a szabadversre emlékeztető ritmikai elemek határozzák meg. Ezekben a versekben azonban ezek a ritmikai elemek nem jutnak túlsúlyra, a vers teljes egészében kötött marad.
Ez a költemény a béke istenét idézi, ezért nem meglepő a többsoros, strófahatár nélküli versmondatok használata. Az ódák, himnuszok méltósága érezhető benne; árad belőle az ujjongás, az öröm. Ez a felfokozott érzés visszatükröződik a gyors időváltásban is. A vers kettős idősíkon játszódik: részben a tegnapban, részben a mában. „Zavart lelkem tegnap mindent bevallott” –hangzott a múlt szava, s szemben áll vele a jelen idő: „Ma köszönöm”. Ezzel mintegy fordulatot visz a versbe a költő. Érződik, hogy a tegnap és a ma között jelentős változás zajlott le: „Napsugarak zúgása” , szent mennydörgés”. Szinesztéziák sorozatával éri el, hogy minden mindennel összefüggjön: „Te voltál mindig mindenben minden”. Ugyanez a gondolat ismétlődik meg más szavakkal a vers végén: „Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm”.
A tegnap még „zavart lélek” ma felolvadt már a nyugtató egészben. S ezt a feloldódást közvetíttette a címben is kiemelt, visszatérő vezényszó: a köszönöm ige.
Egymás mellé került az élet sok-sok mozzanata: a hit, a csók, a vetett ágy, a betegség, az első sírás, a tört szívű édesanya. De ezt az összevisszaságot teszi érthetőbbé a köszönöm ige, amely számos sorban állítmányként szerepel. Egybe van kapcsolva a halmozás és az ismétlés: az egyik a változást, a nyugtalanságot, a másik az állandóságot, a rendet jelezte. S ezen keresztül fedezhető fel a valódi mondandó, ezen keresztül tükröződik az, hogy a költői tudat ezt a zűrzavart egy összefüggő egésszé állítja össze.
A köszönöm, a hála szava jelképezi, hogy a lélek végre rátalált a széteső dolgok közt a belső értelemre, a nyugtató egységre. „Könnyebb a lelkem” –írta a költő, s a halál is eltörpült erről a magaslatról nézve. „S hogy te leszel a halál, köszönöm” – hangzik a vers utolsó sora. A köszönöm a végső szó benne.
A maga egészében megköszönni való ajándékká változott az élet. Megszületett az ellentmondások fölé emelkedő belső harmónia.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az anarchizmus
Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
A bűnüldözés mesterei: Török János
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A táj szerepe Ady Endrénél, az "Ének a porban" című verse alapján
Ének a porban
Roggyant a lábam, süppedt a mellem,
Itt az ideje, össze kell esnem.
Lerogyok vígan, elnyúlok bátran,
Lalla, lalla,
Rokkantak halmán, nagy éjszakában.
Nagy rokkanásom kinek se fájjon,
Nem első hullás ezen a tájon :
Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik,
Lalla, lalla,
Rokkanva ér el az éjszakáig.
Mocsaras rónán bércekre vágytam,
Egy kis...
Berzsenyi Dániel két korszak határán
Bevezetés költészetébe:
- Berzsenyi szellemi magánya, a nemesi életforma mögé kényszerült lélek elszigeteltsége váltja ki az elégikus hangnem szólamait.
- Alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztése.
- A költő rezignáltan (beletörődően), lemondóan veszi tudomásul, hogy ideáljai alulmaradnak a valósággal szemben.
- Műveiben a klasszicizmus és a romantika...
Ady Endre versciklusainak elemzése
A nyugat jelentősége
Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény.
1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...
