Ady hazaszeretete
Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltő aggodalom élt benne hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhető a Fölszállott a páva c. versében is, amelyben a vármegyeház az úri Magyarországot, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljöveteléről ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az 1905-ös forradalomra való tekintettel demokratikus népforradalomra gondol. Ennek vezető erejét a parasztságban látja, erről tanúskodik Dózsa György unokája című verse is. Korán felfedezi azonban, hogy a parasztság nem alkalmas erő egy forradalom vezetésére, mert a valaha egységes osztály rétegekre bomlott. Ady kiutat keres a feudális magyar válságból. Változásra, forradalomra vágyik, felfedi a társadalom gondjait, de a jövőről nincsenek elképzelései. A parasztságban csalódnia kell. A költő előtt megoldatlan problémák halmaza áll, amelyek megjelenítésére a szimbólumot alkalmazza.
Ady korszerűen értelmezi a hazafiságot, ő is szakít a korábban általános nemzeti dicsekvéssel, önelégültséggel. Ady hazafisága kínlódó, öngyötrő érzés, ostorozó nemzetféltés. A költő arra törekszik, hogy felmérje helyzetünket, lehetőségeinket Európában, s megfelelő nemzeti tudatot alakítson ki. Így magyarság-verseiben is állandó kettősséget érzünk. Magyarság-verse önismeretre, nemzeti válságérzék kifejlesztésére ösztökélnek (és a valóságos gondok megoldására). Hazaszeretete és társadalombírálata a háborúellenes verseiben is megtalálható.
A Tisza-parton (1906)
Az orosz polgári forradalom felhívja a költő figyelmét, hogy Magyarországon is változások kellenének. Politikai, gazdasági változások, mert országunk elmaradt. A vershelyzetből kiderül, hogy Ady Magyarországról ír. A Tisza-part Magyarország jelképe. A Tisza = jelen, Kelet, Magyarország. <–> Gangesz = múlt, Nyugat, India kultusza, művelődés. (Szembeállítás.) A sivatag szó a jelenlegi Magyarország helyzetét jelképezi. A sivatag terméketlen, kopár terület, de valaha termő lehetett vagy azzá változtatható. A „durva kezek”-kel utal a politikai, hatalmi viszonyokra, amelyek gátolják a fejlődést, a jelen ezért kilátástalan.
A magyar ugaron
Az ugar a magyar elmaradottságot jelentő jelkép. A versben a kacagó szél a változásokat hirdető forradalom, vagy a költő dühe, hogy a magyar ember hagyja magát ilyen körülmények közé süllyeszteni, és képes így élni. A mozgalmasságot jelképezi a „gázolok” szó: a költő megpróbál változtatni a helyzeten.
Föl-földobott kő (1909)
A költő külföldi tartózkodásai, Párizs-járásai adják a vers alapmotívumát. Egyfelől az elvágyódást, a menekülést, másfelől a honvágyat, a szüntelen hazatérést rajzolja le a költő. A “föl-földobott kő”-metaforában a kérlelhetetlen természeti törvény, a nehézségi erő egyértelműségével fogalmazza meg idetartozását. A “Te orcádra ütök” kifejezésben egyszerre érzékelteti a kő visszacsapódását a földre (s így képletesen a hazatérést), de Ady ostorozó szándékát is. A szeretet és a gyűlölet kettőssége ez, de gyűlölete is a felfokozott aggodalomból fakadó haragos indulat.
Kapcsolódó olvasnivalók
Kereskedés, spekuláció, befektetés
A tőke- pénz és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Babits Mihály Húsvét előtt c. művének elemzése
A Húsvét előtt Babits Recitativ című kötetében jelent meg 1916-ban. Ugyanezen kötetében látott napvilágot a Levél Tomiból, a Cigánydal és a Május huszonhárom… is. A költő pályakezdőként írta művét. Ezen pályaszakaszára jellemző a világháború bírálata, a humanista értékek és az emberi élet védelme érdekében tiltakozó a világ elé kiálló magatartás. A vers...
Balassi Bálint költészete
Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...
A Nyugat első nemzedéke Tóth Árpád és Juhász Gyula
1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának...
