Középiskola > Kötelező olvasmányok > Anton Pavlovics Csehov - Cseresznyéskert

Az 1904-ben íródott műben kevés a cselekmény. Egy lezüllőben lévő, jogosan pusztulásra kárhoztatott nemesi család tagjai romantikusan ragaszkodnak a család régi fényét jelképező cseresznyés kerthez, noha nincs energiájuk sem ahhoz, hogy fenntartsák, sem ahhoz, hogy modern üzleti szellemben hasznosítsák. Végül hallhatják a kert megsemmisítését.

A kert a középpont, a dráma tere, kerete, szimbóluma. az első felvonásban a főszereplő Ljubov Andrejevna egykori gyerekszobájába betör a fehéren pompázó természet csodája. Később már csak a kert víziója van jelen, az utolsó felvonásban már késő ősz van, a megmaradt fák is kopaszon állnak.

Ljuba természeti lény, a személyisége, és a kert azonosnak tekinthető. Ő az egyetlen, aki nem válik a darabban komikussá. Kétségbeesetten ragaszkodik a múltjához, a cseresznyéskerthez, de a bizonytalan jövőhöz, Párizshoz, a szeretőjéhez is. Ljubát pojácák, felszínes perc-emberek, újgazdagok veszik körül. Csehov négy pontban rögzítette elveit. A dráma alapuljon zűrzavaron, minden szereplő önálló jellem legyen, ne legyenek a műben hosszadalmas részek, legyen a drámában állandó mozgás.

A műben ritmikusan váltják egymást a különböző jelenetek. A szomorú jeleneteket elfojtják a komikusak, s fordítva. Az idő is fontos tényezője ennek a drámának. A jelen csak az egyik szereplőnek (Lopahinnak) fontos, a többi szereplő a szubjektív időben mozog. Lljuba a múltba menekülne vissza, de menekülne előre is elhagyva a birtokot. A jelen itt is széthullik darabokra.

A színpadon a szereplők másról beszélnek, mint amit éreznek, vagy gondolnak. Az író a belső történésekre helyezi a súlyt a cselekményességgel szemben. Fontos helyet kapnak a hangulatok. Csehov az abszurd felé tolta el a komédia műfaji határait. A dráma a groteszk haláltánc, amely a világvége hangulatát sejteti, s a modern ember ütöttségét írja le.

Az An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

• Berecz Antónia - Javaslat az e-learning modellek osztályozására / 2018, 21 oldal
  
  
• Anton Pavlovics Csehov, Ványa bácsi / 2002, 2 oldal
  
  
• Anton Pavlovics Csehov / 2001, 4 oldal
  
  
• Antonela Capelle-Pogăcean - A romániai magyar kisebbség új önmeghatározásai 1989 után / 2012, 15 oldal
  
  
• Anton-Barna - Potenciális kémiai stabilizálószerek toxikus fémek mobilitását csökkentő hatásának vizsgálata laborítóriumi talajinkubációs modellkísérletben / 2008, 8 oldal
  
  

Realizmus: A szó jelentése: valósághű ábrázolás A 19. században a romantika mellett kialakult művészeti irányzat, amely a polgársághoz kapcsolódik. a realista művész feladata a társadalmi valóság átfogó, hiteles ábrázolása, az ellentmondások és hibák föltárása, a társadalmi erőviszonyok tükrözése. Ábrázolásmódja: a valóság pontos megfigyelése és tárgyilagos...

Második rész Első fejezet - Vidéki örömök Julien félúton postakocsira szállt, ahol találkozott két baráttal, Falcozzal és Saint-Giraud-val. Saint-Giraud menekült vidéki birtokáról vissza Párizsba. Elmesélte, életét a két párt, a liberálisok és az ultraroyalisták párharca tette tönkre, pontosabban az, hogy maga nem kívánt egyikükhez sem csatlakozni, s ezért...

Stendhal kései remekművének, a Vörös és feketének ötletét több újsághírből meríti; legfontosabb nyersanyagát, egy falusi nevelő bosszútörténetét, kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. a mű mottóját) - a színlelés problematikájának felhasználásával - Julien...