A XIX. századi orosz irodalom talán legnagyobb alakjai Tolsztoj, Gogol, Dosztojevszkij és természetesen Csehov. Ez utóbbi volt az, aki írói korszakának elején több humoros novellát is írt, amelyben mesterien ábrázolta a kor egyik jellemző embertípusát, a talpnyaló, köpönyegforgató, tudálékos egyént, akit egy jellemző, esetleg vicces élethelyzetben mutatott be. Az ilyen témájú munkáinak bemutatására a Kaméleon című mű a legalkalmasabb.
A novella címét tekintve egy állatfajra utal, amely bőre színét változtatva tud alkalmazkodni különböző helyzetekhez, ám átvitt értelemben egy kétszínű, alakoskodó, köpönyegforgató embert jelez, ő Ocsumelov, a rendőrfelügyelő. Egy alkalommal a városban megharap egy embert egy kutya, és az ő feladata eldönteni, hogy kié a kutya, hogy le kell-e lőni, vagy netán a tábornoké, s így vissza kell neki azonnal szolgáltatni.
A történet valószínűleg a XIX. századi Oroszországban játszódik, bár tartalmát tekintve bárhol és bármikor megtörténhet. A szereplők az adott korra is jellemző személyek. A történet elmesélője maga az író, valószínűleg ő is ott volt a szemlélődők között, ám nem szólt bele a vitába.
Az expozíció egy leíró rész, amely bemutatja a helyszínt és a két rendőrt. Ocsumelov rendőrfelügyelő leírásánál fontos szerepe van a rajta feszülő új köpenynek, hisz ez a ruhadarab szimbolizálja a rendőr köpönyegforgató mivoltát, és a műben még több alkalommal is megjelenik.
Azt a részt tekinthetjük a bonyodalomnak, amikor Hrjukint megharapja egy kutya, és ordítva kirohan a piactérre. Csehov tényszerűen, kommentár nélkül mutatja be a történteket, amit kivételesen leírásból és elbeszélésből tudunk meg. Ez azért fontos, mert a novella további részében jóformán csak párbeszéd van, és abból ismerjük meg az egyes reakciókat és az eseményeket. Egyébként Csehov műveire jellemző, hogy a cselekménynél sokkal fontosabbnak tartja a párbeszédet, és a hangulat és a gondolatok megjelenítését.
A kibontakozás a műben a leghosszabb rész, amelyben a piactéren megpróbálják eldönteni, hogy kié is a kutya. Itt tudjuk meg, hogy Ocsumelov egy "kaméleon", hiszen először az aranyműves pártjára áll, valószínűleg azért, mert abban reménykedik, ha kiderül, hogy ki az eb gazdája, és ő azt megbünteti, akkor kap egy kis jutalmat cserébe Hrjukintól. Ám amikor később felmerül annak a lehetősége, hogy az agárkölyök Zsigalov tábornoké, máris átáll a másik oldalra, és azt feltételezi, hogy Hrjukin hazudik, és nem a kutya volt a hibás, hanem ő. Ennek az lehet az oka, hogy egy tábornok magasabb rangú, mint egy aranyműves, így tőle majd nagyobb elismerésre számíthat.
Ocsumelov az általa mondottakat is megcáfolja, hiszen először ezt mondta: "Ideje, hogy felfigyeljünk az olyan urakra, akik nem hajlandók alávetni magukat a rendeleteknek"*, ennek ellenére később mégis a tábornok oldalára állt.
A műben ismét megjelenik a köpönyeg, amelynek levétele szimbolikusan utalhat a köpenyegforgató magatartásra, másrészt ennek levételével és egy-két, az időjárásra utaló mondattal ("Szörnyű ez a hőség! Alighanem eső lesz") próbálja elterelni arról a figyelmet, hogy álláspontot változtatott, a bűnös személyével, és kutya sorsával kapcsolatban.
A két nézet közötti váltakozás még több alkalommal is megfigyelhető, ebből is látszik, hogy a rendőrfelügyelő nagyon könnyen befolyásolható.
A történet tetőpontja a tábornok szakácsának megjelenésével kezdődik. Ez nem is igazán tetőpont, hiszen nem csapnak össze igazán az ellentétek, ezt tekinthetjük már a megoldásnak is egyben, ugyanis kiderül, hogy nem Zsigalové a kutya, hanem az öccséé, így a szakács már haza is tudja vezetni. Ám mielőtt erre sor kerül Ocsumelov még előad egy mézesmázos beszédet, amellyel bókolni próbál a szakácsnak, valószínűleg azért, hogy ne mondja el a gazdájának, a kutya lelövésének gondolatát.
A történet minden szereplője egy külön jellem. Ocsumelov, a főszereplő egy köpönyegforgató, tudálékos rendőrfelügyelő, aki megpróbálja magának megkövetelni a tiszteletet, és intelligensnek próbál mutatkozni a többi ember előtt, habár ez utóbbira nem mindig képes, hisz mindig másoktól lopja el a jó ötleteket, és úgy tesz, mintha ő találta volna ki azokat. Sokkal többnek akar látszani, mint ami. Mindenkitől elvárja, hogy kiszolgálják, minden apró dolgot Jeldirin rendőrrel intéztet el. A nála alacsonyabb rangúakkal lekezelően viselkedik, míg azokkal szemben, akik magasabb rangúak nála, vagy segíthetik az előrehaladásban, sokkal kedvesebb, nyájasabb.
Jeldirin a rendőr, az a személy, aki sokkal alkalmasabb lenne a rendőrfelügyelői posztra, hisz mindig jó ötletei vannak. Az egyetlen baja az, hogy erélytelen és nem mer szembeszállni Ocsumelovval. A két rendőrt minősíti az is, hogy az volt a feladatuk, hogy piszkét, vagyis egrest kobozzanak el valakiktől. Tehát, ha olyan komoly rendőrfelügyelő lett volna Ocsumelov, akkor nem ez lett volna a feladatuk.
A mű értelmezési lehetőségét tekintve egy személyiségtípust mutat be, aki bár a műben egy kissé szórakoztató és szánalmas, valójában mégis inkább negatív benyomást kelt az emberben, hisz már mindenki találkozott ilyen személlyel, akiben nem lehet megbízni, és nem lehet kiszámítani, hogy mikor mondja el féltett titkainkat másoknak, vagy mikor fordul ellenünk egy ellenségünk oldalára átállva.
Kapcsolódó olvasnivalók
Vajon mitől ugrik akkorát a bolha?
Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képest hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. A megfejtés egy különleges fehérjemolekula, a rezilin, ami egyébként a legtöbb rovarban megtalálható az állat testét borító képződmény, a kutikula bizonyos részeiben.
A Kakaó
A kakaó a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a kakaóformák (Byttnerioideae) alcsaládjának legismertebb nemzetsége, a legkedveltebb élvezeti növények egyike. A csokoládé alapanyaga. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú (pH 4-7,5) talajokat kedveli.
Álláskeresés az észak-alföldi régióban
Az észak-alföldi régiók és főleg a Nyíregyházi járás dinamikusan fejlődő gazdasággal és jó munkalehetőségekkel rendelkeznek. Nyíregyháza a térség motorja, vonzó turisztikai célpont, így bárki számára érdekes lehet átnézni az aktuális nyitott pozíciókat.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Etelka
A mű a honfoglalás után játszódik, amikor Árpád fejedelem felosztja az országot vezérei között.
Főbb szereplők:
- Árpád fejedelem
- Zoltán – Árpád fejedelem fia
- Hanzár – Árpád fejedelem felesége
- Huba vezér
- Világos – Huba vezér leánya
- Gyula – Huba vezér hadnagya
- Etelka – Gyula leánya
- Rima – Etelka dajkája
- Róka...
Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy drámájában
Örkény István közkedvelt egyperces novelláinak egyik darabja a Ballada a költészet hatalmáról. Örkény valamennyi egypercesét jellemzi a groteszk látásmód. Maga az író fogalmazza meg bevezetőnek szánt Arról, hogy mi a groteszk című elbeszélésében a groteszk mint esztétikai minőség mibenlétét. A groteszk egy olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi...
Nagy László József Attila című versének értelmezése
Egy költői sors “józan zárómérlege”
Nagy László költői pályájának kritikus időszakában, 1962 körül írta József Attilához címzett versét, mely 1965-ben a Himnusz minden időben című kötetben látott napvilágot. 1956 után a hivatalos kultúrpolitika “antiszocialistának” bélyegezte úgy Nagy Lászlót, mint lírai alkotásait, ezért versei 1965-ig nem...
