Középiskola > Műelemzések > Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. összehasonlító elemzése

Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, de már művei megelőlegezték a következő korszakot. Élete és művészete tele van kettősséggel és feloldhatatlan ellentétekkel. A magyar Horatiusnak nevezik, mivel az ókori római irodalmár elvét követi, az aranyközépszert, vagyis a végletektől mentes életet kell élni.

Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat, eseményt, eszményt. Szólhat szeretetről, barátságról, hazaszeretetről. Szerkezete keretes, megszólítással kezdődik.

Két azonos című ódája szól a magyarokhoz: A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II.

A magyarokhoz I. 17 éven keresztül készült, csiszolódott majd 1813-ban kiadásra került. A magyarokhoz II. 1807-ben adta ki.

A két címben megszólítja a magyar nemzetet. Mindkét ódában a nemzet hanyatlása, az erkölcsök romlása, a hajdani dicsőség a téma. A költő célja a figyelemfelkeltés és buzdítás, és a tetszhalálából életre keltendő népéhez szól benne Berzsenyi.

A magyarokhoz I. 14 versszakból áll, és a múlt és jelen képei követik egymást. A történelmi áttekintést Attilától és Árpádtól indítja a költő: nem volt könnyű az ország helyzete a tatár, a török, a Zápolyát követő "visszavonás" korában sem, "a régi erkölcs" mégis életben tartotta a magyarságot. A történelem "szélvészei" - mondja a vers súlypontján olvasható allegória - nem tudták ledönteni a magyarság "tölgyfáját" - a mostani romlott erkölcsök azonban "benne termő férgekként" semmisítik meg. Berzsenyi nem lel vigaszra, sőt a távolabbról merített történelmi példák is azt mutatják: az idő a legerősebbeket is elpusztítja; mindent "felforgat a nagy századok érckeze".

A magyarokhoz II. 6 versszakból és 2 egységből áll. Az időszembesítés (dicső múlt - sivár jelen) helyett itt térbeli áttekintést kapunk: Poroszországtól (Prussia) Görögországon (Haemusok) át egészen Dél-Amerikáig (Cordillerák). A forrongó világban, háborúk közepette azt a kérdést veti fel a vers: túlélhetjük-e mi, magyarok mindezt?

Költői képek közül A magyarokhoz I. tölgyhasonlatra épül, a II - be hajóallegória, vagyis Napóleon közeledése az egész magyarságot összefogásra készteti, és Magyarország hajója áll a bölcs tanács által irányítva.

Mindkét óda antik, romantikus nyelvezetű, és időmértékes verselésű.

Idősíkjait tekintve az I. a múlt és a jelen keveredése, a II - be az első három versszak a múlt, a következő három versszak a jelenre épül.

A magyarokhoz I. nem belenyugvó elégia, hanem felháborodott, szenvedélyes óda - erről az indulatról árulkodnak az egymásra torlódó retorikai alakzatok is. A megszólító verskezdet - "magyar!" - utána rögtön két kérdés következik - "Nem látod...? Nem látod...?" -, melyek már csak az ismétlő nyomatékosítás révén is dühös felkiáltásként hatnak Később aztán a felkiáltások is ismétlődnek: "Oh! más magyar kar mennyköve villogott...", "Oh! más magyarral verte vissza nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!"

A magyarokhoz II - be fontos újdonság az, hogy itt derűlátó a költő: "Nem félek.", jelenti ki, majd: "Bátran vigyázom.", mondja. Bár sokat levon a költemény értékéből, hogy amiben bízott, az I. Ferenc nevével fémjelzett osztrák császárság, legkevésbé sem volt e költői odaadásra - mégis örök érvényűvé teszi a vers hitvallását a két alapérték megnevezése: a léleké (erkölcsisége) s a szabadságé: "Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat."

A két óda a mai magyar nemzethez, és a mai magyar emberekhez is szól, mert nem kéne engedni, hogy a nagyhatalmak elnyomjanak minket és fejlődésünket.

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.

• Berzsenyi Dániel, költő két korszak határán / 2008, 2 oldal
  
  
• Elégikus látásmód és felvilágosult életérzés jelentkezése Berzsenyi líráiban / 2002, 2 oldal
  
  
• Berzsenyi Emese - A fogyatékosság értelmezése az iszlám vallási előírásai szerint / 2013, 7 oldal
  
  
• Berzsenyi Dániel élete, főbb műveinek elemzése / 2006, 5 oldal
  
  
• Girasek Edmond - Berzsenyi Dániel, a közelítő tél című versének elemzése / 2001, 2 oldal
  
  

Petőfi Sándor új tájeszményt teremt. A megszokott, vadregényes hegyvidék helyett az Alföld tengersík vidékére kalauzolja az olvasót. Az Alföld Tájköltészetének első remeke Az Alföld (1844). Ez az alkotás szenvedélyes vallomás a szülőföldről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról. Egyik legfőbb szerkesztőelve az ellentétezés illetve a szembeállítás (1-2. vsz.). A...

A Vanitatum vanitas „a sokat vesztett kebelből azután származhatott, minekutána veszteségeit az emberi élet nevetséges parányiságához és múlandóságához mérve, nyugalmas megvetéssel tekinthette.” – értelmezi saját művét Kölcsey, melynek latin címét „hiúságok hiúságának” vagy „hiábavalóságok hiábavalóságának” fordíthatjuk. A költő teljes...

A magyar felvilágosodás, az irodalmi élet A felvilágosodás eszméi Magyarországon (és más Kelet-Európai országban is) viszonylag későn terjedtek el. A több évszázados függés következtében nem volt erős polgárság, s ezeket az új eszméket csak a műveltebb főúri családok tudták magukévá tenni. A magyar felvilágosodás 1772-től (Bessenyei György: Ágis tragédiája) 1825-ig...