A költő a műben csak jelen idejű igéket használ. Ez külön hat a gyerekekre, és a „felnőttekre”. A kisgyerekeknek - ha tényleg altató versként hallják -, azt a benyomást kelti, hogy most történnek az események. A felnőttek - vagy nagyobb gyerekek - viszont bármikor, akár évek múlva is, ha elolvassák, mindig jelen idejű marad számukra, és nem megtörtént eseményként dolgozzák fel.
Ezen kívül a vers tele van tűzdelve megszemélyesítésekkel. Tulajdonképpen az első öt versszakban az első, a második és a harmadik sorban mind megszemélyesítés van.
A műben levő igéket fogjuk kikeresni és eldönteni róluk, hogy milyen fajtájú igék. Öt féle igét találhatunk összesen, ezek a cselekvő ige, ható ige, visszaható ige, szenvedő ige, műveltető ige. Ezek az igék lehetnek tárgyas, tárgyatlan igék, valamint tartós, mozzanatos és gyakorító. (A vers refrénjeiben lévő „aludj” szó nem lényeges ebben az elemzésben.)
Az első versszakban három megszemélyesítés van: az ég, a ház és a rét. Az igék közül a „lehunyja” ige cselekvő, tárgyas és mozzanatos; az „alszik” ige pedig visszaható, tárgyatlan és tartós.
A második versszakban kettő van: a bogár, a darázs és a zümmögés. Az egyik ige a „lehajtja”, amely cselekvő, tárgyas és mozzanatos. Az két „alszik” ige pedig ugyanúgy visszaható, tárgyatlan és tartós.
A harmadikban szintén kettő van: a villamos és a robogás. Az „aluszik” és a „szendereg” ige ugyanolyan tulajdonságú, mint az előző versszakokban az „alszik” ige. A „csönget” ige pedig tárgyatlan cselekvő, de mozzanatos.
A negyedik versszakban megint két megszemélyesítés van: a kabát és a szakadás. Itt ugyancsak „alszik” igét találunk, melynek nem változtak a tulajdonságai. A „szunnyadozik” ige szintén ugyanolyan, mint az „alszik” ige. A „hasad” ige pedig cselekvő, tárgyatlan és tartós.
Az ötödikben már öt van: a labda, a síp, az erdő, a kirándulás és a cukor. Ebben az öt megszemélyesítésnek csak két ige jut: a „szundít” és az „aluszik”, melyek mind ugyancsak cselekvő, tárgyatlan és tartós igék.
A hatodik versszakban a költő Balázshoz olyan közel hozza a távoli dolgokat, mint amekkora egy üveggolyó. Ez azt jelenti, hogy álmokban minden megtörténhet, és Balázsnak is csak a szemét kell lehunynia, hogy álmodhasson.
Az utolsó versszakban pedig azt írja le a költő, hogy mi minden lehet Balázs. Végül azt mondja, hogy már az anyukája is elaludt, ezért neki is álomba kell merülnie.
A második, a harmadik és a negyedik versszakban érdekesség, hogy a megszemélyesítések az utolsó kivételével valamilyen tárgyra vagy élőlényre vonatkoznak, az utolsó pedig egy újabb fogalomra. Ez a fogalom olyan cselekvés, illetve ige, amit az előző megszemélyesítés alanyai végeznek („szendereg a robogás”, „szunnyadozik a szakadás”, stb.). Vagyis a költő először megszemélyesít valamit, majd ennek az általános tevékenységét is. Azért, mert ha az alany alszik, akkor a cselekvése is, ezáltal még jobban ki tudja fejezni a költő az „alvást”.
A költő a versben - megszemélyesítve - leírja, hogy a Balázst körülvevő dolgok már mind alszanak, valamint az álmában megtörténhető események közül is említ néhányat (tűzoltó, katona és juhász) és ezzel arra biztatja, hogy neki is követnie kell az ő példájukat.
Kapcsolódó olvasnivalók
Mitől zakatol a vonat? :-)
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok - vagy csak egy - kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk. Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.
A Trianoni békeszerződésről
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
A Harakiri (Seppuku) története
A szeppuku (jelentése ’hasmetszés’), vagy nyugaton elterjedt, az írásjegyek felcserélésével kapott másik nevén harakiri a japán szamurájok rituális öngyilkossága, amely a szégyentől való megtisztulást szolgálja. A szeppuku elkövetője dicsőséges halált hal, családjának nem kell szégyenkezni. Szeppukut csak szamuráj követhet el az ura (a daimjó) engedélyével.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Berzsenyi Dániel A közelítő tél c. művének elemzése
A mű témája az idő múlása, az öregedés folyamata. Az évszakok az emberi élet korszakait szimbolizálják.
Műfaja elégia, mely lehangoló, szomorú hangulatú lírai költemény. A vers szerkezete hármas tagolás, ebben is a klasszicista stílusirány mutatkozik meg. A horatiusi hagyományokat követi a tájleírás és mondanivaló kettőssége. A költeményt a klasszicizmushoz kapcsolja nyelvezete...
Ember és történelem a magyar romantikus költészetben
Az 1825-től 1848-ig tartó magyar reformkort a nemzeti haladást sürgető nemesség formálta, an-nak törekvései határozták meg. Célja a politika, vagyis a társadalom működéséhez, irányításához fű-ződő eszmék rendszerének átalakítása, megújítása volt. E kor költőinek kiemelt fontosságú volt ez a téma, s mellette az emberiséggel, a történelemmel foglalkozó kérdések. Gyakran...
Illyés Gyula Bartók c. művének elemzése
Illés Gyula: Bartók
A mű egy indulatos felkiáltással kezdődik. A költő itt önmagával vitatkozik. Ez az egész vers vitázó alaphangját adja meg. Illyés védelmébe veszi a disszonáns hangzásokban bővelkedő Bartók-zenét, hiszen a világban is ez uralkodik.
A bartóki hangzásokat zajokkal, zörejekkel hozza párhuzamba. Ilyenek a „Földre hullt pohár fölcsattanó...
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
