Középiskola > Műelemzések > Ady Endre társadalombírálata és hazaszeretete

Ady hazaszeretete

Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltő aggodalom élt benne hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhető a Fölszállott a páva c. versében is, amelyben a vármegyeház az úri Magyarországot, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljöveteléről ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az 1905-ös forradalomra való tekintettel demokratikus népforradalomra gondol. Ennek vezető erejét a parasztságban látja, erről tanúskodik Dózsa György unokája című verse is. Korán felfedezi azonban, hogy a parasztság nem alkalmas erő egy forradalom vezetésére, mert a valaha egységes osztály rétegekre bomlott. Ady kiutat keres a feudális magyar válságból. Változásra, forradalomra vágyik, felfedi a társadalom gondjait, de a jövőről nincsenek elképzelései. A parasztságban csalódnia kell. A költő előtt megoldatlan problémák halmaza áll, amelyek megjelenítésére a szimbólumot alkalmazza.

Ady korszerűen értelmezi a hazafiságot, ő is szakít a korábban általános nemzeti dicsekvéssel, önelégültséggel. Ady hazafisága kínlódó, öngyötrő érzés, ostorozó nemzetféltés. A költő arra törekszik, hogy felmérje helyzetünket, lehetőségeinket Európában, s megfelelő nemzeti tudatot alakítson ki. Így magyarság-verseiben is állandó kettősséget érzünk. Magyarság-verse önismeretre, nemzeti válságérzék kifejlesztésére ösztökélnek (és a valóságos gondok megoldására). Hazaszeretete és társadalombírálata a háborúellenes verseiben is megtalálható.

A Tisza-parton (1906)

Az orosz polgári forradalom felhívja a költő figyelmét, hogy Magyarországon is változások kellenének. Politikai, gazdasági változások, mert országunk elmaradt. A vershelyzetből kiderül, hogy Ady Magyarországról ír. A Tisza-part Magyarország jelképe. A Tisza = jelen, Kelet, Magyarország. <–> Gangesz = múlt, Nyugat, India kultusza, művelődés. (Szembeállítás.) A sivatag szó a jelenlegi Magyarország helyzetét jelképezi. A sivatag terméketlen, kopár terület, de valaha termő lehetett vagy azzá változtatható. A „durva kezek”-kel utal a politikai, hatalmi viszonyokra, amelyek gátolják a fejlődést, a jelen ezért kilátástalan.

A magyar ugaron

Az ugar a magyar elmaradottságot jelentő jelkép. A versben a kacagó szél a változásokat hirdető forradalom, vagy a költő dühe, hogy a magyar ember hagyja magát ilyen körülmények közé süllyeszteni, és képes így élni. A mozgalmasságot jelképezi a „gázolok” szó: a költő megpróbál változtatni a helyzeten.

Föl-földobott kő (1909)

A költő külföldi tartózkodásai, Párizs-járásai adják a vers alapmotívumát. Egyfelől az elvágyódást, a menekülést, másfelől a honvágyat, a szüntelen hazatérést rajzolja le a költő. A “föl-földobott kő”-metaforában a kérlelhetetlen természeti törvény, a nehézségi erő egyértelműségével fogalmazza meg idetartozását. A “Te orcádra ütök” kifejezésben egyszerre érzékelteti a kő visszacsapódását a földre (s így képletesen a hazatérést), de Ady ostorozó szándékát is. A szeretet és a gyűlölet kettőssége ez, de gyűlölete is a felfokozott aggodalomból fakadó haragos indulat.

A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

• Bartos-Elekes István - Rendhagyó fizikaóra a nagyváradi Adyban / 2017, 20 oldal
  
  
• Ady Endre élete és munkássága / 2005, 5 oldal
  
  
• Dr. Bartos-Elekes István - A szabadesés kísérleti tanítása a nagyváradi Ady Endre Líceumban, prezentáció / 2018, 62 oldal
  
  
• Várady Judit - Médiajog és etika / 2010, 36 oldal
  
  
• Forgó Szilvia - Ady Endre Az ős Kaján című versének elemzése / 1998, 6 oldal
  
  

Ady hazaszeretete Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltő aggodalom élt benne hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhető a Fölszállott a páva c. versében is, amelyben a vármegyeház az úri Magyarországot, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljöveteléről ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az...

Ady Endre Új Versek című kötete (1906) sokat ígérő bemutatkozás volt. Hogy azonban mi-minden új mondanivalója van Adynak, hogy valóban „mit tud”, azt igazán a Vér és arany (1907) bizonyította. Tóth Árpád szerint „a Vér és arany azok közé a szenzációk közé tartozik, amik miatt érdemes végigélni ezt a bús földi életet.” Bródy Sándor minden könyvét odaadta...

Napsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: Te voltál mindig mindenben minden, Boldog szimatolásaimban, Gyöngéd simogatásaimban S éles, szomoru nézéseimben. Ma köszönöm, hogy te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az...