Élete
Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar zarándokok gyóntatására. Megtanult olaszul, megismerte a kortárs olasz irodalmat (Goldoni), a szellemi mozgalmakat és a képzőművészetet. Az Arcadia irodalmi társaság tagja lett, megírta első munkáit is. 1745-től Nagyszombaton professzor és az egyetemi nyomda igazgatója. 1753-tól a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárának és gimnáziumának igazgatója. 1773-tól, a rend feloszlásakor Rohoncon élt egy szegényházban, itt is halt meg. Művelt, finom modorú apát volt, bölcs kedélyesség és derűs rokokó életöröm jellemzi munkáit.
Versei
A késő-barokk udvari irodalom termékei, forrásaik és strófáik gyakran egyeznek Amadéval, mindketten a közös barokk forma- és fráziskincset finomították át a rokokó ízlése szerint. Faludi költeményei egy fokkal szabatosabbak ritmikai szempontból, nyelvileg kidolgozottabbak, műfajilag változatosabbak. Szövegei énekszövegek, de vannak vallásos költeményei is. (Szent Emidhez, Szent István királyhoz; Szent Imre hercegrűl, A feszülethez).
Világi énekek: Szerencse, Forgandó szerencse, Erdő, Tündérkert, Répa retek csingolódnak típusokat jellemző énekek: Remete, Szakácsének pásztorköltemények, vergiliusi eclogák: Clorinda, Méltóságos gróf Fekete Györgynek, mikor országunk bírája lett, A pipárúl, A tarcsai savanyó vízrül, Addio, Kísztő ének, Felelő ének, Tarka madár
Prózája
Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember - 1748
Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony - 1751
Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ifjú - 1771
Az angol William Darrel művei, amiket Faludi olasz fordításból ismert. A három mű szorosan összefügg, mindháromban Eusebius, a bölcs osztja tanácsait. A kritikai élű erkölcsi elmélkedések keretében egy nosztalgiával megidézett nemesi világ vonzó színei derengenek fel; egy ideális emberi közösség képe rajzolódik ki, amely a keresztényi világrend szilárd alapjain áll, de derűs, fesztelen és előkelő. Faludi kitör a vallásos, aszketikus világrend szűk kereteiből, próbálkozása nem veszélyes, mert Eusebius fölé a keresztény világrend szelleme borul. Az előadásmód párbeszédes, a hitvitázó irodalomhoz hasonló, de itt nem a hit a fő kérdés, hanem az úri erkölcs.
Az alapkérdés az, hogyan egyeztethető össze a társadalmi helyzettől megkívánt nemesi életmód a vallásossággal. A válasz alapján lehet kedvelni a világias mulatságokat, de mindig a bölcs középúton kell maradni. Hívő keresztényként az ateistáktól kell óvakodni, valamint nem szabad túlságosan összebarátkozni a szolgákkal.
A mű eszménye derűs, harmonikus, sokoldalúan kiművelt, az Istenre gyermeki bizodalommal, a világra optimizmussal tekintő, a könnyed társasági életet a keresztényi kötelességgel összeegyeztetni tudó ember. Faludi regulákat, jó tanácsokat közöl, melyekkel az egyházias morál szolgálni tud a világiaknak ahhoz, hogy a szerencsés földi élet is elérhetővé váljék számukra. A földi életre koncentrál az égi helyett, verseiben magát szórakoztatja.
A nemes asszonyokat olvasásra inti, hogy műveltek legyenek, tudjanak társalogni. A könyv ne vallásos vagy filozófiai legyen, hanem mély áhítatosságra buzdító, elmevilágosító, szép magaviseletet oktató, kellemes beszédre tanító. A regény a legrosszabb a nőkre nézve, ez bűnbe rántja, felgerjeszti őket, a szereplőkkel vétkezik. Az ilyen könyveket a polc tetejére kell rakni.
Bölcs és figyelmes udvari ember
3 részből áll, részenként 100 maxima. Az első százat Rómában írta, az egész mű 1750-ben jelent meg Nagyszombaton, a második és harmadik rész 1770-71-ben Pozsonyban. A maximák rövid tömörséggel megfogalmazott életszabályt adnak. Faludi fölismerte, hogy Gracian kiábrándult erkölcsfilozófiája nem a világi bölcsességet a mennyeivel összebékítő szelíd sztoikus bölcsről szól, hanem a világi érvényesülést kereső, gátlástalan udvaroncról.
Az eredeti mű Gracian El oraculo manual című 1647-es szabálygyűjteménye, mely a nagyvilági viselkedésről szól, s hozzájárult a barokk gondolkodás elvilágiasításához. Faludi a főrendek számára fordította a művet. Néhány fontosabb maxima: a nemzetünkre fogott hamis vádakat személyes erkölcsünkkel kell meghazudtolnunk, színészként minden emberhez tudjunk alkalmazkodni, érteni kell a tréfát, majd vissza kell vágni.
Téli éjszakák - 1778
Egyetlen világias szépprózai műve, szórakoztató célzatával a közönség igényeihez akart alkalmazkodni. Keretes elbeszélés-gyűjtemény, egy nemesi társaság hosszú téli estéken történetek mesélésével múlatja az időt. Az eredeti mű Eslava hasonló című spanyol novelláskötete, amit németből ismert. Öt történetet fordított ebből, hármat a francia változatból, de egyéb ritkaságokat is illesztett a műbe. Faludi magyaros ízt ad a műnek: Hollósit meglátogatják barátai, Szilágyi és Bátori, így hármasban a vadászat után mesélgetéssel ütik el az időt. A szerelmes történetek is szépen megférnek a műben, bár ezeket Faludi korábban elítélte. A történetben a három férfihez csatlakozik Szilágyi felesége, a divatos nemesasszony, a korabeli társaság elengedhetetlen szereplője. A mű egyik része Párizs szatirikus leírása, melyet Hollósi levélként kap meg és olvas fel.
Kapcsolódó olvasnivalók
Hány faj él a Földön?
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
A vámpírok eredete
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket.
Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Móricz Zsigmond - Árvácska
A regény tartalmának forrása
Móricz Zsigmond utolsó éveinek szívbemarkoló, nagyhatású remekműve az Árvácska. A történet a 20-as évek Magyarországán, a Kecskemét környéki tanyavilágban játszódik. Egy 7 éves lelenckislány kegyetlen sorsának néhány évét választja témaként. Az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az...
Arany és Petőfi levelezése
Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya.
Felesleges volna a két életrajzzal...
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c. költeményeik összehasonlító elemzése
A tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyar nemzet – Herder jóslatának megfelelően – megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett...
