Középiskola > Műelemzések > Az igék minőségének szerepe a megszemélyesítésben József Attila Altató c. verse alapján

A költő a műben csak jelen idejű igéket használ. Ez külön hat a gyerekekre, és a „felnőttekre”. A kisgyerekeknek - ha tényleg altató versként hallják -, azt a benyomást kelti, hogy most történnek az események. A felnőttek - vagy nagyobb gyerekek - viszont bármikor, akár évek múlva is, ha elolvassák, mindig jelen idejű marad számukra, és nem megtörtént eseményként dolgozzák fel.

Ezen kívül a vers tele van tűzdelve megszemélyesítésekkel. Tulajdonképpen az első öt versszakban az első, a második és a harmadik sorban mind megszemélyesítés van.

A műben levő igéket fogjuk kikeresni és eldönteni róluk, hogy milyen fajtájú igék. Öt féle igét találhatunk összesen, ezek a cselekvő ige, ható ige, visszaható ige, szenvedő ige, műveltető ige. Ezek az igék lehetnek tárgyas, tárgyatlan igék, valamint tartós, mozzanatos és gyakorító. (A vers refrénjeiben lévő „aludj” szó nem lényeges ebben az elemzésben.)

Az első versszakban három megszemélyesítés van: az ég, a ház és a rét. Az igék közül a „lehunyja” ige cselekvő, tárgyas és mozzanatos; az „alszik” ige pedig visszaható, tárgyatlan és tartós.

A második versszakban kettő van: a bogár, a darázs és a zümmögés. Az egyik ige a „lehajtja”, amely cselekvő, tárgyas és mozzanatos. Az két „alszik” ige pedig ugyanúgy visszaható, tárgyatlan és tartós.

A harmadikban szintén kettő van: a villamos és a robogás. Az „aluszik” és a „szendereg” ige ugyanolyan tulajdonságú, mint az előző versszakokban az „alszik” ige. A „csönget” ige pedig tárgyatlan cselekvő, de mozzanatos.

A negyedik versszakban megint két megszemélyesítés van: a kabát és a szakadás. Itt ugyancsak „alszik” igét találunk, melynek nem változtak a tulajdonságai. A „szunnyadozik” ige szintén ugyanolyan, mint az „alszik” ige. A „hasad” ige pedig cselekvő, tárgyatlan és tartós.

Az ötödikben már öt van: a labda, a síp, az erdő, a kirándulás és a cukor. Ebben az öt megszemélyesítésnek csak két ige jut: a „szundít” és az „aluszik”, melyek mind ugyancsak cselekvő, tárgyatlan és tartós igék.

A hatodik versszakban a költő Balázshoz olyan közel hozza a távoli dolgokat, mint amekkora egy üveggolyó. Ez azt jelenti, hogy álmokban minden megtörténhet, és Balázsnak is csak a szemét kell lehunynia, hogy álmodhasson.

Az utolsó versszakban pedig azt írja le a költő, hogy mi minden lehet Balázs. Végül azt mondja, hogy már az anyukája is elaludt, ezért neki is álomba kell merülnie.

A második, a harmadik és a negyedik versszakban érdekesség, hogy a megszemélyesítések az utolsó kivételével valamilyen tárgyra vagy élőlényre vonatkoznak, az utolsó pedig egy újabb fogalomra. Ez a fogalom olyan cselekvés, illetve ige, amit az előző megszemélyesítés alanyai végeznek („szendereg a robogás”, „szunnyadozik a szakadás”, stb.). Vagyis a költő először megszemélyesít valamit, majd ennek az általános tevékenységét is. Azért, mert ha az alany alszik, akkor a cselekvése is, ezáltal még jobban ki tudja fejezni a költő az „alvást”.

A költő a versben - megszemélyesítve - leírja, hogy a Balázst körülvevő dolgok már mind alszanak, valamint az álmában megtörténhető események közül is említ néhányat (tűzoltó, katona és juhász) és ezzel arra biztatja, hogy neki is követnie kell az ő példájukat.

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

• Dr. Vastagh Ildikó - Az agyi vérkeringés zavarai, Cerebrovascularis betegségek / 2006, 21 oldal
  
  
• Az erdélyi megyék népességének felekezeti tagolódása 1850-2002 között / 2002, 7 oldal
  
  
• Szilády Szilvia - Kinek a szex, kinek az erőszak, avagy a választás szabadsága és a szabályozás lehetőségei / 2008, 8 oldal
  
  
• Bazális ganglionok / 2003, 4 oldal
  
  
• Horváth Balázs - Az Úr szava / 2007, 1 oldal
  
  

Az 1920-as években Móricz Zsigmond a „történelmi osztály"-ban keresi az erőt a magyar ugar felszámolásához, a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. „A Tündérkert” (1922) c. történelmi regénye után azt kutatja, hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek, az ezeréves nemesi Magyarországnak. A cím azt sejteti: nincs. Az életet kitölti a léha...

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...

Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét. Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű belső logikája is. A poémát már szűknek érezte mondanivalója kifejezésére, a romantika...