Vega csodagyerek volt, első drámáját 13 éves korában írta. Élete során kb. 1500 művet írt (Moliére, Shakespeare és az ókori görögök együtt nem írtak ennyit). Kb. 100 írása maradt fenn. Vega egy személyben író, költő, párbajhős, katona, vallásos ember (pappá is szentelték), színházi ember, hírhedt szerelmi kalandor (ő maga sem tudta pontosan, hány gyermeke van). Legjelentősebb darabja A kertész kutyája, ami saját korában társadalombírálat, fontos korrajz volt, ma már csak vígjáték.
Expozíció
Theodoro és Marcella (Donna Diána szobalánya) szerelme. Ez csak látszat, két azonos társa-dalmi réteg tagjának kapcsolata.
Alapszituáció
Donna Diána irigységet érez, mert egy férfi nem belé, hanem szolgálójába szerelmes. Még ő maga sem tudja, hogy szerelmes Theodoróba. Donna Diána grófnő, Theodoro a titkára. Két külön társadalmi réteg tagjai. Kettejük szerelmi évődése azért bizarr, mert a nő tartozik magasabb réteghez, tehát társadalmilag aktív, de szerelmi szin-ten passzív, mert ő az elcsábítandó, aki nem kezdeményez.
Bonyodalom
Diána burkoltan tudatja Theodoróval, hogy szereti: szonettet ír neki, melyről azt állítja, hogy egy barátnője írta szerelmének, de nem biztos benne, hogy elég jó, ezért kéri Theodorót, mint írnokot, hogy javítsa ki. Theodoro veszi a lapot és „kijavítja” az írást: válasz-szonettet ír Diánának. Mikor Theodoro közeledik Diána felé, az elutasítja. Ekkor a férfi Marcellához megy, de Diánában feltámad a féltékenység, és szétugrasztja őket. Theodoro ezen felbátorodva megint közeledik úrnőjéhez, de az megint elutasítja….stb. Theodoro eszes szolgája, Trisztán rendezi el a szálakat, ő készíti elő, hogy a szerelmesek egymásra találhassanak. Közben Diána arisztokrata kérői el akarják tenni Theodorót láb alól, s éppen Trisztánt kérik fel a bérgyilkosságra.
Tetőpont
Trisztán fülébe jut, hogy egy helyi nemesnek huszonvalahány éve elveszett a fia. Erre kitalálja, hogy Theodoro az elveszett fiú, s ezzel egy rangra emelkedik Diánával.
Végkifejlet
Diána és Theodoro vállalja szerelmét, melyet Diána arisztokrata kérői is támogatnak. Kiderül, hogy Theodoro nem is nemesi származású, de ennek ellenére együtt maradnak, mert a látszat a fontos – elég, ha azt hiszik, hogy Theodoro az elveszett arisztokrata gyerek. A társadalom álságosságát mutatja meg ez a darab. Formailag a franciákra hajaz (verses forma), de a cselekményvezetés szerteágazó, barokkos. Mondanivaló: aki becsületes, elnyeri jutalmát (a sze-relmesek egymásra találnak). Marcella ugyan kicsit rosszul jár, mert neki nem jut senki, de színészileg ziccer-szerep.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bostoni teadélután
A Bostoni teadélutánnak nevezett 1773. december 16-i bostoni eseménysorozat (angolul Boston Tea Party) az amerikai függetlenségi háború kitörésének közvetlen előzménye volt: indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták.
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Az ókori Alexandria
Nagy Sándor alapította I. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá, mely az ókori tudományok székhelyévé vált. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt (méret tekintetében csak Róma előzte meg). Itt volt megtalálható az ókor 7 csodájának egyike a Világítótorony.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A kisember illúziója és pusztulása Gorkij és Miller drámáiban
Gorkij: Éjjeli menedékhely
Kosztiljov éjjeli menedékhelyén élnek összezsúfolva a társadalom reménytelen számkivetettjei. Akad köztük tolvaj és utcalány, levitézlett mágnás és nyomorgó becsületes ember. Sem otthonuk, sem biztos megélhetésük, némelyiküknek már neve sincs. Múltjuk van csak, valami homályos régi bűnnel, és a kíméletlen társadalmi rend nem enged többé emberi...
Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember
Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
Lapaj, a híres dudás
Mikszáth parasztábrázolása
Mikszáth műveire kezdetben nagy hatással volt Jókai romantikája, később eltért tőle. Mikszáth egy teljesen új világot mutat be, a parasztok világát. Parasztábrázolása csendes líraiság és a szelíd humor jellemző. A népmesékből, balladákból sokat merített, ez alakította ki a stílusát, az ún. asztali beszélgetéseket. Történeteinek hangneme nem...
